Helyismeret - Felhasználó közreműködései [hu]

Szabó pékség

2022-04-06T09:51:53Z

Kacce: /* Hivatkozások */

<div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:99%; background-color:#FFF5EE;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">

<h2 style="padding:3px; background:#489342; color:#fff; text-align:center; font-weight:bold; font-size:140%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">Balatonalmádi Értéktár - Agrár- és élelmiszergazdaság</h2>

[[Image:Szabo_002.jpg|thumb|right|250px]]

Szabó Gyula 1936-ban érkezett Almádiba, mint munkát kereső péklegény. Az Albrecht pékségnél talált állást, majd két évvel később 1938-ban a bátyjával kibérelte a Hattyú pékséget, s a hozzá tartozó épületet. A napi munka mellett két kezével hozta rendbe a lerobbant állapotban lévő épületet és műhelyt, amit aztán 1945-ben bombatalálat ért és teljesen elpusztult. Az újjáépítés 1946. december 25-re fejeződött be.

1952-ben államosították az üzletet, amiről Szabó Gyula ezt mondta: "...a saját helyemen, mint vállalati munkás dolgoztam..." Innen ment nyugdíjba 1978-ban, ám a munkát folytatta és egy reggelizőt is üzemeltetett a pékség mellett.

Jelenleg a lánya, Nagy Árpádné Szabó Éva - a tanárnőből lett pékmester -, unokája, Nagy Zsuzsanna, hegedűművész és volt segédje, Gáspár Zoltán üzemeltetik a pékséget, amelyben fatüzelésű kemencében készítik a mai napig a kenyeret, olyan mintha megállt volna az idő.

A kenyér készítéséhez csak az alapvető alapanyagokat használják: liszt, só víz és élesztő, kovászos technológiával, így a kenyér egy egész hétig friss tud maradni. Sem a kenyérhez sem a süteményekhez adalékanyagot nem használnak. A munka nagy része kézimunka, ezért a kenyér átlagosan 12 óra alatt készül el, amelyhez tizenegyszer kell hozzányúlni, megforgatni, áthelyezni, mire a vevőkhöz kerül.

A sütés hagyományos magyar kemencében történik, amely boltozata samottéglából készült tufa aljzattal, a felfűtés során áthevül és tartja a meleget.

A kemencébe a fát délben berakják, estére átszárad, akkor elgyújtják és leég, mire a bedagasztott kenyér megkel. A kemence felső részében a meleg hatására a kenyértészta felemelkedik, ezután átrakásra kerül az alsó részbe és ott készre sül. Ezt nevezik rávetéses technikának.

Hogy mitől is finom a Szabó-kenyér? Talán erre ad választ a pékségről készült dokumentumfilm, melynek a címe "...A kenyérben a lelkünk is benne van..."

A pékségnek Balatonalmádi Város Önkormányzata 2011-ben (222/2011. (VII. 20.) önkormányzati határozatával) a város gasztronómiai gyarapításában és védelmében kifejtett több évtizedes tevékenysége elismeréseként - alapításának 75. évfordulója alkalmából - Balatonalmádi város érdemérmet adományozott.
2021-ben Nagy Árpádné Szabó Éva Balatonalmádi díszpolgára lett.

{{Indoklás
|település=Balatonalmádi
|határozat=
|címer=Cimer.jpg
|igazítás=left
|méret=100
|indoklás=A pékségben hagyományos technológiával, adalékanyagok nélkül készül a kenyér és a pékáru – mind a mai napig.
}}

<center>
<gallery mode="packed" heights="260px" perrow="5" >
Fájl:Pekseg_01.jpg|Szabó Gyula
Fájl:Pekseg_uau01.jpg|Kemence
Fájl:Pekseg_uau02.jpg|Kemence
Fájl:Pekseg_uau03.jpg|Kenyér áthelyezése
</gallery>
</center>

