„Aggházy Mária: A zirci apátság templomépítkezései a XVIII. században” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
44. sor: 44. sor:
  
  
#I.Zirc és birtokainak sorsa a török korszak alatt, Lilienfeld birtokában
+
**I.Zirc és birtokainak sorsa a török korszak alatt, Lilienfeld birtokában
 
és a XVIIl-ik századi telepítés eredményei
 
és a XVIIl-ik századi telepítés eredményei
##II.Zirc a heinrichaui korszakban és a templomok építésmenete  
+
**II.Zirc a heinrichaui korszakban és a templomok építésmenete  
###III. A templomok építészeti megoldásai
+
**III. A templomok építészeti megoldásai
####IV. A templomok berendezése. 1. Az oltárok. 2. A szószékek.
+
**IV. A templomok berendezése.  
3. Egyéb berendezési tárgyak. 4. Falfestmények. 5. Felszerelések. 6. Templomon kívüli műemlékek  
+
#1. Az oltárok.
 +
##2. A szószékek.  
 +
###3. Egyéb berendezési tárgyak.
 +
####4. Falfestmények.
 +
#####5. Felszerelések.
 +
######6. Templomon kívüli műemlékek  
 
   
 
   
 
**Források   
 
**Források   
55. sor: 60. sor:
 
**Név- és tárgymutató  
 
**Név- és tárgymutató  
 
**Képek jegyzéke
 
**Képek jegyzéke
 +
**Képmellékletek

A lap 2016. július 20., 14:32-kori változata

Előszó

Ez a műtörténeti anyaggyűjtés tágabb keretek között kivánt napvilágra jönni. A Magyar Tengertől északra terülő dunántúli részek számtalan, de eddig ismeretlen barokk műemlékei, — melyek tömött, egybetartozó körét képezik a szép alkotásoknak, — kutatásra ösztönöztek. Önként ajánlották fel magukat erre e becses egyházi műemlékek, mintegy összefüggő csoportot alkotva, mit egybeköt a zirci cisztercita Apátságnak mindenkor alkotni vágyó, nemesveretű szalagkötése.

Magának a XVIII. században újjáépült apátsági templomnak is csak egyes mozaik-darabjai voltak eddig ismertek ily irányú irodalmunkban. A birtokokon álló plébániai templomok pedig, mint ilyenek, teljesen ismeretlenek. Ezeket volt szándékom tehát közkinccsé tenni, mert a nagyrabecsült Cisztercita Rend ezen félévszázados templomépítkezéseinek menetéből, ha nem is monumentálisadé szerényebb falusi alkotásaiból is, tanulságosan tükrö- ződik elénk a barokknak klasszicizmusba hajló stílusváltozása.

Minden munkánál akadunk hiányokra, — úgy ennél is! Mentség legyen az, hogy lelkiismeretes kutatások ellenére sem sikerült sok és nagyértékű alkotásnak mesterére találni. Nincsenek meg az erre vonatkozó levéltári adatok, amelyek minden bizonnyal a zirci apátságtól a sziléziai anyamonostorba kerültek. A heinrichaui apátságnak 1810-ben történt feloszlatása viszont az iratok szétszóródását, megsemmisülését vonta maga után. A helyszíni, a breslaui állami és érseki levéltárak betekintése, a sziléziai környék (Strehlen) városi hivatalok iratainak átkutatása, sőt a hazai levéltárak tanulmányozása is csak gyér nyomokat jelöltek meg, vagy éppen semmit.


Tartalomjegyzék

    • I.Zirc és birtokainak sorsa a török korszak alatt, Lilienfeld birtokában

és a XVIIl-ik századi telepítés eredményei

    • II.Zirc a heinrichaui korszakban és a templomok építésmenete
    • III. A templomok építészeti megoldásai
    • IV. A templomok berendezése.
  1. 1. Az oltárok.
    1. 2. A szószékek.
      1. 3. Egyéb berendezési tárgyak.
        1. 4. Falfestmények.
          1. 5. Felszerelések.
            1. 6. Templomon kívüli műemlékek
    • Források
    • Irodalom
    • Név- és tárgymutató
    • Képek jegyzéke
    • Képmellékletek