Iparosok, kereskedők Balatonalmédiban 1928 évben kiadott térkép alapján - Negyedik befejező rész
Az Öreghegyen lakók "Sterlik bolt" néven ismerik a Dózsa György úton álló épületet. Egykor kuglipályával rendelkező kedvelt kocsma is volt a kereskedés mellett. A kép 1965 körül készült.
A "Mészáros fotó" az Arany János utcában épített, műteremmel rendelkező, lényegében nyaralóépület az 1900-as évek végéig a család leszármazottjának birtokában volt. A rendkívül rossz állapotba került épületet, az új építész tulajdonos az eredeti architektúrára figyelemmel igényesen helyreállította, Almádi helyileg védett épületei közé tartozik.
Az épület lényegében változatlan része a mai utcaképnek, amit ez az 1970 körül készült felvétel is igazol. Az alagsorban volt műhely nem működik. A "saját ház" megjelölés akkoriban a cég megbízhatóságára utaló, gyakran használt megjelölés volt.
HATTYÚ VENDÉGLŐRŐL
Mielőtt az üzletekkel foglalkoznánk, néhány mondattal meg kell emlékeznünk a régi Almádi legismertebb vendéglőjéről, a Hattyúról. Létrehozója az 1883. november 28-án megalakított Almádi Fürdő Részvénytársaság volt a Huber-féle szőlő megvásárlásával. A rajta levő épület több szakaszban történt átalakításával és bővítésével nyerte el a végleges nagyságát.
A legjelentősebb bővítés a korabeli tudósítás szerint "24 méter hosszú és 8 méter széles" nagyterem volt. Ezen, hol Gyógyteremnek, hol Kurszalonnak nevezett terem volt minden mulatságok színhelye. Valamennyi bált és az üdülővendégek által előadott színdarabot itt rendezték meg, sok esetben meghívott, hírneves művészek felléptével. Nem érdektelen adat az sem, hogy 1921. július 7-én volt az első mozielőadás Almádiban a "Balatonmozgóban, Kosola Ödön Hattyú vendéglőjében".
Az 1940-es évek végéig ez a terem adott lehetőséget amatőr színjátszóknak, az Önképző Kör tagjainak, előadások megtartására, miután ez volt az egyetlen színpad Almádiban. Nemcsak a felnőtt amatőrök játszottak darabokat a Gyógyteremben, hanem az elemi iskola tanulói is. Némi szerénytelenséggel megemlítve, hogy e cikk szerzője is szerepelt egy előadásban, kovácsinast alakítva.
Röviden összefoglalva a Hattyú vendéglő a maga korában, egy kis dicsekvéssel említve, "kulturális központ" volt, kezdetektől az 1940-es évekig. Télen-nyáron nyitva volt, és ez jelentős előnnyel bírt másokkal szemben. A település fejlődése az utak és a járdák szintjének megemelésével járt, ami negatívan befolyásolta az öreg épület használhatóságát. A háborús események során bombatalálat érte, a Gyógyterem és a Baross Gábor út közötti romos épületrészt 1946-ban lebontották. Végül 1972-ben teljes elbontásra került.
Az Almádi térkép hátoldalán szerepelő iparosok és kereskedők köre nem teljes. Például nem történik említés az Almádiban folyó igen jelentős, országosan ismert kőbányászatról, illetve kőfaragó iparról. A szakirodalom "almádi vörös homokkő" néven jegyzi ezt a kőféleséget. Az öreghegyi vasútállomáson szinte naponta raktak meg vagonokat terméskővel, az ország minden részébe szállítva. Hozzátéve, hogy az alsó "Balatonalmádi fürdő" állomásról is folyt szállítás. Ugyancsak nem esik szó a jelentős kőműves iparról sem, pedig egy fejlődő nyaralóhelyen igény van rá.
Jelenleg is működő pékség. 1936 óta Szabó Gyula pékmester és családja készíti a híres "Szabó kenyeret". A kemence fatüzeléses, klasszikus kialakítású, helyi védelem alatt álló műhely. Az egykori Hattyú vendéglő és a hozzá tartozott számos üzlet, műhely és egyéb létesítmény egyetlen fennmaradt része.
A vendéglőről a kiadott képes levelezőlapok adnak tájékoztatást. A szállodaépületről, amelyik a telek park felőli végében volt, eddig nem került elő fénykép, vagy egyéb ábrázolás. Szóbeli tájékoztatásból tudjuk, hogy emeletes, faszerkezetű függőfolyosóról nyíló szobákkal rendelkezett. A térképen Park szálló elnevezéssel szerepel az említett helyen.
A Hattyú udvarban volt Almádi első benzinkútja, a telken belüli helyéről közelebbi adat nincs.
A kissé dagályos "húscsarnok" elnevezés valójában egy, a Baross Gábor útra nyíló hentes és mészáros üzlet volt.
A reklám magáért beszél, egy sorban mindent elmond a kereskedésről. Sajnos nem ismert, hogy a Hattyú területén belül hol helyezkedett el.
Kecskés Károly cipész üzlete a Gyógyterem mellett, azzal összeépült, helyiségsor végén helyezkedett el. Mint gyerek jártam az üzletében és nagy érdeklődéssel szemléltem a sok kis ketrecben levő kanárikat. Nem emlékszem valójában hány kanári "lakott" ott, de soknak tűnt. Kecskés Károly hadirokkant volt, egyik lábát húzva lépkedett és a fején egy lukszerű sebhely látszott és dadogott. Kedves ember volt, főleg gyerekekkel szemben.
Nánási (én már e néven ismertem) Mihály fodrász üzlete a Hattyú főépületéhez toldott, kis lapostetős épületben volt. A későbbiekben Barkovics fényképész műtermeként vált ismerté.
Forrás
Új Almádi Újság 2011. (23. évf.) 9. sz. 2. o.