==Hivatkozások==
*[https://balatonalmadi.hu/onkormanyzat/diszpolgarok-kituntetettek/balatonalmadi-varosert-erdemeremmel-kituntetettek Kitüntetettjeink – balatonalmadi.hu]
*[https://welovebalaton.hu/cikk/2016/6/8/mesebe-illo-kenyerek-sulnek-balatonalmadiban-szabo-sutode Molnár Zoltán: Mesébe illő kenyerek sülnek Balatonalmádiban - Szabó Sütöde]
*[http://magyarkonyhaonline.hu/legjobbhelyek/top-10-pek TOP 10 pékség – Magyar Konyha Online]
*[http://nava.hu/id/194016/ ...A kenyérben a lelkünk is benne van...]
*[http://pkkk.hu/index.php/videok/2022-esemenyek/74/a-szabo-pekseg Koszteczky László filmje a Szabó Pékségről]
*[http://pkkk.hu/index.php/videok/2022-esemenyek/75/ertektar-szabo-pekseg-emlektabla-avatas Emléktábla avatás a Szabó Pékség falán]
*[http://pkkk.hu/index.php/home/ez-tortent-nalunk/1059-muhely-etudok-4-foszereplovel Műhely-etűdök 4 főszereplővel]

</div>

[[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]]

Szabó pékség

2022-04-06T07:36:40Z

Kacce: /* Hivatkozások */

<div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:99%; background-color:#FFF5EE;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">

<h2 style="padding:3px; background:#489342; color:#fff; text-align:center; font-weight:bold; font-size:140%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">Balatonalmádi Értéktár - Agrár- és élelmiszergazdaság</h2>

[[Image:Szabo_002.jpg|thumb|right|250px]]

Szabó Gyula 1936-ban érkezett Almádiba, mint munkát kereső péklegény. Az Albrecht pékségnél talált állást, majd két évvel később 1938-ban a bátyjával kibérelte a Hattyú pékséget, s a hozzá tartozó épületet. A napi munka mellett két kezével hozta rendbe a lerobbant állapotban lévő épületet és műhelyt, amit aztán 1945-ben bombatalálat ért és teljesen elpusztult. Az újjáépítés 1946. december 25-re fejeződött be.

1952-ben államosították az üzletet, amiről Szabó Gyula ezt mondta: "...a saját helyemen, mint vállalati munkás dolgoztam..." Innen ment nyugdíjba 1978-ban, ám a munkát folytatta és egy reggelizőt is üzemeltetett a pékség mellett.

Jelenleg a lánya, Nagy Árpádné Szabó Éva - a tanárnőből lett pékmester -, unokája, Nagy Zsuzsanna, hegedűművész és volt segédje, Gáspár Zoltán üzemeltetik a pékséget, amelyben fatüzelésű kemencében készítik a mai napig a kenyeret, olyan mintha megállt volna az idő.

A kenyér készítéséhez csak az alapvető alapanyagokat használják: liszt, só víz és élesztő, kovászos technológiával, így a kenyér egy egész hétig friss tud maradni. Sem a kenyérhez sem a süteményekhez adalékanyagot nem használnak. A munka nagy része kézimunka, ezért a kenyér átlagosan 12 óra alatt készül el, amelyhez tizenegyszer kell hozzányúlni, megforgatni, áthelyezni, mire a vevőkhöz kerül.

A sütés hagyományos magyar kemencében történik, amely boltozata samottéglából készült tufa aljzattal, a felfűtés során áthevül és tartja a meleget.

A kemencébe a fát délben berakják, estére átszárad, akkor elgyújtják és leég, mire a bedagasztott kenyér megkel. A kemence felső részében a meleg hatására a kenyértészta felemelkedik, ezután átrakásra kerül az alsó részbe és ott készre sül. Ezt nevezik rávetéses technikának.

Hogy mitől is finom a Szabó-kenyér? Talán erre ad választ a pékségről készült dokumentumfilm, melynek a címe "...A kenyérben a lelkünk is benne van..."

A pékségnek Balatonalmádi Város Önkormányzata 2011-ben (222/2011. (VII. 20.) önkormányzati határozatával) a város gasztronómiai gyarapításában és védelmében kifejtett több évtizedes tevékenysége elismeréseként - alapításának 75. évfordulója alkalmából - Balatonalmádi város érdemérmet adományozott.
2021-ben Nagy Árpádné Szabó Éva Balatonalmádi díszpolgára lett.

