https://helyismeret.hu/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Benczikne Helyismeret - Felhasználó közreműködései [hu] 2026-06-25T21:17:10Z Felhasználó közreműködései MediaWiki 1.45.3 https://helyismeret.hu/index.php?title=Walla_Tibor&diff=27093 Walla Tibor 2024-07-26T12:28:39Z <p>Benczikne: /* Élete */</p> <hr /> <div>Walla Tibor, kardosréti földbirtokos (1897-1947)<br /> [[Image: Walla Tibor.jpg|right|200px]]<br /> =Élete= <br /> <br /> Zirc környékén a nemesi származású Walla család két tagjának is voltak birtokaik a XIX. század végétől 1945-ig. Egyikük Walla Gyula, okleveles gazda és fia, Walla Tibor Kardosréten, míg öccse, Walla Géza (1864-1924), majd Walla Ferenc tündérmajori földbirtokosok voltak. <br /> <br /> Walla Gyula (1857-1920) elvégezve a Magyaróvári Gazdasági Akadémiát, okleveles gazda lett. Először a lótenyésztés érdekelte. Tápiószentmártonban, a Blaskovich birtokon szerezte meg a gyakorlati tudását, majd Pápateszéren az Esterházy-féle híres ménesben dolgozott. 1894-ben feleségül vette fajszi Ányos Elvirát (1876-1949) így Kardosrét (Kisesztergár) felének birtokosa lett. A Walla-Ányos házaspár több mint 800 katasztrális holddal rendelkezett. 1907-ben szeszgyárat építettek Kardosréten. Részt vettek a közéletben, a férj megyebizottsági tag lett (1905), a Zirci Kaszinó tagja. Gyakran rendeztek táncos mulatságokat a kúriában. Sokat jótékonykodtak, adományokat adtak például a zirci Erzsébet Kórháznak (1906). Öt gyermekük született: a három fiú még Pápateszéren: Géza (1895-1915), Tibor (1897-1947), ifj. Gyula (1898-1917), a két lány már Kardosréten: Margit (később Légrády Ferencné) és Mária (később Becske Zoltánné). Az apa 1920-ban, 63 éves korában halt meg. <br /> <br /> Walla Tibor, az egyetlen életben maradt fiú vette át a birtok irányítását. Székesfehérváron, a ciszterci gimnáziumban érettségizett. Katonai pályára lépett, az első világháború után vitézi rangot kapott. Mosonmagyaróváron végezte a mezőgazdasági akadémiát, de félbe kellett hagynia, mert apja halála után átvette a kardosréti birtokot. Kölcsönt vett fel, ugyanis két testvére és apja éveken át tartó súlyos betegsége felemésztette a család tartalékait. Nagy hozzáértéssel kezdett gazdálkodni, 1926-ban már a vármegye virilisei közé tartozott. Ebben az évben unokaöccsével, a tündérmajori Walla Ferenccel Németországba utazott, megtekintették a mezőgazdasági kiállítást. 1931-ben állataival díjat nyert a zirci gazdaünnepélyen. 1940-ben egy traktort vásárolt, ezzel nőtt a mezőgazdasági termelékenység a birtokon.<br /> <br /> 1922-ben Walla Gézával és becskeházi Becske Zoltánnal közösen részvénytársaságot alapítottak, Zirc községnek villamos árammal való ellátása céljából. „Zirczi Villamosművek RT” néven 4 millió korona alaptőkével 400 db részvényt bocsájtottak ki. <br /> A zirci közéletnek tevékeny tagja volt. Csatlakozott a Bakony Egyesülethez, ami a térség turisztikai fellendülését tűzte ki célul, ezáltal Zirc és a Bakony fejlődését segítette elő. <br /> <br /> 1929-ben feleségül vette mesterházi Mesterházy Katalint (Kató) (1907-1982). Az ő testvérbátyja Mesterházy Ferenc később Veszprém vármegye főispánja lett 1938-tól 1944-ig. Kató művelt, több nyelven beszélő hölgy volt, Bécsben tanult. Magas szintű zenei műveltsége volt. Szépen zongorázott. Walla Tiborral kötött házasságukból három lány született, Katalin (Katinka) (1931-2018) később Urbán Gusztávné, Éva (1934), később Joó Lajosné, és Zsuzsanna (1943) később Told Györgyné.<br /> <br /> Walla Tibor 1943-tól kezdve súlyos beteg volt. A feleségének kellett helyt állnia a gazdaságban. A háború borzalmait átélve, 1945-ben újabb csapások vártak rájuk. A birtokot államosították, de meghagytak nekik 100 hold földet. Kató néhány gazdatársával mintegy szövetkezeti alapon kezdett gazdálkodni, ami egy darabig szépen ment, de 1949-ben fel kellett adniuk. A Bábolnai Állami Gazdaság vette át a földeket. Férje korán, 50 évesen, hosszú betegség után halt meg. <br /> Az özvegy és három lánya a kúriában nekik meghagyott két szobában nehezen élt, de 1952 karácsonyán innen is kiüldözték őket. Napközben jó embereknél voltak, éjszaka visszalopóztak a régi szobájukba, a földre tett matracokon aludtak. Mesterházy Kató egy ideig Ugodon volt kántor, majd a kardosréti templom sekrestyéseként dolgozott, ezért a zirci plébániától megkapta a plébánia házat, ahol kicsit jobb lakáskörülmények közt élhettek. Mivel három nyelven is jól tudott (német, francia, angol) Zircen nyelvórákat adott. <br /> <br /> Walla Tibort és családját szerették és tisztelték Kardosréten és Zircen is. Humánus lénye, emberbaráti modora okán. Bár a többi birtokoshoz képest szerényebb anyagi körülmények között éltek, de mindig segített a környezetében élő embereken. Ha beteg lett valaki, Walláék kocsiján vitték a zirci kórházba, vagy telefonon hívtak orvost hozzá. <br /> <br /> A lányok közül Walla Katinka maradt Zircen. 1949-ben érettségizett, utána az erdészetnél dolgozott (csemetéket ültetett). Majd Zircen, az OSZK Reguly Antal Műemlékkönyvtárában kapott állást, közben az ELTE-n könyvtár – német szakos diplomát szerzett. A könyvtár vezetője volt 1991-2007 között, utána nyugdíjasként még dolgozott itt 2010-ig. Magas szintű munkát végzett nemcsak a könyvtárosság szakmai részében, de a látogatók fogadásában és vezetésében is. Kitűnő nyelvtudását kamatoztatva tolmácsolt és nyelvet tanított Zircen. Férje, Urbán Gusztáv gazdasági szakon végzett Keszthelyen. Az ő öccse, Urbán Vilmos Gusztáv, ciszterci szerzetes végezte a házasságkötési szertartásukat.<br /> <br /> A kardosréti Walla-Ányos kúriának szomorú vége lett. Több lakásra szabdalták az épületet, ajtókat, ablakokat nyitottak, boltot alakítottak ki. A kerítéselemeket, istállókat lebontották, az építőanyagokat széthordták, a szép park gondozatlan lett. A Walla nevet csak egy híd viseli a településen, 2013-ban a Verga Erdészeti Zrt építette a kardosréti temetőbe vezető hidat. Itt, az un. „erdei temetőben” nyugodnak 200 éve az Ányos és Walla család tagjai.<br /> Köszönet a segítségért Told Györgyné Walla Zsuzsának és Németh Gábor könyvtárvezetőnek. <br /> Cuhavölgyi Klára<br /> <br /> = Forrás = <br /> *Walla Tiborné Mesterházy Katalin visszaemlékezései. 1969. Kézirat.<br /> *Németh Gábor: Búcsú Katinka nénitől. Gyászhír 2018/12/05. Országos Műemlékkönyvtár Zirc<br /> *Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon. 11. kötet. Veszprém megye kastélyai és kúriái. Bp., 2012.<br /> *Zirc és Vidéke és Veszprém Vármegye korabeli számai<br /> <br /> <br /> <br /> [[Category:Zirc]][[Category:Életrajzok]]<br /> [[Category:Zirc]] [[Category:Cikk,_tanulmányok]]<br /> &lt;gallery mode=&quot;packed&quot; heights=&quot;260px&quot; perrow=&quot;5&quot; &gt;<br /> Fájl:Walla Tiborné Mesterházy Katalin.jpg|Walla Tiborné Mesterházy Katalin<br /> Fájl:A kardosréti Walla -Ányos kúria 1945 előtt.jpg|A kardosréti Walla -Ányos kúria 1945 előtt<br /> Fájl:Urbán Gusztávné Walla Katinka.jpg|Urbán Gusztávné Walla Katinka<br /> Fájl:Az erdei temető Kardosréten.jpg|Az erdei temető Kardosréten<br /> <br /> &lt;/gallery&gt;</div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=Cuhav%C3%B6lgyi_Kl%C3%A1ra&diff=27075 Cuhavölgyi Klára 2024-02-13T10:40:41Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div><br /> [[Image:Cuhavölgyi Klára1950 2024.jpg|right|200px]]<br /> Adrási Jánosné született Cuhavölgyi Klára (1950. 02. 20. Zirc - 2024. 02. 09. Budapest)<br /> Zirci őseink a 18. század első felében vándoroltak be, az apátság alkalmazásában álltak, mint ács- illetve kovácsmesterek. Az évszázadok folyamán a családtagjaink aktívan vettek részt a helyi közigazgatás és a kultúra munkájában is, valamint a különböző egyesületekben. A leszármazottak ma is Zircen élnek. <br /> <br /> Szívesen és hálásan emlékezem zirci általános iskolai és gimnáziumi tanulmányaimra, tanítóink és tanáraink lelkiismeretes és magas szintű oktató és nevelő munkájára. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar-könyvtár szakán végeztem a tanulmányaimat. A nyári szünetekben az akkori zirci községi könyvtárban is dolgoztam, Kőszeghy Miklósné Klári és Gesztesi Jánosné Baba irányítása alatt. Egyik nyáron Colditzban, az NDK-ban kaptam könyvtárosi munkát, ami a német nyelvtudásomat fejlesztette.<br /> <br /> Mivel az egyetem ötödik évfolyamán gyakorlatra az MTA Könyvtárába kerültem, felajánlottak egy állást a szerzeményezési (gyarapítási) osztályon. Így egy nagy könyvtár beszerzési munkáját ismerhettem meg. Feladatom a francia és a német nyelvű könyvismertetők alapján a címek kiválogatása a gyűjtőkörnek megfelelően, előkészítés a döntésre, majd a megrendelés munkája, végül a beérkezett könyvek leltárba vétele. A kötelespéldány szolgáltatás változásai következtében az 1990-es években az új magyar nyelvű könyveket is rendelni kellett, ezáltal a magyar könyvújdonságokra is rálátásom lett.<br /> Sokat tanultam az MTA Könyvtárában a főnökeimtől, akik magas műveltségű, széles látókörű emberek voltak: dr. Kenéz Ernő francia szakos, Fekete Géza angol nyelvterületen, dr. Vekerdi László polihisztor, tudománytörténész, dr. Murányi Lajos germanista, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének vezetőségi tagja, Dancs Szabolcs, jelenleg az OSZK Könyvtári Intézetének munkatársa. <br /> <br /> <br /> 2010-ben nyugdíjba mentem, azóta foglalkozom a zirci hely- és családtörténettel. Részt vettem a helytörténeti pályázatokon, 2013-ban „ A Bakony Egyesület jegyzőkönyvei 1931-1944” 2. helyezés, 2014-ben „A zirci Punk családról. Egy tevékeny zirci polgár, Punk József (1856-1936) és családjának története„ 1. helyezés, 2017-ben „A Wolf ácsdinasztiáról és a velük rokon családokról Zircen” 1. helyezés. Helytörténeti témájú cikkeim a „Zirc és Vidéke” c. lapban a „Mesélő múlt” rovatban jelennek meg. 2020-ban jelent meg „A Zirci Gimnázium megalakulásának és első tíz évének története 1962-1972” c. könyv, amelynek társszerzője voltam.<br /> <br /> <br /> Érdeklődési területem a helytörténeten belül az 1900-1945 közötti zirci társadalom, a zirci polgárok mindennapi élete, kiemelkedő – talán kicsit elfeledett – képviselői. Bízom abban, hogy ezeknek a polgároknak emléket tudunk állítani, ápolni és összegyűjteni a személyes használati tárgyaikat, fényképeiket, és egy állandó helytörténeti kiállítás keretében tiszteletünket kifejezve megőrizni az emléküket, hiszen ma még nem lehetetlen ennek a megvalósítása. <br /> <br /> Andrási Jánosné született Cuhavölgyi Klára<br /> [[Category:Zirc]] [[Category:Életrajzok]]</div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=Cuhav%C3%B6lgyi_Kl%C3%A1ra&diff=27074 Cuhavölgyi Klára 2024-02-13T10:35:50Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div><br /> [[Image:Cuhavölgyi Klára1950 2024.jpg|right|200px]]<br /> Zirci őseink a 18. század első felében vándoroltak be, az apátság alkalmazásában álltak, mint ács- illetve kovácsmesterek. Az évszázadok folyamán a családtagjaink aktívan vettek részt a helyi közigazgatás és a kultúra munkájában is, valamint a különböző egyesületekben. A leszármazottak ma is Zircen élnek. <br /> <br /> Szívesen és hálásan emlékezem zirci általános iskolai és gimnáziumi tanulmányaimra, tanítóink és tanáraink lelkiismeretes és magas szintű oktató és nevelő munkájára. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar-könyvtár szakán végeztem a tanulmányaimat. A nyári szünetekben az akkori zirci községi könyvtárban is dolgoztam, Kőszeghy Miklósné Klári és Gesztesi Jánosné Baba irányítása alatt. Egyik nyáron Colditzban, az NDK-ban kaptam könyvtárosi munkát, ami a német nyelvtudásomat fejlesztette.<br /> <br /> Mivel az egyetem ötödik évfolyamán gyakorlatra az MTA Könyvtárába kerültem, felajánlottak egy állást a szerzeményezési (gyarapítási) osztályon. Így egy nagy könyvtár beszerzési munkáját ismerhettem meg. Feladatom a francia és a német nyelvű könyvismertetők alapján a címek kiválogatása a gyűjtőkörnek megfelelően, előkészítés a döntésre, majd a megrendelés munkája, végül a beérkezett könyvek leltárba vétele. A kötelespéldány szolgáltatás változásai következtében az 1990-es években az új magyar nyelvű könyveket is rendelni kellett, ezáltal a magyar könyvújdonságokra is rálátásom lett.<br /> Sokat tanultam az MTA Könyvtárában a főnökeimtől, akik magas műveltségű, széles látókörű emberek voltak: dr. Kenéz Ernő francia szakos, Fekete Géza angol nyelvterületen, dr. Vekerdi László polihisztor, tudománytörténész, dr. Murányi Lajos germanista, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének vezetőségi tagja, Dancs Szabolcs, jelenleg az OSZK Könyvtári Intézetének munkatársa. <br /> <br /> <br /> 2010-ben nyugdíjba mentem, azóta foglalkozom a zirci hely- és családtörténettel. Részt vettem a helytörténeti pályázatokon, 2013-ban „ A Bakony Egyesület jegyzőkönyvei 1931-1944” 2. helyezés, 2014-ben „A zirci Punk családról. Egy tevékeny zirci polgár, Punk József (1856-1936) és családjának története„ 1. helyezés, 2017-ben „A Wolf ácsdinasztiáról és a velük rokon családokról Zircen” 1. helyezés. Helytörténeti témájú cikkeim a „Zirc és Vidéke” c. lapban a „Mesélő múlt” rovatban jelennek meg. 2020-ban jelent meg „A Zirci Gimnázium megalakulásának és első tíz évének története 1962-1972” c. könyv, amelynek társszerzője voltam.<br /> <br /> <br /> Érdeklődési területem a helytörténeten belül az 1900-1945 közötti zirci társadalom, a zirci polgárok mindennapi élete, kiemelkedő – talán kicsit elfeledett – képviselői. Bízom abban, hogy ezeknek a polgároknak emléket tudunk állítani, ápolni és összegyűjteni a személyes használati tárgyaikat, fényképeiket, és egy állandó helytörténeti kiállítás keretében tiszteletünket kifejezve megőrizni az emléküket, hiszen ma még nem lehetetlen ennek a megvalósítása. <br /> <br /> Andrási Jánosné született Cuhavölgyi Klára<br /> [[Category:Zirc]] [[Category:Életrajzok]]</div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=Cuhav%C3%B6lgyi_Kl%C3%A1ra&diff=27073 Cuhavölgyi Klára 2024-02-13T10:35:26Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div><br /> [[Image:uhavölgyi Klára1950 2024.jpg|right|200px]]<br /> Zirci őseink a 18. század első felében vándoroltak be, az apátság alkalmazásában álltak, mint ács- illetve kovácsmesterek. Az évszázadok folyamán a családtagjaink aktívan vettek részt a helyi közigazgatás és a kultúra munkájában is, valamint a különböző egyesületekben. A leszármazottak ma is Zircen élnek. <br /> <br /> Szívesen és hálásan emlékezem zirci általános iskolai és gimnáziumi tanulmányaimra, tanítóink és tanáraink lelkiismeretes és magas szintű oktató és nevelő munkájára. