Art East Galéria

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pszollas (vitalap | szerkesztései) 2014. június 28., 15:02-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Art East Galéria
Arteastgaleria.jpg
Helye: Balatonfüred
Építési adatok
Építés éve : 1816.
Építtető: Fülöp József
Tulajdonos: magántulajdon
Felújítva : 1834.


Balatonfüred, Blaha u. 9.


     A Horváth ház és a Kedves Cukrászda között álló házon látható tábla szerint a Posta-házat Fülöp József postamester építtette 1816-ban. Itt működött 1816-1860 között az 1812-ben engedélyezett postahivatal. Később Terézia udvar lett a neve.


     A műemlék épület eredetileg klasszicista stílusú lehetett, többször átalakították, így homlokzata jelentősen megváltozott, jellegtelenné vált. Várostörténetileg azonban fontos épülete Fürednek.

     Fülöp József veszprémi postamester 1813-tól nyaranta a fürdőtelepen egy bérelt helyiségben postaszolgálatot működtetett. 1816-ban a Horváth ház és a Tallián ház között egy földszintes házat építtetett, amelyben a posta is helyet kapott.[1]

     1834-ben a szomszédos Horváth házban kitört tűz után ez az épület is újjáépült, emeletet kapott.

     1836-ban a postamesterház már kétemeletes, 26 szobával, udvarral, kerttel.[2]

     1837-ben ezt írták az épületről és lakóiról: „A Horváth-ház megett a postaház gebeszkedik zöld emeletével, melly mint tudjuk a remény szine, lakják, pedig ezt az idén a Balaton nymphái, kiket a jó remény táplál, mint a postalovat a korpa.”[3] „A díszes és nagy Horváth ház… végiben a posta ház „salva gvardia”[4] czimmel, mellynek hajlékiban némelly varrással járó mesterségek is kész szolgálattal gyakoroltatnak…[5]

     1838 nyarán Bártfay László írta naplójában: „Hallám később, hogy a postaház teli van kéjlányokkal: Pestről mindenféle színű, korú és szőrű egy sereg jöve oda. – Ezeknek a sétahelyen csak akkor szabad megjelenniük, amidőn a becsületes dámák onnan eltakarodtak…”[6]

     Tíz év múlva, 1848-ban sem tartozott az előkelő szállások közé: „…a posta hivatalon kívül 26 szobából áll, melyek szűk voltuk miatt kevésbé kényelmesek.”[7] Valószínűleg 1851-től már nem itt, hanem a Nagyvendéglő épületében működött a posta, mert ebben az évben „…rendes postahivatal is lőn állítva, melynek vezényletét a fürdőfelügyelő úr vállalta el.”[8]

     1863-ban már régi postaházként említik, amelyben „Olcsóbb lakást óhajtó vendégek számára… több, csinosan bútorozott szoba létezik. Itt is a házi felügyelő rendelkezik.” A posta ekkor már a Nagyvendéglőben működött.[9] Még 1878-ban is a magánépületek között szerepelt, mint Fülöpház, vagy régi postaház. „A templom utczában, két emeletü, szintén a vendégek befogadására épült bérház mintegy 26 szobával, hátterében kis kerttel. Ezen részről kilátás a Balatonra.”[10]

     A ház építtetőjének fia, ifj. Fülöp József (1801–1884) is postamester volt Veszprémben, de mint vármegyei építészmérnök hosszú évekig a megye főmérnökeként is tevékenykedett.[11] Eötvös Károly szerint ő készítette az 1830–1831-ben felépült füredi kőszínház terveit.[12] 1884-ben Fülöp József meghalt, az épületet ekkor adhatták el, mert a következő évben már Keglevics házként szerepelt a vendégnévsorban. Később írták Keglovics ház, Keglovits ház alakban is. Ezután több mint húsz évig, jelenlegi ismereteink szerint 1909-ig, ugyanezt a nevet viselte. A kiterjedt Keglevics család tagjai 1861-ben is Füreden nyaraltak.[13] Bár az épületben ők is pihentek, (1897-ben és 1898-ban Keglovich Dezső uradalmi tiszt és családja Székesfehérvárról), de a fennmaradó szobákat változatlanul kiadták. 1892-ben a „Keglovics bérházban” olcsó szobákat lehetett bérelni.[14] Az 1880-as években nevezetes vendége volt Szekrényessy Kálmán úszó, itt szállt meg rendszeresen Péter András, akit adományaiért 1903-ban Balatonfüred község díszpolgárának választott.[15]

     1911-ben Központi Szállóként említik.[16] Közvetlenül ezután kerülhetett Lőbl Mór tulajdonába és kapott új nevet. 1912 tavaszán a Terézia-udvar utcai földszintjén új üzlet nyílott: „…Van szerencsém a n. é. közönség szives tudomására adni, hogy Balatonfüredfürdőn a Terézia-udvarban (volt Központi Szálló) rőfös-, divat, játékáru- és emléktárgy üzletem május 20-án nyílik meg, melyre bátor vagyok felhívni a nagyközönség figyelmét. Nagy választékban tartom raktáron a legkényesebb izlésnek megfelelő mindennemű divatos szövet- és delinkelméket, mosóárukat, grenadinokat, fürdőczikkeket, nap- és esernyőket, férfiing, harisnya, nyakkendő és czipőáruakat, szalmakalapokat, sapkát és gyermektrikókat, szalagokat, továbbá a legujabb emléktárgyakat, valamint a legizlésesebb játékárukat. Kérve a n. é. közönség szives pártfogását, vagyok tisztelettel Oblatt Árpád”[17]

