„Ott Lajos” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „Ott Lajos (1897-1965) zirci nyomdász és lapkiadó 200px =Élete= Az Ott család zirci gyökereit egészen az 1700-as évekig lehet vis…”)
 
 
(6 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
7. sor: 7. sor:
 
                                                                          
 
                                                                          
 
1930-ban jött vissza Zircre, novemberben megnyitotta nyomdáját, ahol 1931. január 1-től 1944. szeptemberig nyomták a Zirc és Vidéke lapszámait. Igényes újság volt, szerkesztői zirci ügyvédek, dr. Tóth Aurél, dr. Szigethy László és dr. Kuntzl Ernő voltak. A szerkesztőség és a kiadóhivatal a Rákóczi tér 1. szám alatt működött. A nyomda eleinte a Kossuth Lajos utca 10. szám alatt volt, később költöztették a Rákóczi tér 1. szám alá. Zirciek is dolgoztak a nyomdában, pl. Rauzer Károly, Vizer István. Nemcsak a helyi újságot, de könyveket, aprónyomtatványokat, brosúrákat, képeslapokat, gyászjelentéseket, névjegyeket is nyomtak itt.  
 
1930-ban jött vissza Zircre, novemberben megnyitotta nyomdáját, ahol 1931. január 1-től 1944. szeptemberig nyomták a Zirc és Vidéke lapszámait. Igényes újság volt, szerkesztői zirci ügyvédek, dr. Tóth Aurél, dr. Szigethy László és dr. Kuntzl Ernő voltak. A szerkesztőség és a kiadóhivatal a Rákóczi tér 1. szám alatt működött. A nyomda eleinte a Kossuth Lajos utca 10. szám alatt volt, később költöztették a Rákóczi tér 1. szám alá. Zirciek is dolgoztak a nyomdában, pl. Rauzer Károly, Vizer István. Nemcsak a helyi újságot, de könyveket, aprónyomtatványokat, brosúrákat, képeslapokat, gyászjelentéseket, névjegyeket is nyomtak itt.  
 
+
<gallery mode="packed" heights="260px" perrow="5" >
 +
Fájl:Ott Lajos kereskedése az 1940-es években.jpg|Ott Lajos kereskedése az 1940-es években
 +
Fájl:Ott Lajosné Agárdy Mária (1943).jpg|Ott Lajosné Agárdy Mária(1943)
 +
</gallery>
 
Ott Lajos hamarosan megnyitotta könyv- és papírkereskedését is. Az üzlet a mai Monostor cukrászda helyén volt (Rákóczi tér 1.). Árultak könyveket és papírárut, füzeteket, levélpapírt, emlékkönyvet, fényképalbumokat, fotócikket, valamint társasjátékot, gyerekjátékokat is. Lehetett kapni írógépet, bőrdíszművet, aktatáskát, pénztárcát. A boltban volt vallási vonatkozású áru is, kegytárgyak, szentképek, imakönyvek.  
 
Ott Lajos hamarosan megnyitotta könyv- és papírkereskedését is. Az üzlet a mai Monostor cukrászda helyén volt (Rákóczi tér 1.). Árultak könyveket és papírárut, füzeteket, levélpapírt, emlékkönyvet, fényképalbumokat, fotócikket, valamint társasjátékot, gyerekjátékokat is. Lehetett kapni írógépet, bőrdíszművet, aktatáskát, pénztárcát. A boltban volt vallási vonatkozású áru is, kegytárgyak, szentképek, imakönyvek.  
 +
 
Ott Lajos a herendi porcelánok forgalmazója is volt, a gyár egyik nagy megrendelőjeként. A polcon étkészletek, szobrok, speciális zirci dekorral készített herendi dísztárgyak sorakoztak, de volt dohányzó készlet zirci épületek képeivel is. Ezeket a fellendülő idegenforgalomra alapozva árulták, mint turista emléktárgyat. A zirci családoknál sok az innen származó dísztárgy, herendi porcelán, nászajándékul vagy egyéb alkalmakra ebből a boltból vásároltak.
 
Ott Lajos a herendi porcelánok forgalmazója is volt, a gyár egyik nagy megrendelőjeként. A polcon étkészletek, szobrok, speciális zirci dekorral készített herendi dísztárgyak sorakoztak, de volt dohányzó készlet zirci épületek képeivel is. Ezeket a fellendülő idegenforgalomra alapozva árulták, mint turista emléktárgyat. A zirci családoknál sok az innen származó dísztárgy, herendi porcelán, nászajándékul vagy egyéb alkalmakra ebből a boltból vásároltak.
 
