„Zirc keresztjei és történetük” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
9. sor: 9. sor:
 
<br>  
 
<br>  
  
7.&nbsp;
+
7.&nbsp;  
  
8.&nbsp;
+
8.&nbsp;  
  
 
9. A keresztet az 1800-as évek végén az 1900-as évek elején állították, az 1780 körül megnyitott alsó temetőben. A zirci vörös márvány betétkő felirata: Én vagyok a feltámadás és az élet. Ki én bennem hisz, ha meghal is élni fog. A kereszt helyén korábban fakereszt állt.  
 
9. A keresztet az 1800-as évek végén az 1900-as évek elején állították, az 1780 körül megnyitott alsó temetőben. A zirci vörös márvány betétkő felirata: Én vagyok a feltámadás és az élet. Ki én bennem hisz, ha meghal is élni fog. A kereszt helyén korábban fakereszt állt.  
43. sor: 43. sor:
 
#A Borzavárra vezető út melletti téren 1807-ben Leibel Krisztián 4 Ft-os ájtatos alapítvánnyal állította fel az azóta már többször cserélt fakeresztet. (mindez&nbsp;Rezutsek Antal apát úr 1872. november 15-én kelt,&nbsp;az ájtatos alapítványokról szóló jegyzõkönyvébõl tudható, de&nbsp;Bauch Gottfried plébános 1809-ben a keresztáldásra engedélyt kérõ levelében is utal az alapításra)&nbsp;Hogy miért? - feltételezhető, hogy Leibei Krisztián, jámbor, vallásos ember lévén, Isten iránti tiszteletből, vagy talán Zircen született tíz gyermekük emlékére ájtatosságból állította&nbsp;1807-ben a fakeresztet.&nbsp;Leibel Krisztián 1751-ben született&nbsp;Bajorországban, s házasságot is itt kötött 1777-ben Eck Ágotával.&nbsp;Magyarországra már házaspárként kerültek, s itt született&nbsp;meg elsõ gyermekük 1780-ban, a tizedik pedig 1806-ban.&nbsp;Leibel Krisztián 1829. november 11-én halt meg, felesége ezután&nbsp;elköltözött Zircrõl.1948. október 31-én volt a helyreállított kereszt megáldása Kukoda Miklós plébános által, ünnepély keretében. A&nbsp;helyreállításához&nbsp;a faanyagot Bauernfeind János gazda adta és faragtatta&nbsp;ki. 1977-ben egy autó az áfész-irodaház átépítésekor véletlenül nekitolatott a keresztnek és azt kidöntötte, amely helyett Wetzl István ácsmester faragott egy újat, és Sikátori Ferenc festette le (az áfész állította helyre).<br>  
 
#A Borzavárra vezető út melletti téren 1807-ben Leibel Krisztián 4 Ft-os ájtatos alapítvánnyal állította fel az azóta már többször cserélt fakeresztet. (mindez&nbsp;Rezutsek Antal apát úr 1872. november 15-én kelt,&nbsp;az ájtatos alapítványokról szóló jegyzõkönyvébõl tudható, de&nbsp;Bauch Gottfried plébános 1809-ben a keresztáldásra engedélyt kérõ levelében is utal az alapításra)&nbsp;Hogy miért? - feltételezhető, hogy Leibei Krisztián, jámbor, vallásos ember lévén, Isten iránti tiszteletből, vagy talán Zircen született tíz gyermekük emlékére ájtatosságból állította&nbsp;1807-ben a fakeresztet.&nbsp;Leibel Krisztián 1751-ben született&nbsp;Bajorországban, s házasságot is itt kötött 1777-ben Eck Ágotával.&nbsp;Magyarországra már házaspárként kerültek, s itt született&nbsp;meg elsõ gyermekük 1780-ban, a tizedik pedig 1806-ban.&nbsp;Leibel Krisztián 1829. november 11-én halt meg, felesége ezután&nbsp;elköltözött Zircrõl.1948. október 31-én volt a helyreállított kereszt megáldása Kukoda Miklós plébános által, ünnepély keretében. A&nbsp;helyreállításához&nbsp;a faanyagot Bauernfeind János gazda adta és faragtatta&nbsp;ki. 1977-ben egy autó az áfész-irodaház átépítésekor véletlenül nekitolatott a keresztnek és azt kidöntötte, amely helyett Wetzl István ácsmester faragott egy újat, és Sikátori Ferenc festette le (az áfész állította helyre).<br>  
 
