„Zenepavilonok Almádiban” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> '''A századfordulón minden üdülőhelyen, sőt még egyes városi parkokban is találkozhattunk zenepavilonokkal. Alapra...”)
 
a (Forrás)
 
(Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>
+
<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>  
 +
'''A századfordulón minden üdülőhelyen, sőt még egyes városi parkokban is találkozhattunk zenepavilonokkal. Alaprajzuk általában hat- vagy nyolcszögű, oldalaik nyitottak, legfeljebb egy árnyékoló ponyvát feszítettek ki a tetőt tartó oszlopok közé. Rendszerint 70-80 cm magas alépítményük volt, amire néhány lépcsőn lehetett feljutni. Almádiban három zenepavilon volt, amelyekről a fennmaradt képes levelezőlapok, a korabeli újságok hírei, valamint egyéb feljegyzések segítségével kaphatunk némi információt. Néhány szó ezekről:'''
  
'''A századfordulón minden üdülőhelyen, sőt még egyes városi parkokban is találkozhattunk zenepavilonokkal. Alaprajzuk általában hat- vagy nyolcszögű, oldalaik nyitottak, legfeljebb egy árnyékoló ponyvát feszítettek ki a tetőt tartó oszlopok közé. Rendszerint 70-80 cm magas alépítményük volt, amire néhány lépcsőn lehetett feljutni. Almádiban három zenepavilon volt, amelyekről a fennmaradt képes levelezőlapok, a korabeli újságok hírei, valamint egyéb feljegyzések segítségével kaphatunk némi információt. Néhány szó ezekről:'''
+
A legrégebbi a mai öregparkban, nagyjából a néhány hete ismét megnyílt Liget kávéház helyén állott. Az első kapcsolódó híradást az 1901 szeptemberében megjelent újsághírben olvashatjuk róla: „Örömmel adunk hírt arról, hogy az Almádi Fürdő r. t. a Balaton-parton kiirtatja a nádast, feltölteti a partot. Jövő évre egy kedves sétahellyel ismét gazdagabb lesz Almádi.” A híradás a hajókikötő és a fürdőház közötti partszakaszra vonatkozott, amely akkor még teljesen rendezetlen volt. A következő hír 1902. május 11-én kelt: ...új mólót építettek a Balaton-parton, s e mólónak közepén áll a csinos zenepavilon... A móló alatt az előbb említett partszakaszt értette a cikk szerzője. A pavilon nyolcszögletű volt, kő lábazati résszel, szépen megmunkált faszerkezettel, fazsindellyel lefedve. A mellékelt képeslapon jól érzékelhető elhelyezkedése a két szobor között. Elkészülte után rögtön használatba is vették. Bizonyítja ezt az 1902. július 10-én megjelent Mulatságok Almádiban című cikkből vett idézet:... a fürdő zenekara térzenét ad hétfőn, szerdán, pénteken és vasárnap a Hattyú vendéglő parkjában 11-12 között, pénteken 5-7 között a Kneipp-csarnokban, kedden és csütörtökön 11-től l-ig és délután 5-8 óráig a Petőfi sétatéren...  
  
A legrégebbi a mai öregparkban, nagyjából a néhány hete ismét megnyílt Liget kávéház helyén állott. Az első kapcsolódó híradást az 1901 szeptemberében megjelent újsághírben olvashatjuk róla: „Örömmel adunk hírt arról, hogy az Almádi Fürdő r. t. a Balaton-parton kiirtatja a nádast, feltölteti a partot. Jövő évre egy kedves sétahellyel ismét gazdagabb lesz Almádi.” A híradás a hajókikötő és a fürdőház közötti partszakaszra vonatkozott, amely akkor még teljesen rendezetlen volt. A következő hír 1902. május 11-én kelt: ...új mólót építettek a Balaton-parton, s e mólónak közepén áll a csinos zenepavilon... A móló alatt az előbb említett partszakaszt értette a cikk szerzője. A pavilon nyolcszögletű volt, kő lábazati résszel, szépen megmunkált faszerkezettel, fazsindellyel lefedve. A mellékelt képeslapon jól érzékelhető elhelyezkedése a két szobor között. Elkészülte után rögtön használatba is vették. Bizonyítja ezt az 1902. július 10-én megjelent Mulatságok Almádiban című cikkből vett idézet:... a fürdő zenekara térzenét ad hétfőn, szerdán, pénteken és vasárnap a Hattyú vendéglő parkjában 11-12 között, pénteken 5-7 között a Kneipp-csarnokban, kedden és csütörtökön 11-től l-ig és délután 5-8 óráig a Petőfi sétatéren...
+
Az 1898. május elsején megnyitott Zsák vendéglőben volt egy másik zenepavilon, aminek építési idejéről nem került elő adat. Ez volt a legnagyobb és legdíszesebb a három közül, a századforduló faépítészetének szép példája. Külön érdekessége a széles párkány a hatszög minden sarkát alátámasztó, esztergált ferde oszlop. A vendéglő zenekara muzsikált benne, itt térzene nem volt, és így kevés említés történt róla.  
  
