„Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a
a
1. sor: 1. sor:
 
== A múzeum története:  ==
 
== A múzeum története:  ==
 +
Az 1990-ben megválasztott önkormányzati képviselő-testület egyhangú döntéssel fogadta el azt az előterjesztést, amely Reguly Antal szülőházát és a barokk lakóházzal szerves egységet képező földszintes épületegyüttest jelölte ki a népi kultúra értékmentő, értékmegőrző intézménye helyszínévé.
  
Az 1990-ben megválasztott önkormányzati képviselő-testület egyhangú döntéssel fogadta el azt az előterjesztést, amely Reguly Antal szülőházát és a barokk lakóházzal szerves egységet képező földszintes épületegyüttest jelölte ki a népi kultúra értékmentő, értékmegõrzõ&nbsp;intézménye helyszínévé.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A védett műemlék épületet 1766-ban [[Dubniczay István|Dubniczay István]] veszprémi&nbsp;éneklõ kanonok építette és úgy végrendelkezett, hogy a lakóházat&nbsp;halála után a ciszterci apátságra hagyományozza. Az épületet&nbsp;1946 után államosították, így került az önkormányzat tulajdonába.&nbsp;A műemlék lakóházat és a hozzáépült földszintes épületet is többször,&nbsp;engedély nélkül átalakították, amelynek következtében a belsõ&nbsp;terek elveszítették műemlékértéküket, a földszintes épület udvari<br>homlokzatának eltűnt a szép íves, tornácos jellege.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1992-tõl az épület új funkciójához szükséges átalakításokat úgy&nbsp;tervezték meg, hogy a lakóház elsõ emeletének belsõ tereiben visszaálljon&nbsp;az eredetihez közeli rend. 1992. szeptember 26-án nyitotta meg kapuit a Reguly Antal Múzeum.&nbsp;Alig több mint fél év alatt a szülõház elsõ emeletét sikerült kiállítóhellyé&nbsp;alakítani, ahol a Bakony népművészete címû állandó kiállítás&nbsp;anyaga kapott ideiglenesen helyet. Közben gyarapodott a Reguly&nbsp;életérõl, utazásairól, tudományos kutatásairól is a bemutatható&nbsp;dokumentumok sora, amiket a tudós szülõházának elsõ emeletén&nbsp;a kiállítás forgatókönyvének rendezõelvei szerint helyeztek el.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1996. december 7-én Észak Kõrösi-Csomája hazaköltözött címmel&nbsp;nyílt kiállítás 140 négyzetméteren. A magyarság õshazáját, a&nbsp;finnugor rokonságot nyolc évig kutató '''Reguly Antal életútjáról'''&nbsp;szóló állandó kiállítás elnyerte a múzeum látogatóinak tetszését. A&nbsp;vendégkönyvbe írt szövegekbõl az derül ki, hogy nagyon sokan Zircen találkoztak elõször a nagy tudós nevével és ismerkedtek meg&nbsp;tudományos munkásságával. A kiállítás anyagát a kész tervek alapján&nbsp;fõképpen néprajzi tárgyakkal szeretnék gyarapítani, mivel az&nbsp;anyag nagyobb része írásos dokumentáció és a XIX. század elsõ&nbsp;felébõl származó több metszet.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Reguly Antal jogi diplomát szerzett Budapesten, de jogászként&nbsp;egyetlen percet sem dolgozott. Tudós barátainak, szüleinek írt leveleibõl&nbsp;is egyértelműen kivehetõ, hogy etnográfusnak vallotta&nbsp;magát. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1997. augusztus 20-án ünnepélyes keretek között megnyílt a "'''Bakony népmûvészete'''" című állandó kiállítás, Reguly szülőházának padlásterében (160 nm). Hét tartalmi&nbsp;egységben látható a kiállított anyag: a bakonyi pásztorművészet,&nbsp;a népi kendermunka eszközei és a végtermékek, a bakonyi fazekasok&nbsp;remekei, a paraszti tisztaszoba, a kovácsok míves munkadarabjai,&nbsp;a sokoldalú háziipar és azoknak a tárgyaknak a kiállítása, amelyek&nbsp;a népi kismesterségek műhelyeiben készültek. Látható a padlástér&nbsp;gerendaszerkezete is, ami szerves részét alkotja a kiállításnak.&nbsp;(A zirci, bakonyi ácsok dicsérete.)<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A Bakony népművészete címû kiállítás elõkészületeivel, rendezésének&nbsp;folyamatával egy idõben sikerült elindítani a bakonyi népi&nbsp;kismesterségek műhelyeinek a kialakítását, felszereléseinek megteremtését.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Ahogy gyarapodtak a '''népi kismesterségek mûhelyei''', és alkalmassá&nbsp;váltak a forgószínpadszerű foglalkozások biztosítására, egyre&nbsp;többen igényelték a népi kézmûves foglalkozásokat.&nbsp;(A mûhelyek területe 400 nm.)<br>Az intézmény látogatottsága&nbsp;évrõl évre növekszik, &nbsp;2001 nyarán a XII. Kárpát-medencei regös-cserkésztábor 300&nbsp;diákját és vezetõit látták vendégül az intézményben.&nbsp;A mûhelyek mesterei&nbsp;türelmesen, szeretettel adták át tudásukat a vendégeknek.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;
+
A védett műemlék épületet 1766-ban [[Dubniczay István|Dubniczay István]] veszprémi éneklő kanonok építette és úgy végrendelkezett, hogy a lakóházat halála után a ciszterci apátságra hagyományozza. Az épületet 1946 után államosították, így került az önkormányzat tulajdonába. A műemlék lakóházat és a hozzáépült földszintes épületet is többször, engedély nélkül átalakították, amelynek következtében a belső terek elveszítették műemlékértéküket, a földszintes épület udvari homlokzatának eltűnt a szép íves, tornácos jellege.
  
