„Zirc keresztjei és történetük” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „== Kereszt: ==      A kereszt a kersztény hit legfontosabb szimbóluma, legszentebb ereklyéje, melyen Jézus Krisztus, az Isten Fia kínhalálával ...”)
 
1. sor: 1. sor:
== Kereszt: ==
+
== Kereszt: ==
  
&nbsp; &nbsp; &nbsp;A kereszt a kersztény hit legfontosabb szimbóluma, legszentebb&nbsp;ereklyéje, melyen Jézus Krisztus, az Isten Fia kínhalálával megváltotta&nbsp;az emberiséget, a bűn és a halál fölötti győzelmét vagy magát&nbsp;Krisztust jelképezi. A kereszt az élet fája, és Krisztus második eljövetelénél&nbsp;„az Emberfia" jele. A római katolikus egyház által használt&nbsp;ún. latin kereszt hosszabb függőleges szárát közepénél magasabban&nbsp;metszi a vízszintes szár, melyen Jézust a keresztre feszítették,&nbsp;úgyhogy Pilátus a Jézus feje fölötti rövidebb szárra szegezett&nbsp;táblára még rá tudta íratni Jézus nevét és bűnét - INRI.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Használatban van még a „magyar" kettős kereszt (érseki vagy&nbsp;apostoli kereszt) is. A két vízszintes keresztszár közül a felső rövidebb,&nbsp;Krisztus keresztjének feliratos táblájára emlékeztet.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A kereszt függőleges oszlopára ülőkeszerű facöveket is szoktak&nbsp;készíteni, melyre a felfeszített Krisztust ültetni szokták, hogy a test&nbsp;a saját súlya alatt le ne szakadjon. Ezt a cöveket a későbbi keresztábrázolások&nbsp;esztétikusabb lábtartóval helyettesítik, melyet ma is használnak:&nbsp;Jézus feje fölé félkörben a kereszt szárához lemezt vagy háromszögben<br>deszkát szögelnek esetenként.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A kereszt tisztelete már a legrégibb korban kifejeződött a keresztvetés&nbsp;és a katakombai vagy fali rovásábrázolások által, valamint 380-ban a jeruzsálemi nagyheti kereszthódolásnál, mely hasonlított a mai&nbsp;nagypénteki keresztúthoz. Az útmenti keresztek is e korban kezdtek&nbsp;elterjedni és azóta folyamatosan fejlődtek. A temetői és sírkeresztek&nbsp;őse is a katakombákban és fali ábrázolásokon található meg,&nbsp;de mai formájuk csak a 800-as években kezdett elterjedni. Ezen időből&nbsp;váltak általánossá a templomtornyok keresztjei is, és az egyházak&nbsp;egyházi szertartásainál használatossá váltak a keresztek. A megkínzott&nbsp;és keresztre feszített Jézus kínhalálát a Keresztút végigjárásával&nbsp;láthatjuk szemléletesen.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;
+
&nbsp; &nbsp; &nbsp;A kereszt a kersztény hit legfontosabb szimbóluma, legszentebb&nbsp;ereklyéje, melyen Jézus Krisztus, az Isten Fia kínhalálával megváltotta&nbsp;az emberiséget, a bűn és a halál fölötti győzelmét vagy magát&nbsp;Krisztust jelképezi. A kereszt az élet fája, és Krisztus második eljövetelénél&nbsp;„az Emberfia" jele. A római katolikus egyház által használt&nbsp;ún. latin kereszt hosszabb függőleges szárát közepénél magasabban&nbsp;metszi a vízszintes szár, melyen Jézust a keresztre feszítették,&nbsp;úgyhogy Pilátus a Jézus feje fölötti rövidebb szárra szegezett&nbsp;táblára még rá tudta íratni Jézus nevét és bűnét - INRI.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Használatban van még a „magyar" kettős kereszt (érseki vagy&nbsp;apostoli kereszt) is. A két vízszintes keresztszár közül a felső rövidebb,&nbsp;Krisztus keresztjének feliratos táblájára emlékeztet.