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar-könyvtár szakán végeztem a tanulmányaimat. A nyári szünetekben az akkori zirci községi könyvtárban is dolgoztam, Kőszeghy Miklósné Klári és Gesztesi Jánosné Baba irányítása alatt. Egyik nyáron Colditzban, az NDK-ban kaptam könyvtárosi munkát, ami a német nyelvtudásomat fejlesztette.<br /> <br /> Mivel az egyetem ötödik évfolyamán gyakorlatra az MTA Könyvtárába kerültem, felajánlottak egy állást a szerzeményezési (gyarapítási) osztályon. Így egy nagy könyvtár beszerzési munkáját ismerhettem meg. Feladatom a francia és a német nyelvű könyvismertetők alapján a címek kiválogatása a gyűjtőkörnek megfelelően, előkészítés a döntésre, majd a megrendelés munkája, végül a beérkezett könyvek leltárba vétele. A kötelespéldány szolgáltatás változásai következtében az 1990-es években az új magyar nyelvű könyveket is rendelni kellett, ezáltal a magyar könyvújdonságokra is rálátásom lett.<br /> Sokat tanultam az MTA Könyvtárában a főnökeimtől, akik magas műveltségű, széles látókörű emberek voltak: dr. Kenéz Ernő francia szakos, Fekete Géza angol nyelvterületen, dr. Vekerdi László polihisztor, tudománytörténész, dr. Murányi Lajos germanista, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének vezetőségi tagja, Dancs Szabolcs, jelenleg az OSZK Könyvtári Intézetének munkatársa. <br /> <br /> <br /> 2010-ben nyugdíjba mentem, azóta foglalkozom a zirci hely- és családtörténettel. Részt vettem a helytörténeti pályázatokon, 2013-ban „ A Bakony Egyesület jegyzőkönyvei 1931-1944” 2. helyezés, 2014-ben „A zirci Punk családról. Egy tevékeny zirci polgár, Punk József (1856-1936) és családjának története„ 1. helyezés, 2017-ben „A Wolf ácsdinasztiáról és a velük rokon családokról Zircen” 1. helyezés. Helytörténeti témájú cikkeim a „Zirc és Vidéke” c. lapban a „Mesélő múlt” rovatban jelennek meg. 2020-ban jelent meg „A Zirci Gimnázium megalakulásának és első tíz évének története 1962-1972” c. könyv, amelynek társszerzője voltam.<br /> <br /> <br /> Érdeklődési területem a helytörténeten belül az 1900-1945 közötti zirci társadalom, a zirci polgárok mindennapi élete, kiemelkedő – talán kicsit elfeledett – képviselői. Bízom abban, hogy ezeknek a polgároknak emléket tudunk állítani, ápolni és összegyűjteni a személyes használati tárgyaikat, fényképeiket, és egy állandó helytörténeti kiállítás keretében tiszteletünket kifejezve megőrizni az emléküket, hiszen ma még nem lehetetlen ennek a megvalósítása. <br /> <br /> Andrási Jánosné született Cuhavölgyi Klára<br /> [[Category:Zirc]] [[Category:Életrajzok]]</div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Cuhav%C3%B6lgyi_Kl%C3%A1ra1950_2024.jpg&diff=27072 Fájl:Cuhavölgyi Klára1950 2024.jpg 2024-02-13T10:34:57Z <p>Benczikne: Boross László fotója</p> <hr /> <div>Boross László fotója</div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=M%C3%BCller_Istv%C3%A1n&diff=27013 Müller István 2023-10-10T18:00:19Z <p>Benczikne: Új oldal, tartalma: „200px Müller István kertészmérnök, Arborétumvezető (Budapest, 1948.04.06.- Zirc, 2015.06.19.) =Élete= Müller István Bud…”</p> <hr /> <div>[[Image:Müller István1.jpg|right|200px]]<br /> Müller István kertészmérnök, Arborétumvezető (Budapest, 1948.04.06.- Zirc, 2015.06.19.) <br /> <br /> =Élete=<br /> Müller István Budapesten született 1948. április 6-án. A család költözése miatt Dabroncon járt általános iskolába. Középiskolájában, a sümegi Kisfaludy Sándor Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola biológia tagozatán kertész technikus, majd Budapesten Növényvédelmi és talajerőgazdálkodási szaktechnikus végzettséget szerzett. Munka mellett, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Dísznövény- és Dendrológai Szakán 2003-ban kertész üzemmérnöki diplomát szerzett. Első házasságából két lánya született 1970-ben és 1974-ben. 1984-ben Zircen házasságot kötött Kotra Anikóval. Két gyermekük született: Péter (1986) és Petra (1989).<br /> =Szakmai életút=<br /> Müller István először a mezőgazdaságban, majd a veszprémi városgazdálkodásnál dolgozott. Ezt követően több mint 35 évet dolgozott a közszolgálatban. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatósága alkalmazásában ellátta a Zirci Arborétum vezetését, 4-5 fő állandó foglalkozású szakmunkás irányítását. Ezen munkája mellett természetvédelmi őri feladatokat is végzett, kiemelten az Arborétum területén található természeti értékek gondozását, bemutatását. Zirc város, az Apátság történetéhez szorosan kapcsolódó, 20 hektáros, angolkert stílusban létrehozott, a hazai gyűjteményes kertek élvonalába tartozó arborétum 1951. óta országos védettségű. A hazai gyűjteményes kertek szinte mindegyike jelentős turisztikai célintézmény. Ennek a kertnek a fenntartása minden évben komoly tervezési, előkészítési és szervezési feladatot jelent, amelyet Müller István évről-évre lelkiismeretesen elvégzett. A 2006. év végére elkészítette a terület természetvédelmi kezelési tervét, amely 10 évre részleteiben tárgyalja a gyűjteményes kertben elérendő célokat, megvalósítandó feladatokat. Egy projekt keretében önálló, a Zirci Arborétum értékeit megtartó és fejlesztő programot dolgozott ki. A gyűjteményes kertek megőrzése mindig is különleges szerepet játszott a nemzetközi természetvédelemben, a kertek nemzetközi szintű kötelezettségeit 1985-ben fogalmazták meg először (az IUCN megalapította a botanikus kertek növénymegőrzésével foglalkozó titkárságát). Ehhez a feladathoz kapcsolódóan folyamatosan aktív, cselekvő természetvédelmi tevékenységet kell és kellett Zircen is gyakorolni. Ebben is példamutatóan tevékenykedett Müller István, hiszen az élőhelyek karbantartásától kezdve, odútelepek működtetésén át, különböző felmérések (pl. madár, denevér) megszervezéséig aktívan részt vett. A jelentős természeti értéket képviselő park megóvásán túl fontos az is, hogy az Arborétum az Igazgatóság egyik fő látványossága, évente több tízezer fő látogatja meg. <br /> <br /> <br /> Müller István aktívan kivette részét a helyi közösségi életből. A „Virágos Zircért” program aktív támogatója volt. Támogatta a 2005-ben indított Arborétumi koncerteket.<br /> <br /> Részlet Dékány Árpád Sixtus apát búcsúbeszédéből<br /> „ Mindig a kertben találkoztunk. Sohasem az irodában, a folyosón, sohasem hivatalos formában, mindig csak kint a kertben, a természetben, Istennek a teremtett templomában. Mindig valahogy egy sajátos nyugodtság, bölcs derű áradt belőle. Ő is néha talán nyugtalan volt, talán bosszús volt, de valahogy ezt nem érezte a környezete. Olyan örömmel és boldogsággal egyengette, munkálta a teremtett világnak azt a kis szögletét, amit az Isten rábízott, legyen szó a családjáról, legyen szó a kertről, az Arborétumról. Hálásak lehetünk neki, hogy természetvédőként, kertészként, természetszeretőként egész életét az Isten teremtett világa jobbításának, szépítésének szentelte, és mint családapa, nagyapa is ezt tette. Mert bár fontosak voltak számára az örökzöldek, a virágok a kertben, mégis a családjának a virágszálai voltak a legfontosabbak, és a szívéhez legközelebb állók. Most már az Isten örök kertjében lesz velünk, és dolgozik nekünk.” <br /> Müller Istvánt a zirci felső temetőben helyezték végső nyugalomba.<br /> <br /> <br /> =Forrás=<br /> * Petróczi Imre (szakmai igazgatóhelyettes Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság) szakmai búcsúztatója https://zirc.blog.hu/2015/06/27/elhunyt_muller_istvan_a_zirci_arboretum_vezetoje <br /> letöltés ideje 2023. 10.10.<br /> * Kelemen Gábor írása https://zirc.blog.hu/2015/06/30/egesz_eletet_a_teremtett_vilag_szepitesenek_szentelte <br /> Letöltés ideje 2023. 10.10.<br /> * Fotó: Arborétum Zirc 2014, Útirány.huhttps://www.youtube.com/watch?v=asD-qDDaQvg Letöltés ideje 2023.10.10.<br /> <br /> <br /> <br /> [[Category:Zirc]][[Category:Életrajzok]]</div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:M%C3%BCller_Istv%C3%A1n1.jpg&diff=27012 Fájl:Müller István1.jpg 2023-10-10T17:16:40Z <p>Benczikne: https://www.youtube.com/watch?v=asD-qDDaQvg Arborétum Zirc 2014, Útirány.hu Letöltés ideje 2023.10.10.</p> <hr /> <div>https://www.youtube.com/watch?v=asD-qDDaQvg<br /> Arborétum Zirc 2014, Útirány.hu<br /> Letöltés ideje 2023.10.10.</div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=Gesztesi_J%C3%A1nosn%C3%A9&diff=27011 Gesztesi Jánosné 2023-10-09T11:32:48Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div>[[Image:Gesztesi Jánosné Baba néni.jpg|right|200px]]<br /> '''Gesztesi Jánosné született Rezeli Teréz''' (1925. január 11., Zirc – 2017. 06. 09., Tata) <br /> <br /> A zirciek Baba nénije 1959-től lett könyvtáros, előbb 4 órában, majd 6 órában. 1961-ben átmenetileg az erdészetnél helyezkedett el. 1964-1985-ig (nyugdíjazásáig) gyermek-könyvtárosként dolgozott. 1964-től nyitott meg a gyermekkönyvtári részleg. Az önállóan működő járási könyvtárat Dr.Kőszeghy Miklósné vezette.<br /> <br /> A könyvtárban pezsgő élet folyt, sok gyerek látogatta, évente több író-olvasó találkozót szerveztek. Itt járt többek között Fekete István, Janikovszky Éva. Prímász József indítványára bábszakkört indítottak tucatnyi gyerekkel, saját készítésű bábokkal. A községi gyermek-rendezvényeken is felléptek. Nagyon sok könyvtárhasználati foglalkozáson, vetélkedőn vettek részt az általános iskolások. Az ő szeretetre méltó személyisége képes volt elfeledtetni, hogy a könyvtár épületét egy valamikori asztalosműhelyben alakították ki. Baba néni 10 évig a Nők Klubjának vezetője is volt. <br /> <br /> A hozzá könyvtárba járó gyermekek évtizedek múlva is meg-megállították az utcán és nagy feladatot adtak neki, amikor a 40-50 éves emberekben az egykori 10 év körüli olvasót kellett felfedeznie.<br /> <br /> Legalább 300 zirci általános iskolás gyermek ismerkedhetett meg hazánk természeti, kulturális és épített örökségével az 1973 és 1982 között szervezett vándortáborokon, melynek egyik oszlopos tagja Baba néni volt, aki nyaranta a fizetett szabadsága terhére vitte a kiránduló csoportokat. A táborok előkészítéseként, Barcsai Józsefnével feladatokat adtak a gyermekeknek, melyeket könyvtári gyűjtőmunkával kellett megoldani.<br /> <br /> Baba nénit a zirci alsó temetőben helyezték végső nyugalomba.<br /> <br /> Benczikné Tóth Magdolna, könyvtáros<br /> [[Category:Zirc]][[Category:Életrajzok]]</div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=Gesztesi_J%C3%A1nosn%C3%A9&diff=27010 Gesztesi Jánosné 2023-10-09T11:24:01Z <p>Benczikne: Új oldal, tartalma: „200px &#039;&#039;&#039;Gesztesi Jánosné született Rezeli Teréz&#039;&#039;&#039; (1925. január 11., Zirc – 2017. 06. 09., Tata) A zirciek…”</p> <hr /> <div>[[Image:Gesztesi Jánosné Baba néni.jpg|right|200px]]<br /> '''Gesztesi Jánosné született Rezeli Teréz''' (1925. január 11., Zirc – 2017. 06. 09., Tata) <br /> <br /> A zirciek Baba nénije 1959-től lett könyvtáros, előbb 4 órában, majd 6 órában. 1961-ben átmenetileg az erdészetnél helyezkedett el. 1964-1985-ig (nyugdíjazásáig) gyermek-könyvtárosként dolgozott. 1964-től nyitott meg a gyermekkönyvtári részleg. Az önállóan működő járási könyvtárat Dr.Kőszeghy Miklósné vezette.<br /> <br /> A könyvtárban pezsgő élet folyt, sok gyerek látogatta, évente több író-olvasó találkozót szerveztek. Itt járt többek között Fekete István, Janikovszky Éva. Prímász József indítványára bábszakkört indítottak tucatnyi gyerekkel, saját készítésű bábokkal. A községi gyermek-rendezvényeken is felléptek. Nagyon sok könyvtárhasználati foglalkozáson, vetélkedőn vettek részt az általános iskolások. Az ő szeretetre méltó személyisége képes volt elfeledtetni, hogy a könyvtár épületét egy valamikori asztalosműhelyben alakították ki. Baba néni 10 évig a Nők Klubjának vezetője is volt. <br /> <br /> A hozzá könyvtárba járó gyermekek évtizedek múlva is meg-megállították az utcán és nagy feladatot adtak neki, amikor a 40-50 éves emberekben az egykori 10 év körüli olvasót kellett felfedeznie.<br /> <br /> Legalább 300 zirci általános iskolás gyermek ismerkedhetett meg hazánk természeti, kulturális és épített örökségével az 1973 és 1982 között szervezett vándortáborokon, melynek egyik oszlopos tagja Baba néni volt, aki nyaranta a fizetett szabadsága terhére vitte a kiránduló csoportokat. A táborok előkészítéseként, Barcsai Józsefnével feladatokat adtak a gyermekeknek, melyeket könyvtári gyűjtőmunkával kellett megoldani.<br /> <br /> Baba nénit a zirci alsó temetőben helyezték végső nyugalomba.<br /> [[Category:Zirc]][[Category:Életrajzok]]</div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Gesztesi_J%C3%A1nosn%C3%A9_Baba_n%C3%A9ni.jpg&diff=27009 Fájl:Gesztesi Jánosné Baba néni.jpg 2023-10-09T11:12:50Z <p>Benczikne: A fotó 2015-ben készült a zirci városi Könyvtárban, Baba néni 90. születésnapján.</p> <hr /> <div>A fotó 2015-ben készült a zirci városi Könyvtárban, Baba néni 90. születésnapján.</div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=Sz%C3%A1nt%C3%B3_J%C3%B3zsef_ifj.&diff=27008 Szántó József ifj. 2023-10-09T07:28:04Z <p>Benczikne: /* Irodalom */</p> <hr /> <div>Dr. Szántó József, zirci körorvos (1926)<br /> <br /> [[Image: Szántó József.jpg|right|200px]]<br /> <br /> =Élete= <br /> <br /> Dr. Szántó József nagyapja kismartoni kalaposmester volt, később a soproni bencéseknél kapott pedellusi állást. Három gyermeke született, egy ikerfiú pár és egy kislány. Az egyik fiú műbútorasztalos lett, az 1910-es években az általa készített gyönyörű szalongarnitúra ma Bében, a falumúzeumban látható. A másik fiú Hotwagner Pál ajkarendeki esperes-plébános, emlékét ugyancsak Bében őrzi a templomban egy Szent János kép. A fiúknál 26 évvel később született József édesanyja, Hotwagner Mária, aki később tanítónő lett. Ajkán tanított német-magyar nyelven.