&nbsp; &nbsp; &nbsp;Mit is ajánlhat a látogatóknak a jövõben a Reguly Antal&nbsp;Múzeum és Népmûvészeti Alkotóház?<br>Reguly élete, utazásai,&nbsp;tudományos kutatásai, a Bakony népmûvészete c. állandó&nbsp;kiállítások megtekintését és a Bakonyi népi kismesterségek&nbsp;bemutatóit, mesterségek gyakorlását, a fazekas, a szövõ, a&nbsp;fûzvesszõ, a csuhé, a gyékény, a népi bõrös, a kovács, a bognár, a&nbsp;mézeskalács, a gyertyaöntõ, a méhész barkács mûhelyekben.<br>Pihenésként ajánlják a bakonyi népdalok, népmesék tanulását,&nbsp;de van lehetõség klasszikus zene hallgatására is.<br>Az&nbsp;intézmény Zirc egyik sajátos profilú szellemi központja, ahol a&nbsp;népi kultúra értékeinek ápolása mellett székhelyet adott a TIT&nbsp;Reguly Társaságnak, a Békefi Antal Bakonyi Honismereti és&nbsp;Mûvelõdési Társaskörnek és a Magas-Bakonyi Méhész<br>Egyesületnek. A felsorolt civil szervezetek a Reguly Múzeum&nbsp;épületében tartják azokat a rendezvényeiket, amelyek folyamatos&nbsp;működésüket jelentik.&nbsp;<br>Bér Júlia zirci születésû grafikus, festõmûvész alkotószobájátnak&nbsp;az alapítását (2001). Itt õrzik a Zircnek&nbsp;adományozott alkotásokat, amelyekrõl hiteles katalógus készült.&nbsp;A kiállított mûvek, a mûvésznõ munkaeszközei ébren tartják&nbsp;bennünk a képzõmûvészet szeretetét, ápolását.<br>A TIT Reguly Társaság és a Békefi Társaskör közös tagsága&nbsp;szeptembertõl májusig szervez havonta egy-egy alkalommal<br>összejöveteleket, amelyeken tudományos igényességgel váltanak&nbsp;szót különbözõ témákról a résztvevõk.&nbsp;<br>
+
1992-től az épület új funkciójához szükséges átalakításokat úgy tervezték meg, hogy a lakóház első emeletének belső tereiben visszaálljon az eredetihez közeli rend. 1992. szeptember 26-án nyitotta meg kapuit a Reguly Antal Múzeum. Alig több mint fél év alatt a szülőház első emeletét sikerült kiállítóhellyé alakítani, ahol a Bakony népművészete című állandó kiállítás anyaga kapott ideiglenesen helyet. Közben gyarapodott a Reguly életéről, utazásairól, tudományos kutatásairól is a bemutatható dokumentumok sora, amiket a tudós szülőházának első emeletén a kiállítás forgatókönyvének rendezőelvei szerint helyeztek el.  
  