Festményeket is árultak, például Ireghi Máté Sándor jó minőségű, idilli témákat megörökítő tájképeit, vagy Héger János zirci témájú festményeit. A boltba nemcsak vásárlási szándékkal jöttek a zirciek, hanem betértek társalogni, barátkozni. Jegyeket is lehetett itt vásárolni különböző zirci műsoros estekre, programokra.
 
Festményeket is árultak, például Ireghi Máté Sándor jó minőségű, idilli témákat megörökítő tájképeit, vagy Héger János zirci témájú festményeit. A boltba nemcsak vásárlási szándékkal jöttek a zirciek, hanem betértek társalogni, barátkozni. Jegyeket is lehetett itt vásárolni különböző zirci műsoros estekre, programokra.
<center>  
+
<gallery mode="packed" heights="260px" perrow="5" >
[[Image:Ott Lajos kereskedése az 1940-es években.jpg|center|400px]]
+
Fájl:Ott nyomda 1.jpg|Ott nyomda kiadványai
 +
Fájl:Ott nyomda 2.jpg|
 +
Fájl:Hirdetés 1943-ból.jpg|Hirdetés 1943-ból
 +
Fájl:Zirci vonatkozású herendi dísztárgyak az 1940-es évekből 1.jpg|Zirci vonatkozású herendi dísztárgyak az 1940-es évekből
 +
Fájl:Zirci vonatkozású herendi dísztárgyak az 1940-es évekből 2.jpg|Zirci vonatkozású herendi dísztárgyak az 1940-es évekből
 +
</gallery>
 +
 
  
 
Ott Lajos 46 évesen nősült meg, felesége Agárdy Mária (1924-2003) volt. Felesége szülei a szépalmai gróf Pejacsevich-Esterházy család alkalmazottai voltak, édesapja magtáros, édesanyja szakácsnő. 1943-ban a borzavári templomban Sütő Imre, az új plébános eskette őket. A házasságból öt gyerek született: Edit (1944-1998), Klára (1945), Györgyi (1947), Lajos (1948), Ágota (1953).  
 
Ott Lajos 46 évesen nősült meg, felesége Agárdy Mária (1924-2003) volt. Felesége szülei a szépalmai gróf Pejacsevich-Esterházy család alkalmazottai voltak, édesapja magtáros, édesanyja szakácsnő. 1943-ban a borzavári templomban Sütő Imre, az új plébános eskette őket. A házasságból öt gyerek született: Edit (1944-1998), Klára (1945), Györgyi (1947), Lajos (1948), Ágota (1953).  
23. sor: 33. sor:
 
Élete utolsó éveiben ismét nagyot alkotott. 1959 végén nyílt meg a megye első önkiszolgáló könyvesboltja Zircen, a Petőfi Sándor utcában. Ott Lajos és társai olyan szép üzletet rendeztek be, hogy a vásárlók tömegesen jöttek. A könyveket szakonként csoportosítva helyezték el a polcokon. Két kis fotel volt a sarokban, ahol a kiválasztott könyvbe bele lehetett tekinteni. Sok szép növény díszítette a bolt előtti utcai részt és a bolt belső terét is. Hanglemezeket is árultak, egy lemezjátszón mindig szólt a zene, ami még inkább csábította a vásárlókat. A forgalom ugrásszerűen nőtt. 1960 őszén író-olvasótalálkozó tartottak Tatay Sándorral, akinek könyvéből az 50 példány is kevésnek bizonyult.  
 
Élete utolsó éveiben ismét nagyot alkotott. 1959 végén nyílt meg a megye első önkiszolgáló könyvesboltja Zircen, a Petőfi Sándor utcában. Ott Lajos és társai olyan szép üzletet rendeztek be, hogy a vásárlók tömegesen jöttek. A könyveket szakonként csoportosítva helyezték el a polcokon. Két kis fotel volt a sarokban, ahol a kiválasztott könyvbe bele lehetett tekinteni. Sok szép növény díszítette a bolt előtti utcai részt és a bolt belső terét is. Hanglemezeket is árultak, egy lemezjátszón mindig szólt a zene, ami még inkább csábította a vásárlókat. A forgalom ugrásszerűen nőtt. 1960 őszén író-olvasótalálkozó tartottak Tatay Sándorral, akinek könyvéből az 50 példány is kevésnek bizonyult.  
 
Ott Lajos két különböző korban és eltérő társadalmi körülmények között is képes volt a kultúrát magas szinten terjeszteni Zircen.
 
Ott Lajos két különböző korban és eltérő társadalmi körülmények között is képes volt a kultúrát magas szinten terjeszteni Zircen.
 +
[[Image:A zirci könyvesbolt 1960-ban.jpg|centre|400px]]A zirci könyvesbolt 1960-ban
 
Köszönet a segítségért és a családi fényképek közlésének lehetőségéért Ott Klárának.
 
