Zirc története

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Ambruslivi (vitalap | szerkesztései) 2011. július 11., 12:49-kor történt szerkesztése után volt.

Nevének eredete: src=szív vagy crk=kis templom vagy zsirec=makkoló

Régészeti kutatások leleteiből arra lehet következtetni, hogy a Bakony hegység régen gyéren lakott terület volt. Bizonyos részeit erdők sűrűje, az "irdatlan" földrajzi környezet miatt az emeber csak nehezen tudta meghódítani. Római kori leletek a Magas-Bakonyban elsősorban az Aquincum felé vezető utak mentén találhatók. Az Árpádházi-királyok idejében ez a vidék király birtok (erdőispánság) lett, ahol volt királyi vadászkastély, ill. udvarház. Ebbe az udvarházba hozták a  mosoni kapunál sebesülten elfogott I. András királyt, aki 1061-ben itt is halt meg. 

Ám Zirc alapítása évének az 1182. évet tekinthetjük, amikor III. Béla király hívására a franciaországi Clairvauxból elindulnak a cisztercita rend tagjai, hogy létrehozzák bakonyi apátságukat. Feltehetően ez az előbb említett udvarház volt a francia szerzetesek elsú, ideiglenes otthona, amíg a templomukat és kolostorukat fel nem építették. 

Zirc gazdasági és kulturális jelentőségét közel két és fél évszázadon át a ciszterci rend határozta meg. A kolostor köré szerveződő falu élte a maga életét, gyarapodott. Lakói egy 1422-es perirat tanúsága szerint többségében magyarok voltak (Sólyi Bertalan, Pongrácz Miklós, Üveg György, Aklii Balázs, Tímár Péter stb.) Az itt élő jobbágyok 1488-ban 18 forint rovásadót fizettek.
Ám a  francia műveltségű monostor, a faluval együtt a három és fél évszázad múltával elenyészett. A váltakozó magyar-török harcok következtében az egykor virágzó település lakatlanná vált. A falu lakói kihaltak vagy elmenekültek. Újraalapítása a XVIII. század elején következett be. 1701-ben a sziléziai Heinrichau tulajdonába került az apátság minden birtokával egyetemben. Az első kísérlet 1701-1704 között történt az újratelepítésre. A Rákóczi szabadságharc küzdelmei alatt azonban megsemmisült a kis telep. A felkelés leverése után indult meg a valódi újratelepítés. 1718-ban, amikor telepesek jöttek Zircre és szerződést kötöttek az apátsággal, már 28 lakóház állt. Az új lakosok  szabadmenetelű, német ajkú emberek voltak (thüringiai, bajor, sváb, frank, burgundi stb.) Eleinte csak földműveléssel foglalkoztak. A XVIII. század második felére azonban már egyre több kézműves is megtelepedett (ács, csizmadia, kőműves, takács, kovács stb.) 1790--ben vásártartási engedélyt kaptak II. Józseftől, emi kedvezően hatott a közösség további fejlődésére.
Egy 1799-ben Vályi András által írt magyarországi leírás a

1814-től Zirc lett  a ciszterci rend magyarországi központja, szerzetesei tanárok voltak. A múlt század végére Zirc lakossága megkétszereződött: az itt lakók iparosok és bányászok lettek.

Forrás

Illés Ferenc és Dr. Tóth Sándor: Zirc és környéke.

Zirc története. Horváth Konstantin. Veszprém : Egyházmegyei Könyvnyomda, 1930.