Dréta (János) Antal

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Fdanko (vitalap | szerkesztései) 2016. október 9., 19:57-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Dreta (Janos) Antal.jpg

DRÉTA (János) Antal (Győrszentmárton, 1762. július 22. - Zirc, 1823. december 28.) szerzetes, apát.

Élete

Életének első szakaszáról keveset tudunk. 1785-ben lépett a Ciszterci Rendbe, 1787-ben szentelték pappá. Egy évig Veszprémben tanított 1788 és 1793 között Lókúton plébános, majd Zircen hitoktató. 1794-től 1797-ig Borzavár plébánosa és a zirci apátság házgondnoka, 1803-ig Magyarpolány plébánosa. 1803-ban zirci perjellé, 1812-ben Pilis és Pásztó apátjává nevezték ki. 1814-től Zirc első magyar apátja az apátság helyreállítása után. Ezzel megtették az első lépést a magyarországi ciszterci apátságok egyesítésére. 1813-ban átvette a székesfehérvári és a pécsi jezsuita gimnáziumokat, megalapozta hazánkban a ciszterciek tanítói renddé válását. A király kötelességükké tette a tanítás megszervezését, annak anyagi és személyi ellátását. Az apátság volt a központ, de egyre több rendtag lakott középiskolákhoz kötődő rendházakban, ahol napirendjüket az iskolai érdek határozta meg. A szerzetesi és a tanári életforma különbsége feszültségeket eredményezett. Dréta szigorú eszközökkel kormányozott és ez fokozta a feszültségeket. Az átszervezések és új feladatvállalások gazdasági problémákat okoztak. Mindezek ellenére a pásztói apátságot egy tűzvész után újjáépítette, megindította a tanári képzést, fejlesztette a könyvtárt. Új-major pusztát Hercegfalva néven községgé szervezte.

Irodalom

  • HORVÁTH Konstantin: Zirc története. Veszprém, 1930.
  • A kiváltságos Ciszterci Rend zirci, pilisi, pásztói, szentgotthárdi egyesített apátságainak névtára az 1910-1911. iskolai évre. Budapest, 1910.
  • ALPÁR Lucián: A zirci apátság függetlenségének kérdése. Budapest, 1942.
  • HERVAY F. Levente: A ciszteri Rend története Magyarországon. = LÉKAI Lajos: A ciszteriek. Budapest, 1991.