#1873-ban Wittmann Mihály és neje, Anna kőkeresztet állíttatott a kistemplom melletti Árpádkori romtemplom területén. Fermerülhet a kérdés, hogy kik voltak ők?&nbsp;Wittman Mihály született 1831. szeptember 18-án Zircen. Akkor a 29. számú házban (ma 43. sz. ház, a Kertbolt szomszédja). Witmann Anna született 1833-ban Zircen. Akkor 60. sz. házban (ma Kossuth Lajos utca 24. sz. ház).<br>Házasságot kötött 1852. november 8-án. Ezután a 107. sz. házba költöztek, ami mai viszonylatban a kenyérgyár<br>területére esik. Wittman Mihály és neje, Anna a szép kőkeresztet a kistemplom melletti romtemplom bejáratához<br>állította 1873-ban. Feltételezhető, hogy azért választották a romtemplom helyét, mert talán őseiktől hallomás útján<br>megtudták, hogy a betelepült német katolikusok 1721-ben a romtemplom helyén állítottak fel egy nagyméretű fakeresztet. Valószínűsíthető, hogy 9 forint 54 krajcár összegből állították.&nbsp;Wittman Mihály özvegy maradt, majd 1912. május 9-én ő is meghalt. A keresztet a hozzátartozók 1933-ban felújíttatták Bittmann János zirci kőfaragóval.&nbsp;<br>1982-ben a templom rommaradványainak feltárásakor a keresztet áthelyezték a kistemplom sekrestyéje mellé, ahol ma is áll.&nbsp;<br>A kereszt felirata: Állíttatta Wittman Mihály és neje, Anna, 1873. Megújíttatott 1933. Anyaga: zirci vörösmárvány. Feszülete: alumínium öntvény. Kerítése: kovácsolt vasból készült. Feltehetően Wolf Károly lakatosmester készíthette. A kereszt állapota jó, gondozott.<br>  
 
#1873-ban Wittmann Mihály és neje, Anna kőkeresztet állíttatott a kistemplom melletti Árpádkori romtemplom területén. Fermerülhet a kérdés, hogy kik voltak ők?&nbsp;Wittman Mihály született 1831. szeptember 18-án Zircen. Akkor a 29. számú házban (ma 43. sz. ház, a Kertbolt szomszédja). Witmann Anna született 1833-ban Zircen. Akkor 60. sz. házban (ma Kossuth Lajos utca 24. sz. ház).<br>Házasságot kötött 1852. november 8-án. Ezután a 107. sz. házba költöztek, ami mai viszonylatban a kenyérgyár<br>területére esik. Wittman Mihály és neje, Anna a szép kőkeresztet a kistemplom melletti romtemplom bejáratához<br>állította 1873-ban. Feltételezhető, hogy azért választották a romtemplom helyét, mert talán őseiktől hallomás útján<br>megtudták, hogy a betelepült német katolikusok 1721-ben a romtemplom helyén állítottak fel egy nagyméretű fakeresztet. Valószínűsíthető, hogy 9 forint 54 krajcár összegből állították.&nbsp;Wittman Mihály özvegy maradt, majd 1912. május 9-én ő is meghalt. A keresztet a hozzátartozók 1933-ban felújíttatták Bittmann János zirci kőfaragóval.&nbsp;<br>1982-ben a templom rommaradványainak feltárásakor a keresztet áthelyezték a kistemplom sekrestyéje mellé, ahol ma is áll.&nbsp;<br>A kereszt felirata: Állíttatta Wittman Mihály és neje, Anna, 1873. Megújíttatott 1933. Anyaga: zirci vörösmárvány. Feszülete: alumínium öntvény. Kerítése: kovácsolt vasból készült. Feltehetően Wolf Károly lakatosmester készíthette. A kereszt állapota jó, gondozott.<br>  
#A vörös márvány keresztet 1890-ben a felsőtemetőben állíttatta Anton Karls Gatini. Öntöttvas feszületét valaki letörte, csak Jézus bal kézfeje maradt meg a kereszten.
+
#A vörös márvány keresztet 1890-ben a felsőtemetőben állíttatta Anton Karls Gatini. Öntöttvas feszületét valaki letörte, csak Jézus bal kézfeje maradt meg a kereszten.  
 
