„Aggházy Mária: A zirci apátság templomépítkezései a XVIII. században” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
38. sor: 38. sor:
 
Fájl:Agghazy4.jpg  
 
Fájl:Agghazy4.jpg  
 
</gallery>
 
</gallery>
 +
----
 +
 +
= Tartalomjegyzék  =
 +
 +
 +
 +
#I.Zirc és birtokainak sorsa a török korszak alatt, Lilienfeld birtokában
 +
és a XVIIl-ik századi telepítés eredményei
 +
##II.Zirc a heinrichaui korszakban és a templomok építésmenete
 +
###III. A templomok építészeti megoldásai
 +
####IV. A templomok berendezése. — 1. Az oltárok. — 2. A szószékek. —
 +
3. Egyéb berendezési tárgyak. — 4. Falfestmények. — 5. Felszerelések. — 6. Templomon kívüli műemlékek
 +
 +
**Források 
 +
**Irodalom
 +
**Név- és tárgymutató
 +
**Képek jegyzéke

A lap 2016. július 20., 13:29-kori változata

Előszó

Ez a műtörténeti anyaggyűjtés tágabb keretek között kivánt napvilágra jönni. A Magyar Tengertől északra terülő dunántúli részek számtalan, de eddig ismeretlen barokk műemlékei, — melyek tömött, egybetartozó körét képezik a szép alkotásoknak, — kutatásra ösztönöztek. Önként ajánlották fel magukat erre e becses egyházi műemlékek, mintegy összefüggő csoportot alkotva, mit egybeköt a zirci cisztercita Apátságnak mindenkor alkotni vágyó, nemesveretű szalagkötése.

Magának a XVIII. században újjáépült apátsági templomnak is csak egyes mozaik-darabjai voltak eddig ismertek ily irányú irodalmunkban. A birtokokon álló plébániai templomok pedig, mint ilyenek, teljesen ismeretlenek. Ezeket volt szándékom tehát közkinccsé tenni, mert a nagyrabecsült Cisztercita Rend ezen félévszázados templomépítkezéseinek menetéből, ha nem is monumentálisadé szerényebb falusi alkotásaiból is, tanulságosan tükrö- ződik elénk a barokknak klasszicizmusba hajló stílusváltozása.

Minden munkánál akadunk hiányokra, — úgy ennél is! Mentség legyen az, hogy lelkiismeretes kutatások ellenére sem sikerült sok és nagyértékű alkotásnak mesterére találni. Nincsenek meg az erre vonatkozó levéltári adatok, amelyek minden bizonnyal a zirci apátságtól a sziléziai anyamonostorba kerültek. A heinrichaui apátságnak 1810-ben történt feloszlatása viszont az iratok szétszóródását, megsemmisülését vonta maga után. A helyszíni, a breslaui állami és érseki levéltárak betekintése, a sziléziai környék (Strehlen) városi hivatalok iratainak átkutatása, sőt a hazai levéltárak tanulmányozása is csak gyér nyomokat jelöltek meg, vagy éppen semmit.


Tartalomjegyzék

  1. I.Zirc és birtokainak sorsa a török korszak alatt, Lilienfeld birtokában

és a XVIIl-ik századi telepítés eredményei

    1. II.Zirc a heinrichaui korszakban és a templomok építésmenete
      1. III. A templomok építészeti megoldásai
        1. IV. A templomok berendezése. — 1. Az oltárok. — 2. A szószékek. —

3. Egyéb berendezési tárgyak. — 4. Falfestmények. — 5. Felszerelések. — 6. Templomon kívüli műemlékek

    • Források
    • Irodalom
    • Név- és tárgymutató
    • Képek jegyzéke