Az 1898. május elsején megnyitott Zsák vendéglőben volt egy másik zenepavilon, aminek építési idejéről nem került elő adat. Ez volt a legnagyobb és legdíszesebb a három közül, a századforduló faépítészetének szép példája. Külön érdekessége a széles párkány a hatszög minden sarkát alátámasztó, esztergált ferde oszlop. A vendéglő zenekara muzsikált benne, itt térzene nem volt, és így kevés említés történt róla.
+
A harmadik zenepavilon a föveny fürdőn, azaz a mai Wesselényi strandon állott. Építtetője a Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt volt, mint az egész strand tulajdonosa. Elszámolásaikból tudjuk, hogy az 1931. évi szezonra építették fel. Ez volt a legkisebb és a legegyszerűbb kivitelű, ami végső soron következik építésének idejéből és elhelyezéséből is. Sajnos egyik sem maradt fenn, pedig funkcióját ma is betölthetné, elsősorban az, amelyik a parkban volt. Sok almádi polgár véleménye szerint vissza kellene helyezni eredeti helyére a Petőfi-szobrot. Bizonyara sok támogatóra számíthatna az is, ha valaki a zenepavilon újbóli felépítését szorgalmazná.  
  
A harmadik zenepavilon a föveny fürdőn, azaz a mai Wesselényi strandon állott. Építtetője a Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt volt, mint az egész strand tulajdonosa. Elszámolásaikból tudjuk, hogy az 1931. évi szezonra építették fel. Ez volt a legkisebb és a legegyszerűbb kivitelű, ami végső soron következik építésének idejéből és elhelyezéséből is. Sajnos egyik sem maradt fenn, pedig funkcióját ma is betölthetné, elsősorban az, amelyik a parkban volt. Sok almádi polgár véleménye szerint vissza kellene helyezni eredeti helyére a Petőfi-szobrot. Bizonyara sok támogatóra számíthatna az is, ha valaki a zenepavilon újbóli felépítését szorgalmazná.
+
== Forrás ==
  
==Forrás==
+
[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/1993/UAU_1993_09.pdf 1993. (5. évf.) 9. sz. 2. p.]
  
[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1993. (5. évf.) 9. szám, 2. old.
+
==Külső hivatkozás==
 +
<references/>
  
[[Category:Cikk, tanulmányok]]
+
[[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]] [[Category:Balatonalmádi]]
[[Category:Balatonalmádi]]
+

A lap jelenlegi, 2014. február 14., 13:46-kori változata

Írta: Schildmayer Ferenc

A századfordulón minden üdülőhelyen, sőt még egyes városi parkokban is találkozhattunk zenepavilonokkal. Alaprajzuk általában hat- vagy nyolcszögű, oldalaik nyitottak, legfeljebb egy árnyékoló ponyvát feszítettek ki a tetőt tartó oszlopok közé. Rendszerint 70-80 cm magas alépítményük volt, amire néhány lépcsőn lehetett feljutni. Almádiban három zenepavilon volt, amelyekről a fennmaradt képes levelezőlapok, a korabeli újságok hírei, valamint egyéb feljegyzések segítségével kaphatunk némi információt. Néhány szó ezekről:

A legrégebbi a mai öregparkban, nagyjából a néhány hete ismét megnyílt Liget kávéház helyén állott. Az első kapcsolódó híradást az 1901 szeptemberében megjelent újsághírben olvashatjuk róla: „Örömmel adunk hírt arról, hogy az Almádi Fürdő r. t. a Balaton-parton kiirtatja a nádast, feltölteti a partot. Jövő évre egy kedves sétahellyel ismét gazdagabb lesz Almádi.” A híradás a hajókikötő és a fürdőház közötti partszakaszra vonatkozott, amely akkor még teljesen rendezetlen volt. A következő hír 1902. május 11-én kelt: ...új mólót építettek a Balaton-parton, s e mólónak közepén áll a csinos zenepavilon... A móló alatt az előbb említett partszakaszt értette a cikk szerzője. A pavilon nyolcszögletű volt, kő lábazati résszel, szépen megmunkált faszerkezettel, fazsindellyel lefedve. A mellékelt képeslapon jól érzékelhető elhelyezkedése a két szobor között. Elkészülte után rögtön használatba is vették. Bizonyítja ezt az 1902. július 10-én megjelent Mulatságok Almádiban című cikkből vett idézet:... a fürdő zenekara térzenét ad hétfőn, szerdán, pénteken és vasárnap a Hattyú vendéglő parkjában 11-12 között, pénteken 5-7 között a Kneipp-csarnokban, kedden és csütörtökön 11-től l-ig és délután 5-8 óráig a Petőfi sétatéren...

Az 1898. május elsején megnyitott Zsák vendéglőben volt egy másik zenepavilon, aminek építési idejéről nem került elő adat. Ez volt a legnagyobb és legdíszesebb a három közül, a századforduló faépítészetének szép példája. Külön érdekessége a széles párkány a hatszög minden sarkát alátámasztó, esztergált ferde oszlop. A vendéglő zenekara muzsikált benne, itt térzene nem volt, és így kevés említés történt róla.

A harmadik zenepavilon a föveny fürdőn, azaz a mai Wesselényi strandon állott. Építtetője a Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt volt, mint az egész strand tulajdonosa. Elszámolásaikból tudjuk, hogy az 1931. évi szezonra építették fel. Ez volt a legkisebb és a legegyszerűbb kivitelű, ami végső soron következik építésének idejéből és elhelyezéséből is. Sajnos egyik sem maradt fenn, pedig funkcióját ma is betölthetné, elsősorban az, amelyik a parkban volt. Sok almádi polgár véleménye szerint vissza kellene helyezni eredeti helyére a Petőfi-szobrot. Bizonyara sok támogatóra számíthatna az is, ha valaki a zenepavilon újbóli felépítését szorgalmazná.

Forrás

Új Almádi Újság[1] 1993. (5. évf.) 9. sz. 2. p.

Külső hivatkozás

  1. Új Almádi Újság honlapja