Köszönet a segítségért és a családi fényképek közlésének lehetőségéért Ott Klárának.
 
A szócikket összeállította Cuhavölgyi Klára
 
A szócikket összeállította Cuhavölgyi Klára
34. sor: 45. sor:
 
*Válság után – háború előtt. Veszprém az 1930-as évek végén / vál. és szerk. Csiszár Miklós. – Veszprém: Eötvös Károly Megyei Könyvtár, 2010.
 
*Válság után – háború előtt. Veszprém az 1930-as évek végén / vál. és szerk. Csiszár Miklós. – Veszprém: Eötvös Károly Megyei Könyvtár, 2010.
 
*[[Zirc és Vidéke újság|Zirc és Vidéke korabeli számai]]
 
*[[Zirc és Vidéke újság|Zirc és Vidéke korabeli számai]]
 +
[[Category:Zirc]][[Category:Életrajzok]]
 +
[[Category:Zirc]] [[Category:Cikk,_tanulmányok]]

A lap jelenlegi, 2020. április 2., 16:21-kori változata

Ott Lajos (1897-1965) zirci nyomdász és lapkiadó

Ott Lajos.jpg

Élete

Az Ott család zirci gyökereit egészen az 1700-as évekig lehet visszavezetni. A család nevezetes őse Ott György (1852-1920) zirci cipészmester, a zirci társadalom megbecsült polgára különböző intézetek vezetőségi testületének tagja volt. Árki Erzsébettel kötött házasságából nyolc gyerek született. Három fiú maradt életben: Lajos (1897-1965) nyomdász, István (1900-1957) mészáros hentes, és László (1905-1982), akinek lakatos- és autószerelő műhelye volt a Kossuth Lajos utca 22. alatt, és a Zirci Filharmonikus zenekarban nagybőgőzött.

Ott Lajos a zirci népiskolába járt. Az első világháború kitörése után 17 évesen besorozták, az orosz frontra került, ahol hadifogságba esett. 1917-ben jöhetett haza, majd Szentmártonkátán a szeszgyár vezetője lett. Innen 1926-ban Budapestre ment, ahol az Athaeneum nyomdában tanulta ki a nyomdász mesterséget.

1930-ban jött vissza Zircre, novemberben megnyitotta nyomdáját, ahol 1931. január 1-től 1944. szeptemberig nyomták a Zirc és Vidéke lapszámait. Igényes újság volt, szerkesztői zirci ügyvédek, dr. Tóth Aurél, dr. Szigethy László és dr. Kuntzl Ernő voltak. A szerkesztőség és a kiadóhivatal a Rákóczi tér 1. szám alatt működött. A nyomda eleinte a Kossuth Lajos utca 10. szám alatt volt, később költöztették a Rákóczi tér 1. szám alá. Zirciek is dolgoztak a nyomdában, pl. Rauzer Károly, Vizer István. Nemcsak a helyi újságot, de könyveket, aprónyomtatványokat, brosúrákat, képeslapokat, gyászjelentéseket, névjegyeket is nyomtak itt.

Ott Lajos hamarosan megnyitotta könyv- és papírkereskedését is. Az üzlet a mai Monostor cukrászda helyén volt (Rákóczi tér 1.). Árultak könyveket és papírárut, füzeteket, levélpapírt, emlékkönyvet, fényképalbumokat, fotócikket, valamint társasjátékot, gyerekjátékokat is. Lehetett kapni írógépet, bőrdíszművet, aktatáskát, pénztárcát. A boltban volt vallási vonatkozású áru is, kegytárgyak, szentképek, imakönyvek.

Ott Lajos a herendi porcelánok forgalmazója is volt, a gyár egyik nagy megrendelőjeként. A polcon étkészletek, szobrok, speciális zirci dekorral készített herendi dísztárgyak sorakoztak, de volt dohányzó készlet zirci épületek képeivel is. Ezeket a fellendülő idegenforgalomra alapozva árulták, mint turista emléktárgyat. A zirci családoknál sok az innen származó dísztárgy, herendi porcelán, nászajándékul vagy egyéb alkalmakra ebből a boltból vásároltak. Festményeket is árultak, például Ireghi Máté Sándor jó minőségű, idilli témákat megörökítő tájképeit, vagy Héger János zirci témájú festményeit. A boltba nemcsak vásárlási szándékkal jöttek a zirciek, hanem betértek társalogni, barátkozni. Jegyeket is lehetett itt vásárolni különböző zirci műsoros estekre, programokra.


Ott Lajos 46 évesen nősült meg, felesége Agárdy Mária (1924-2003) volt. Felesége szülei a szépalmai gróf Pejacsevich-Esterházy család alkalmazottai voltak, édesapja magtáros, édesanyja szakácsnő. 1943-ban a borzavári templomban Sütő Imre, az új plébános eskette őket. A házasságból öt gyerek született: Edit (1944-1998), Klára (1945), Györgyi (1947), Lajos (1948), Ágota (1953). A háború éveiben, a front közeledtével igyekeztek menteni a bolti készletet. A monostorban egy lépcső alá falazták be az árukat, de a boltot orosz katonák felgyújtották, sok minden odaveszett.

Varga Gyula zirci jegyző 1947-ben ezt válaszolta az OSZK igazgatójának, Tolnai Gábornak, aki a vidéki elöljáróknál érdeklődött, hogy a nyilvántartásukban szereplő nyomdavállalatok léteznek-e. „Ott Lajos nyomdája a harcok alatt tűzvész következtében teljesen megsemmisült. Nevezett jelenleg azon dolgozik, hogy a nyomdát megindíthassa, tudomásom szerint a közeljövőben már működni fog. Nevezettet felhívtam, hogy megindulás után a sajtótermék beszolgáltatási kötelezettségnek tegyen eleget. Zirc, 1947. február 15.”

A nagy akaraterővel újrakezdeni szándékozó kis nyomdászok tragédiája még nem ért véget. 1948-ban a nagy nyomdavállalatokat, majd 1949-ben a kis- és közepes nyomdákat is állami tulajdonba vették. Ács Ferenc veszprémi nyomdász leltározta Ott Lajos nyomdáját, majd a nyomdát bezárták „üzembe tartására nincs szükség, arra megfelelő személyzet nem áll rendelkezésünkre, tekintettel arra, hogy a tulajdonos egyedül dolgozott”. Ott Lajos nyomdáját 1950-ben törték össze, a berendezés darabjait a győri nyomdába vitték. A bolti készletet is államosították, leltárt készítettek róla, de kárpótlásként alig kaptak valamit. Ott Lajos az erdészetnél dolgozott Bakonynánán, majd a dudari bányánál lett könyvelő. Végül a zirci szövetkezet alkalmazásában ő lett az újonnan megnyitott könyvesbolt vezetője.

Élete utolsó éveiben ismét nagyot alkotott. 1959 végén nyílt meg a megye első önkiszolgáló könyvesboltja Zircen, a Petőfi Sándor utcában. Ott Lajos és társai olyan szép üzletet rendeztek be, hogy a vásárlók tömegesen jöttek. A könyveket szakonként csoportosítva helyezték el a polcokon. Két kis fotel volt a sarokban, ahol a kiválasztott könyvbe bele lehetett tekinteni. Sok szép növény díszítette a bolt előtti utcai részt és a bolt belső terét is. Hanglemezeket is árultak, egy lemezjátszón mindig szólt a zene, ami még inkább csábította a vásárlókat. A forgalom ugrásszerűen nőtt. 1960 őszén író-olvasótalálkozó tartottak Tatay Sándorral, akinek könyvéből az 50 példány is kevésnek bizonyult. Ott Lajos két különböző korban és eltérő társadalmi körülmények között is képes volt a kultúrát magas szinten terjeszteni Zircen.

A zirci könyvesbolt 1960-ban.jpg
A zirci könyvesbolt 1960-ban

Köszönet a segítségért és a családi fényképek közlésének lehetőségéért Ott Klárának. A szócikket összeállította Cuhavölgyi Klára

Felhasznált irodalom

  • Bándi László: A veszprémi nyomdászat két évszázada. – Veszprém, Pannon nyomda, 1989.
  • Bánfi Szilvia: Tragikus nyomdászsorsok, megsemmisült nyomdák =Magyar Könyvszemle 2005/4.
  • Csapó Mária: A nyomdaipar irányítása és államosítása.= Levéltári Közlemények 64. 1993.
  • Keresztes József: Ahol önmagát kínálja a könyv.= Középdunántúli Napló 1959. szeptember 24. 224. sz
  • Sokatmondó tények és adatok a zirci könyvesboltból.= Középdunántúli napló 1962. 11.06. 260. szám
  • Szegleti Ildikó: Veszprém megye nyomdászata 1860-1920. – Veszprém, 1978. – (Közművelődési kiskönyvtár, 3.)
  • Válság után – háború előtt. Veszprém az 1930-as évek végén / vál. és szerk. Csiszár Miklós. – Veszprém: Eötvös Károly Megyei Könyvtár, 2010.
  • Zirc és Vidéke korabeli számai