#A keresztet Nesztinger János és Nesztinger Anna állíttatta 1898-ban az Akliba vezető út mentén a zsellér földekkel szemben. A keresztalapítványra, fenntartás céljából 50 Ft-ot tettek. 1992-ben Jezsó Béla alsóörsi lakos a tönkrement keresztet kijavíttatta és új öntött feszületet készíttetett a keresztre. Lázár Kelemen atya 1992. májusában szentelte fel.
 
#A keresztet Nesztinger János és Nesztinger Anna állíttatta 1898-ban az Akliba vezető út mentén a zsellér földekkel szemben. A keresztalapítványra, fenntartás céljából 50 Ft-ot tettek. 1992-ben Jezsó Béla alsóörsi lakos a tönkrement keresztet kijavíttatta és új öntött feszületet készíttetett a keresztre. Lázár Kelemen atya 1992. májusában szentelte fel.
  

A lap 2011. szeptember 2., 10:25-kori változata

Kereszt:

     A kereszt a kersztény hit legfontosabb szimbóluma, legszentebb ereklyéje, melyen Jézus Krisztus, az Isten Fia kínhalálával megváltotta az emberiséget, a bűn és a halál fölötti győzelmét vagy magát Krisztust jelképezi. A kereszt az élet fája, és Krisztus második eljövetelénél „az Emberfia" jele. A római katolikus egyház által használt ún. latin kereszt hosszabb függőleges szárát közepénél magasabban metszi a vízszintes szár, melyen Jézust a keresztre feszítették, úgyhogy Pilátus a Jézus feje fölötti rövidebb szárra szegezett táblára még rá tudta íratni Jézus nevét és bűnét - INRI.
     Használatban van még a „magyar" kettős kereszt (érseki vagy apostoli kereszt) is. A két vízszintes keresztszár közül a felső rövidebb, Krisztus keresztjének feliratos táblájára emlékeztet.
     A kereszt függőleges oszlopára ülőkeszerű facöveket is szoktak készíteni, melyre a felfeszített Krisztust ültetni szokták, hogy a test a saját súlya alatt le ne szakadjon. Ezt a cöveket a későbbi keresztábrázolások esztétikusabb lábtartóval helyettesítik, melyet ma is használnak: Jézus feje fölé félkörben a kereszt szárához lemezt vagy háromszögben
deszkát szögelnek esetenként.
     A kereszt tisztelete már a legrégibb korban kifejeződött a keresztvetés és a katakombai vagy fali rovásábrázolások által, valamint 380-ban a jeruzsálemi nagyheti kereszthódolásnál, mely hasonlított a mai nagypénteki keresztúthoz. Az útmenti keresztek is e korban kezdtek elterjedni és azóta folyamatosan fejlődtek. A temetői és sírkeresztek őse is a katakombákban és fali ábrázolásokon található meg, de mai formájuk csak a 800-as években kezdett elterjedni. Ezen időből váltak általánossá a templomtornyok keresztjei is, és az egyházak egyházi szertartásainál használatossá váltak a keresztek. A megkínzott és keresztre feszített Jézus kínhalálát a Keresztút végigjárásával láthatjuk szemléletesen.
     

Keresztek Zircen:

Zircen is van egy szép kálvária 14 stációs keresztúti bemutatással és kápolnával. Van több kereszt is az Üdvözítő másával. Hogy első András zirci királyi udvarházának templomában vagy körülötte valahol volt-e kereszt, arról írás nem található, úgyszintén nem írnak keresztről a III. Béla király által 1182-ben alapított zirci apátság Cuha partján épített templománál s a temetőnél sem. Arra van írás, hogy az épített templom egy nagy római kereszt alakú alapra
épült. Ha írva nincs is, hogy volt-e kereszt vagy sem, biztosak lehetünk benne, hogy ők, a régi idők ciszterci papjai,
szerzetesei rendszeresen használtak keresztet egyházi ténykedésüknél. 


7. 

8. 

9. A keresztet az 1800-as évek végén az 1900-as évek elején állították, az 1780 körül megnyitott alsó temetőben. A zirci vörös márvány betétkő felirata: Én vagyok a feltámadás és az élet. Ki én bennem hisz, ha meghal is élni fog. A kereszt helyén korábban fakereszt állt.

10. A kőkeresztet a veszprémi út mentén a kakas-hegyi bejáratnál egy tönkrement fakereszt helyén állíttatta 1908-ban 100 korona alapítványi tőkével Vajda Ödön apát úr. Anyaga: zirci vörös márvány, felirata: Isten dicsőségére 1908.

