Pauer Antal

PAUER Antal (Kolontár, 1923. jan. 31.–Veszprém, 2001. aug. 1.) r. k. plébános, költő.

Élete

1943-ban a Kerkápoly Károly Felsőkereskedelmi Iskolában, 1948-ban a Teológiai Főiskolán végzett, Veszprémben. 1948-ban káplán Káptalantóti (Kékkút, Salföld), 1949-ben Köröshegy (Balatonföldvár, Kereki, Pusztaszemes, Bálványos), 1950-től Badacsonytördemic (Szigliget, Badacsonylábdihegy), 1953-tól Marcali (Boronka, Gomba, Bize) községekben. 1963-tól plébános Nagyvázsonyban és filiái: (Pula, Vöröstó, Barnag, Mencshely, Nemesleányfalu). 1996-tól nyugdíjas. A kolontári temetőben nyugszik.

Versei jelentek meg: 1938-ban a Zászlónk c. cserkészlapban, a Reménysugárban, 1950-ban a Keresztben, 1965-ben a Somogyi Néplapban, 1972-ben a Katolikus Szóban, 1994-ben a Magyar Vetésben, 2000-től a Bakony–balatoni kalendáriumban. 1943 és 1948 között Csembery Szvatozár írói néven egyházi lapokban jelent meg: Jézussal járom az életem át – költemény, beszélgetés-elbeszélés, A harang újra szól. (Színmű.)

Előadóestek: 1996 Nagyvázsony, 1997 Pula, 1998 Veszprém, 1998., 1999 Kolontár, 1999 Devecser, 2000 Veszprém, Mindszentkálla, Noszlop.

Művei

• Vázsonyra visszanéz a nap. Nagyvázsony, 1996.
• A Csobánc tetejéről láttam a Somlót. Kolontár, 1998.
• Anyukám, csak egy kis kenyeret! Kolontár, 2000.
• (Tíz vaskos verseskötet és hasonló mennyiségű eredeti prédikáció kéziratban.)