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A kereszt függőleges oszlopára ülőkeszerű facöveket is szoktak&nbsp;készíteni, melyre a felfeszített Krisztust ültetni szokták, hogy a test&nbsp;a saját súlya alatt le ne szakadjon. Ezt a cöveket a későbbi keresztábrázolások&nbsp;esztétikusabb lábtartóval helyettesítik, melyet ma is használnak:&nbsp;Jézus feje fölé félkörben a kereszt szárához lemezt vagy háromszögben<br>deszkát szögelnek esetenként.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A kereszt tisztelete már a legrégibb korban kifejeződött a keresztvetés&nbsp;és a katakombai vagy fali rovásábrázolások által, valamint 380-ban a jeruzsálemi nagyheti kereszthódolásnál, mely hasonlított a mai&nbsp;nagypénteki keresztúthoz. Az útmenti keresztek is e korban kezdtek&nbsp;elterjedni és azóta folyamatosan fejlődtek. A temetői és sírkeresztek&nbsp;őse is a katakombákban és fali ábrázolásokon található meg,&nbsp;de mai formájuk csak a 800-as években kezdett elterjedni. Ezen időből&nbsp;váltak általánossá a templomtornyok keresztjei is, és az egyházak&nbsp;egyházi szertartásainál használatossá váltak a keresztek. A megkínzott&nbsp;és keresztre feszített Jézus kínhalálát a Keresztút végigjárásával&nbsp;láthatjuk szemléletesen.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;  
  
&nbsp; &nbsp; &nbsp;Zircen is van egy szép kálvária 14 stációs keresztúti bemutatással&nbsp;és kápolnával. Van több kereszt is az Üdvözítő másával.&nbsp;Hogy első András zirci királyi udvarházának templomában vagy&nbsp;körülötte valahol volt-e kereszt, arról írás nem található, úgyszintén&nbsp;nem írnak keresztről a III. Béla király által 1182-ben alapított zirci&nbsp;apátság Cuha partján épített&nbsp;templománál s a temetőnél&nbsp;sem. Arra van írás, hogy az&nbsp;épített templom egy nagy római&nbsp;kereszt alakú alapra<br>épült. Ha írva nincs is, hogy&nbsp;volt-e kereszt vagy sem, biztosak&nbsp;lehetünk benne, hogy&nbsp;ők, a régi idők ciszterci papjai,<br>szerzetesei rendszeresen&nbsp;használtak keresztet egyházi&nbsp;ténykedésüknél.&nbsp;
+
&nbsp; &nbsp; &nbsp;Zircen is van egy szép kálvária 14 stációs keresztúti bemutatással&nbsp;és kápolnával. Van több kereszt is az Üdvözítő másával.&nbsp;Hogy első András zirci királyi udvarházának templomában vagy&nbsp;körülötte valahol volt-e kereszt, arról írás nem található, úgyszintén&nbsp;nem írnak keresztről a III. Béla király által 1182-ben alapított zirci&nbsp;apátság Cuha partján épített&nbsp;templománál s a temetőnél&nbsp;sem. Arra van írás, hogy az&nbsp;épített templom egy nagy római&nbsp;kereszt alakú alapra<br>épült. Ha írva nincs is, hogy&nbsp;volt-e kereszt vagy sem, biztosak&nbsp;lehetünk benne, hogy&nbsp;ők, a régi idők ciszterci papjai,<br>szerzetesei rendszeresen&nbsp;használtak keresztet egyházi&nbsp;ténykedésüknél.&nbsp;  
  
 +
<br>
  
 
+
#&nbsp; &nbsp; &nbsp;A Rákóczi-féle szabadságharc&nbsp;leverése után az&nbsp;1710-es években új falutelepítés&nbsp;indul meg, melynek nyomán 1718. évre Zircen már 28 házat&nbsp;építenek. A több helyről összeverődött lakosság egy fő kivételével&nbsp;mind katolikus vallású volt, amit azzal fejeztek ki, hogy a romokban&nbsp;heverő falusi templomnál egy nagyobb keresztet állítottak fel tiszteletből&nbsp;és annak jelzésére, hogy a telepesek katolikusok. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az említett&nbsp;keresztet 1721-ben állították a mai kistemplom melletti romtemplom&nbsp;helyén, melyet már a História Domusban írásban is rögzítettek.&nbsp;Ez volt Zircen az első kereszt. Hogy meddig bírta az időjárás viszontagságát,&nbsp;arra még nem találtunk leírást.  