== Forrás:<br>  ==
+
1996. december 7-én Észak Kőrösi-Csomája hazaköltözött címmel nyílt kiállítás 140 négyzetméteren. A magyarság őshazáját, a finnugor rokonságot nyolc évig kutató '''Reguly Antal életútjáról''' szóló állandó kiállítás elnyerte a múzeum látogatóinak tetszését. A vendégkönyvbe írt szövegekből az derül ki, hogy nagyon sokan Zircen találkoztak először a nagy tudós nevével és ismerkedtek meg tudományos munkásságával. A kiállítás anyagát a kész tervek alapján főképpen néprajzi tárgyakkal szeretnék gyarapítani, mivel az anyag nagyobb része írásos dokumentáció és a XIX. század első feléből származó több metszet.
 +
 
 +
Reguly Antal jogi diplomát szerzett Budapesten, de jogászként egyetlen percet sem dolgozott. Tudós barátainak, szüleinek írt leveleiből is egyértelműen kivehető, hogy etnográfusnak vallotta magát.
 +
 
 +
1997. augusztus 20-án ünnepélyes keretek között megnyílt a "'''Bakony népművészete'''" című állandó kiállítás, Reguly szülőházának padlásterében (160 nm). Hét tartalmi egységben látható a kiállított anyag: a bakonyi pásztorművészet, a népi kendermunka eszközei és a végtermékek, a bakonyi fazekasok remekei, a paraszti tisztaszoba, a kovácsok míves munkadarabjai, a sokoldalú háziipar és azoknak a tárgyaknak a kiállítása, amelyek a népi kismesterségek műhelyeiben készültek. Látható a padlástér gerendaszerkezete is, ami szerves részét alkotja a kiállításnak. (A zirci, bakonyi ácsok dicsérete.)
 +
 
 +
A Bakony népművészete című kiállítás előkészületeivel, rendezésének folyamatával egy időben sikerült elindítani a bakonyi népi kismesterségek műhelyeinek a kialakítását, felszereléseinek megteremtését.
 +
 
 +
Ahogy gyarapodtak a '''népi kismesterségek műhelyei''', és alkalmassá váltak a forgószínpadszerű foglalkozások biztosítására, egyre többen igényelték a népi kézműves foglalkozásokat. (A műhelyek területe 400 nm.) Az intézmény látogatottsága évről évre növekszik, 2001 nyarán a XII. Kárpát-medencei regös-cserkésztábor 300 diákját és vezetőit látták vendégül az intézményben. A műhelyek mesterei türelmesen, szeretettel adták át tudásukat a vendégeknek. 
 +
 
 +
Mit is ajánlhat a látogatóknak a jövőben a Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház?
 +
 