<br /> <br /> Édesapja, Stark József ([http://www.helyismeret.hu/index.php?title=Sz%C3%A1nt%C3%B3_J%C3%B3zsef(1897-1991)/ Szántó József]) bébi származású. A tanítóképzőt Pápán és Budapesten végezte. Először Nagytevelen, majd 1924-től Borzaváron lett kántortanító. Ide hozta ifjú feleségét, akivel együtt sikerült beilleszkedni a borzavári faluközösségbe, kitűnő tanítók lettek. 1936-ban a nevüket Starkról Szántóra magyarosították. 1948-1958-ig, nyugdíjba vonulásáig Szántó József volt a borzavári nyolc tanerővel működő iskola igazgatója. Borzaváron egy fia és egy lánya született.<br /> <br /> Ifj. Szántó József a borzavári elemi iskola elvégzése után Veszprémben, a piarista gimnáziumban érettségizett. 1945-től Budapesten, az orvosi egyetemen folytatta a tanulmányait. A háború éppen befejeződött, sok nehézséggel kellett megküzdeni a romos Budapesten. A szálláson nem volt fűtés (reggelre a pohárban maradt víz befagyott az asztalon), nehezen kaptak ételt, a hazautazás Zircre körülményes volt. Ritkán jártak a vonatok, nemegyszer a vonat tetején, vagy a hátsó ütközőn ülve utaztak haza. Ilyen körülmények között kellett letenni a vizsgákat. A diplomáját 1952-ben vette át. <br /> <br /> Gyermekorvos szeretett volna lenni, de a honvédségtől katonai behívót kapott. Négy és fél évig szolgálta a hadsereget, ahol mindenféle orvosi feladatot el kellett látnia (még fogat is kellett húzni, amit eddig csak elméletből ismert). Közben megnősült, felesége a zirci Hessz Magdolna lett, akit mindenki csak Csöpi néven ismer, zirciek ezreinek kedves tanító nénije volt. Ekkor még Veszprémben laktak. Két lányuk született, Ágnes és Márta. Szántó József 1956-ban leszerelt a katonaságtól. Elhatározták, hogy Zircre költöznek vissza. <br /> <br /> Nagybátyja, Dr. Stark Elek a zirci kórház szülész-nőgyógyásza hívta, a kórházban Dr. Lux Sándor igazgató úr is szívesen fogadta, így 1956. december 1-jétől először a sebészeten, majd a belgyógyászaton segédorvosként dolgozott. Közben Koller doktor nyugdíjba készült, rábeszélte Szántó Józsefet, jöjjön a körzetbe. Ezt is elvállalta, így két helyen kellett helytállnia. Koller doktor hasznos tanácsokkal látta el, bevezette a mindennapos körorvosi praxisba. 1957. április 1-jén Koller doktor mindent átadott és Budapestre költözött. Ekkor Veszprémből Zircre költözött a Szántó család. A körzetet hivatalosan 1958. szeptember 1-jétől helyettesként látta el. A két állás nagyon sok munkát jelentett, a kórházban sokszor kellett ügyelni, a körzetben éjszaka is hívták a beteghez. Így elhatározta, hogy csak a körzetet választja. <br /> <br /> A Szántó család az eddig a Koller doktorék lakta épület egyik részébe költözött, József Attila utcai bejárattal. A ház tulajdonosa Halász Ella volt, az ő férje, Veszely Géza építészmérnök tervezte saját részükre, kb. 1943-ban, de soha nem laktak benne. Az épület másik részében – két helyiségben működött a körzeti orvosi rendelő Bajcsy-Zsilinszky utcai bejárattal. Ebben az utcában járda nem volt, rossz idő esetén az orvosi váróhelyiségből úgy kellett kilapátolni a sarat. Házi vízvezeték volt, a kútból szivattyúzták a vizet. Eleinte három orvos rendelt itt, később kettő – a nagy létszám miatt a harmadik körzeti rendelést más helyen oldották meg. Évek elteltével készült el a kórház melletti rendelőintézet, ahol már helyet kapott a háziorvosi rendelés is.<br /> <br /> A körzetek száma négy lett, Szántó doktor Zirc 1. számú körzetének orvosa volt. A zirci napi rendelések mellett ellátta Borzavár, Porva és a környékbeli puszták lakosságát is heti két alkalommal. Látogatta az ott lakó fekvő betegeket, a gyerekeket, iskolaorvos is volt. Kezdetben kerékpáron, lovaskocsival, később már saját autóval. Ez az akkori utakon – különösen télen nem volt egyszerű. Volt olyan eset is, amikor a behavazott utakról ki kellett menteni. Mindkét községben a mostani lélekszámnak többszöröse volt a lakosság, Borzaváron 1200, Porván 800 ember élt. Megszervezte, hogy Borzaváron külön épületben rendelőt nyissanak (eddig a rendelési napokra a községi jegyző összeírta a betegeket, az orvosnak házhoz kellett menni), Porván is sikerült egy rendelő megnyitását biztosítani. A pusztákon az 1960-es években sokszor még nagyon elmaradott körülmények voltak, előfordult, hogy az otthon szülő asszony csak szalmán fekve hozta világra a gyermekét.<br /> <br /> Szántó doktor munkáját felkészült, lelkiismeretes, együttműködő munkatársai segítették, felnőtteknél egy asszisztens, egy körzeti nővér, iskoláknál, kismamáknál, csecsemőknél egy-egy védőnő. Az első védőnő az erdélyi származású Nyitrai Mária (később Varga Gyuláné) volt, aki megszervezte a védőnői hálózatot Zircen és környékén. Beke Gyuláné Lenke kismamáknál, csecsemőknél, iskolában volt védőnő. A felnőtteknél asszisztens volt Török Mihályné (Manci néni) Szegvári Nándorné (Hugi), majd a kórházi sebészetről a körzetbe érkezett Jenei Béláné Erzsébet, aki 1983-ig látta el a teendőket, végül 1984-től Imre Zoltánné Molnár Anna dolgozott Szántó doktor mellett. Ekkortól a zirci idősek otthonában is rendelt heti egy alkalommal. Körzeti orvosi munkája mellett dr. Baranyai Lajos, veszprémi bőrgyógyász kérésére napi két órában a járás bőrbetegeit is ellátta, a rendelést még nyugdíjba vonulása után is folytatta. A gyógyító munka mellett elsősegélynyújtó tanfolyamot tartott Borzaváron és Porván. <br /> <br /> Beszámolókat írt munkájáról, megszervezte az egész járás hétvégi orvosi ügyeletét zirci székhellyel. (A hétköznapi éjszakai ügyeletet mindenki a saját körzetében látta el). A zirci járás megszűnésekor ügyvezető főorvosnak nevezték ki. 1983-ban a zirci körzetben 46 ezer beteg kereste fel a rendelőket, 4200 alkalommal hívták ki az ügyeletes orvost, így dr. Szántó József ügyvezető körzeti főorvos javasolta, hogy szükség lenne egy ötödik körzeti orvosi praxisra.<br /> <br /> Magas szintű szakmai munkáját országos szinten is elismerték. 1967-ben „Érdemes orvos kitüntetést” vett át Budapesten. Több ízben (1975, 1986) kiváló munkáért kitüntetést kapott, „A haza szolgálatáért” arany fokozatát 1987-ben, „A Munka Érdemrend bronz fokozatát” 1989-ben,nyugdíjba vonulásakor kapta. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen 2012-ben Gyémánt diplomát, 2017-ben Vas diplomát vehetett át. A helyi elismerések sem hiányoztak. 1977-ben Barna Lajos iskolaigazgatóval együtt Zircen a törzsgárdajelvény arany fokozatát kapta meg. 1990. április 19-én Zirc város díszpolgári címet adományozott neki, 34 éven át Zircen folytatott kimagasló gyógyító tevékenységéért. 2015-ben „Borzavár község díszpolgára” címmel jutalmazták. Nyugdíjasként is aktív, sokat olvas, követi az eseményeket, szívesen kertészkedik. A már 65 éve házas Szántó házaspárt - a doktor urat és Csöpi nénit - Zircen általános megbecsülés és megérdemelt szeretet veszi körül.<br /> Köszönet a segítségért, és a családi fényképek közlésének lehetőségéért a Szántó házaspárnak. <br /> <br /> =Irodalom=<br /> *Agócs Gézáné: Megalakult a Magyar Vöröskereszt helyi szervezete Borzaváron. = Középdunántúli Napló,1960. február 13.<br /> *Agócs Gézáné:”Az ifjúság a nemzet virága.”= Napló, 1961. január 22.<br /> *Hajba Ferenc: Akiknek egy életen át csengettek. Szántó József, = Napló, 1979. október 24.<br /> *Hajba Ferenc: A falu lelke, esze, szolgája. = Napló, 1985. március 18.<br /> *Bakonyi József: A mi Borzavárunk. – Borzavár Önkormányzat, 2018.<br /> <br /> <br /> Cuhavölgyi Klára<br /> [[Category:Zirc]][[Category:Életrajzok]]<br /> &lt;gallery mode=&quot;packed&quot; heights=&quot;260px&quot; perrow=&quot;5&quot; &gt;<br /> <br /> Fájl:Szántó József és felesége első kislányukkal 1956-ban.jpg|Szántó József és felesége első kislányukkal 1956-ban<br /> Fájl:Szántó József családjával és szüleivel 1961-ben.jpg|Szántó József családjával és szüleivel 1961-ben</div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=Cuhav%C3%B6lgyi_Kl%C3%A1ra&diff=27007 Cuhavölgyi Klára 2023-10-06T14:24:53Z <p>Benczikne: Új oldal, tartalma: „ Zirci őseink a 18. század első felében vándoroltak be, az apátság alkalmazásában álltak, mint ács- illetve kovácsmesterek. Az évszázadok folyamán a csal…”</p> <hr /> <div><br /> Zirci őseink a 18. század első felében vándoroltak be, az apátság alkalmazásában álltak, mint ács- illetve kovácsmesterek. Az évszázadok folyamán a családtagjaink aktívan vettek részt a helyi közigazgatás és a kultúra munkájában is, valamint a különböző egyesületekben. A leszármazottak ma is Zircen élnek. <br /> <br /> Szívesen és hálásan emlékezem zirci általános iskolai és gimnáziumi tanulmányaimra, tanítóink és tanáraink lelkiismeretes és magas szintű oktató és nevelő munkájára. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar-könyvtár szakán végeztem a tanulmányaimat. A nyári szünetekben az akkori zirci községi könyvtárban is dolgoztam, Kőszeghy Miklósné Klári és Gesztesi Jánosné Baba irányítása alatt. Egyik nyáron Colditzban, az NDK-ban kaptam könyvtárosi munkát, ami a német nyelvtudásomat fejlesztette.<br /> <br /> Mivel az egyetem ötödik évfolyamán gyakorlatra az MTA Könyvtárába kerültem, felajánlottak egy állást a szerzeményezési (gyarapítási) osztályon. Így egy nagy könyvtár beszerzési munkáját ismerhettem meg. Feladatom a francia és a német nyelvű könyvismertetők alapján a címek kiválogatása a gyűjtőkörnek megfelelően, előkészítés a döntésre, majd a megrendelés munkája, végül a beérkezett könyvek leltárba vétele. A kötelespéldány szolgáltatás változásai következtében az 1990-es években az új magyar nyelvű könyveket is rendelni kellett, ezáltal a magyar könyvújdonságokra is rálátásom lett.<br /> Sokat tanultam az MTA Könyvtárában a főnökeimtől, akik magas műveltségű, széles látókörű emberek voltak: dr. Kenéz Ernő francia szakos, Fekete Géza angol nyelvterületen, dr. Vekerdi László polihisztor, tudománytörténész, dr. Murányi Lajos germanista, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének vezetőségi tagja, Dancs Szabolcs, jelenleg az OSZK Könyvtári Intézetének munkatársa. <br /> <br /> <br /> 2010-ben nyugdíjba mentem, azóta foglalkozom a zirci hely- és családtörténettel. Részt vettem a helytörténeti pályázatokon, 2013-ban „ A Bakony Egyesület jegyzőkönyvei 1931-1944” 2. helyezés, 2014-ben „A zirci Punk családról. Egy tevékeny zirci polgár, Punk József (1856-1936) és családjának története„ 1. helyezés, 2017-ben „A Wolf ácsdinasztiáról és a velük rokon családokról Zircen” 1. helyezés. Helytörténeti témájú cikkeim a „Zirc és Vidéke” c. lapban a „Mesélő múlt” rovatban jelennek meg. 2020-ban jelent meg „A Zirci Gimnázium megalakulásának és első tíz évének története 1962-1972” c. könyv, amelynek társszerzője voltam.<br /> <br /> <br /> Érdeklődési területem a helytörténeten belül az 1900-1945 közötti zirci társadalom, a zirci polgárok mindennapi élete, kiemelkedő – talán kicsit elfeledett – képviselői. Bízom abban, hogy ezeknek a polgároknak emléket tudunk állítani, ápolni és összegyűjteni a személyes használati tárgyaikat, fényképeiket, és egy állandó helytörténeti kiállítás keretében tiszteletünket kifejezve megőrizni az emléküket, hiszen ma még nem lehetetlen ennek a megvalósítása. <br /> <br /> Andrási Jánosné született Cuhavölgyi Klára<br /> [[Category:Zirc]] [[Category:Életrajzok]]</div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=Lovaghy_D%C3%A9nes&diff=27006 Lovaghy Dénes 2023-10-06T08:06:09Z <p>Benczikne: Új oldal, tartalma: „200px &#039;&#039;&#039;Lovaghy Dénes&#039;&#039;&#039; (Zirc, 1887. – Nagymuzsaly, 1918.) == Élete == Lovaghy Dénes tehetséges festőművész édesanyja…”</p> <hr /> <div>[[Image:Lovaghy Dénes.jpg|right|200px]]<br /> <br /> '''Lovaghy Dénes''' (Zirc, 1887. – Nagymuzsaly, 1918.) <br /> <br /> == Élete ==<br /> Lovaghy Dénes tehetséges festőművész édesanyja családja révén kapcsolódik Zirchez. Nagyapjának, Teufel/Tejfel János kereskedőnek több üzlete volt itt, sok jómódú család Zircről és a környékből nála vásárolt. Legidősebb lánya, Teufel Teréz (1863-1929) férjhez ment Lovaghy Sándor (1848-1928), magyar királyi törvényszéki telekkönyvvezetőhöz. Őt először 1876-ban helyezték Zircre, mint írnokot, majd hét év múlva a zirci járásbíróság telekkönyvvezetője lett. Teufel Terézzel kötött házasságából négy gyerek született, Dénes, Klotild, István, Ilona. <br /> Az elsőszülött fiú, Dénes (1887. július 25.) a zirci elemi iskola után a veszprémi piaristáknál kezdte a gimnáziumot. Jó tanuló volt, dicséretben, könyvjutalomban is részesült. A Képzőművészeti Főiskolára 1905-ben iratkozott be, 18 éves korában. Szülőhelyéhez való kötődése megmaradt, a frissen megjelenő „Zirc és Vidéke”c. újságba verset, tárcát írt 1905-ben. Tehetséges szépirodalmi alkotások, témái az egymástól messze került szerelmesek szomorúsága.<br /> A főiskolán is feltűnt tehetségével. A „Rajztanár” c. lapban 1908. májusában azt írták: „Lovaghy Dénes művei dicséretet érdemelnek, és vevőket!” 1909-ben már Máramarosszigeten a kegyesrendi főgimnáziumban tanított, tanári kinevezését 1912. augusztusban kapta meg. Művészetelmélettel is foglalkozott, tanulmányának címe „A modern piktúráról”-Szilágyi István Évkönyv, 1912. A Nemzeti Szalon téli tárlatán 1909. decemberben négy olajfestményt állított ki. Utána majdnem minden évben szerepelt olajfestményeivel a Szalon tavaszi és téli tárlatain. A Magyar Grafikusok Egyesülete kiállításain grafikáit, a Magyar Akvarell és Pasztellfestők kiállításán vízfestményeit állította ki. A kritikusok is dicsérték: „…színekben dúskáló fantáziáját szabadjára eresztve mindinkább megközelíti legjobb plein-air festőink biztosságát és jó megfigyelőképességét.”