11. A keresztet 100 korona alapítványi tőkével Witmann Mihály és neje 1910. tavaszán a Kossuth Lajos utcai házának utcafrontján, a 4 hónap alatt meghalt 3 gyermekének az emlékére állíttatta. Felirata: Oh ti mindnyájan, kik átmentek az úton, figyelmezzétek és lássátok, ha van-e fájdalom, mint az az én fájdalmam. A kereszt anyaga: zirci márvány.

12. Már csak a maradványai láthatók a Bakonybéli úton a Háromhegy utca kijáratánál, annak a kőkeresztnek, melyet 1917-ben Rommer József és neje állíttatott.

13.Az apátsági templom jobb oldali harangtorony bejárati falán elhelyezett kereszt. Elhelyezték 1919-ben.

14.Az apátság folyosóján elhelyezett kereszt 1919, 1990.

15. A kereszt a felső temetőben található. Ájtatos alapítványát a hívek már 1907-ben létrehozták 275 koronás tőkével, a kereszt felállításához szükséges pénz azonban csak 1926-ra gyűlt össze. A kereszt Ádámi János zirci kőfaragó munkája. Felirata: Szent és üdvösséges gondolat a megholtakért imádkozni 1926. A keresztet 1986-ban egy nagy vihar ledöntötte, helyreállítására a hívek összefogásával, helyi vállalatok segítségével került sor.

16. A kereszt Bittmann János kőfaragó munkája, az alsó temetoben látható. 1935-ben a zirci gazdaközösség állíttatta. Felirata: Isten dicsőségére és a szenvedő lelkek tiszteletére 1935.

17. Az apátsági sírkert főkeresztjét 1990-ben Liska Szilveszter atya állíttatta. Feszülete a feltámadó Krisztust ábrázolja.

18. Deutsch Mór sírköve az Izraelita temetőben, a II. világháború után állíttatták.

19.Wittmann János állított keresztet a mai Reguly utcában, a keresztkút környékén.

