„Marton Ferenc” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb MARTON Ferenc (Szatmárnémeti, 1941. júl. 10.–Bp., 2008. jún. 23.) mérnök, építésügyi szakértő. =Élete= 1959-ben a panno...”)
 
(Nincs különbség)

A lap jelenlegi, 2011. június 24., 10:42-kori változata

Marton Ferenc.jpg

MARTON Ferenc (Szatmárnémeti, 1941. júl. 10.–Bp., 2008. jún. 23.) mérnök, építésügyi szakértő.

Élete

1959-ben a pannonhalmi Szent Benedek Rendi Katolikus Általános Gimnáziumban érettségizett. 1964-ben Budapesten, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Mérnöki Karán szerzett mérnöki, majd 1975-ben vasbeton-építési szakmérnöki oklevelet. 1964–1965-ben a Budapesti Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat tervezője. Az 1965–1971-es években a Fejér Megyei Tervező Iroda statikusa. 1971-től 1980-ig a Veszprém Megyei Tervező Iroda statikusa, irányító tervező. 1980–1984-ben Fejér Megyei Tervező Iroda osztályvezetője Székesfehérvárott. 1984 és 1996 között a Veszprémi Tervező Vállalat igazgatója. 1996-tól a Marton és Szilas Komplex Építész Iroda ügyvezetője. 1967–1970-ben a Székesfehérvári Felsőfokú Földmérési Technikum meghívott előadója. 1969-től a MÜM statikus szakértője. 1977-től ÉVM építésügyi, 2005-től igazságügyi szakértő. 1985-től 1990-ig az Építőipari Tudományos Egyesület elnökségének, Veszprém Városi Tanács Városfejlesztési Bizottságának, 1986 és 1990 között a VEAB Területfejlesztési Szakbizottsága tagja. 1990-től eseti előadó az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán. 1990 és 2002 között Veszprém Megyei Jogú Város képviselő-testülete tagja, két cikluson keresztül vezetője volt a településfejlesztési és környezetvédelmi, valamint a városépítészeti bizottságnak, tagja a vagyongazdálkodási bizottságnak. 1990-ben és 1994-ben polgármesterjelölt. Nagy szerepe volt a Völgyhíd felújításában.

Több cikke jelent meg szakfolyóiratokban. (Műszaki Tervezés, Műemlékvédelem stb.)

Székesfehérvárott, a Sóstói r. k. temetőben nyugszik.

Díjai és kitüntetései

1976 az Építőipar Kiváló Dolgozója; 1980 Szennyvíztelepi műtárgyak előre gyártása országos tervpályázat 3. díj; 1982 Korszerű síkalapozások országos tervpályázat 3. díj; 1987 Veszprém Megyéért arany fokozat; 1989 ÉTE-érdemérem; 1993 Belügyminiszteri Dicséret; 1999 Elismerő Oklevél az Eötvös Károly Megyei Könyvtár felújításánál végzett munkájáért.

Irodalom

  • életútjáról, szakmai munkásságáról 1990 után rendszeresen jelentek meg cikkek a helyi és az országos sajtóban.
  • Elhunyt ~. = Napló, 2008. jún. 25.
  • Búcsú ~től. = Veszprémi 7 Nap, 2008. júl. 11.