#&nbsp; &nbsp; &nbsp;A Rákóczi-féle szabadságharc&nbsp;leverése után az&nbsp;1710-es években új falutelepítés&nbsp;indul meg, melynek nyomán 1718. évre Zircen már 28 házat&nbsp;építenek. A több helyről összeverődött lakosság egy fő kivételével&nbsp;mind katolikus vallású volt, amit azzal fejeztek ki, hogy a romokban&nbsp;heverő falusi templomnál egy nagyobb keresztet állítottak fel tiszteletből&nbsp;és annak jelzésére, hogy a telepesek katolikusok. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az említett&nbsp;keresztet 1721-ben állították a mai kistemplom melletti romtemplom&nbsp;helyén, melyet már a História Domusban írásban is rögzítettek.&nbsp;Ez volt Zircen az első kereszt. Hogy meddig bírta az időjárás viszontagságát,&nbsp;arra még nem találtunk leírást.
+
#&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az 1182-ben Zircre betelepült ciszterci rend fiai évszázadokon át&nbsp;hordták magukon a megtelepedés munkájának fáradságos, nehéz&nbsp;keresztjét. Az ő tiszteletükre 1750-ben az újraéledő ciszterci rend&nbsp;zirci apátsága útra néző szép kőkeresztet állított a Győr felé vezető&nbsp;út mentén a régi monostortemplomának főoltára, imakórusa helyén.&nbsp;A keresztet Rieger Kandid apát úr 1750. június 5-én megáldotta&nbsp;és felszentelte. A kereszt feszülete homokkő. Felirata latinul van<br>írva, de kopottsága miatt már elolvasni nem lehet. A püspöki vizitációk&nbsp;mindig számon tartották. 1817-ben június 2-án tartott vizitációban&nbsp;röviden így írnak róla: A zirci pélbánia területén a bejárathoz&nbsp;közel a keleti irányban Győr felé vezető út mentén van egy kereszt,&nbsp;építését, fenntartását a konvent magának tartja fenn.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A kereszt ma is ott áll azon a helyen a, Köztársaság úton, az arborétum falába beépítve,&nbsp;díszes vaskerítéssel védve, zöld kúszónövény élősködik rajta és&nbsp;egy vízvezetéket jelző tábla csúfítja a kerítését.&nbsp;
#&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az 1182-ben Zircre betelepült ciszterci rend fiai évszázadokon át&nbsp;hordták magukon a megtelepedés munkájának fáradságos, nehéz&nbsp;keresztjét. Az ő tiszteletükre 1750-ben az újraéledő ciszterci rend&nbsp;zirci apátsága útra néző szép kőkeresztet állított a Győr felé vezető&nbsp;út mentén a régi monostortemplomának főoltára, imakórusa helyén.&nbsp;A keresztet Rieger Kandid apát úr 1750. június 5-én megáldotta&nbsp;és felszentelte. A kereszt feszülete homokkő. Felirata latinul van<br>írva, de kopottsága miatt már elolvasni nem lehet. A püspöki vizitációk&nbsp;mindig számon tartották. 1817-ben június 2-án tartott vizitációban&nbsp;röviden így írnak róla: A zirci pélbánia területén a bejárathoz&nbsp;közel a keleti irányban Győr felé vezető út mentén van egy kereszt,&nbsp;építését, fenntartását a konvent magának tartja fenn.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A kereszt ma is ott áll azon a helyen az arborétum falába beépítve,&nbsp;díszes vaskerítéssel védve, zöld kúszónövény élősködik rajta és&nbsp;egy vízvezetéket jelző tábla csúfítja a kerítését.&nbsp;
+
#&nbsp; &nbsp; &nbsp;A falu fejlõdött és szépült is egy harmadik kereszttel. 1760-ban a jámbor alapítvány emel egy új kõkeresztet a Veszprém&nbsp;felé vezetõ megyei út melletti magaslatra.&nbsp;A Veszprém felé vezetõ megyei út melletti magaslat a mai<br>Kossuth Lajos utca 13. sz. ház elõtti terület volt, melyre a keresztet&nbsp;állították.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A kereszt állítása a ma is ott lakó Braun család 1720 után&nbsp;Németországból betelepült õseihez kapcsolható, ezért ismertebb&nbsp;néven Zirc lakosai csak '''Braun-kereszt'''nek nevezik. A zirci&nbsp;plébániahivatalban vezetett anyakönyv szerint Braun János&nbsp;1727-ben, Braun József 1729-ben jött Zircre, de ezt követõen&nbsp;elszórtan több éveken át települtek be Zircre Braun nevû családok,&nbsp;személyek. Ekkor házszámok még nem voltak, így az&nbsp;sem lehet egészen biztos, hogy ez a telek elõször a Braun családé&nbsp;volt.