20. Eszlinger János állított keresztet az Új utcában (mai Kálvária utca).

  1.      A Rákóczi-féle szabadságharc leverése után az 1710-es években új falutelepítés indul meg, melynek nyomán 1718. évre Zircen már 28 házat építenek. A több helyről összeverődött lakosság egy fő kivételével mind katolikus vallású volt, amit azzal fejeztek ki, hogy a romokban heverő falusi templomnál egy nagyobb keresztet állítottak fel tiszteletből és annak jelzésére, hogy a telepesek katolikusok.
         Az említett keresztet 1721-ben állították a mai kistemplom melletti romtemplom helyén, melyet már a História Domusban írásban is rögzítettek. Ez volt Zircen az első kereszt. 
  2.      Az 1182-ben Zircre betelepült ciszterci rend fiai évszázadokon át hordták magukon a megtelepedés munkájának fáradságos, nehéz keresztjét. Az ő tiszteletükre 1750-ben az újraéledő ciszterci rend zirci apátsága útra néző szép kőkeresztet állított a Győr felé vezető út mentén a régi monostortemplomának főoltára, imakórusa helyén. A keresztet Rieger Kandid apát úr 1750. június 5-én megáldotta és felszentelte. A kereszt feszülete homokkő. Felirata latinul van írva, de kopottsága miatt már elolvasni nem lehet. A püspöki vizitációk mindig számon tartották. 1817-ben június 2-án tartott vizitációban röviden így írnak róla: A zirci pélbánia területén a bejárathoz közel a keleti irányban Győr felé vezető út mentén van egy kereszt, építését, fenntartását a konvent magának tartotta fenn.
         A kereszt ma is ott áll azon a helyen a, Köztársaság úton, az arborétum falába beépítve, díszes vaskerítéssel védve, zöld kúszónövény élősködik rajta és egy vízvezetéket jelző tábla csúfítja a kerítését. 
  3.      A falu fejlõdött és szépült is egy harmadik kereszttel. 1760-ban a jámbor alapítvány emel egy új kõkeresztet a Veszprém felé vezetõ megyei út melletti magaslatra. A Veszprém felé vezetõ megyei út melletti magaslat a mai
    Kossuth Lajos utca 13. sz. ház elõtti terület volt, melyre a keresztet állították.
         A kereszt állítása a ma is ott lakó Braun család 1720 után Németországból betelepült õseihez kapcsolható, ezért ismertebb néven Zirc lakosai csak Braun-keresztnek nevezik. A zirci plébániahivatalban vezetett anyakönyv szerint Braun János 1727-ben, Braun József 1729-ben jött Zircre, de ezt követõen elszórtan több éveken át települtek be Zircre Braun nevû családok, személyek. Ekkor házszámok még nem voltak, így az sem lehet egészen biztos, hogy ez a telek elõször a Braun családé volt. Ezt a bizonytalanságot az 1807. évben készített Zirc Funduskönyve tárja elénk, mert a Funduskönyvbe a telekhez Mühlbauer Antal név van bejegyezve, s csak az 1862. évi földkönyv
    szerint szerepel a telken és más házszámon Braun János telkesgazda neve, melyet valószínű, hogy utólag írtak át
    ceruzával az 1807. évi Funduskönyvbe a Mühlbauer név alá a 16. hászámmal együtt. Ezen írások után az is elképzelhetõ,hogy a keresztet 1760-ban zirci hívek állították ájtatosságból az útmenti magaslatra, amely ma Braun-telek. Sajnos a jámbor alapítványt tevõ (tevõk) neve sem ismert. Maradnak hát a Braunék.
        Az 1760-ban állított kõkeresztrõl az utódok azt mondták el, hogy az 1700-as évek közepén Németországból betelepült Braun család nagymamája útközben vagy már itt Zircen nagyon beteg lett, aminek folytán a kereszthez akart fohászkodni gyógyulásért, s ekkor derült ki, hogy a már Németországban is imádott keresztet a család elfelejtette magával hozni Zircre. A nagymama gyógyulásáért mindent megtevõ családból két kocsival visszaindultak Németországba az ottfelejtett keresztért. Elmondás szerint az út két hónapig tartott és a szerencsésen meghozott kereszt felállítása után a kereszt elõtt többször imádkozó nagymama rövid idõ alatt meggyógyult, és még hosszú ideig egészségesen élt Zircen a családja körében. A történet meseszerűnek tűnik, de igaz is lehet. 
         A 241 évvel ezelõtt állított kereszt anyaga kemény márványkõ, úgyszintén a kereszten megfeszített Jézus és az alatta elhelyezett Mária-szobor is. A kereszten német gótbetűs felirat volt. Kopottsága miatt elolvasni már nem lehet. A kereszt formája a magyar keresztformáktól teljesen eltérõ, díszítése is a német keresztekéhez hasonlít.
         Tudjuk, és aki arra jár, láthatja, hogy a Barun-telekre egy kisebb házat építettek közben; a kereszt éppen a bejárati kapuban volt, így útban volt a bejáratnak, ezért áthelyezték a ház mögé. A a kereszt egyik szára nekiér az épített háznak, mert a ház mögött meg a kúthoz lett volna, illetve van közel. A házat a családba benõsült Pacher József és neje építette. Az 1929. évi kataszteri telekkönyv felmérése szerint már Pacher József nevére van írva a kereszt a Kossuth Lajos utca 15. számú házhoz, úgy, hogy lakóház, udvar, kõfal és kõkereszt.
         A kereszthez keresztjáró napokon sokszor kivonultak a hívek a templomból, hogy a kereszt elõtt könyörgõ imát mondjanak. 
  4.     A Kálvária kápolna helyén az 1779. évi püspöki vizitációban még nem írtak keresztről, de valamikor már az 1780-as években állítottak a hegyre keresztet, mert 1809-ben Bauch Gottfrid zirci plébános engedélyt kért a veszprémi püspöktől, hogy megáldhassa a Kálvária hegyen tönkrement kereszt helyett állított új fakeresztet. Valószínű, hogy 20-25 évet kibírt egy fából készült kereszt. Az új Kálvária keresztet Mann Alberich áldotta meg 1810-ben.
    1862. október 18-án Rezutsek Antal apát úr alapító levelében írja, hogy Zirc mezőváros napnyugati részén fekvő
    kertet, melyen az új Kálvária építtetett, ezen kálvária fundusául örökösen kijelentem, átajándékozom, megalapítom és az erre való felügyeletet a zirci plébániára átruházom. A kert kálváriának nem használt részét a plébános bérbe adhatja és a befolyt bér pénzből a kálvária fenntartását eszközölje. Ezután már három kereszt volt a Kálvária-hegyen a templomi számadások szerint is. Sajnos rajz és fénykép nem maradt fenn a régi Kálvária-keresztekről, hogy milyenek lehettek.
  5. A Borzavárra vezető út melletti téren 1807-ben Leibel Krisztián 4 Ft-os ájtatos alapítvánnyal állította fel az azóta már többször cserélt fakeresztet. (mindez Rezutsek Antal apát úr 1872. november 15-én kelt, az ájtatos alapítványokról szóló jegyzõkönyvébõl tudható, de Bauch Gottfried plébános 1809-ben a keresztáldásra engedélyt kérõ levelében is utal az alapításra) Hogy miért? - feltételezhető, hogy Leibei Krisztián, jámbor, vallásos ember lévén, Isten iránti tiszteletből, vagy talán Zircen született tíz gyermekük emlékére ájtatosságból állította 1807-ben a fakeresztet. Leibel Krisztián 1751-ben született Bajorországban, s házasságot is itt kötött 1777-ben Eck Ágotával. Magyarországra már házaspárként kerültek, s itt született meg elsõ gyermekük 1780-ban, a tizedik pedig 1806-ban. Leibel Krisztián 1829. november 11-én halt meg, felesége ezután elköltözött Zircrõl.1948. október 31-én volt a helyreállított kereszt megáldása Kukoda Miklós plébános által, ünnepély keretében. A helyreállításához a faanyagot Bauernfeind János gazda adta és faragtatta ki. 1977-ben egy autó az áfész-irodaház átépítésekor véletlenül nekitolatott a keresztnek és azt kidöntötte, amely helyett Wetzl István ácsmester faragott egy újat, és Sikátori Ferenc festette le (az áfész állította helyre).
  6. 1873-ban Wittmann Mihály és neje, Anna kőkeresztet állíttatott a kistemplom melletti Árpádkori romtemplom területén. Fermerülhet a kérdés, hogy kik voltak ők? Wittman Mihály született 1831. szeptember 18-án Zircen. Akkor a 29. számú házban (ma 43. sz. ház, a Kertbolt szomszédja). Witmann Anna született 1833-ban Zircen. Akkor 60. sz. házban (ma Kossuth Lajos utca 24. sz. ház).
    Házasságot kötött 1852. november 8-án. Ezután a 107. sz. házba költöztek, ami mai viszonylatban a kenyérgyár
    területére esik. Wittman Mihály és neje, Anna a szép kőkeresztet a kistemplom melletti romtemplom bejáratához
    állította 1873-ban. Feltételezhető, hogy azért választották a romtemplom helyét, mert talán őseiktől hallomás útján
    megtudták, hogy a betelepült német katolikusok 1721-ben a romtemplom helyén állítottak fel egy nagyméretű fakeresztet. Valószínűsíthető, hogy 9 forint 54 krajcár összegből állították. Wittman Mihály özvegy maradt, majd 1912. május 9-én ő is meghalt. A keresztet a hozzátartozók 1933-ban felújíttatták Bittmann János zirci kőfaragóval. 
    1982-ben a templom rommaradványainak feltárásakor a keresztet áthelyezték a kistemplom sekrestyéje mellé, ahol ma is áll. 
    A kereszt felirata: Állíttatta Wittman Mihály és neje, Anna, 1873. Megújíttatott 1933. Anyaga: zirci vörösmárvány. Feszülete: alumínium öntvény. Kerítése: kovácsolt vasból készült. Feltehetően Wolf Károly lakatosmester készíthette. A kereszt állapota jó, gondozott.
  7. A vörös márvány keresztet 1890-ben a felsőtemetőben állíttatta Anton Karls Gatini. Öntöttvas feszületét valaki letörte, csak Jézus bal kézfeje maradt meg a kereszten.
  8. A keresztet Nesztinger János és Nesztinger Anna állíttatta 1898-ban az Akliba vezető út mentén a zsellér földekkel szemben. A keresztalapítványra, fenntartás céljából 50 Ft-ot tettek. 1992-ben Jezsó Béla alsóörsi lakos a tönkrement keresztet kijavíttatta és új öntött feszületet készíttetett a keresztre. Lázár Kelemen atya 1992. májusában szentelte fel.