(Budapesti Hírlap 1914. május 27. )<br /> <br /> Máramarosszigeten feleségül vette Szilágyi Máriát, dr. Szilágyi János királyi közjegyző leányát 1913-ban. Az iskolai oktatásban is kitűnt, diákjainak megtanította a szabadkézi rajz elemeit, egyszerűbb és összetett testek rajzolását, festését, edények, kitömött madarak, gipszfej rajzolását tetszés szerinti kivitelben. Sokoldalú művész volt, a templomi énekkar vezetését is ő végezte. Közben sokat festett, nemcsak tájképeket, képmásokat is (Szőlősy polgármester, Balogh püspök arcképe).<br /> <br /> A szakmai siker csúcsát a Műcsarnok 1918. tavaszi tárlatán érte el, Harkányi Frigyes báró az először kiállítók részére alapított 450 koronás díját Lovaghy Dénes kapta meg, Őszi délután c. festményéért.<br /> A tragédia ez év augusztusában következett be Nagymuzsalyon, ahol apósa szőlőbirtokán nyaralt. A Borzsa folyóban fürdött, amikor örvénybe került, és vízbe fúlt 31 éves korában. (Ezen a nyáron többen is lettek az örvénylő folyó áldozatai.) A rokonszenves tanár iránt nagy volt a részvét. <br /> Képei színvonalát bizonyítja, hogy napjainkban még külföldi árveréseken is felbukkannak. A művészi tehetség az egész családban megvolt, öccse, Lovaghy István (1898-1973) Képzőművészeti Főiskolát végzett festőművész, rajztanár lett, Klotild húga (1898-1969) is festett, másik húga, Ilona (1903-1933) iparművész lett, szépen rajzolt és hímzett. Ő a zirci dr. Szemmelveisz Ferenc körorvos első felesége volt. <br /> <br /> <br /> Végül Lovaghy Dénes egy verse a Zirc és Vidéke 1905. áprilisi számából<br /> &lt;br&gt; <br /> &lt;center&gt;Messze messze&lt;/center&gt; <br /> &lt;br&gt; <br /> <br /> <br /> Messze messze száll a vándor kismadár,&lt;br&gt;Oda hívja, csalja őt a napsugár,&lt;br&gt;Elmennék én kis madárka teveled,&lt;br&gt;Ha a bánat nem nyomná úgy lelkemet.<br /> <br /> Attól félek, hogyha búmat hallgatod,&lt;br&gt;Te neked is bánatos lesz a dalod.&lt;br&gt;Oda szállj el, hol a fényes ég derül,&lt;br&gt;hagyj itt engem jobb lesz nékem egyedül.<br /> <br /> Hogyha újra visszahív a kikelet,&lt;br&gt;Szállj kérlek egy magányos sír felett,&lt;br&gt;Dalolj ottan búbánatos dalokat,&lt;br&gt;Fájdalmában, hogy a szívem megszakadt.<br /> <br /> Köszönet a segítségért dr. Wimmer Józsefné Szemmelveisz Andreának, és dr. Bordás-Semmelweis Andrásnak, valamint Szűcs István Miklósnak.<br /> = Irodalom =<br /> *A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói. Lovaghy Dénes 1905-1910., Lovaghy István 1918-1923.<br /> *A Nemzeti Szalon tavaszi és őszi katalógusai 1909-1918.<br /> *Zirc és Vidéke korabeli lapszámai<br /> *Művészet folyóirat /szerk. Lyka Károly. 17. évf. Budapest, 1918. Téli szám. 82. old. <br /> *Budapesti Hírlap 1918 április 19.<br /> <br /> Cuhavölgyi Klára<br /> <br /> [[Category:Zirc]][[Category:Életrajzok]]<br /> <br /> &lt;gallery mode=&quot;packed&quot; heights=&quot;260px&quot; perrow=&quot;5&quot; &gt;<br /> Fájl:Ház az erdőben 1907. 35x50 cm.jpg|Ház az erdőben 1907. 35x50 cm<br /> Fájl:Lovaghy Dénes Felhők 1910-es évek kicsinyített.jpg|Lovaghy Dénes Felhők 1910-es évek <br /> <br /> &lt;/gallery&gt;</div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Lovaghy_D%C3%A9nes_Felh%C5%91k_1910-es_%C3%A9vek_kicsiny%C3%ADtett.jpg&diff=27005 Fájl:Lovaghy Dénes Felhők 1910-es évek kicsinyített.jpg 2023-10-06T07:54:54Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div></div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:H%C3%A1z_az_erd%C5%91ben_1907._35x50_cm.jpg&diff=27004 Fájl:Ház az erdőben 1907. 35x50 cm.jpg 2023-10-06T07:51:40Z <p>Benczikne: Benczikne uploaded a new version of Fájl:Ház az erdőben 1907. 35x50 cm.jpg</p> <hr /> <div></div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:H%C3%A1z_az_erd%C5%91ben_1907._35x50_cm.jpg&diff=27003 Fájl:Ház az erdőben 1907. 35x50 cm.jpg 2023-10-06T07:49:38Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div></div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Lovaghy_D%C3%A9nes.jpg&diff=27002 Fájl:Lovaghy Dénes.jpg 2023-10-06T07:14:06Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div></div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=Vit%C3%A9z_M%C3%A9sz%C3%A1ros_Istv%C3%A1n_(1888-1947)_f%C3%A9nyk%C3%A9p%C3%A9szmester_zirci_m%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9se&diff=27001 Vitéz Mészáros István (1888-1947) fényképészmester zirci működése 2023-10-04T09:20:08Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div>A fényképezés kezdete a XIX. század első felére nyúlik vissza. A polgárság részéről egyre nőtt az igény, hogy megörökítsék a családtagokat, a családi eseményeket. A zirci polgárok is törekedtek arra, hogy a családjukról kép készüljön. A Wetzl (később Kövesre is magyarosított) kovácsmester családjáról készült kép 1875-ből csak másolatban maradt meg. A másolatot Wetzl Olga készítette, aki később Mészáros István felesége lett, maga is részt vett a híres veszprémi fényképészszalon munkájában. <br /> <br /> Sok családban készült ovális alakú, nagyméretű (70x60 cm-es) portré a családtagokról, ezeket bekeretezve a falra akasztották. Az ovális kép az 1910-es évek végéig volt szokásos, utána szögletes formátumú képek készültek. De a század elején un. „cabinet portrait”, „visit-portrait” megnevezéssel kisméretű, ajándékozási célra készült arcképek is készültek. <br /> Napjainkban a régi fényképek egyre inkább felértékelődnek. Nemcsak az a fontos, kit, mit ábrázol a kép, hol, mikor készült, de a mesterek neve is lényeges. Sok vándorfényképész járta az országot, ezek a képek általában jelöletlenek. De ha a régi zirci családi fotók közt kutakodunk, híres mesterek munkáit is megtalálhatjuk. Többnyire veszprémi mesterek készítették a felvételeket. A leghíresebb Becske Adolf volt, aki 1873-ban alapította a műtermét és 1923-ig működött. Először Kalmár és Becske néven jelezték képeiket. 1904-ben aranyéremmel tüntették ki kitűnő munkáiért. Becske műterme Veszprémben a Szabadság tér 5. szám alatt, a Városházzal átellenben volt. Zirci polgárokról készített családi képet Neumann Pál Siófokról 1899-ben. Somogyi Sándor 1903-1937 között működött. Veszprémben, a Gizella téren tartott műtermet, de hirdetésében azt írja.: „felvételek vidéken is eszközöltetnek ünnepélyek alkalmával…”, és „Ő császári és királyi Felségétől legfelsőbb elismerés”. De felvételek maradtak „Szabó fivérek Budapest” megjelöléssel 1901-ből, „Kálmán fényiroda Szombathely” 1918-ból. <br /> Talán kevéssé ismert, hogy az 1900-as évek elején Zircen is volt műterem, „Gser Dezső fényképész Zircz” megjelöléssel maradt esküvői műtermi felvétel. <br /> <br /> <br /> Legtöbben mégis <br /> = vitéz Mészáros Istvánra = <br /> emlékeznek, illetve tőle őriznek felvételeket a családi archívumban. Mészáros István (Ekel, 1888. – Veszprém, 1947.) Budapesten jó nevű fényképészeknél tanulta a szakmát. 1902-1904 között Donát Dávid fényképész mesternél tanult. Majd tíz éven keresztül laboránsként és retusőrként Uher Ödön, Strelisky Sándor, Goszleth István, Rozgonyi Dezső műtermeiben dolgozott. Valószínű, itt ismerte meg a zirci Wetzl/Köves család Budapestre került tagjait, dr. Köves János állatorvost, és öccsét, Köves Lászlót. Miután az első világháborúban a m. kir. veszprémi 31. honvéd gyalogezred katonájaként az orosz és olasz frontokon teljesített szolgálatot, már több lapot és fényképet küldött magáról a zirci Wetzl és Wolf családnak. A harctéren bátorságával kitűnt, ezért vitézi rangot kapott.<br /> <br /> Érzelmi szálak kötötték a családhoz, hiszen a háborúból visszatérve 1918-ban feleségül vette a csinos Wetzl Olgát (Zirc, 1888. – Veszprém, 1968.). Ő a zirci Wetzl kovácsmester családtagja volt (édesapja Wetzl József 1862-1898 kovácsmester, édesanyja Nagy Alojzia) így dr. Köves (Wetzl) János unokahúga. A családi kapcsolatokat ápolták, ezt látogatások, levelek, meghívók tanúsítják. A fiatal pár Veszprémbe költözött, ahol Mészáros Istvánnak 1919. december 3-án iparigazolványt állítottak ki, ami alapján a városban a fényképészipart gyakorolhatta. Dr. Lax Jenőné Kántor Margit műtermében kezdte a munkát, amit később megvett, és 1924-től tulajdonosként irányított. <br /> <br /> Veszprémben, a Horthy Miklós utca 2. alatt volt a nagy forgalmú üzlete, férfi és női segédeket, inasokat alkalmaztak. Hirdetéseiben úgy írja, hogy „művészi kivitelű és megbízható jó fényképeket” készít, „a vármegye legelső fényképészeti műtermében. Modern berendezés, minden igényt kielégítő műterem”. A megrendelők között nemcsak a családi képet készíttető veszprémi polgárok voltak, de Jutasról és Hajmáskérről tisztek és közkatonák is. Ezen kívül különböző iskoláknak, egyleteknek, intézményeknek készítettek tabló- illetve csoportképeket. Színvonalasan dolgoztak, fővárosi lapok is közölték felvételeit. <br /> Az Országos Kézművesipari Tárlaton vitéz Mészáros István fényképész sikeréről számolnak be a lapok. József főherceg elismeréséről írnak, „aki régi ismerőse Mészárosnak, mint egyetlen vitézi rangú fényképésznek” (Veszprém Vármegye 1925. július).<br /> Az 1930-as évektől az amatőr fényképészek száma is megnőtt, számukra laboratóriumi szolgáltatást nyújtottak, illetve a fényképezőgépek kezelésének oktatását is kínálták. Mészáros István Veszprém város első polgárai közé tartozott, megnyerő fellépése, kulturált magatartása, sok egylet és jótékonysági egyesület tagjaként, szép énekhangja, közért való becsületes munkássága okán tisztelték és szerették. <br /> <br /> <br /> 1925-től már Zircen, majd Almádiban és Hajmáskéren is nyitott műtermet. Zircen a Reguly utca elején volt bérelt üzlete. Nemcsak portrékat készítettek, de esküvői képeket, iskolai osztályokról felvételeket, tablókat, csoportképeket. Zirci eseményeket, bálokat is fényképeztek. Emlékezetes az 1937. január 9-én tartott „magyar bál” a Legényegylet nagytermében. A magyar ruhába öltözött párokat vitéz Mészáros István fényképezte. A zenét Nyári Gyula nyolc tagú zenekara szolgáltatta, éjfél után Mészáros István néhány magyar nótát énekelt nagy sikerrel. (Dombi Ferenc cikke nyomán).<br /> Felvételei nagyon jó minőségűek voltak, mai napig élesek, élvezhetőek. Lehetett választani, fekete-fehér, barnított, vagy később vízfestékkel színezett képet szeretett volna a megrendelő. Mindig retusálták a portrékat. Ha kívánták, a fotók alapján lehetett festményeket is rendelni, olaj- vagy pasztellképeket. <br /> A képeken mindig volt cégjelzés (matricák, nyomtatott szöveg, domborított felirat). <br /> <br /> <br /> Mészáros István felesége, Wetzl Olga az adminisztrációt végezte az üzletben, hiszen ez fontos volt az utánrendelések szempontjából is. Egy lányuk született, Mészáros Magda (1920-1988), később Lengey Alajosné. A Mészáros családnak szép villája volt Balatonalmádiban, ahol szintén működött fényképészműterem. A balatonon nyaralók szívesen készíttettek magukról felvételeket. A zirci műterem később a Rákóczi téren működött, kb. a mai OTP helyén. Az 1950-es évektől fényképész szövetkezetté alakult az államosítás következtében. Mészáros Magda még kijárt ide, dolgozott a szövetkezetben is. <br /> <br /> Cuhavölgyi Klára<br /> <br /> = Irodalom = <br /> *Szakács Margit: Fényképészek és fényképészműtermek Magyarországon 1840-1945. – MNM Történeti Fényképtára 1997.<br /> *V. Fodor Zsuzsa: „Isten áldja a tisztes ipart!” Iparosélet Veszprémben a két világháború között. – Veszprém, 1989. (Veszprémi múzeumi értesítő)<br /> *Veszprém Vármegye 1924, 1925. évfolyamai<br /> *Dombi Ferenc: A zirci országzászló története. IV. rész.= Zirc és Vidéke 1997/07.<br /> *A fotótörténet első 100 éve – online könyv. 2013. május 9. Mai Manó Ház<br /> <br /> &lt;gallery mode=&quot;packed&quot; heights=&quot;260px&quot; perrow=&quot;5&quot; &gt;<br /> <br /> Fájl:Gser Dezső zirci műterméből 1910-es évek.jpg|Gser Dezső zirci műterméből 1910-es évek<br /> Fájl:Wetzl Olga és vitéz Mészáros István 1918-ban.jpg|Wetzl Olga és vitéz Mészáros István 1918-ban<br /> Fájl:Mészárosék villája előtt a zirci rokonság 1927-ben.jpg|Mészárosék villája előtt a zirci rokonság 1927-ben<br /> Fájl:Húsvéti lap Magdával.jpg|Húsvéti lap Magdával<br /> Fájl:A zirci Wolf és Wetzl családok Balatonalmádiban 1928-ban.jpg|A zirci Wolf és Wetzl családok Balatonalmádiban 1928-ban<br /> Fájl:Mészáros Magda 1930-ban.jpg|Mészáros Magda 1930-ban<br /> Fájl:Vitéz Mészáros István 1940-ben.jpg|Vitéz Mészáros István 1940-ben<br /> <br /> [[Category:Zirc]] [[Category:Cikk,_tanulmányok]]</div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=Vit%C3%A9z_M%C3%A9sz%C3%A1ros_Istv%C3%A1n_(1888-1947)_f%C3%A9nyk%C3%A9p%C3%A9szmester_zirci_m%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9se&diff=27000 Vitéz Mészáros István (1888-1947) fényképészmester zirci működése 2023-10-04T09:19:07Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div>A fényképezés kezdete a XIX. század első felére nyúlik vissza. A polgárság részéről egyre nőtt az igény, hogy megörökítsék a családtagokat, a családi eseményeket. A zirci polgárok is törekedtek arra, hogy a családjukról kép készüljön. A Wetzl (később Kövesre is magyarosított) kovácsmester családjáról készült kép 1875-ből csak másolatban maradt meg. A másolatot Wetzl Olga készítette, aki később Mészáros István felesége lett, maga is részt vett a híres veszprémi fényképészszalon munkájában. <br /> <br /> Sok családban készült ovális alakú, nagyméretű (70x60 cm-es) portré a családtagokról, ezeket bekeretezve a falra akasztották. Az ovális kép az 1910-es évek végéig volt szokásos, utána szögletes formátumú képek készültek. De a század elején un. „cabinet portrait”, „visit-portrait” megnevezéssel kisméretű, ajándékozási célra készült arcképek is készültek. <br /> Napjainkban a régi fényképek egyre inkább felértékelődnek. Nemcsak az a fontos, kit, mit ábrázol a kép, hol, mikor készült, de a mesterek neve is lényeges. Sok vándorfényképész járta az országot, ezek a képek általában jelöletlenek. De ha a régi zirci családi fotók közt kutakodunk, híres mesterek munkáit is megtalálhatjuk. Többnyire veszprémi mesterek készítették a felvételeket. A leghíresebb Becske Adolf volt, aki 1873-ban alapította a műtermét és 1923-ig működött. Először Kalmár és Becske néven jelezték képeiket. 