„Aggházy Mária: A zirci apátság templomépítkezései a XVIII. században” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
44. sor: 44. sor:
  
  
**I.Zirc és birtokainak sorsa a török korszak alatt, Lilienfeld birtokában
+
*I.Zirc és birtokainak sorsa a török korszak alatt, Lilienfeld birtokában
 
és a XVIIl-ik századi telepítés eredményei
 
és a XVIIl-ik századi telepítés eredményei
**II.Zirc a heinrichaui korszakban és a templomok építésmenete  
+
*II.Zirc a heinrichaui korszakban és a templomok építésmenete  
**III. A templomok építészeti megoldásai
+
*III. A templomok építészeti megoldásai
**IV. A templomok berendezése.  
+
*IV. A templomok berendezése.  
 
#1. Az oltárok.
 
#1. Az oltárok.
 
##2. A szószékek.  
 
##2. A szószékek.  
56. sor: 56. sor:
 
######6. Templomon kívüli műemlékek  
 
######6. Templomon kívüli műemlékek  
 
   
 
   
**Források   
+
*Források   
**Irodalom  
+
*Irodalom  
**Név- és tárgymutató  
+
*Név- és tárgymutató  
**Képek jegyzéke
+
*Képek jegyzéke
**Képmellékletek
+
*Képmellékletek

A lap 2016. július 20., 13:34-kori változata

Előszó

Ez a műtörténeti anyaggyűjtés tágabb keretek között kivánt napvilágra jönni. A Magyar Tengertől északra terülő dunántúli részek számtalan, de eddig ismeretlen barokk műemlékei, — melyek tömött, egybetartozó körét képezik a szép alkotásoknak, — kutatásra ösztönöztek. Önként ajánlották fel magukat erre e becses egyházi műemlékek, mintegy összefüggő csoportot alkotva, mit egybeköt a zirci cisztercita Apátságnak mindenkor alkotni vágyó, nemesveretű szalagkötése.

Magának a XVIII. században újjáépült apátsági templomnak is csak egyes mozaik-darabjai voltak eddig ismertek ily irányú irodalmunkban. A birtokokon álló plébániai templomok pedig, mint ilyenek, teljesen ismeretlenek. Ezeket volt szándékom tehát közkinccsé tenni, mert a nagyrabecsült Cisztercita Rend ezen félévszázados templomépítkezéseinek menetéből, ha nem is monumentálisadé szerényebb falusi alkotásaiból is, tanulságosan tükrö- ződik elénk a barokknak klasszicizmusba hajló stílusváltozása.

Minden munkánál akadunk hiányokra, — úgy ennél is! Mentség legyen az, hogy lelkiismeretes kutatások ellenére sem sikerült sok és nagyértékű alkotásnak mesterére találni. Nincsenek meg az erre vonatkozó levéltári adatok, amelyek minden bizonnyal a zirci apátságtól a sziléziai anyamonostorba kerültek. A heinrichaui apátságnak 1810-ben történt feloszlatása viszont az iratok szétszóródását, megsemmisülését vonta maga után. A helyszíni, a breslaui állami és érseki levéltárak betekintése, a sziléziai környék (Strehlen) városi hivatalok iratainak átkutatása, sőt a hazai levéltárak tanulmányozása is csak gyér nyomokat jelöltek meg, vagy éppen semmit.


Tartalomjegyzék

  • I.Zirc és birtokainak sorsa a török korszak alatt, Lilienfeld birtokában

és a XVIIl-ik századi telepítés eredményei

  • II.Zirc a heinrichaui korszakban és a templomok építésmenete
  • III. A templomok építészeti megoldásai
  • IV. A templomok berendezése.
  1. 1. Az oltárok.
    1. 2. A szószékek.
      1. 3. Egyéb berendezési tárgyak.
        1. 4. Falfestmények.
          1. 5. Felszerelések.
            1. 6. Templomon kívüli műemlékek
  • Források
  • Irodalom
  • Név- és tárgymutató
  • Képek jegyzéke
  • Képmellékletek