 +
Reguly élete, utazásai, tudományos kutatásai, a Bakony népművészete c. állandó kiállítások megtekintését és a Bakonyi népi kismesterségek bemutatóit, mesterségek gyakorlását, a fazekas, a szövő, a fűzvessző, a csuhé, a gyékény, a népi bőrös, a kovács, a bognár, a mézeskalács, a gyertyaöntő, a méhész barkács műhelyekben. Pihenésként ajánlják a bakonyi népdalok, népmesék tanulását, de van lehetőség klasszikus zene hallgatására is. Az intézmény Zirc egyik sajátos profilú szellemi központja, ahol a népi kultúra értékeinek ápolása mellett székhelyet adott a TIT Reguly Társaságnak, a Békefi Antal Bakonyi Honismereti és Művelődési Társaskörnek és a Magas-Bakonyi Méhész Egyesületnek. A felsorolt civil szervezetek a Reguly Múzeum épületében tartják azokat a rendezvényeiket, amelyek folyamatos működésüket jelentik. Bér Júlia zirci születésű grafikus, festőművész alkotószobájának az alapítását (2001). Itt őrzik a Zircnek adományozott alkotásokat, amelyekről hiteles katalógus készült. A kiállított művek, a művésznő munkaeszközei ébren tartják bennünk a képzőművészet szeretetét, ápolását.
 +
 
 +
A TIT Reguly Társaság és a Békefi Társaskör közös tagsága szeptembertől májusig szervez havonta egy-egy alkalommal összejöveteleket, amelyeken tudományos igényességgel váltanak szót különböző témákról a résztvevők.
 +
 
 +
== Forrás: ==
  
 
Illés Ferenc: A reguly Antal Múzeum története I. In.: Zirc és Vidéke 2002. 1 szám  
 
Illés Ferenc: A reguly Antal Múzeum története I. In.: Zirc és Vidéke 2002. 1 szám  

A lap 2013. április 4., 17:56-kori változata

A múzeum története:

Az 1990-ben megválasztott önkormányzati képviselő-testület egyhangú döntéssel fogadta el azt az előterjesztést, amely Reguly Antal szülőházát és a barokk lakóházzal szerves egységet képező földszintes épületegyüttest jelölte ki a népi kultúra értékmentő, értékmegőrző intézménye helyszínévé.

A védett műemlék épületet 1766-ban Dubniczay István veszprémi éneklő kanonok építette és úgy végrendelkezett, hogy a lakóházat halála után a ciszterci apátságra hagyományozza. Az épületet 1946 után államosították, így került az önkormányzat tulajdonába. A műemlék lakóházat és a hozzáépült földszintes épületet is többször, engedély nélkül átalakították, amelynek következtében a belső terek elveszítették műemlékértéküket, a földszintes épület udvari homlokzatának eltűnt a szép íves, tornácos jellege.

1992-től az épület új funkciójához szükséges átalakításokat úgy tervezték meg, hogy a lakóház első emeletének belső tereiben visszaálljon az eredetihez közeli rend. 1992. szeptember 26-án nyitotta meg kapuit a Reguly Antal Múzeum. Alig több mint fél év alatt a szülőház első emeletét sikerült kiállítóhellyé alakítani, ahol a Bakony népművészete című állandó kiállítás anyaga kapott ideiglenesen helyet. Közben gyarapodott a Reguly életéről, utazásairól, tudományos kutatásairól is a bemutatható dokumentumok sora, amiket a tudós szülőházának első emeletén a kiállítás forgatókönyvének rendezőelvei szerint helyeztek el.

1996. december 7-én Észak Kőrösi-Csomája hazaköltözött címmel nyílt kiállítás 140 négyzetméteren. A magyarság őshazáját, a finnugor rokonságot nyolc évig kutató Reguly Antal életútjáról szóló állandó kiállítás elnyerte a múzeum látogatóinak tetszését. A vendégkönyvbe írt szövegekből az derül ki, hogy nagyon sokan Zircen találkoztak először a nagy tudós nevével és ismerkedtek meg tudományos munkásságával. A kiállítás anyagát a kész tervek alapján főképpen néprajzi tárgyakkal szeretnék gyarapítani, mivel az anyag nagyobb része írásos dokumentáció és a XIX. század első feléből származó több metszet.