1904-ben aranyéremmel tüntették ki kitűnő munkáiért. Becske műterme Veszprémben a Szabadság tér 5. szám alatt, a Városházzal átellenben volt. Zirci polgárokról készített családi képet Neumann Pál Siófokról 1899-ben. Somogyi Sándor 1903-1937 között működött. Veszprémben, a Gizella téren tartott műtermet, de hirdetésében azt írja.: „felvételek vidéken is eszközöltetnek ünnepélyek alkalmával…”, és „Ő császári és királyi Felségétől legfelsőbb elismerés”. De felvételek maradtak „Szabó fivérek Budapest” megjelöléssel 1901-ből, „Kálmán fényiroda Szombathely” 1918-ból. <br /> Talán kevéssé ismert, hogy az 1900-as évek elején Zircen is volt műterem, „Gser Dezső fényképész Zircz” megjelöléssel maradt esküvői műtermi felvétel. <br /> <br /> <br /> Legtöbben mégis = vitéz Mészáros Istvánra = emlékeznek, illetve tőle őriznek felvételeket a családi archívumban. Mészáros István (Ekel, 1888. – Veszprém, 1947.) Budapesten jó nevű fényképészeknél tanulta a szakmát. 1902-1904 között Donát Dávid fényképész mesternél tanult. Majd tíz éven keresztül laboránsként és retusőrként Uher Ödön, Strelisky Sándor, Goszleth István, Rozgonyi Dezső műtermeiben dolgozott. Valószínű, itt ismerte meg a zirci Wetzl/Köves család Budapestre került tagjait, dr. Köves János állatorvost, és öccsét, Köves Lászlót. Miután az első világháborúban a m. kir. veszprémi 31. honvéd gyalogezred katonájaként az orosz és olasz frontokon teljesített szolgálatot, már több lapot és fényképet küldött magáról a zirci Wetzl és Wolf családnak. A harctéren bátorságával kitűnt, ezért vitézi rangot kapott.<br /> <br /> Érzelmi szálak kötötték a családhoz, hiszen a háborúból visszatérve 1918-ban feleségül vette a csinos Wetzl Olgát (Zirc, 1888. – Veszprém, 1968.). Ő a zirci Wetzl kovácsmester családtagja volt (édesapja Wetzl József 1862-1898 kovácsmester, édesanyja Nagy Alojzia) így dr. Köves (Wetzl) János unokahúga. A családi kapcsolatokat ápolták, ezt látogatások, levelek, meghívók tanúsítják. A fiatal pár Veszprémbe költözött, ahol Mészáros Istvánnak 1919. december 3-án iparigazolványt állítottak ki, ami alapján a városban a fényképészipart gyakorolhatta. Dr. Lax Jenőné Kántor Margit műtermében kezdte a munkát, amit később megvett, és 1924-től tulajdonosként irányított. <br /> <br /> Veszprémben, a Horthy Miklós utca 2. alatt volt a nagy forgalmú üzlete, férfi és női segédeket, inasokat alkalmaztak. Hirdetéseiben úgy írja, hogy „művészi kivitelű és megbízható jó fényképeket” készít, „a vármegye legelső fényképészeti műtermében. Modern berendezés, minden igényt kielégítő műterem”. A megrendelők között nemcsak a családi képet készíttető veszprémi polgárok voltak, de Jutasról és Hajmáskérről tisztek és közkatonák is. Ezen kívül különböző iskoláknak, egyleteknek, intézményeknek készítettek tabló- illetve csoportképeket. Színvonalasan dolgoztak, fővárosi lapok is közölték felvételeit. <br /> Az Országos Kézművesipari Tárlaton vitéz Mészáros István fényképész sikeréről számolnak be a lapok. József főherceg elismeréséről írnak, „aki régi ismerőse Mészárosnak, mint egyetlen vitézi rangú fényképésznek” (Veszprém Vármegye 1925. július).<br /> Az 1930-as évektől az amatőr fényképészek száma is megnőtt, számukra laboratóriumi szolgáltatást nyújtottak, illetve a fényképezőgépek kezelésének oktatását is kínálták. Mészáros István Veszprém város első polgárai közé tartozott, megnyerő fellépése, kulturált magatartása, sok egylet és jótékonysági egyesület tagjaként, szép énekhangja, közért való becsületes munkássága okán tisztelték és szerették. <br /> <br /> <br /> 1925-től már Zircen, majd Almádiban és Hajmáskéren is nyitott műtermet. Zircen a Reguly utca elején volt bérelt üzlete. Nemcsak portrékat készítettek, de esküvői képeket, iskolai osztályokról felvételeket, tablókat, csoportképeket. Zirci eseményeket, bálokat is fényképeztek. Emlékezetes az 1937. január 9-én tartott „magyar bál” a Legényegylet nagytermében. A magyar ruhába öltözött párokat vitéz Mészáros István fényképezte. A zenét Nyári Gyula nyolc tagú zenekara szolgáltatta, éjfél után Mészáros István néhány magyar nótát énekelt nagy sikerrel. (Dombi Ferenc cikke nyomán).<br /> Felvételei nagyon jó minőségűek voltak, mai napig élesek, élvezhetőek. Lehetett választani, fekete-fehér, barnított, vagy később vízfestékkel színezett képet szeretett volna a megrendelő. Mindig retusálták a portrékat. Ha kívánták, a fotók alapján lehetett festményeket is rendelni, olaj- vagy pasztellképeket. <br /> A képeken mindig volt cégjelzés (matricák, nyomtatott szöveg, domborított felirat). <br /> <br /> <br /> Mészáros István felesége, Wetzl Olga az adminisztrációt végezte az üzletben, hiszen ez fontos volt az utánrendelések szempontjából is. Egy lányuk született, Mészáros Magda (1920-1988), később Lengey Alajosné. A Mészáros családnak szép villája volt Balatonalmádiban, ahol szintén működött fényképészműterem. A balatonon nyaralók szívesen készíttettek magukról felvételeket. A zirci műterem később a Rákóczi téren működött, kb. a mai OTP helyén. Az 1950-es évektől fényképész szövetkezetté alakult az államosítás következtében. Mészáros Magda még kijárt ide, dolgozott a szövetkezetben is. <br /> <br /> Cuhavölgyi Klára<br /> <br /> = Irodalom = <br /> *Szakács Margit: Fényképészek és fényképészműtermek Magyarországon 1840-1945. – MNM Történeti Fényképtára 1997.<br /> *V. Fodor Zsuzsa: „Isten áldja a tisztes ipart!” Iparosélet Veszprémben a két világháború között. – Veszprém, 1989. (Veszprémi múzeumi értesítő)<br /> *Veszprém Vármegye 1924, 1925. évfolyamai<br /> *Dombi Ferenc: A zirci országzászló története. IV. rész.= Zirc és Vidéke 1997/07.<br /> *A fotótörténet első 100 éve – online könyv. 2013. május 9. Mai Manó Ház<br /> <br /> &lt;gallery mode=&quot;packed&quot; heights=&quot;260px&quot; perrow=&quot;5&quot; &gt;<br /> <br /> Fájl:Gser Dezső zirci műterméből 1910-es évek.jpg|Gser Dezső zirci műterméből 1910-es évek<br /> Fájl:Wetzl Olga és vitéz Mészáros István 1918-ban.jpg|Wetzl Olga és vitéz Mészáros István 1918-ban<br /> Fájl:Mészárosék villája előtt a zirci rokonság 1927-ben.jpg|Mészárosék villája előtt a zirci rokonság 1927-ben<br /> Fájl:Húsvéti lap Magdával.jpg|Húsvéti lap Magdával<br /> Fájl:A zirci Wolf és Wetzl családok Balatonalmádiban 1928-ban.jpg|A zirci Wolf és Wetzl családok Balatonalmádiban 1928-ban<br /> Fájl:Mészáros Magda 1930-ban.jpg|Mészáros Magda 1930-ban<br /> Fájl:Vitéz Mészáros István 1940-ben.jpg|Vitéz Mészáros István 1940-ben<br /> <br /> [[Category:Zirc]] [[Category:Cikk,_tanulmányok]]</div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=Vit%C3%A9z_M%C3%A9sz%C3%A1ros_Istv%C3%A1n_(1888-1947)_f%C3%A9nyk%C3%A9p%C3%A9szmester_zirci_m%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9se&diff=26999 Vitéz Mészáros István (1888-1947) fényképészmester zirci működése 2023-10-04T09:15:47Z <p>Benczikne: Új oldal, tartalma: „A fényképezés kezdete a XIX. század első felére nyúlik vissza. A polgárság részéről egyre nőtt az igény, hogy megörökítsék a családtagokat, a család…”</p> <hr /> <div>A fényképezés kezdete a XIX. század első felére nyúlik vissza. A polgárság részéről egyre nőtt az igény, hogy megörökítsék a családtagokat, a családi eseményeket. A zirci polgárok is törekedtek arra, hogy a családjukról kép készüljön. A Wetzl (később Kövesre is magyarosított) kovácsmester családjáról készült kép 1875-ből csak másolatban maradt meg. A másolatot Wetzl Olga készítette, aki később Mészáros István felesége lett, maga is részt vett a híres veszprémi fényképészszalon munkájában. <br /> <br /> Sok családban készült ovális alakú, nagyméretű (70x60 cm-es) portré a családtagokról, ezeket bekeretezve a falra akasztották. Az ovális kép az 1910-es évek végéig volt szokásos, utána szögletes formátumú képek készültek. De a század elején un. „cabinet portrait”, „visit-portrait” megnevezéssel kisméretű, ajándékozási célra készült arcképek is készültek. <br /> Napjainkban a régi fényképek egyre inkább felértékelődnek. Nemcsak az a fontos, kit, mit ábrázol a kép, hol, mikor készült, de a mesterek neve is lényeges. Sok vándorfényképész járta az országot, ezek a képek általában jelöletlenek. De ha a régi zirci családi fotók közt kutakodunk, híres mesterek munkáit is megtalálhatjuk. Többnyire veszprémi mesterek készítették a felvételeket. A leghíresebb Becske Adolf volt, aki 1873-ban alapította a műtermét és 1923-ig működött. Először Kalmár és Becske néven jelezték képeiket. 1904-ben aranyéremmel tüntették ki kitűnő munkáiért. Becske műterme Veszprémben a Szabadság tér 5. szám alatt, a Városházzal átellenben volt. Zirci polgárokról készített családi képet Neumann Pál Siófokról 1899-ben. Somogyi Sándor 1903-1937 között működött. Veszprémben, a Gizella téren tartott műtermet, de hirdetésében azt írja.: „felvételek vidéken is eszközöltetnek ünnepélyek alkalmával…”, és „Ő császári és királyi Felségétől legfelsőbb elismerés”. De felvételek maradtak „Szabó fivérek Budapest” megjelöléssel 1901-ből, „Kálmán fényiroda Szombathely” 1918-ból. <br /> Talán kevéssé ismert, hogy az 1900-as évek elején Zircen is volt műterem, „Gser Dezső fényképész Zircz” megjelöléssel maradt esküvői műtermi felvétel. <br /> <br /> <br /> Legtöbben mégis vitéz Mészáros Istvánra emlékeznek, illetve tőle őriznek felvételeket a családi archívumban. Mészáros István (Ekel, 1888. – Veszprém, 1947.) Budapesten jó nevű fényképészeknél tanulta a szakmát. 1902-1904 között Donát Dávid fényképész mesternél tanult. Majd tíz éven keresztül laboránsként és retusőrként Uher Ödön, Strelisky Sándor, Goszleth István, Rozgonyi Dezső műtermeiben dolgozott. Valószínű, itt ismerte meg a zirci Wetzl/Köves család Budapestre került tagjait, dr. Köves János állatorvost, és öccsét, Köves Lászlót. Miután az első világháborúban a m. kir. veszprémi 31. honvéd gyalogezred katonájaként az orosz és olasz frontokon teljesített szolgálatot, már több lapot és fényképet küldött magáról a zirci Wetzl és Wolf családnak. A harctéren bátorságával kitűnt, ezért vitézi rangot kapott.<br /> Érzelmi szálak kötötték a családhoz, hiszen a háborúból visszatérve 1918-ban feleségül vette a csinos Wetzl Olgát (Zirc, 1888. – Veszprém, 1968.). Ő a zirci Wetzl kovácsmester családtagja volt (édesapja Wetzl József 1862-1898 kovácsmester, édesanyja Nagy Alojzia) így dr. Köves (Wetzl) János unokahúga. A családi kapcsolatokat ápolták, ezt látogatások, levelek, meghívók tanúsítják. A fiatal pár Veszprémbe költözött, ahol Mészáros Istvánnak 1919. december 3-án iparigazolványt állítottak ki, ami alapján a városban a fényképészipart gyakorolhatta. Dr. Lax Jenőné Kántor Margit műtermében kezdte a munkát, amit később megvett, és 1924-től tulajdonosként irányított. <br /> Veszprémben, a Horthy Miklós utca 2. alatt volt a nagy forgalmú üzlete, férfi és női segédeket, inasokat alkalmaztak. Hirdetéseiben úgy írja, hogy „művészi kivitelű és megbízható jó fényképeket” készít, „a vármegye legelső fényképészeti műtermében. Modern berendezés, minden igényt kielégítő műterem”. A megrendelők között nemcsak a családi képet készíttető veszprémi polgárok voltak, de Jutasról és Hajmáskérről tisztek és közkatonák is. Ezen kívül különböző iskoláknak, egyleteknek, intézményeknek készítettek tabló- illetve csoportképeket. Színvonalasan dolgoztak, fővárosi lapok is közölték felvételeit. <br /> Az Országos Kézművesipari Tárlaton vitéz Mészáros István fényképész sikeréről számolnak be a lapok. József főherceg elismeréséről írnak, „aki régi ismerőse Mészárosnak, mint egyetlen vitézi rangú fényképésznek” (Veszprém Vármegye 1925. július).<br /> Az 1930-as évektől az amatőr fényképészek száma is megnőtt, számukra laboratóriumi szolgáltatást nyújtottak, illetve a fényképezőgépek kezelésének oktatását is kínálták. Mészáros István Veszprém város első polgárai közé tartozott, megnyerő fellépése, kulturált magatartása, sok egylet és jótékonysági egyesület tagjaként, szép énekhangja, közért való becsületes munkássága okán tisztelték és szerették. <br /> 1925-től már Zircen, majd Almádiban és Hajmáskéren is nyitott műtermet. Zircen a Reguly utca elején volt bérelt üzlete. Nemcsak portrékat készítettek, de esküvői képeket, iskolai osztályokról felvételeket, tablókat, csoportképeket. Zirci eseményeket, bálokat is fényképeztek. Emlékezetes az 1937. január 9-én tartott „magyar bál” a Legényegylet nagytermében. A magyar ruhába öltözött párokat vitéz Mészáros István fényképezte. A zenét Nyári Gyula nyolc tagú zenekara szolgáltatta, éjfél után Mészáros István néhány magyar nótát énekelt nagy sikerrel. (Dombi Ferenc cikke nyomán).<br /> Felvételei nagyon jó minőségűek voltak, mai napig élesek, élvezhetőek. Lehetett választani, fekete-fehér, barnított, vagy később vízfestékkel színezett képet szeretett volna a megrendelő. Mindig retusálták a portrékat. Ha kívánták, a fotók alapján lehetett festményeket is rendelni, olaj- vagy pasztellképeket. <br /> A képeken mindig volt cégjelzés (matricák, nyomtatott szöveg, domborított felirat). <br /> Mészáros István felesége, Wetzl Olga az adminisztrációt végezte az üzletben, hiszen ez fontos volt az utánrendelések szempontjából is. Egy lányuk született, Mészáros Magda (1920-1988), később Lengey Alajosné. A Mészáros családnak szép villája volt Balatonalmádiban, ahol szintén működött fényképészműterem. A balatonon nyaralók szívesen készíttettek magukról felvételeket. A zirci műterem később a Rákóczi téren működött, kb. a mai OTP helyén. Az 1950-es évektől fényképész szövetkezetté alakult az államosítás következtében. Mészáros Magda még kijárt ide, dolgozott a szövetkezetben is. <br /> <br /> Cuhavölgyi Klára<br /> <br /> = Irodalom = <br /> *Szakács Margit: Fényképészek és fényképészműtermek Magyarországon 1840-1945. – MNM Történeti Fényképtára 1997.