Zirc, Akli-puszta kerek temploma

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Ambruslivi (vitalap | szerkesztései) 2011. május 31., 14:19-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „<br> <center>Csirke Orsolya - K. Palágyi Sylvia</center> I.<br>Lelőhely<br>     Az egykori Pusztaszentegyházi táblában állt templom Akli egyutc...”)

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)


Csirke Orsolya - K. Palágyi Sylvia


I.
Lelőhely
     Az egykori Pusztaszentegyházi táblában állt templom Akli egyutcás településétől és az akli-pusztai majortól DDK-re, az erdő széle közelében található, a Lókút felé vezető közlekedési út bal és ahogy Békefi R. helyesen írja, a Lókútra vezető út (földút) jobb oldalán.2 (1. ábra) A zirci apátsági uradalom Zirci erdőgazdaság, 1895-ből származó, gazdasági térképén3 (2. ábra) egyébként mindkét út jól látszik, s a "Puszta templom" név jelzi az egykori, talán még a XIX. században magasabb falakkal megőrződött középkori templomot.4 A helyszínt jelenleg vékony földtakaró és hulladék borítja.
     A Veszprém megyei könyvtári, adattári és terepbejárási adatokat összefoglaló 4. topográfiai kötet a templom alakjáról, kiterjedéséről Scherer J. 1962-es helyszínelése nyomán számolt be. A legelőn talált falmaradványok és a kőtörmelék egy 8 x 8,5 m-es alapterületű templomhajót és egy 5 x 5 m-es szentélyt sejtetett. Torma I. 1967-es terepbejárása alkalmával látott gödrök a hajófalak nagyfokú kitermeléséről tanúskodtak, míg a szentélyt ugyanekkor kb. 80 cm magas törmelék-halom borította.5

A templom 1972-es tisztázó jellegű leletmentő feltárása jól illeszkedett ahhoz a kisebb volumenű ásatássorozathoz, amelynek keretében a terepbejárások által azonosított, de nem teljesen jól, egyértelműen értelmezhető lelőhelyek kisebb, szondázó jellegű ásatásaira kerülhetett sor, így pl. az egykori pápai és zirci járásban a szerecsenyi kelta ház és népvándorlás kori gödör6, a kemenesszentpéteri halomsírok7 és az Ugod, diós-pusztai római kori épület8 kutatására.
     Az akli-pusztai templom esetében, a fentieken kívül, azért is sürgetővé vált az ásatás, mert tovább folytatódott a templom falainak illetéktelen elbontása9 és félő volt, hogy már az alaprajz meghatározására sem lesz hamarosan lehetőség.
     Az ásatásra 1972. április 10. és április 19. között került sor, meglehetősen rossz időjárási körülmények között.10 Összesen 5 kutatóárokkal ill. törmelékbontással próbáltuk meghatározni a falakat. A feltárás eredményeképpen kiderült, hogy a "Puszta-templom" valójában egy kerektemplom, rendkívül szegényes leletanyaggal. Az eredmények közzétételét nehezítette, hogy több, felmérésekben jártas szakember mérte fel ugyan a templom maradványait, mégsem egyeznek az alaprajzok, sőt a tájolások sem.11 Az első két felmérés után tehát szükség volt egy harmadikra is, amelyre 1973-ban került sor a falak részleges kiásása után. Miután az utolsó, a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat alaprajza, tájolása egyezik meg
legjobban az ásatási naplóban leírtakkal és a kutatóárkok metszetrajzaival, ezért ezt az alaprajzot közöljük az akli-pusztai kerektemplom kutatásáról szóló összefoglalónkban.12 (26-27. ábra)
(KPS)

II.
Történeti adatok13
A kerektemplom a bakonybéli apátság Akol nevű
falujának volt a temploma.14 A falut Akol, Ocol vagy
Okol néven említik a XI. századtól kezdve.15 Szolgáltatásaiért
a bakonybéli apátság és a veszprémi
püspökség között gyakorta, így a XIII. században is,
vita keletkezett.16 1488-ban a falu lakossága még
3 Ft-t adózott, miközben Zirc 18 Ft-t, Faisz 16 1/2
Ft-t, Vámos pedig 37 Ft-t.17 1536-ra a falu teljesen
elnéptelenedett.18 1696-tól a zirci apátsághoz tartozott.
19 Az elnéptelenedéssel egyidejűleg valószínűleg
a templom is pusztulásnak indult. A zirci cisztercita
apátság a XVIII. században kápolnát építtetett
Szent Kereszt felmagasztalása titulussal a középkori
templomtól légvonalban kb. 650-700 m-re,
az akii-pusztai majorban20. (1. ábra) Akol Árpádkori
templomára gyakorlatilag csak egy, nem túl