&nbsp;Ezt a bizonytalanságot az 1807. évben készített Zirc&nbsp;Funduskönyve tárja elénk, mert a Funduskönyvbe a telekhez&nbsp;Mühlbauer Antal név van bejegyezve, s csak az 1862. évi földkönyv<br>szerint szerepel a telken és más házszámon Braun János&nbsp;telkesgazda neve, melyet valószínû, hogy utólag írtak át<br>ceruzával az 1807. évi Funduskönyvbe a Mühlbauer név alá a&nbsp;16. hászámmal együtt. Ezen írások után az is elképzelhetõ,hogy a keresztet 1760-ban zirci hívek állították&nbsp;ájtatosságból az útmenti&nbsp;magaslatra, amely ma&nbsp;Braun-telek. Sajnos a&nbsp;jámbor alapítványt tevõ&nbsp;(tevõk) neve sem ismert.&nbsp;Maradnak hát a&nbsp;Braunék.<br>&nbsp; &nbsp; Az 1760-ban állított&nbsp;kõkeresztrõl az utódok&nbsp;azt mondták el, hogy az&nbsp;1700-as évek közepén&nbsp;Németországból betelepült&nbsp;Braun család nagymamája útközben vagy már itt Zircen&nbsp;nagyon beteg lett, aminek folytán a kereszthez akart fohászkodni&nbsp;gyógyulásért, s ekkor derült ki, hogy a már Németországban&nbsp;is imádott keresztet a család elfelejtette magával&nbsp;hozni Zircre. A nagymama gyógyulásáért mindent megtevõ&nbsp;családból két kocsival visszaindultak Németországba az ottfelejtett&nbsp;keresztért.&nbsp;Elmondás szerint az út két hónapig tartott és a szerencsésen&nbsp;meghozott kereszt felállítása után a kereszt elõtt többször&nbsp;imádkozó nagymama rövid idõ alatt meggyógyult, és még&nbsp;hosszú ideig egészségesen élt Zircen a családja körében.&nbsp;A történet meseszerűnek tûnik, de igaz is lehet.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A 241 évvel ezelõtt állított kereszt anyaga kemény márványkõ,&nbsp;úgyszintén a kereszten megfeszített Jézus és az alatta elhelyezett&nbsp;Mária-szobor is. A kereszten német gótbetűs felirat&nbsp;volt. Kopottsága miatt elolvasni már nem lehet. A kereszt formája&nbsp;a magyar keresztformáktól teljesen eltérõ, díszítése is a&nbsp;német keresztekéhez hasonlít.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Tudjuk, és aki arra jár, láthatja, hogy a Barun-telekre egy&nbsp;kisebb házat építettek közben; a kereszt éppen a bejárati kapuban&nbsp;volt, így útban volt a bejáratnak, ezért áthelyezték a&nbsp;ház mögé. A a kereszt egyik szára nekiér az épített háznak,&nbsp;mert a ház mögött meg a kúthoz lett volna, illetve van közel.&nbsp;A házat a családba benõsült Pacher József és neje építette.&nbsp;Az 1929. évi kataszteri telekkönyv felmérése szerint már&nbsp;Pacher József nevére van írva a kereszt a Kossuth Lajos utca&nbsp;15. számú házhoz, úgy, hogy lakóház, udvar, kõfal és kõkereszt.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A kereszthez keresztjáró napokon sokszor kivonultak a hívek&nbsp;a templomból, hogy a kereszt elõtt könyörgõ imát mondjanak.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A püspöki vizitációk e keresztet a leltárból mindig kihagyták,&nbsp;hogy miért? Talán azért, mert magántulajdonban volt, vagy&nbsp;talán azért, mert késõbb nem tettek rá alapítványi összeget.&nbsp;<br>

A lap 2011. július 28., 13:53-kori változata

Kereszt:

     A kereszt a kersztény hit legfontosabb szimbóluma, legszentebb ereklyéje, melyen Jézus Krisztus, az Isten Fia kínhalálával megváltotta az emberiséget, a bűn és a halál fölötti győzelmét vagy magát Krisztust jelképezi. A kereszt az élet fája, és Krisztus második eljövetelénél „az Emberfia" jele. A római katolikus egyház által használt ún. latin kereszt hosszabb függőleges szárát közepénél magasabban metszi a vízszintes szár, melyen Jézust a keresztre feszítették, úgyhogy Pilátus a Jézus feje fölötti rövidebb szárra szegezett táblára még rá tudta íratni Jézus nevét és bűnét - INRI.