Sorban a 6. kereszt a Wesztinger családhoz kapcsolódik. A keresztet állíttatta Wesztinger János és Wesztinger Anna 1898. évben az Akliba vezető út mentén a zsellérföldekkel szemben a legelőn. A kereszt alapítványra 25-25 forintot tettek fejenként fenntartás céljára. Az alapítványt 1898. április 25-én tették a testvérek. A püspök az alapítványt helybenhagyta 1898. ápirlis 29-én 1348 sz. alatt kelt levelével. A feszülete lemezből volt és festett, a feszület felett félkörívben díszes lemezborítás volt, ma ez már hiányzik. Wesztingerék mindig gondozták és helyreállították a keresztet, de most már idős, beteg koruk ebben akadályozza őket. 1992-ben Jezsó Béla alsóörsi lakos a tönkrement keresztet kijavíttatta és új öntött alumínium feszületet készíttetett a keresztre. Kerítést is újat készíttetett a kereszt köré. Megáldása, felszentelése 1992. május elsején volt, melyet Lázár Kelemen
atya zirci plébános végzett el. A kereszt újrakészítését végezték és az anyagot adták Jezsó Béla alsóörsi lakos, Fógli István, Szirbek József, Braun Jenő zirci lakosok. A kereszt jó állapotban van.