{{Indoklás
|település=Balatonalmádi
|határozat=
|címer=Cimer.jpg
|igazítás=left
|méret=100
|indoklás=A pékségben hagyományos technológiával, adalékanyagok nélkül készül a kenyér és a pékáru – mind a mai napig.
}}

<center>
<gallery mode="packed" heights="260px" perrow="5" >
Fájl:Pekseg_01.jpg|Szabó Gyula
Fájl:Pekseg_uau01.jpg|Kemence
Fájl:Pekseg_uau02.jpg|Kemence
Fájl:Pekseg_uau03.jpg|Kenyér áthelyezése
</gallery>
</center>

==Hivatkozások==
*[https://balatonalmadi.hu/onkormanyzat/diszpolgarok-kituntetettek/balatonalmadi-varosert-erdemeremmel-kituntetettek Kitüntetettjeink – balatonalmadi.hu]
*[https://welovebalaton.hu/cikk/2016/6/8/mesebe-illo-kenyerek-sulnek-balatonalmadiban-szabo-sutode Molnár Zoltán: Mesébe illő kenyerek sülnek Balatonalmádiban - Szabó Sütöde]
*[http://magyarkonyhaonline.hu/legjobbhelyek/top-10-pek TOP 10 pékség – Magyar Konyha Online]
*[http://nava.hu/id/194016/ ...A kenyérben a lelkünk is benne van...]
*[http://pkkk.hu/index.php/videok/2022-esemenyek/74/a-szabo-pekseg Koszteczky László filmje a Szabó Pékségről]
*[http://pkkk.hu/index.php/videok/2022-esemenyek/75/ertektar-szabo-pekseg-emlektabla-avatas Emléktábla avatás a Szabó Pékség falán]

</div>

[[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]]

Szabó pékség

2022-04-06T07:35:30Z

Kacce: /* Hivatkozások */

<div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:99%; background-color:#FFF5EE;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">

<h2 style="padding:3px; background:#489342; color:#fff; text-align:center; font-weight:bold; font-size:140%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">Balatonalmádi Értéktár - Agrár- és élelmiszergazdaság</h2>

[[Image:Szabo_002.jpg|thumb|right|250px]]

Szabó Gyula 1936-ban érkezett Almádiba, mint munkát kereső péklegény. Az Albrecht pékségnél talált állást, majd két évvel később 1938-ban a bátyjával kibérelte a Hattyú pékséget, s a hozzá tartozó épületet. A napi munka mellett két kezével hozta rendbe a lerobbant állapotban lévő épületet és műhelyt, amit aztán 1945-ben bombatalálat ért és teljesen elpusztult. Az újjáépítés 1946. december 25-re fejeződött be.

1952-ben államosították az üzletet, amiről Szabó Gyula ezt mondta: "...a saját helyemen, mint vállalati munkás dolgoztam..." Innen ment nyugdíjba 1978-ban, ám a munkát folytatta és egy reggelizőt is üzemeltetett a pékség mellett.

Jelenleg a lánya, Nagy Árpádné Szabó Éva - a tanárnőből lett pékmester -, unokája, Nagy Zsuzsanna, hegedűművész és volt segédje, Gáspár Zoltán üzemeltetik a pékséget, amelyben fatüzelésű kemencében készítik a mai napig a kenyeret, olyan mintha megállt volna az idő.

A kenyér készítéséhez csak az alapvető alapanyagokat használják: liszt, só víz és élesztő, kovászos technológiával, így a kenyér egy egész hétig friss tud maradni. Sem a kenyérhez sem a süteményekhez adalékanyagot nem használnak. A munka nagy része kézimunka, ezért a kenyér átlagosan 12 óra alatt készül el, amelyhez tizenegyszer kell hozzányúlni, megforgatni, áthelyezni, mire a vevőkhöz kerül.

A sütés hagyományos magyar kemencében történik, amely boltozata samottéglából készült tufa aljzattal, a felfűtés során áthevül és tartja a meleget.

A kemencébe a fát délben berakják, estére átszárad, akkor elgyújtják és leég, mire a bedagasztott kenyér megkel. A kemence felső részében a meleg hatására a kenyértészta felemelkedik, ezután átrakásra kerül az alsó részbe és ott készre sül. Ezt nevezik rávetéses technikának.

Hogy mitől is finom a Szabó-kenyér? Talán erre ad választ a pékségről készült dokumentumfilm, melynek a címe "...A kenyérben a lelkünk is benne van..."