<br /> *V. Fodor Zsuzsa: „Isten áldja a tisztes ipart!” Iparosélet Veszprémben a két világháború között. – Veszprém, 1989. (Veszprémi múzeumi értesítő)<br /> *Veszprém Vármegye 1924, 1925. évfolyamai<br /> *Dombi Ferenc: A zirci országzászló története. IV. rész.= Zirc és Vidéke 1997/07.<br /> *A fotótörténet első 100 éve – online könyv. 2013. május 9. Mai Manó Ház<br /> <br /> &lt;gallery mode=&quot;packed&quot; heights=&quot;260px&quot; perrow=&quot;5&quot; &gt;<br /> <br /> Fájl:Gser Dezső zirci műterméből 1910-es évek.jpg|Gser Dezső zirci műterméből 1910-es évek<br /> Fájl:Wetzl Olga és vitéz Mészáros István 1918-ban.jpg|Wetzl Olga és vitéz Mészáros István 1918-ban<br /> Fájl:Mészárosék villája előtt a zirci rokonság 1927-ben.jpg|Mészárosék villája előtt a zirci rokonság 1927-ben<br /> Fájl:Húsvéti lap Magdával.jpg|Húsvéti lap Magdával<br /> Fájl:A zirci Wolf és Wetzl családok Balatonalmádiban 1928-ban.jpg|A zirci Wolf és Wetzl családok Balatonalmádiban 1928-ban<br /> Fájl:Mészáros Magda 1930-ban.jpg|Mészáros Magda 1930-ban<br /> Fájl:Vitéz Mészáros István 1940-ben.jpg|Vitéz Mészáros István 1940-ben<br /> <br /> [[Category:Zirc]] [[Category:Cikk,_tanulmányok]]</div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Vit%C3%A9z_M%C3%A9sz%C3%A1ros_Istv%C3%A1n_1940-ben.jpg&diff=26998 Fájl:Vitéz Mészáros István 1940-ben.jpg 2023-10-04T09:14:53Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div></div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:M%C3%A9sz%C3%A1ros_Magda_1930-ban.jpg&diff=26997 Fájl:Mészáros Magda 1930-ban.jpg 2023-10-04T09:13:47Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div></div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:A_zirci_Wolf_%C3%A9s_Wetzl_csal%C3%A1dok_Balatonalm%C3%A1diban_1928-ban.jpg&diff=26996 Fájl:A zirci Wolf és Wetzl családok Balatonalmádiban 1928-ban.jpg 2023-10-04T09:12:11Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div></div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:H%C3%BAsv%C3%A9ti_lap_Magd%C3%A1val.jpg&diff=26995 Fájl:Húsvéti lap Magdával.jpg 2023-10-04T09:10:32Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div></div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:M%C3%A9sz%C3%A1ros%C3%A9k_vill%C3%A1ja_el%C5%91tt_a_zirci_rokons%C3%A1g_1927-ben.jpg&diff=26994 Fájl:Mészárosék villája előtt a zirci rokonság 1927-ben.jpg 2023-10-04T09:09:24Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div></div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Wetzl_Olga_%C3%A9s_vit%C3%A9z_M%C3%A9sz%C3%A1ros_Istv%C3%A1n_1918-ban.jpg&diff=26993 Fájl:Wetzl Olga és vitéz Mészáros István 1918-ban.jpg 2023-10-04T09:04:57Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div></div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Gser_Dezs%C5%91_zirci_m%C5%B1term%C3%A9b%C5%91l_1910-es_%C3%A9vek.jpg&diff=26992 Fájl:Gser Dezső zirci műterméből 1910-es évek.jpg 2023-10-04T09:03:23Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div></div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=L%C3%A1nyok,_asszonyok_az_egykori_Zircen_2.&diff=26987 Lányok, asszonyok az egykori Zircen 2. 2023-10-03T15:02:53Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div>[https://zirc-museum.opac3.monguz.hu:443/hu/record/-/record/RECORD4753 Lányok, asszonyok az egykori Zircen 2. Polgári iskolások]<br /> <br /> A zirci elemi iskola elvégzése után, mivel az Isteni Szeretet Lányai rendnek nem volt helyben polgári iskolája, a lányok Veszprémben, zárdában tanulhattak tovább. Az Irgalmas Nővérek vezetése alatt álló un. Ranolder Intézetben 1892-től volt polgári tagozat. Az 1900-as évek első évtizedeiben itt tanultak a zirci Teufel, a Kukoda, Streibl, Amberg, Wilde lányok. A szokásos tantárgyakon kívül a lányok tanultak festeni és nagy súlyt helyeztek a kézimunkázásra (úgy is hívták az intézményt, hogy „cérnaegyetem”). <br /> <br /> A zirci iparosok, kereskedők, vendéglátósok, gazdák is szerették volna, ha lányaik polgári iskolai végzettséget szereznek. A középosztályokban egyre inkább elvárták, hogy lányaik középfokú iskolát is végezzenek. Zirc község lakóinak számát tekintve államilag nem volt kötelezve polgári iskola létesítésére, de az itt lakóknak nagyon hiányzott ez a továbbtanulási lehetőség. A felmérések szerint évente 40-50 lány és ugyanennyi fiú szeretett volna magasabb iskolai bizonyítványt szerezni. A fiúknak megoldás volt a napi vonatozás Veszprémbe, ahol a piaristáknál, vagy felsőkereskedelmi iskolában tudtak továbbtanulni, a lányok esetében ez nem volt lehetséges. Maradt tehát az, hogy intézetekben vagy családoknál keressenek szállást. Az 1920-as években Zircről néhány kislány Cellbe ment tanulni, ahol az Isteni Szeretet Lányainak volt polgári iskolai tagozata. A zirci szülők nagyon kérték, hogy lányaik helyben, magánúton tudják elvégezni a polgári iskolát. Így az Isteni Szeretet Lányai tanították a lányokat órarendszerű beosztással, de összevont osztályokkal. A tanítás egyik helyszíne az óvoda saroképületében, a másik az apátsági udvar jobb oldalán található tanterem volt. Vizsgáztatni Nyergesújfaluból jöttek a nővérek, ahol hivatalosan működött polgári iskolájuk. Ez a megoldás mintegy 15 évig tartott, de a törvényi rendelkezések megváltozásával 1941-től jogilag csak állami előkészítő tanfolyam működhetett.<br /> 1942 szeptemberében megindult Zircen az oktatás. A kiváló tanárokból álló tantestület vezetője dr. Naszályi Emil ciszterci rendi főiskolai tanár volt, három ciszterci rendi gimnáziumi tanár: dr. Bartók Egyed, Rokonai Simon, Szabó Vilmos mellett az Isteni Szeretet Leányai nővérek közül Antal M. Leontin, Bajnok M. Inviolata, Stampfel M. Alice különböző tárgyakat, Riedl M. Ilma rajzot, Tecsői M. Celesztin kézimunkát tanított. A világi tanárok Masszi József igazgató-tanító és Létray Gyula okleveles tanító, apátsági karnagy voltak. A beíratáskor, az adminisztratív munkák végzésében dr. Harangi Lászlóné működött közre. <br /> <br /> A tanároknak az iskolaév folyamán kapcsolatuk volt a szülőkkel, figyeltek a lányok egészségi állapotára, tisztiorvos is vizsgálta őket. Három kirándulást szerveztek, az állami és egyházi ünnepeken részt vettek, műsort készítettek, színdarabot, énekes jeleneteket adtak elő. Nagy súlyt helyeztek a vallásos nevelésre, használtak oktatófilmeket, szerveztek szünidei programokat a lányoknak. Rendelkezésükre állt könyvtár is, a Kis Mária Kongregáció könyveit több ajándékkönyvvel kibővítve használhatták a tanulók.<br /> <br /> A tanév végi vizsgákat 1943. júniusában tartották, mint a győri állami polgári leányiskola tanulóit a Győrből jött nővérek vizsgáztatták, majd az évzárón az Apát-díjat a tanfolyam legjobb növendéke, Neumann Cecília első osztályos tanuló kapta. <br /> A polgári iskola befejezése után a lányok a veszprémi Angolkisasszonyoknál érettségi vizsgát tehettek, ahol vagy kereskedelmi vagy tanítónői szakirányon tanulhattak. Az Irgalmasoknál is lehetett még felsőbb osztályokat elvégezni. A lányok aztán valamilyen szakirányú tanfolyam elvégzése után Zircen munkába állhattak, irodistaként a bíróságon, ügyvédi irodákban, közhivatalban. A postán is dolgoztak zirci lányok, 1913-ban Punk Erzsike jó sikerrel tette le Sopronban a posta távíró-, és távbeszélő vizsgát, de Xeravits Erzsébet és Stadler Mária is dolgozott a postán. Több lány a tanítói, tanári pályát választotta, valamint ápolónőként, boltosként a vendéglőkben és a trafikokban is dolgoztak.<br /> <br /> Miután a lányok az iskoláikat elvégezték, 18-19 éves korukra rendszerint elvégeztek egy-egy varró- vagy főzőtanfolyamot, ami után férjhez mentek, vagy még mesterséget tanultak. Lehettek például kalaposnők, szabónők. Ebben az életkorban szinte kötelező volt tánciskolába járni, hogy a bálokon meg tudjanak jelenni, de tanultak énekelni, zongorázni. Részt vettek a korosztályuk számára szervezett egyesületekben, a Mária Kongregáció, a Kalász Lányok tagjai voltak. Zircen különösen sok műkedvelő színházi előadás volt, szívesen szerepeltek ezekben is. Télen korcsolyáztak, nyáron mehettek a strandra, vagy kirándulni, teniszezni. <br /> <br /> A lányok otthon sem maradhattak tétlenül, ilyenkor kézimunkáztak. Az otthoni vallásos nevelés példája, hogy péntekenként a kis házi oltárukra virágot vittek, mécsest gyújtottak. Fontos volt a gondoskodásra nevelés, vigyáztak a kisebb testvéreikre, segítettek az idősebb vagy beteg rokon ápolásában.<br /> Cuhavölgyi Klára (2023.)<br /> <br /> Köszönet a segítségért Németh Gábor könyvtárigazgatónak. A fényképeik közlésének lehetőségéért Czuhavölgyi Mariannát, Lőrincz Margitot, dr. Stadler Jenőt illeti köszönet, a többi kép a családi fényképalbumból való.<br /> <br /> = Irodalom =<br /> *Beszámoló a zirci polgári leányiskolai előkészítő tanfolyam működéséről az 1942-43. tanévben. (Kisnyomtatvány). Ott Lajos kiadása, 1943. 8 p.<br /> *Kéri Katalin: Leánynevelés és női művelődés az újkori Magyarországon. Kronosz Kiadó, 2018.<br /> *Padányi Lajos: Az Isteni Szeretet Leányairól elnevezett római katolikus polgári leányiskola. =Nyergesi Hírmondó, 2011. augusztus <br /> *Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve. Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján. Park Kiadó, 2019. <br /> *Zirc és Vidéke korabeli számai<br /> <br /> &lt;gallery mode=&quot;packed&quot; heights=&quot;260px&quot; perrow=&quot;5&quot; &gt;<br /> <br /> Fájl:Zirci lányok az Irgalmasok polgári iskolája befejezése után (Kukoda, Scherer, Amberg, Drkosch lányok) 1918-ban.jpg|Zirci lányok az Irgalmasok polgári iskolája befejezése után (Kukoda, Scherer, Amberg, Drkosch lányok) 1918-ban<br /> Fájl:Kis polgáristák Zircen 1922-ben. Felső sor jobb szélén Amberg Irma.jpg|Kis polgáristák Zircen 1922-ben. Felső sor jobb szélén Amberg Irma<br /> Fájl:Az Irgalmasok veszprémi zárdájában Kukoda Miklós zirci vendéglős lánya, Mária, felső sor balról a negyedik 1925..jpg|Az Irgalmasok veszprémi zárdájában Kukoda Miklós zirci vendéglős lánya, Mária, felső sor balról a negyedik 1925.<br /> Fájl:Polgári iskolások Zircen 1924-ben. Középen fehér blúzban Rauser Margit.jpg|Polgári iskolások Zircen 1924-ben. Középen fehér blúzban Rauser Margit<br /> Fájl:Zirci polgárista lányok. Középen dr. Naszályi Emil és Kukoda Miklós plébános, kb. 1939. Masszi Baba, Punk Magdi, Rezeli Tutti felismerhető.jpg|Zirci polgárista lányok. Középen dr. Naszályi Emil és Kukoda Miklós plébános, kb. 1939. Masszi Baba, Punk Magdi, Rezeli Tutti felismerhető<br /> Fájl:Zirci lányok 1940. körül. Punk Magdi, Radovics Luci, Rezeli Tutti, Udvardy Aranka, Punk Rózsi.jpg|Zirci lányok 1940. körül. Punk Magdi, Radovics Luci, Rezeli Tutti, Udvardy Aranka, Punk Rózsi<br /> <br /> [[Category:Zirc]] [[Category:Cikk,_tanulmányok]]</div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Zirci_l%C3%A1nyok_1940._k%C3%B6r%C3%BCl._Punk_Magdi,_Radovics_Luci,_Rezeli_Tutti,_Udvardy_Aranka,_Punk_R%C3%B3zsi.jpg&diff=26986 Fájl:Zirci lányok 1940. körül. Punk Magdi, Radovics Luci, Rezeli Tutti, Udvardy Aranka, Punk Rózsi.jpg 2023-10-03T15:01:24Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div></div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Zirci_polg%C3%A1rista_l%C3%A1nyok._K%C3%B6z%C3%A9pen_dr._Nasz%C3%A1lyi_Emil_%C3%A9s_Kukoda_Mikl%C3%B3s_pl%C3%A9b%C3%A1nos,_kb._1939._Masszi_Baba,_Punk_Magdi,_Rezeli_Tutti_felismerhet%C5%91.jpg&diff=26985 Fájl:Zirci polgárista lányok. Középen dr. Naszályi Emil és Kukoda Miklós plébános, kb. 1939. Masszi Baba, Punk Magdi, Rezeli Tutti felismerhető.jpg 2023-10-03T15:00:06Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div></div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Polg%C3%A1ri_iskol%C3%A1sok_Zircen_1924-ben._K%C3%B6z%C3%A9pen_feh%C3%A9r_bl%C3%BAzban_Rauser_Margit.jpg&diff=26984 Fájl:Polgári iskolások Zircen 1924-ben. Középen fehér blúzban Rauser Margit.jpg 2023-10-03T14:58:34Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div></div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Az_Irgalmasok_veszpr%C3%A9mi_z%C3%A1rd%C3%A1j%C3%A1ban_Kukoda_Mikl%C3%B3s_zirci_vend%C3%A9gl%C5%91s_l%C3%A1nya,_M%C3%A1ria,_fels%C5%91_sor_balr%C3%B3l_a_negyedik_1925..jpg&diff=26983 Fájl:Az Irgalmasok veszprémi zárdájában Kukoda Miklós zirci vendéglős lánya, Mária, felső sor balról a negyedik 1925..jpg 2023-10-03T14:57:04Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div></div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Kis_polg%C3%A1rist%C3%A1k_Zircen_1922-ben._Fels%C5%91_sor_jobb_sz%C3%A9l%C3%A9n_Amberg_Irma.jpg&diff=26982 Fájl:Kis polgáristák Zircen 1922-ben. Felső sor jobb szélén Amberg Irma.jpg 2023-10-03T14:54:54Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div></div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Zirci_l%C3%A1nyok_az_Irgalmasok_polg%C3%A1ri_iskol%C3%A1ja_befejez%C3%A9se_ut%C3%A1n_(Kukoda,_Scherer,_Amberg,_Drkosch_l%C3%A1nyok)_1918-ban.jpg&diff=26980 Fájl:Zirci lányok az Irgalmasok polgári iskolája befejezése után (Kukoda, Scherer, Amberg, Drkosch lányok) 1918-ban.jpg 2023-10-03T14:53:17Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div></div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=L%C3%A1nyok,_asszonyok_az_egykori_Zircen_1.&diff=26974 Lányok, asszonyok az egykori Zircen 1. 2023-10-03T14:22:09Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div>[https://zirc-museum.opac3.monguz.hu:443/hu/record/-/record/RECORD4753 Lányok, asszonyok az egykori Zircen 1. Kisleányok]<br /> <br /> <br /> A történelemtudományokban hosszabb ideje nagy hangsúlyt kap a mindennapok történelmének, ezen belül is az egyes társadalmi csoportok, így a nők történetének kutatása. Hiszen a nők sorsa, életmódja az egyes korszakokban nagyon hasonló volt. A hétköznapi életek, a magánélet jellegzetes szokásaiban a felmenőink, szüleink, nagyszüleink, dédszüleink sorsát is megismerhetjük. <br /> <br /> A gyerekek születése után pár nappal megvolt a keresztelő is, oka lehetett a nagy gyerekhalandóság. A csaknem teljesen római katolikus vallású zirci lakosság a lányainak is zömmel hagyományos neveket adott (Mária, Ilona, Anna, Margit, Rozália, Erzsébet). De nagyon gyakori volt, hogy a kislányokat becenéven kezdték hívni, ami életük végéig használatban volt: Baba, Baby, Csöpi, Dudi, Nusi, Mariska stb. A helyi újság tudósítója a 30-as években helytelenítette, hogy a nagyobb lányok egymást állatneveken szólítják: Macska, Nyuszi, Csibe. <br /> <br /> Gyerekszoba nem volt a hagyományos polgári, paraszti környezetben. A kisbabát bölcsőbe tették, a nagyobbacska gyerekek un. „subedliben” aludtak, ez egy ládaféle volt, amit nappal az ágy alá toltak. Már a század elején volt külön etetőszék, de a többgyerekes polgári családokban, a közös étkezésekkor a gyerekek un. „macskaasztalnál” ültek, ahol volt számukra kisebb tányér, gyerekevőeszköz. Hétköznaponként bádogtányért, cseréppoharat kaptak az étkezéshez.<br /> A kicsi lányok az anyjuk, nagymamájuk mellett nevelődtek, így részt vettek, és beletanultak a háztartás rejtelmeibe. Kisebb-nagyobb munkákat el tudtak végezni a konyhában, a kertben. A nagyobbakat gyakran libalegeltetéssel is megbízták. <br /> A lányok játékai is a női szerepekre készítették fel őket. Volt babájuk, csutkababa, de fűszálakból, rongyokból is készítettek babát. A jómódú családokban porcelánfejű baba is volt, később kaucsukbaba. A babákat gondozták, etették, itatták, altatták, volt bababútor is. A kislányok dobozokból, bogáncsból is készítettek bababútort, de az ügyes apák, nagypapák lombfűrésszel faragták, vagy kárpitozással készítettek bútort. Voltak kicsinyített tárgyak, eszközök, kicsi teknő, szita, fazék, tányér. Gyakran játszottak a kertben, de az utcára is kimentek. Hosszú ideig, elmélyülten játszottak. <br /> Szalay Alfréd perjel 1901-ben hívta az Isteni Szeretet Lányai rend nővéreit, hogy a zirci óvodában és iskolában tanítsanak. A zirci óvoda koedukált volt, egy csoportba jártak lányok és fiúk, az elemi iskolában három teremben tanították a gyerekeket. A nővéreket „babanővéreknek” is hívtáka fodros főkötőjük után. Az 1868-as népiskolai törvény szerint minden 6 és 12 éves kor közötti fiú és lány tanköteles volt. Az elemi iskolai tantárgyak voltak vallástan, beszéd- és értelemgyakorlat, olvasás, írás, számolás és mérés, éneklés, testgyakorlat. Második osztálytól a tárgyak sora bővült: fogalmazás, helyesírás, rajzolás, kézimunka, harmadiktól természetrajz, gazdaság és háztartástan, negyedik osztályban a földrajz volt az új tárgy. <br /> <br /> Ennek a korosztálynak is voltak szervezett kulturális foglalkozásai. A ciszterci szerzetesek színdarabokat tanítottak be, majd előadták azokat, és a gyerekek számára szerveztek apátsági énekkart is. <br /> Az elemi iskola értesítőjéről az 1930-31. tanévről kiadvány is készült Ott Lajos könyvnyomdájában.<br /> Az iskolában kezdtek el hittant is tanulni, a ciszterci plébánosok, káplánok jártak az osztályokba, felkészítették a gyerekeket az elsőáldozásra. Ez nagy ünnep volt, a lányok szép fehér ruhát és fátylat kaptak, elvégezték a szentgyónásukat. Az áldozás után a mise végén kakaóval és kaláccsal vendégelték meg őket, és közös csoportkép is készült. A kislányok a körmenetekben is szerepet kaptak, az úrnapi körmenetben például kis kosarakból virágszirmokat szórtak. <br /> Az elsőáldozásukat elvégzett katolikus kisiskolások számára szervezték az un. Szívgárda mozgalmat, az 1920-as évektől 1944-ig működött. Volt külön csapat a fiúk, külön a lányok számára. A zirci kislányok gárdáját Kis Szent Terézről nevezték el, vezetője egy szerzetesnő volt. Nem az ájtatosságon volt a hangsúly, iskolán kívül tartották az összejöveteleket. Közösen énekeltek, beszélgettek, játszottak, színdarabokat tanultak be. Meghívták a szülőket is, akik szívesen engedték ide a gyerekeket, látták az eredményt. A rossz tanulóra, a szegény gyerekekre is figyeltek. A gyerekek lelki, erkölcsi nevelése során fontos volt a szülők tisztelete, szeretet, engedelmesség, kötelességtudás, munka- és hazaszeretet. Ruházatuk kicsit katonás jellegű volt, sapkájukat fehér toll díszítette, fehér blúzt viseltek övvel, sötétkék szoknyát, nyakkendőt. A mozgalom a jezsuita rend irányítása alatt működött. Ők adták ki a Szív újságot, aminek Zircen az 1940-es évek elején 174 előfizetője volt! <br /> <br /> Cuhavölgyi Klára (2023.)<br /> = Irodalom =<br /> *Zirc és Vidéke korabeli számai<br /> *Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A modern budapesti úrinő (1914-1939). Európa K., 2017.<br /> *Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete 1860-1914. Európa 2018. <br /> *Kunics Zsuzsanna: A kiskanizsai Szívgárda csapat zászlaja, 1942. Nagykanizsa, Thúry György Múzeu, 2021. <br /> <br /> A képek a Wolf család fotóalbumából valók, valamint köszönet az Orémusz és a Piedl családoknak a fényképeik felhasználásának lehetőségeiért. <br /> &lt;gallery mode=&quot;packed&quot; heights=&quot;260px&quot; perrow=&quot;5&quot; &gt;<br /> <br /> <br /> Fájl:Anczenberger cipészmester gyerekei, Gizella, Béla, Ida 1911-ben.jpg|Anczenberger cipészmester gyerekei, Gizella, Béla, Ida 1911-ben<br /> Fájl:Zirci kisiskolások színdarabban 1912. Rendezte dr. Magyarász Ferenc, ciszterci szerzetes.jpg|Zirci kisiskolások színdarabban 1912. Rendezte dr. Magyarász Ferenc, ciszterci szerzetes<br /> Fájl:Zirci óvoda 1912..jpg|Zirci óvoda 1912.<br /> Fájl:Apátsági templomi énekkar 1913.jpg|Apátsági templomi énekkar 1913.<br /> Fájl:Szita pékmester felesége, Wolf Ida kisgyermekeivel 1914..jpg|Szita pékmester felesége, Wolf Ida kisgyermekeivel 1914.<br /> Fájl:Wolf ácsmester kisfia, Feri etetőszékben 1915 karácsonyán.jpg|Wolf ácsmester kisfia, Feri etetőszékben 1915 karácsonyán<br /> Fájl:Punk Magdi és Rózsi 1929. (2).jpg|Punk Magdi és Rózsi 1929.<br /> Fájl:A zirci római katolikus elemi iskolák értesítője 1931..jpg|A zirci római katolikus elemi iskolák értesítője 1931.<br /> Fájl:Zirci Szívgárda leánycsapat 1938. Orémusz Rózsi, Dublecz Krisztina, Punk Márta ismerhető fel..jpg|Zirci Szívgárda leánycsapat 1938. Orémusz Rózsi, Dublecz Krisztina, Punk Márta ismerhető fel.<br /> Fájl:Zirci óvodások 1947..jpg|Zirci óvodások 1947.<br /> [[Category:Zirc]] [[Category:Cikk,_tanulmányok]]</div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Zirci_%C3%B3vod%C3%A1sok_1947..jpg&diff=26973 Fájl:Zirci óvodások 1947..jpg 2023-10-03T14:21:24Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div></div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Zirci_Sz%C3%ADvg%C3%A1rda_le%C3%A1nycsapat_1938._Or%C3%A9musz_R%C3%B3zsi,_Dublecz_Krisztina,_Punk_M%C3%A1rta_ismerhet%C5%91_fel..jpg&diff=26972 Fájl:Zirci Szívgárda leánycsapat 1938. Orémusz Rózsi, Dublecz Krisztina, Punk Márta ismerhető fel..jpg 2023-10-03T14:20:01Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div></div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:A_zirci_r%C3%B3mai_katolikus_elemi_iskol%C3%A1k_%C3%A9rtes%C3%ADt%C5%91je_1931..jpg&diff=26971 Fájl:A zirci római katolikus elemi iskolák értesítője 1931..jpg 2023-10-03T14:18:32Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div></div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Punk_Magdi_%C3%A9s_R%C3%B3zsi_1929._(2).jpg&diff=26970 Fájl:Punk Magdi és Rózsi 1929. (2).jpg 2023-10-03T14:17:05Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div></div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Wolf_%C3%A1csmester_kisfia,_Feri_etet%C5%91sz%C3%A9kben_1915_kar%C3%A1csony%C3%A1n.jpg&diff=26969 Fájl:Wolf ácsmester kisfia, Feri etetőszékben 1915 karácsonyán.jpg 2023-10-03T14:15:20Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div></div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Szita_p%C3%A9kmester_feles%C3%A9ge,_Wolf_Ida_kisgyermekeivel_1914..jpg&diff=26968 Fájl:Szita pékmester felesége, Wolf Ida kisgyermekeivel 1914..jpg 2023-10-03T14:13:29Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div></div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Ap%C3%A1ts%C3%A1gi_templomi_%C3%A9nekkar_1913.jpg&diff=26967 Fájl:Apátsági templomi énekkar 1913.jpg 2023-10-03T14:12:04Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div></div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Zirci_%C3%B3voda_1912..jpg&diff=26966 Fájl:Zirci óvoda 1912..jpg 2023-10-03T14:10:41Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div></div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Anczenberger_cip%C3%A9szmester_gyerekei,_Gizella,_B%C3%A9la,_Ida_1911-ben.jpg&diff=26965 Fájl:Anczenberger cipészmester gyerekei, Gizella, Béla, Ida 1911-ben.jpg 2023-10-03T14:09:01Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div></div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Zirci_kisiskol%C3%A1sok_sz%C3%ADndarabban_1912._Rendezte_dr._Magyar%C3%A1sz_Ferenc,_ciszterci_szerzetes.jpg&diff=26964 Fájl:Zirci kisiskolások színdarabban 1912. Rendezte dr. Magyarász Ferenc, ciszterci szerzetes.jpg 2023-10-03T14:07:42Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div></div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=L%C3%A1nyok,_asszonyok_az_egykori_Zircen_1.&diff=26963 Lányok, asszonyok az egykori Zircen 1. 2023-10-03T14:05:04Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div>[https://zirc-museum.opac3.monguz.hu:443/hu/record/-/record/RECORD4753 Lányok, asszonyok az egykori Zircen 1. Kisleányok]<br /> <br /> <br /> A történelemtudományokban hosszabb ideje nagy hangsúlyt kap a mindennapok történelmének, ezen belül is az egyes társadalmi csoportok, így a nők történetének kutatása. Hiszen a nők sorsa, életmódja az egyes korszakokban nagyon hasonló volt. A hétköznapi életek, a magánélet jellegzetes szokásaiban a felmenőink, szüleink, nagyszüleink, dédszüleink sorsát is megismerhetjük. <br /> <br /> A gyerekek születése után pár nappal megvolt a keresztelő is, oka lehetett a nagy gyerekhalandóság. A csaknem teljesen római katolikus vallású zirci lakosság a lányainak is zömmel hagyományos neveket adott (Mária, Ilona, Anna, Margit, Rozália, Erzsébet). De nagyon gyakori volt, hogy a kislányokat becenéven kezdték hívni, ami életük végéig használatban volt: Baba, Baby, Csöpi, Dudi, Nusi, Mariska stb. A helyi újság tudósítója a 30-as években helytelenítette, hogy a nagyobb lányok egymást állatneveken szólítják: Macska, Nyuszi, Csibe. <br /> <br /> Gyerekszoba nem volt a hagyományos polgári, paraszti környezetben. A kisbabát bölcsőbe tették, a nagyobbacska gyerekek un. „subedliben” aludtak, ez egy ládaféle volt, amit nappal az ágy alá toltak. Már a század elején volt külön etetőszék, de a többgyerekes polgári családokban, a közös étkezésekkor a gyerekek un. „macskaasztalnál” ültek, ahol volt számukra kisebb tányér, gyerekevőeszköz. Hétköznaponként bádogtányért, cseréppoharat kaptak az étkezéshez.<br /> A kicsi lányok az anyjuk, nagymamájuk mellett nevelődtek, így részt vettek, és beletanultak a háztartás rejtelmeibe. Kisebb-nagyobb munkákat el tudtak végezni a konyhában, a kertben. A nagyobbakat gyakran libalegeltetéssel is megbízták. <br /> A lányok játékai is a női szerepekre készítették fel őket. Volt babájuk, csutkababa, de fűszálakból, rongyokból is készítettek babát. A jómódú családokban porcelánfejű baba is volt, később kaucsukbaba. A babákat gondozták, etették, itatták, altatták, volt bababútor is. A kislányok dobozokból, bogáncsból is készítettek bababútort, de az ügyes apák, nagypapák lombfűrésszel faragták, vagy kárpitozással készítettek bútort. Voltak kicsinyített tárgyak, eszközök, kicsi teknő, szita, fazék, tányér. Gyakran játszottak a kertben, de az utcára is kimentek. Hosszú ideig, elmélyülten játszottak. <br /> Szalay Alfréd perjel 1901-ben hívta az Isteni Szeretet Lányai rend nővéreit, hogy a zirci óvodában és iskolában tanítsanak. A zirci óvoda koedukált volt, egy csoportba jártak lányok és fiúk, az elemi iskolában három teremben tanították a gyerekeket. A nővéreket „babanővéreknek” is hívtáka fodros főkötőjük után. Az 1868-as népiskolai törvény szerint minden 6 és 12 éves kor közötti fiú és lány tanköteles volt. Az elemi iskolai tantárgyak voltak vallástan, beszéd- és értelemgyakorlat, olvasás, írás, számolás és mérés, éneklés, testgyakorlat. Második osztálytól a tárgyak sora bővült: fogalmazás, helyesírás, rajzolás, kézimunka, harmadiktól természetrajz, gazdaság és háztartástan, negyedik osztályban a földrajz volt az új tárgy. <br /> <br /> Ennek a korosztálynak is voltak szervezett kulturális foglalkozásai. A ciszterci szerzetesek színdarabokat tanítottak be, majd előadták azokat, és a gyerekek számára szerveztek apátsági énekkart is. <br /> Az elemi iskola értesítőjéről az 1930-31. tanévről kiadvány is készült Ott Lajos könyvnyomdájában.<br /> Az iskolában kezdtek el hittant is tanulni, a ciszterci plébánosok, káplánok jártak az osztályokba, felkészítették a gyerekeket az elsőáldozásra. Ez nagy ünnep volt, a lányok szép fehér ruhát és fátylat kaptak, elvégezték a szentgyónásukat. Az áldozás után a mise végén kakaóval és kaláccsal vendégelték meg őket, és közös csoportkép is készült. A kislányok a körmenetekben is szerepet kaptak, az úrnapi körmenetben például kis kosarakból virágszirmokat szórtak. <br /> Az elsőáldozásukat elvégzett katolikus kisiskolások számára szervezték az un. Szívgárda mozgalmat, az 1920-as évektől 1944-ig működött. Volt külön csapat a fiúk, külön a lányok számára. A zirci kislányok gárdáját Kis Szent Terézről nevezték el, vezetője egy szerzetesnő volt. Nem az ájtatosságon volt a hangsúly, iskolán kívül tartották az összejöveteleket. Közösen énekeltek, beszélgettek, játszottak, színdarabokat tanultak be. Meghívták a szülőket is, akik szívesen engedték ide a gyerekeket, látták az eredményt. A rossz tanulóra, a szegény gyerekekre is figyeltek. A gyerekek lelki, erkölcsi nevelése során fontos volt a szülők tisztelete, szeretet, engedelmesség, kötelességtudás, munka- és hazaszeretet. Ruházatuk kicsit katonás jellegű volt, sapkájukat fehér toll díszítette, fehér blúzt viseltek övvel, sötétkék szoknyát, nyakkendőt. A mozgalom a jezsuita rend irányítása alatt működött. Ők adták ki a Szív újságot, aminek Zircen az 1940-es évek elején 174 előfizetője volt! <br /> <br /> Cuhavölgyi Klára (2023.)<br /> = Irodalom =<br /> *Zirc és Vidéke korabeli számai<br /> *Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A modern budapesti úrinő (1914-1939). Európa K., 2017.<br /> *Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete 1860-1914. Európa 2018. <br /> *Kunics Zsuzsanna: A kiskanizsai Szívgárda csapat zászlaja, 1942. Nagykanizsa, Thúry György Múzeu, 2021. <br /> <br /> A képek a Wolf család fotóalbumából valók, valamint köszönet az Orémusz és a Piedl családoknak a fényképeik felhasználásának lehetőségeiért. <br /> <br /> <br /> [[Category:Zirc]] [[Category:Cikk,_tanulmányok]]</div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=L%C3%A1nyok,_asszonyok_az_egykori_Zircen_1.&diff=26962 Lányok, asszonyok az egykori Zircen 1. 2023-10-03T14:03:48Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div>[https://zirc-museum.opac3.monguz.hu:443/hu/record/-/record/RECORD4753 Lányok, asszonyok az egykori Zircen 1. Kisleányok]<br /> <br /> Lányok, asszonyok az egykori Zircen 1.<br /> Kisleányok<br /> <br /> A történelemtudományokban hosszabb ideje nagy hangsúlyt kap a mindennapok történelmének, ezen belül is az egyes társadalmi csoportok, így a nők történetének kutatása. Hiszen a nők sorsa, életmódja az egyes korszakokban nagyon hasonló volt. A hétköznapi életek, a magánélet jellegzetes szokásaiban a felmenőink, szüleink, nagyszüleink, dédszüleink sorsát is megismerhetjük. <br /> <br /> A gyerekek születése után pár nappal megvolt a keresztelő is, oka lehetett a nagy gyerekhalandóság. A csaknem teljesen római katolikus vallású zirci lakosság a lányainak is zömmel hagyományos neveket adott (Mária, Ilona, Anna, Margit, Rozália, Erzsébet). De nagyon gyakori volt, hogy a kislányokat becenéven kezdték hívni, ami életük végéig használatban volt: Baba, Baby, Csöpi, Dudi, Nusi, Mariska stb. A helyi újság tudósítója a 30-as években helytelenítette, hogy a nagyobb lányok egymást állatneveken szólítják: Macska, Nyuszi, Csibe. <br /> <br /> Gyerekszoba nem volt a hagyományos polgári, paraszti környezetben. A kisbabát bölcsőbe tették, a nagyobbacska gyerekek un. „subedliben” aludtak, ez egy ládaféle volt, amit nappal az ágy alá toltak. Már a század elején volt külön etetőszék, de a többgyerekes polgári családokban, a közös étkezésekkor a gyerekek un. „macskaasztalnál” ültek, ahol volt számukra kisebb tányér, gyerekevőeszköz. Hétköznaponként bádogtányért, cseréppoharat kaptak az étkezéshez.<br /> A kicsi lányok az anyjuk, nagymamájuk mellett nevelődtek, így részt vettek, és beletanultak a háztartás rejtelmeibe. Kisebb-nagyobb munkákat el tudtak végezni a konyhában, a kertben. A nagyobbakat gyakran libalegeltetéssel is megbízták. <br /> A lányok játékai is a női szerepekre készítették fel őket. Volt babájuk, csutkababa, de fűszálakból, rongyokból is készítettek babát. A jómódú családokban porcelánfejű baba is volt, később kaucsukbaba. A babákat gondozták, etették, itatták, altatták, volt bababútor is. A kislányok dobozokból, bogáncsból is készítettek bababútort, de az ügyes apák, nagypapák lombfűrésszel faragták, vagy kárpitozással készítettek bútort. Voltak kicsinyített tárgyak, eszközök, kicsi teknő, szita, fazék, tányér. Gyakran játszottak a kertben, de az utcára is kimentek. Hosszú ideig, elmélyülten játszottak. <br /> Szalay Alfréd perjel 1901-ben hívta az Isteni Szeretet Lányai rend nővéreit, hogy a zirci óvodában és iskolában tanítsanak. A zirci óvoda koedukált volt, egy csoportba jártak lányok és fiúk, az elemi iskolában három teremben tanították a gyerekeket. A nővéreket „babanővéreknek” is hívtáka fodros főkötőjük után. Az 1868-as népiskolai törvény szerint minden 6 és 12 éves kor közötti fiú és lány tanköteles volt. Az elemi iskolai tantárgyak voltak vallástan, beszéd- és értelemgyakorlat, olvasás, írás, számolás és mérés, éneklés, testgyakorlat. Második osztálytól a tárgyak sora bővült: fogalmazás, helyesírás, rajzolás, kézimunka, harmadiktól természetrajz, gazdaság és háztartástan, negyedik osztályban a földrajz volt az új tárgy. <br /> <br /> Ennek a korosztálynak is voltak szervezett kulturális foglalkozásai. A ciszterci szerzetesek színdarabokat tanítottak be, majd előadták azokat, és a gyerekek számára szerveztek apátsági énekkart is. <br /> Az elemi iskola értesítőjéről az 1930-31. tanévről kiadvány is készült Ott Lajos könyvnyomdájában.<br /> Az iskolában kezdtek el hittant is tanulni, a ciszterci plébánosok, káplánok jártak az osztályokba, felkészítették a gyerekeket az elsőáldozásra. Ez nagy ünnep volt, a lányok szép fehér ruhát és fátylat kaptak, elvégezték a szentgyónásukat. Az áldozás után a mise végén kakaóval és kaláccsal vendégelték meg őket, és közös csoportkép is készült. A kislányok a körmenetekben is szerepet kaptak, az úrnapi körmenetben például kis kosarakból virágszirmokat szórtak. <br /> Az elsőáldozásukat elvégzett katolikus kisiskolások számára szervezték az un. Szívgárda mozgalmat, az 1920-as évektől 1944-ig működött. Volt külön csapat a fiúk, külön a lányok számára. A zirci kislányok gárdáját Kis Szent Terézről nevezték el, vezetője egy szerzetesnő volt. Nem az ájtatosságon volt a hangsúly, iskolán kívül tartották az összejöveteleket. Közösen énekeltek, beszélgettek, játszottak, színdarabokat tanultak be. Meghívták a szülőket is, akik szívesen engedték ide a gyerekeket, látták az eredményt. A rossz tanulóra, a szegény gyerekekre is figyeltek. A gyerekek lelki, erkölcsi nevelése során fontos volt a szülők tisztelete, szeretet, engedelmesség, kötelességtudás, munka- és hazaszeretet. Ruházatuk kicsit katonás jellegű volt, sapkájukat fehér toll díszítette, fehér blúzt viseltek övvel, sötétkék szoknyát, nyakkendőt. A mozgalom a jezsuita rend irányítása alatt működött. Ők adták ki a Szív újságot, aminek Zircen az 1940-es évek elején 174 előfizetője volt! <br /> <br /> 2023. Cuhavölgyi Klára<br /> = Irodalom =<br /> *Zirc és Vidéke korabeli számai<br /> *Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A modern budapesti úrinő (1914-1939). Európa K., 2017.<br /> *Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete 1860-1914. Európa 2018. <br /> *Kunics Zsuzsanna: A kiskanizsai Szívgárda csapat zászlaja, 1942. Nagykanizsa, Thúry György Múzeu, 2021. <br /> <br /> A képek a Wolf család fotóalbumából valók, valamint köszönet az Orémusz és a Piedl családoknak a fényképeik felhasználásának lehetőségeiért. <br /> <br /> <br /> [[Category:Zirc]] [[Category:Cikk,_tanulmányok]]</div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=Szigethy_L%C3%A1szl%C3%B3&diff=26952 Szigethy László 2023-07-18T12:54:08Z <p>Benczikne: Új oldal, tartalma: „=dr. Szigethy László (Somogyszil 1892. jún. 2.-1959 Zirc) Zirci bíró 1941-től 1945-ig= 200px Dr. Wanka Dezsőnek, vesz…”</p> <hr /> <div>=dr. Szigethy László (Somogyszil 1892. jún. 2.-1959 Zirc) Zirci bíró 1941-től 1945-ig=<br /> [[Image: Dr.Szigethy László.jpg|right|200px]]<br /> <br /> <br /> Dr. Wanka Dezsőnek, veszprémi törvényszéki tanácselnökké történt kinevezésével megüresedett járásbírói posztra Szigethy László dr. zirci ügyvéd, Zirc társadalmának egyik nagyon tevékeny és köztiszteletben álló tagja került.<br /> <br /> Az új járásbírósági elnök 1892. június 2-án született Somogyszilben, ahol édesapja orvos volt. A főgimnáziumot Veszprémben, a piaristáknál végezte, ahol 1911-ben érettségizett jeles eredménnyel. Utána Grazba ment a cs. és kir. kereskedelmi akadémiára, melynek elvégzése után bejárta a külföldet, mint kereskedelmi alkalmazott: megfordult Ausztriában, Németországban, Svájcban. Két évi tanulmányút után hazajött és a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen a jogra iratkozott be. A világháború miatt félbe kellett szakítani a tanulmányait, mert 42 hónapot töltött a fronton, ahol meg is sebesült. A világháború után folytatta tanulmányait, 1923-ban tette le az ügyvédi vizsgát, Zircen ügyvédi irodát nyitott 1923. márciusban. <br /> 1920 óta lakott Zircen, ez idő alatt a település minden jó irányú társadalmi megmozdulásában részt vett. 1923-ban az ő kezdeményezésére alakították meg a Zirc Járási Ipartestületet, melynek a mai napig ügyésze volt. Mint ilyen a vidéki iparosok részére elöljárósági kiszállások alkalmából több ízben tartott hazafias és oktató előadásokat, melyekkel igyekeztek a járás iparosaiban a jó szellemet fönntartani, mi által az ipartestület országos viszonylatban is az elsők közé emelkedett. Közreműködött a zirci fövenyfürdő létesítésében, éveken keresztül annak vezetője is volt. A Levente egyesületben először, mint alelnök, 1927 óta mint elnök működött, e tisztségben gondoskodott az ifjúság hazafia neveléséről, és az egyesület sportfelszereléséről, az ő szorgalmazására létesítette legutóbb a község a lőteret és a leventeotthont. A Levente Egyesület szorgalmas munkája miatt számos elismerésben és kitüntetésben részesült. <br /> <br /> Zirc község képviselő-testületének 1923 óta nagyon tevékeny tagja, s mint ilyen, a község fejlesztésének munkájából bőségesen kivette részét, az ellentéteket mindenkor igyekezett elsimítani. Buzgón részt vett az egyházközösségi életben is, egyházának hűséges és példaadó tagja, de a más vallásúakkal is békés egyetértésben élt mindig. Éveken át a Zirc és Vidéke lapnak szerkesztője is volt, s mint ilyen, számos tanulságos és figyelemre méltatott cikkével, tudósításával emelte Zircnek és környékének kulturális színvonalát. Mindig istápolója volt a szegényeknek, egyike volt azoknak, akik a zirci ínségakciót sok szeretettel és őszinteséggel intézte.<br /> <br /> Szigethyt Lászlót 1945 után börtönbe zárták, feltehetőleg a Levente Egyesületben végzett munkája miatt. Szép emeletes házát a Petőfi Sándor utcában államosították, a rendőrség költözött be, a mai napig ott működik a zirci rendőrség. Feleségének a Reguly ház emeletén adtak szállást. A börtönből szabadulva ő is ott lakott 1959-ben bekövetkezett haláláig. A Szigethy házaspár a Zirci Felső-temetőben nyugszik. <br /> <br /> A fotó 1938-ban, az Ipartestület tablójára készült, mint az egyesület ügyésze<br /> <br /> A Zirc és Vidéke lap 1941. március 9. száma nyomán <br /> <br /> Cuhavölgyi Klára<br /> <br /> [[Category:Zirc]][[Category:Életrajzok]]</div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Dr.Szigethy_L%C3%A1szl%C3%B3.jpg&diff=26951 Fájl:Dr.Szigethy László.jpg 2023-07-18T12:47:50Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div></div> Benczikne https://helyismeret.hu/index.php?title=Dr.K%C3%B6ves_P%C3%A9ter_eml%C3%A9kezete&diff=26950 Dr.Köves Péter emlékezete 2023-07-13T12:21:55Z <p>Benczikne: </p> <hr /> <div>= Dr. Köves Péter (Zirc, 1945. március 19. – Budapest, 2021.) emlékezete =<br /> <br /> Dr. Köves Péter neurológus szakorvos, alváskutató, az orvostudomány kandidátusa ősi zirci családok leszármazottja. Apai részről a Wetzl/Köves család tagjai kovácsmesterek voltak Zircen, az 1720-as évek elejétől éltek itt. A család leghíresebb tagja, Zirc egyik legnagyobb szülötte dr. Köves (Wetzl) János (1882-1977) tudós állatorvos volt. Anyai részről Szemmelveisz Hermina a zirci kórház második orvos igazgatójának, dr. Szemmelveisz Károlynak a lánya volt. A Szemmelveisz –Teufel családok is évszázadok óta élnek Zircen. <br /> <br /> Köves Péter a család Pécsre került ágából származik. Édesapja, dr. Köves Gusztáv jogász volt, akit a háborúban besoroztak, majd Győr környékére került. Fiatal felesége, Szemmelveisz Hermina 1945 tavaszán, a szülés közeledtével a zirci kórházba jött. A háborús események nemsokára elérték Zircet, a kórházat bombázták, a betegeket és a sebesülteket az apátság épületébe menekítették. Nem volt orvos, kötszer, gyógyszer. Itt született meg kisfiuk, Péter. Az édesanya csak két hétig élt a szülés után, egyike volt annak a három fiatal anyának, akik a háborús események közepette egészségügyi fertőzés miatt haltak meg gyermekágyi lázban.<br /> <br /> Köves Péter kitűnő tanuló volt, a pécsi gimnáziumi évek után az orvosi egyetemet végezte el. Neurológus, pszichiáter, neurofiziológus szakorvos lett. A neurológián belül az alvás orvoslásával kezdett foglalkozni, ami egészen új szakterületnek számított. Pár évtizede az alvászavar még nem számított betegségnek, de 2012 óta önálló szakterületként kezelik. Az élte folyamán szinte mindenki találkozik ezzel a problémával. A serdülők, kismamák, idősek, de a többműszakos munka, a stresszes életmód, a depresszió is az alvás – ébrenlét ciklus megbomlásához vezethet. Ez aztán más, pl. szív- és érrendszeri betegségeket is okozhat.<br /> <br /> Köves Péter a Honvédkórház neurológusaként Európa egyik legnagyobb alváslaboratóriumát hozta létre 1994-ben. Itt naponta több mint 100 beteget vizsgáltak, 30-35 bent alvó volt. Vizsgálta az alvásmedicina katonaorvosi vonatkozásait is, az éjszakai szolgálat okozta egészségügyi zavarokat. Kutatásai alapján írta meg kandidátusi értekezését, amelynek címe: „A többműszak különböző formáiban dolgozók alvás és ébrenléti zavarai, az alkalmasság speciális szempontjai, az alkalmazkodást javító tréningek alapjainak kidolgozása”.<br /> Ebben a témakörben több könyvet, könyvfejezetet írt, előadásokat tartott itthon és külföldön. 2007-2011 között a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság elnöke, majd örökös, tiszteletbeli elnöke lett. Kitűnő tanítványával, dr. Szakács Zoltánnal együtt írták meg a tudományág alapművét: „Alvásmedicina” címmel (Bookmaker, 2008 és 2017). <br /> <br /> Köves Péter hosszú, súlyos betegség után 2021 tavaszán hunyt el. Hamvait édesanyja mellé, a Zirci Felső-temetőben helyezték örök nyugalomra. <br /> <br /> 2023. Cuhavölgyi Klára<br /> [[Category:Zirc]] [[Category:Cikk,_tanulmányok]]<br /> &lt;gallery mode=&quot;packed&quot; heights=&quot;260px&quot; perrow=&quot;5&quot; &gt;<br /> <br /> <br /> Fájl:Köves Péter 1.jpg|<br /> Fájl:Köves Péter 2.jpg|</div> Benczikne