„Faller Jenő” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb FALLER Jenő (Selmecbánya, 1894. szept. 25.–Sopron, 1966. dec. 23.) bányamérnök. Faller Gusztáv apja. =Élete= Egyetemi tanulmá...”)
 
29. sor: 29. sor:
 
*MOLNÁR László: ~ Veszprém megye bányászatában. Várpalota, 1994.
 
*MOLNÁR László: ~ Veszprém megye bányászatában. Várpalota, 1994.
  
[[Category:Életrajzok]]
+
[[Category:Zirc]][[Category:Életrajzok]]

A lap 2015. április 28., 10:20-kori változata

FALLER Jenő (Selmecbánya, 1894. szept. 25.–Sopron, 1966. dec. 23.) bányamérnök. Faller Gusztáv apja.

Élete

Egyetemi tanulmányait Selmecbányán kezdte, de a háború miatt a mérnöki oklevelet csak 1921-ben, Sopronban szerezte meg. Tatabányán és a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt dorogi bányaüzemében dolgozott. Irányította azokat a kutatásokat, amelyek révén a nagyegyházi és a dudari szénmezők ismertté váltak. 1929-től Várpalotán üzemvezető, 1946-tól pedig az ugyanott székelő dunántúli szénbányászati kerület vezetője. Közben 1940 és 1946 között Bánfalván igazgatóhelyettes. 1948–1949-ben a szénipari központ vezérigazgatója. Sokat munkálkodott annak érdekében, hogy a Zirc–Dudar vasútvonal építése befejeződjön, és a dudari szénbányászat rendelkezésére álljon. Az Észak-magyarországi bányászatban az Ő javaslatára alkalmazták elsőként a frontfejtést. 1950-től tanított, később Sopronban létrehozta a központi Bányászati Múzeumot, amelynek első igazgatója volt. Szaktanácsaival segítette a rudabányai, az ajkai és a salgótarjáni bányászati múzeumok létesítését. Tanulmányainak száma a háromszázat meghaladja, többségük a magyar bányászat múltjával foglalkozik. Helytörténeti kutatásainak központi témája Várpalota volt, sokat foglalkozott a város történetével. Ma is kiváló forrásként használhatók fel Csetény, Szápár és Jásd községekről készült monográfiái. Várpalotán utca és szakmunkásképző iskola vette fel nevét s az intézetben bronz mellszobra, Horváth Marietta alkotása látható, Zircen a Bakonyi Panteonban tábla őrzi emlékét.

Művei

  • A magyar bányagépesítés úttörői. Bp., 1953.
  • Beudeant francia geológus 1818. évi tanulmányútja Veszprém vármegyében. = Vpm., 1933. 1–10. sz.
  • Palota ostroma 1533-ban. = Vpm., 1933. 48. sz.
  • Jásd község története. Veszprém, 1934. (Veszprémvármegye múltja 4.)
  • Inota község monográfiája. Székesfehérvár, 1934.
  • Várpalota a földrajzi, ásvány-, földtani és természetrajzi irodalomban. Veszprém, 1934.
  • Adatok a Bakony pusztulásához. Zirc, 1936.
  • Adatok Várpalota történetéhez. Veszprém, 1936. (Reprint. Várpalota, 1994.)
  • Hol feküdt Bátorkő vára? Veszprém, 1936.
  • Várpalota története az Újlakiak és a Podmaniczkyek idejében. Veszprém, 1936.
  • Csesznek, Palota, Vázsony és Veszprém várak 16. századbeli alaprajzai. Veszprém, 1937.
  • Palota várának rövid története. Várpalota, 1937.

Irodalom

  • VAJKAI Aurél: ~ Veszprém megyei művelődéstörténeti munkássága. = A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. Köt. Vp., 1967.
  • KÖRNYEI Elek: Bakonyi Panteon Zircen. = Magyar Nemzet 1971. 285. sz.
  • JÁRMAI Ervin: A Zirci Bakonyi Panteon. Zirc, 1993.
  • MOLNÁR László: ~ Veszprém megye bányászatában. Várpalota, 1994.