     Használatban van még a „magyar" kettős kereszt (érseki vagy apostoli kereszt) is. A két vízszintes keresztszár közül a felső rövidebb, Krisztus keresztjének feliratos táblájára emlékeztet.
     A kereszt függőleges oszlopára ülőkeszerű facöveket is szoktak készíteni, melyre a felfeszített Krisztust ültetni szokták, hogy a test a saját súlya alatt le ne szakadjon. Ezt a cöveket a későbbi keresztábrázolások esztétikusabb lábtartóval helyettesítik, melyet ma is használnak: Jézus feje fölé félkörben a kereszt szárához lemezt vagy háromszögben
deszkát szögelnek esetenként.
     A kereszt tisztelete már a legrégibb korban kifejeződött a keresztvetés és a katakombai vagy fali rovásábrázolások által, valamint 380-ban a jeruzsálemi nagyheti kereszthódolásnál, mely hasonlított a mai nagypénteki keresztúthoz. Az útmenti keresztek is e korban kezdtek elterjedni és azóta folyamatosan fejlődtek. A temetői és sírkeresztek őse is a katakombákban és fali ábrázolásokon található meg, de mai formájuk csak a 800-as években kezdett elterjedni. Ezen időből váltak általánossá a templomtornyok keresztjei is, és az egyházak egyházi szertartásainál használatossá váltak a keresztek. A megkínzott és keresztre feszített Jézus kínhalálát a Keresztút végigjárásával láthatjuk szemléletesen.
     

     Zircen is van egy szép kálvária 14 stációs keresztúti bemutatással és kápolnával. Van több kereszt is az Üdvözítő másával. Hogy első András zirci királyi udvarházának templomában vagy körülötte valahol volt-e kereszt, arról írás nem található, úgyszintén nem írnak keresztről a III. Béla király által 1182-ben alapított zirci apátság Cuha partján épített templománál s a temetőnél sem. Arra van írás, hogy az épített templom egy nagy római kereszt alakú alapra
épült. Ha írva nincs is, hogy volt-e kereszt vagy sem, biztosak lehetünk benne, hogy ők, a régi idők ciszterci papjai,
szerzetesei rendszeresen használtak keresztet egyházi ténykedésüknél. 


  1.      A Rákóczi-féle szabadságharc leverése után az 1710-es években új falutelepítés indul meg, melynek nyomán 1718. évre Zircen már 28 házat építenek. A több helyről összeverődött lakosság egy fő kivételével mind katolikus vallású volt, amit azzal fejeztek ki, hogy a romokban heverő falusi templomnál egy nagyobb keresztet állítottak fel tiszteletből és annak jelzésére, hogy a telepesek katolikusok.
         Az említett keresztet 1721-ben állították a mai kistemplom melletti romtemplom helyén, melyet már a História Domusban írásban is rögzítettek. Ez volt Zircen az első kereszt. Hogy meddig bírta az időjárás viszontagságát, arra még nem találtunk leírást.
  2.      Az 1182-ben Zircre betelepült ciszterci rend fiai évszázadokon át hordták magukon a megtelepedés munkájának fáradságos, nehéz keresztjét. Az ő tiszteletükre 1750-ben az újraéledő ciszterci rend zirci apátsága útra néző szép kőkeresztet állított a Győr felé vezető út mentén a régi monostortemplomának főoltára, imakórusa helyén. A keresztet Rieger Kandid apát úr 1750. június 5-én megáldotta és felszentelte. A kereszt feszülete homokkő. Felirata latinul van
    írva, de kopottsága miatt már elolvasni nem lehet. A püspöki vizitációk mindig számon tartották. 1817-ben június 2-án tartott vizitációban röviden így írnak róla: A zirci pélbánia területén a bejárathoz közel a keleti irányban Győr felé vezető út mentén van egy kereszt, építését, fenntartását a konvent magának tartja fenn.
