„Dréta (János) Antal” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a (Irodalom)
a
 
(Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
[[Image:Dréta_(János)_Antal.jpg|thumb]]
+
[[Image:Dreta_(Janos)_Antal.jpg|200px|thumb]]
  
DRÉTA (János) Antal (Győrszentmárton, 1762. júl. 22.-Zirc, 1823. dec. 28.) szerzetes, apát.
+
DRÉTA (János) Antal (Győrszentmárton, 1762. július 22. - Zirc, 1823. december 28.) szerzetes, apát.
  
 
=Élete=
 
=Élete=
10. sor: 10. sor:
  
 
*HORVÁTH Konstantin: Zirc története. Veszprém, 1930.
 
*HORVÁTH Konstantin: Zirc története. Veszprém, 1930.
*A kiváltságos Ciszterci Rend zirci, pilisi, pásztói, szentgotthárdi egyesített apátságainak névtára az 1910-1911. iskolai évre. Bp. 1910.
+
*A kiváltságos Ciszterci Rend zirci, pilisi, pásztói, szentgotthárdi egyesített apátságainak névtára az 1910-1911. iskolai évre. Budapest, 1910.
*ALPÁR Lucián: A zirci apátság függetlenségének kérdése. Bp., 1942.
+
*ALPÁR Lucián: A zirci apátság függetlenségének kérdése. Budapest, 1942.
*HERVAY F. Levente: A ciszteri Rend története Magyarországon. = LÉKAI Lajos: A ciszteriek. Bp., 1991.
+
*HERVAY F. Levente: A ciszteri Rend története Magyarországon. = LÉKAI Lajos: A ciszteriek. Budapest, 1991.
  
 
{{DEFAULTSORT:Dreta Janos}}
 
{{DEFAULTSORT:Dreta Janos}}
[[Category:Életrajzok]]
+
[[Category:Zirc]][[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]]

A lap jelenlegi, 2016. október 9., 20:57-kori változata

Dreta (Janos) Antal.jpg

DRÉTA (János) Antal (Győrszentmárton, 1762. július 22. - Zirc, 1823. december 28.) szerzetes, apát.

Élete

Életének első szakaszáról keveset tudunk. 1785-ben lépett a Ciszterci Rendbe, 1787-ben szentelték pappá. Egy évig Veszprémben tanított 1788 és 1793 között Lókúton plébános, majd Zircen hitoktató. 1794-től 1797-ig Borzavár plébánosa és a zirci apátság házgondnoka, 1803-ig Magyarpolány plébánosa. 1803-ban zirci perjellé, 1812-ben Pilis és Pásztó apátjává nevezték ki. 1814-től Zirc első magyar apátja az apátság helyreállítása után. Ezzel megtették az első lépést a magyarországi ciszterci apátságok egyesítésére. 1813-ban átvette a székesfehérvári és a pécsi jezsuita gimnáziumokat, megalapozta hazánkban a ciszterciek tanítói renddé válását. A király kötelességükké tette a tanítás megszervezését, annak anyagi és személyi ellátását. Az apátság volt a központ, de egyre több rendtag lakott középiskolákhoz kötődő rendházakban, ahol napirendjüket az iskolai érdek határozta meg. A szerzetesi és a tanári életforma különbsége feszültségeket eredményezett. Dréta szigorú eszközökkel kormányozott és ez fokozta a feszültségeket. Az átszervezések és új feladatvállalások gazdasági problémákat okoztak. Mindezek ellenére a pásztói apátságot egy tűzvész után újjáépítette, megindította a tanári képzést, fejlesztette a könyvtárt. Új-major pusztát Hercegfalva néven községgé szervezte.

Irodalom

  • HORVÁTH Konstantin: Zirc története. Veszprém, 1930.
  • A kiváltságos Ciszterci Rend zirci, pilisi, pásztói, szentgotthárdi egyesített apátságainak névtára az 1910-1911. iskolai évre. Budapest, 1910.
  • ALPÁR Lucián: A zirci apátság függetlenségének kérdése. Budapest, 1942.
  • HERVAY F. Levente: A ciszteri Rend története Magyarországon. = LÉKAI Lajos: A ciszteriek. Budapest, 1991.