 Még az 1780–1790-es években állítottak három fakeresztet. E tényt bizonyítja a Veszprémi Érseki Levéltárban található Acta Parochialia 15/203. sz. alatt jelzett és 1809. április 20-án, Zircen kelt levél. Eszerint Bauch Gottfried zirci plébános a veszprémi püspöktõl engedélyt kér arra, hogy a kálvárián, a temetõben és a köztéren a régi, tönkrement és elpusztult fakeresztek helyére felállított újakat 1809. május 3-án megáldhassa. A püspök úr az engedélyt megadta. Megállapítható, hogy a kálvárián akkor még csak egy kereszt volt. Az alsó temetõ pedig az 1790-es években nyílt meg, a köztéren felállított harmadik új keresztet pedig a Borzavár felé vezetõ úton, a mai áfész-irodaház elõtt helyezték el. Hogy idõrendben az 1809-es keresztek közül melyik volt a negyedik, ötödik vagy a hatodik Zircen, nem tudjuk.


     Az 1817. évi Canonica Visitatio 14. paragrafusa a keresztek, szobrok címszó alatt 5 keresztet említ a zirci plébánia területérõl. Az elsõ keleti irányban a Gyõr felé vezetõ út mentén áll, építését, fenntartását a konvent vállalta. A második
északon, a borzavári út mentén található (ma az áfész-irodaház elõtti tér). A harmadik szintén a borzavári út mellett, a
monostortól mintegy negyedórányi járásra, a temetõben van (alapítója nincs jelezve). Örökös fenntartását a település lakossága önként vállalta. A negyedik a Kálvária-hegyen áll, alapítványa nincs, alapítója ismeretlen, s jogi személy nem gondoskodik róla. Az ötödik a településen kívül, az anyaegyháztól mintegy félórányi járásra (régi alsó temetõ), déli irányban
a veszprémi út mentén található. Ennek fenntartója a lakosság. 
     Valójában ekkor már 6 kõkereszt volt Zircen, de a Braun család telkén álló kõlakoskeresztet nem vették fel a leltárba.
Az 1824-es vizitációs leltár szintén 5 keresztet jelez az elõbb felsorolt helyeken, azzal a kiegészítéssel, hogy fenntartójuk a
konvent.
     1824 és 1845 között újabb két kereszttel gyarapodott Zirc. Ekkor már név szerint megnevezik a kereszt állítóit és a fenntartókat. Az irat tanúsága szerint a plébánián 6 fa- és egy kõkereszt van az Üdvözítõ képével. A kálváriai és a kõkeresztet az uraság (apátság) állíttatta és fenntartásukról is gondoskodik. A többi öt közül az egyiket Wittmann János ajánlotta fel, s míg él, gondoskodik is róla. Halála után pedig az a Neustif utca köteles fenntartani, ahol áll (ma Reguly utca).      A borzavári utcait a Leibel család köteles gondozni. A borzavári úti felsõ és az alsó temetõ keresztjének fenntartása a mezõváros közösségének feladata.
     A Neustif (ma Reguly) és az Új utcában (ma Kálvária) állított keresztek tönkrementek, s helyettük senki nem állított
újakat.