         A kereszt ma is ott áll azon a helyen a, Köztársaság úton, az arborétum falába beépítve, díszes vaskerítéssel védve, zöld kúszónövény élősködik rajta és egy vízvezetéket jelző tábla csúfítja a kerítését. 
  3.      A falu fejlõdött és szépült is egy harmadik kereszttel. 1760-ban a jámbor alapítvány emel egy új kõkeresztet a Veszprém felé vezetõ megyei út melletti magaslatra. A Veszprém felé vezetõ megyei út melletti magaslat a mai
    Kossuth Lajos utca 13. sz. ház elõtti terület volt, melyre a keresztet állították.
         A kereszt állítása a ma is ott lakó Braun család 1720 után Németországból betelepült õseihez kapcsolható, ezért ismertebb néven Zirc lakosai csak Braun-keresztnek nevezik. A zirci plébániahivatalban vezetett anyakönyv szerint Braun János 1727-ben, Braun József 1729-ben jött Zircre, de ezt követõen elszórtan több éveken át települtek be Zircre Braun nevû családok, személyek. Ekkor házszámok még nem voltak, így az sem lehet egészen biztos, hogy ez a telek elõször a Braun családé volt. Ezt a bizonytalanságot az 1807. évben készített Zirc Funduskönyve tárja elénk, mert a Funduskönyvbe a telekhez Mühlbauer Antal név van bejegyezve, s csak az 1862. évi földkönyv
    szerint szerepel a telken és más házszámon Braun János telkesgazda neve, melyet valószínû, hogy utólag írtak át
    ceruzával az 1807. évi Funduskönyvbe a Mühlbauer név alá a 16. hászámmal együtt. Ezen írások után az is elképzelhetõ,hogy a keresztet 1760-ban zirci hívek állították ájtatosságból az útmenti magaslatra, amely ma Braun-telek. Sajnos a jámbor alapítványt tevõ (tevõk) neve sem ismert. Maradnak hát a Braunék.
        Az 1760-ban állított kõkeresztrõl az utódok azt mondták el, hogy az 1700-as évek közepén Németországból betelepült Braun család nagymamája útközben vagy már itt Zircen nagyon beteg lett, aminek folytán a kereszthez akart fohászkodni gyógyulásért, s ekkor derült ki, hogy a már Németországban is imádott keresztet a család elfelejtette magával hozni Zircre. A nagymama gyógyulásáért mindent megtevõ családból két kocsival visszaindultak Németországba az ottfelejtett keresztért. Elmondás szerint az út két hónapig tartott és a szerencsésen meghozott kereszt felállítása után a kereszt elõtt többször imádkozó nagymama rövid idõ alatt meggyógyult, és még hosszú ideig egészségesen élt Zircen a családja körében. A történet meseszerűnek tûnik, de igaz is lehet. 
         A 241 évvel ezelõtt állított kereszt anyaga kemény márványkõ, úgyszintén a kereszten megfeszített Jézus és az alatta elhelyezett Mária-szobor is. A kereszten német gótbetűs felirat volt. Kopottsága miatt elolvasni már nem lehet. A kereszt formája a magyar keresztformáktól teljesen eltérõ, díszítése is a német keresztekéhez hasonlít.
         Tudjuk, és aki arra jár, láthatja, hogy a Barun-telekre egy kisebb házat építettek közben; a kereszt éppen a bejárati kapuban volt, így útban volt a bejáratnak, ezért áthelyezték a ház mögé. A a kereszt egyik szára nekiér az épített háznak, mert a ház mögött meg a kúthoz lett volna, illetve van közel. A házat a családba benõsült Pacher József és neje építette. Az 1929. évi kataszteri telekkönyv felmérése szerint már Pacher József nevére van írva a kereszt a Kossuth Lajos utca 15. számú házhoz, úgy, hogy lakóház, udvar, kõfal és kõkereszt.
         A kereszthez keresztjáró napokon sokszor kivonultak a hívek a templomból, hogy a kereszt elõtt könyörgõ imát mondjanak. 
         A püspöki vizitációk e keresztet a leltárból mindig kihagyták, hogy miért? Talán azért, mert magántulajdonban volt, vagy talán azért, mert késõbb nem tettek rá alapítványi összeget.