Reguly Antal jogi diplomát szerzett Budapesten, de jogászként egyetlen percet sem dolgozott. Tudós barátainak, szüleinek írt leveleiből is egyértelműen kivehető, hogy etnográfusnak vallotta magát.

1997. augusztus 20-án ünnepélyes keretek között megnyílt a "Bakony népművészete" című állandó kiállítás, Reguly szülőházának padlásterében (160 nm). Hét tartalmi egységben látható a kiállított anyag: a bakonyi pásztorművészet, a népi kendermunka eszközei és a végtermékek, a bakonyi fazekasok remekei, a paraszti tisztaszoba, a kovácsok míves munkadarabjai, a sokoldalú háziipar és azoknak a tárgyaknak a kiállítása, amelyek a népi kismesterségek műhelyeiben készültek. Látható a padlástér gerendaszerkezete is, ami szerves részét alkotja a kiállításnak. (A zirci, bakonyi ácsok dicsérete.)

A Bakony népművészete című kiállítás előkészületeivel, rendezésének folyamatával egy időben sikerült elindítani a bakonyi népi kismesterségek műhelyeinek a kialakítását, felszereléseinek megteremtését.

Ahogy gyarapodtak a népi kismesterségek műhelyei, és alkalmassá váltak a forgószínpadszerű foglalkozások biztosítására, egyre többen igényelték a népi kézműves foglalkozásokat. (A műhelyek területe 400 nm.) Az intézmény látogatottsága évről évre növekszik, 2001 nyarán a XII. Kárpát-medencei regös-cserkésztábor 300 diákját és vezetőit látták vendégül az intézményben. A műhelyek mesterei türelmesen, szeretettel adták át tudásukat a vendégeknek.

Mit is ajánlhat a látogatóknak a jövőben a Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház?

Reguly élete, utazásai, tudományos kutatásai, a Bakony népművészete c. állandó kiállítások megtekintését és a Bakonyi népi kismesterségek bemutatóit, mesterségek gyakorlását, a fazekas, a szövő, a fűzvessző, a csuhé, a gyékény, a népi bőrös, a kovács, a bognár, a mézeskalács, a gyertyaöntő, a méhész barkács műhelyekben. Pihenésként ajánlják a bakonyi népdalok, népmesék tanulását, de van lehetőség klasszikus zene hallgatására is. Az intézmény Zirc egyik sajátos profilú szellemi központja, ahol a népi kultúra értékeinek ápolása mellett székhelyet adott a TIT Reguly Társaságnak, a Békefi Antal Bakonyi Honismereti és Művelődési Társaskörnek és a Magas-Bakonyi Méhész Egyesületnek. A felsorolt civil szervezetek a Reguly Múzeum épületében tartják azokat a rendezvényeiket, amelyek folyamatos működésüket jelentik. Bér Júlia zirci születésű grafikus, festőművész alkotószobájának az alapítását (2001). Itt őrzik a Zircnek adományozott alkotásokat, amelyekről hiteles katalógus készült. A kiállított művek, a művésznő munkaeszközei ébren tartják bennünk a képzőművészet szeretetét, ápolását.

A TIT Reguly Társaság és a Békefi Társaskör közös tagsága szeptembertől májusig szervez havonta egy-egy alkalommal összejöveteleket, amelyeken tudományos igényességgel váltanak szót különböző témákról a résztvevők.

Forrás:

Illés Ferenc: A reguly Antal Múzeum története I. In.: Zirc és Vidéke 2002. 1 szám

Illés Ferenc: A természettudományi múzeum története II. (téves cím, elírás) In.: Zirc és Vidéke 2002. 3 szám