Reklamtereziaudvar.jpg

     Az 1912-ben megjelent reklám szerint már növelték a szobák számát. [18] 1913-ban a Terézia-udvar tulajdonosa egy 24 szobás épületszárnyat emeltett az udvar felőli részen, szép kilátással, modern berendezéssel.[19] Ebben az évben épült „Grünhut jónevű győri fényképész” műterme az udvarban.[20] 1914-ben már a veszprémi Lőbl Mór tulajdonaként 50 kényelmes és modern berendezésű szobával várta vendégeit.[21] 1918 novemberében, 67 éves korában meghalt a tulajdonos,[22] a szállodát valószínűleg felesége vitte tovább. 1921-ben már új fényképész, Németh Mihály működik a Terézia-udvarban.[23]

     A szálló vezetését 1924 után a háború alatt az orosz-és olasz frontokon szolgálatot teljesítő, nyugalomba vonult százados, Wéber Albert vette át.[24] 1925-ben több reklámot is megjelentetett, az egyiken a bővített szárny belső udvara is látható.[25]

     1938-ban, 79 éves korában meghalt Lőbl Mórné[26], a következő években már Wéber Albertné tulajdonaként szerepelt a 42 szobás, kellemes, tiszta, folyóvizes szálloda.[27]

     Az 1940-es házjegyzék szerint tulajdonosa dr. Vértes Józsefné, Sebők Erzsébet. 1942-ben Molnár Edéné élelmiszerüzlete nyílt meg a Terézia szálló épületében[28], még ebben az évben is változatlanul olcsó szállodaként működik.[29]

     A második világháború után, 1955-ben államosították, 1956-ban már a MÁV szakszervezeti üdülője.[30] 1962-ben a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság kezelte, majd a SZOT Üdülők Önelszámoló Egysége is odaköltözött. 1976-ban 32 szoba nyáron is a vasutasoké maradt.[31]

     A privatizáció után magánkézbe került, 1995 nyarán adták át az átalakított épületet, amelyben kiállítótermek, szórakozóhelyek és üzletek nyíltak.[32]

Jegyzetek

  1. Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 500.
  2. Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 166-167.
  3. Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 169.
  4. A házon lévő felirat mentesített a katonák beszállásolásától
  5. Miskolczy Károly: Balaton Füred mint savanyú víz. Veszprém, 1837. 14.
  6. Oh Füred, drága Helikon…” Szerk. Matyikó Sebestyén József. Balatonfüred. 2006. 47.
  7. Horváth Bálint: A füredi-savanyúviz s Balaton környéke. 1848. Magyar-óvár. 22.
  8. Orzoveszky Károly: Balaton-Füred és gyógyhatása. A helyi viszonyok, a fürdő története, gyógyhatása és a gyógyeljárás ismertetése. Pest. 1863. 64.
  9. Orzoveszky Károly: Balaton-Füred és gyógyhatása. A helyi viszonyok, a fürdő története, gyógyhatása és a gyógyeljárás ismertetése. Pest. 1863. 21-22.
  10. Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei. Bp., 1878. 108.
  11. Veszprém megyei életrajzi lexikon. Szerk. Varga Béla. Veszprém, 1998.
  12. Eötvös Károly: Balatoni utazás. I. köt. Bp. 1982. /Magyar Hírmondó/ 131.
  13. Balaton-Füredi Napló. 1861. júl. 16. 6. sz. 48.
  14. Veszprémi Független Hírlap. 1892. máj. 28. 22. sz. 3.
  15. Katona Csaba: Egy szeghalmi földbirtokos Balatonfüreden. = Füredi História. 2003. 6. sz. 17-19.
  16. Magyar tenger. 1911. júl. 15. 4. sz.
  17. Balatonfüredi Hírlap. 1912. ápr. 21. 1. sz. 6.
  18. Balaton. A Balatoni Szövetség kalauza 1912. 105.
  19. Balatonfüredi Hírlap. 1913. okt. 12. 41. sz. 2.
  20. Balatonfüredi Hírlap 1913. máj. 25. 21. sz. 3.
  21. Balatonfüred gyógy-és tengerfürdő szanatórium, vízgyógyintézet klimatikus gyógyhely Balatonfüred [1914] 58.
  22. Varga Lászlóné: A balatonfüredi zsidó temető Balatonfüred, 2004. 15.
  23. Balatonfüred 1921. okt. 1. 40. sz.
  24. Zalavármegye ismertetője. Sopron. 1935. 12.
  25. Balatoni Kalauz. 1925. 125.
  26. Varga Lászlóné: A balatonfüredi zsidó temető. Balatonfüred, 2004. 15.
  27. Balatoni könyv és balatoni címtár 1940. Bp., 62, 91.
  28. Balatonfüred. 1942. 14. sz. ápr. 4.
  29. Balatoni Kurir. 1942. jún. 4. 23. sz. 2.
  30. Lipták Gábor–Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1956. 182.
  31. A balatonfüredi Fülöp-vagy Posta-ház, ma SZOT Vasutas üdülő (Blaha Lujza u. 9.) = Zákonyi Ferenc: Régi épületek Balatonfüreden. Pécs. 1976. 19-23.
  32. Zatkalik: Megnyílt a Blaha Átrium = Új Balatonfüredi Napló 1995. jún. 6. sz. 12.

Forrás

Némethné Rácz Lídia: Balatonfüred nevezetes épületei. 2008.