„Fábián Gábor” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a
a
 
(4 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
([[Vörösberény]], 1795. dec. 28. - Arad, 1877. dec. 10.) író, műfordító. Somogyi Gedeon unokaöccse, [[Fábián József]] fia.
+
{{InfoboxSzemély
 +
|név=Fábián Gábor
 +
|kép=Fabian_Gabor.jpg
 +
|település=Vörösberény
 +
|dátum=1795. december 28.
 +
|elhunyt=Arad
 +
|halálozási idő=1877. december 10
 +
|foglalkozása=író, műfordító
 +
}}
 +
([[Vörösberény]], 1795. december 28. - Arad, 1877. december 10.) író, műfordító. Somogyi Gedeon unokaöccse, [[Fábián József]] fia.  
 +
 
 +
== Élete  ==
  
=== Élete ===
 
 
Veszprémben, Pozsonyban és Pápán tanult, 1821-ben ügyvédi vizsgát tett Pesten. 1826-1838 között a Bohus család uradalmi ügyvédje Világoson. A Magyar Tudós Társaság 1832-ben levelező-, 1835-ben rendes tagjává választotta, 1862-től a Kisfaludy Társaság tagja. A szabadságharc idején sajtóbizottsági elnök, az aradi vészbíróság tagja, országgyűlési képviselő, majd a hétszemélyes törvényszék bírája. A bukás után fogságba került, majd Aradra internálták. 1867-1869-ben ismét országgyűlési képviselő volt. 1869-től visszavonulva csak a költészetnek élt. Írói pályáján nagy hatással volt rá édesapja, a nagy műveltségű vörösberényi, majd tótvázsonyi lelkész, valamint anyai nagybátyja. Költeményei, filológiai és esztétikai dolgozatai, latin, perzsa és modern nyelvekből való fordításai révén vált neve ismertté.  
 
Veszprémben, Pozsonyban és Pápán tanult, 1821-ben ügyvédi vizsgát tett Pesten. 1826-1838 között a Bohus család uradalmi ügyvédje Világoson. A Magyar Tudós Társaság 1832-ben levelező-, 1835-ben rendes tagjává választotta, 1862-től a Kisfaludy Társaság tagja. A szabadságharc idején sajtóbizottsági elnök, az aradi vészbíróság tagja, országgyűlési képviselő, majd a hétszemélyes törvényszék bírája. A bukás után fogságba került, majd Aradra internálták. 1867-1869-ben ismét országgyűlési képviselő volt. 1869-től visszavonulva csak a költészetnek élt. Írói pályáján nagy hatással volt rá édesapja, a nagy műveltségű vörösberényi, majd tótvázsonyi lelkész, valamint anyai nagybátyja. Költeményei, filológiai és esztétikai dolgozatai, latin, perzsa és modern nyelvekből való fordításai révén vált neve ismertté.  
  
=== Munkái ===
+
== Munkái ==
: Hafiz Divánjából. Pest, 1824.
+
 
: Ossián énekei. Buda, 1833.
+
*Hafiz Divánjából. Pest, 1824.  
: Arad vármegye leírása, historiai, geographiai és statisztikai tekintetben. Pest, a835.
+
*Ossián énekei. Buda, 1833.  
: M. T. Cicero összes leveleiből időrendes sorozatban. Pest, 1861-1864.
+
*Arad vármegye leírása, historiai, geographiai és statisztikai tekintetben. Pest, a835.  
: Fábián Gábor levelezése. (Közli: KARA Győző.) = ItK, 1893. 2. sz.
+
*M. T. Cicero összes leveleiből időrendes sorozatban. Pest, 1861-1864.  
 +
*Fábián Gábor levelezése. (Közli: KARA Győző.) = ItK, 1893. 2. sz.
 +
 
 +
== Irodalom ==
 +
 
 +
*ZICHY Antal: Emlékbeszéd Fábián Gábor felett. Pest, 1888. (MTA emlékbeszédek, 5. Köt. 1. Füz.)
 +
*JANCSÓ Benedek: Fábián Gábor élete és irodalmi működése. Arad, 1885.
 +
*A fiatal Vörösmarty levelezése íróbarátaival. Budapest, 1987.
  
=== Irodalom ===
+
== Külső hivatkozás  ==  
: ZICHY Antal: Emlékbeszéd ~ felett. Pest, 1888. (MTA emlékbeszédek, 5. Köt. 1. Füz.)
+
: JANCSÓ Benedek: ~ élete és irodalmi működése. Arad, 1885.
+
: A fiatal Vörösmarty levelezése íróbarátaival. Bp., 1987.
+
  
== Külső hivatkozás ==
+
[http://mek.niif.hu/03600/03630/html/f/f04955.htm Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái]
{{Sablon:Vpel}}
+
  
[http://mek.niif.hu/03600/03630/html/f/f04955.htm Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái]
+
{{DEFAULTSORT:Fabian Gabor}}
  
{{DEFAULTSORT:Fabian Gabor}}
+
[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]][[Category:Balatonalmádi]]
[[Kategória:Balatonalmádi jeles személyiségei]]
+

A lap jelenlegi, 2017. május 5., 17:35-kori változata

Fábián Gábor
Fabian Gabor.jpg
Született: Vörösberény
1795. december 28.
Elhunyt: Arad
1877. december 10
Pályafutása
Foglalkozása: író, műfordító


(Vörösberény, 1795. december 28. - Arad, 1877. december 10.) író, műfordító. Somogyi Gedeon unokaöccse, Fábián József fia.

Élete

Veszprémben, Pozsonyban és Pápán tanult, 1821-ben ügyvédi vizsgát tett Pesten. 1826-1838 között a Bohus család uradalmi ügyvédje Világoson. A Magyar Tudós Társaság 1832-ben levelező-, 1835-ben rendes tagjává választotta, 1862-től a Kisfaludy Társaság tagja. A szabadságharc idején sajtóbizottsági elnök, az aradi vészbíróság tagja, országgyűlési képviselő, majd a hétszemélyes törvényszék bírája. A bukás után fogságba került, majd Aradra internálták. 1867-1869-ben ismét országgyűlési képviselő volt. 1869-től visszavonulva csak a költészetnek élt. Írói pályáján nagy hatással volt rá édesapja, a nagy műveltségű vörösberényi, majd tótvázsonyi lelkész, valamint anyai nagybátyja. Költeményei, filológiai és esztétikai dolgozatai, latin, perzsa és modern nyelvekből való fordításai révén vált neve ismertté.

Munkái

  • Hafiz Divánjából. Pest, 1824.
  • Ossián énekei. Buda, 1833.
  • Arad vármegye leírása, historiai, geographiai és statisztikai tekintetben. Pest, a835.
  • M. T. Cicero összes leveleiből időrendes sorozatban. Pest, 1861-1864.
  • Fábián Gábor levelezése. (Közli: KARA Győző.) = ItK, 1893. 2. sz.

Irodalom

  • ZICHY Antal: Emlékbeszéd Fábián Gábor felett. Pest, 1888. (MTA emlékbeszédek, 5. Köt. 1. Füz.)
  • JANCSÓ Benedek: Fábián Gábor élete és irodalmi működése. Arad, 1885.
  • A fiatal Vörösmarty levelezése íróbarátaival. Budapest, 1987.

Külső hivatkozás

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái