Pacher János Donát

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Benczikne (vitalap | szerkesztései) 2020. április 23., 13:32-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „Pacher János Donát (1853. január 3. Zirc – 1915. január 24. Balatonfüred) 200px =Élete= Pacher János,…”)

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Pacher János Donát (1853. január 3. Zirc – 1915. január 24. Balatonfüred)

Pacher Donát bencés szerzetes.jpg

Élete

Pacher János, a későbbi tudós bencés szerzetes Zircen született.

Édesapja, Pacher János (Zirc, 1827 – Zirc, 1899) Pesten tanult építőmester volt. A 19. században az első három zirci építőmester között emlegették (Szemmelveisz Rezső és az Eszlinger János-Pollák János-féle közös vállalkozás mellett). A Dunántúl északi részén mindenhol épített, Győrtől a Balatonig. Zircen a mai napig állnak épületei, mint a jelenlegi Békefi Antal Városi Könyvtár. A Pacher család kriptájában nyugszik a Zirci Felső-temetőben. (Sokszor Bacher névalakban szerepelnek a családtagok.) Az építőmesternek három gyermeke érte meg a felnőttkort (János 1853, Teréz 1856, Mária 1858).

A legidősebb gyerek, János, Zircen született, itt végezte az elemi iskolát is. Csak az iskolában tanult magyarul, de olyan jól, hogy hiba nélkül, jó kiejtéssel beszélte a magyar nyelvet, és rajongott a magyar klasszikus szerzőkért. Tehetséges volt a zenében is. A székesfehérvári ciszterci gimnáziumban folytatta a tanulmányait, ahol Vajda Ödön, a későbbi zirci apát is tanította, és akire nagy tisztelettel emlékezett. A győri bencés gimnáziumban érettségizett 1871-ben, ebben az évben lépett be a bencés rendbe, és kapta a Donát nevet. 1878-ban Pannonhalmán pappá szentelték, egy évig ott maradt hitszónoknak.

Három bencés rendi gimnáziumban is tanított, Győrött, Kőszegen és Sopronban. A győri gimnáziumban tizenkét évig tanított (1880-92), két fő tárgya a német nyelv és irodalom és a filozófia. Mivel a rajz iránti szeretetét még a szülői házból hozta magával, ábrázoló geometriát is oktatott. Szép könyvtára volt, lelkiismeretesen és gonddal készült az óráira. Világosan és szabatosan beszélt. Fegyelmet, pontosságot, lelkiismeretességet követelt a diákjaitól.

Kőszegen házfőnök és gimnáziumi igazgató lett 1892-ben, megírta a kőszegi gimnázium történetét. Itt azonban csak négy évig maradt, mert elöljárói 1896-ban a soproni bencés gimnáziumba helyezték, ahol tanár, majd 1910-1915-ig igazgató lett, és a jelenlegi épület építésének szervezésében is aktívan részt vett (ma az épületben a Roth Gyula Erdészeti Szakközépiskola működik). Ez a gimnázium korábban a jezsuitáké volt, ennek a történetét is feldolgozta. Sopronban volt ideje kutatni, még osztrák levéltárakba is elment.

A tanítás mellett történészként is jelentős volt, megírta a dömölki apátság történetét, Koptik Odó életrajzát. (Koptik Odó (1692-1755) dömölki apát, aki többek között az ifjúság nevelését szolgáló magyar akadémiát akart szervezni.) Pedagógiatörténettel is foglalkozott, Herbart neveléstudományáról is könyvet írt. (Herbart (1776-1841) a lélektani alapozású pedagógia kidolgozója volt.)

Munkáját a bencés renden belül is elismerték. Nagyobb feladatra is képesnek találták. A Pannonhalmán tartott perjelválasztáson kétszer is második helyre szorult (1910, 1913). A dömölki apáti szék betöltésekor is jelölték 1910-ben.

1914-ben szervezetét alattomos kór támadta meg, megoperálták, Balatonfüredre kellett mennie utókezelésre. Állapota nem javult, 1915. január 24-én meghalt. A tihanyi temetőben helyezték nyugalomra. Sírköve ma is áll Tihanyban, de most más név olvasható rajta. Az történt ugyanis, hogy 1962-ben az akkori tihanyi plébános a sírok bolygatásától félve (?) kihantoltatta a temetőben nyugvó bencés szerzeteseket, és a csontokat egy ládába helyezve a tihanyi templom kriptájába vezető lépcső alatti fülkébe rejtették. Több mint 50 év után derült csak fény a titokra, és 2015. novemberben Pacher Donátot és még 50 rendtársát újratemették. Most a tihanyi altemplomban nyugszanak közös sírban. Donát atyát 100 évvel a halála után újratemették. De 2015-ben nemcsak a hamvait helyezték méltó helyre, a szellemi hagyatéka is újraéledt.

Két művét is méltónak tartották a digitalizációra, „A dömölki apátság története” című munkáját a Celldömölki Városi könyvtár, a „A nevelés tudománya” című pedagógiai munkáját a Pécsi Egyetemi Könyvtár segítségével online is olvashatjuk. Jó lenne, ha a zirci polgárok is megismernék, és tisztelnék a város eddig méltatlanul elfeledett nagy szülöttét.

A családban azonban őrizték az emlékét. Amikor húga, Wetzl Jánosné Pacher Terézia 1899-ben özvegyen maradt hat gyerekkel, és a legidősebb fiú Wetzl (Köves) János már megkezdte tanulmányait az Állatorvosi Akadémián, úgy tűnt, nem tudja folytatni anyagi okok miatt. Donát atya nagylelkű segítségének köszönhetően ez mégis sikerült, és milyen eredménnyel! Dr. Köves János kitűnő állatorvos, tudományos kutató, vállalatvezető lett. Amit ő kapott a családtól, sokszorosan visszaadta. Ő is sok családtagot segített, többen állatorvosok lettek, vagy a Phylaxia vállalatnál dolgoztak.

Cuhavölgyi Klára

Irodalom

  • A Szent Benedek-rendi katolikus főgimázium értesítője Sopron, 1915:V nekrológ
  • Kocsis Lénárd dr: Pacher Donát János =A Pannonhalmi Főapátság története 6/B köt. Bp., 1916. – 757-759 p.