A pékségnek Balatonalmádi Város Önkormányzata 2011-ben (222/2011. (VII. 20.) önkormányzati határozatával) a város gasztronómiai gyarapításában és védelmében kifejtett több évtizedes tevékenysége elismeréseként - alapításának 75. évfordulója alkalmából - Balatonalmádi város érdemérmet adományozott.
2021-ben Nagy Árpádné Szabó Éva Balatonalmádi díszpolgára lett.

{{Indoklás
|település=Balatonalmádi
|határozat=
|címer=Cimer.jpg
|igazítás=left
|méret=100
|indoklás=A pékségben hagyományos technológiával, adalékanyagok nélkül készül a kenyér és a pékáru – mind a mai napig.
}}

<center>
<gallery mode="packed" heights="260px" perrow="5" >
Fájl:Pekseg_01.jpg|Szabó Gyula
Fájl:Pekseg_uau01.jpg|Kemence
Fájl:Pekseg_uau02.jpg|Kemence
Fájl:Pekseg_uau03.jpg|Kenyér áthelyezése
</gallery>
</center>

==Hivatkozások==
*[https://balatonalmadi.hu/onkormanyzat/diszpolgarok-kituntetettek/balatonalmadi-varosert-erdemeremmel-kituntetettek Kitüntetettjeink – balatonalmadi.hu]
*[https://welovebalaton.hu/cikk/2016/6/8/mesebe-illo-kenyerek-sulnek-balatonalmadiban-szabo-sutode Molnár Zoltán: Mesébe illő kenyerek sülnek Balatonalmádiban - Szabó Sütöde]
*[http://magyarkonyhaonline.hu/legjobbhelyek/top-10-pek TOP 10 pékség – Magyar Konyha Online]
*[http://nava.hu/id/194016/ ...A kenyérben a lelkünk is benne van...]
*[http://pkkk.hu/index.php/videok/2022-esemenyek/74/a-szabo-pekseg Koszteczky László filmje a Szabó Pékségről]

</div>

[[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]]

Szabó pékség

2022-04-06T07:34:13Z

Kacce:

<div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:99%; background-color:#FFF5EE;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">

<h2 style="padding:3px; background:#489342; color:#fff; text-align:center; font-weight:bold; font-size:140%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">Balatonalmádi Értéktár - Agrár- és élelmiszergazdaság</h2>

[[Image:Szabo_002.jpg|thumb|right|250px]]

Szabó Gyula 1936-ban érkezett Almádiba, mint munkát kereső péklegény. Az Albrecht pékségnél talált állást, majd két évvel később 1938-ban a bátyjával kibérelte a Hattyú pékséget, s a hozzá tartozó épületet. A napi munka mellett két kezével hozta rendbe a lerobbant állapotban lévő épületet és műhelyt, amit aztán 1945-ben bombatalálat ért és teljesen elpusztult. Az újjáépítés 1946. december 25-re fejeződött be.

1952-ben államosították az üzletet, amiről Szabó Gyula ezt mondta: "...a saját helyemen, mint vállalati munkás dolgoztam..." Innen ment nyugdíjba 1978-ban, ám a munkát folytatta és egy reggelizőt is üzemeltetett a pékség mellett.

Jelenleg a lánya, Nagy Árpádné Szabó Éva - a tanárnőből lett pékmester -, unokája, Nagy Zsuzsanna, hegedűművész és volt segédje, Gáspár Zoltán üzemeltetik a pékséget, amelyben fatüzelésű kemencében készítik a mai napig a kenyeret, olyan mintha megállt volna az idő.

A kenyér készítéséhez csak az alapvető alapanyagokat használják: liszt, só víz és élesztő, kovászos technológiával, így a kenyér egy egész hétig friss tud maradni. Sem a kenyérhez sem a süteményekhez adalékanyagot nem használnak. A munka nagy része kézimunka, ezért a kenyér átlagosan 12 óra alatt készül el, amelyhez tizenegyszer kell hozzányúlni, megforgatni, áthelyezni, mire a vevőkhöz kerül.

A sütés hagyományos magyar kemencében történik, amely boltozata samottéglából készült tufa aljzattal, a felfűtés során áthevül és tartja a meleget.

A kemencébe a fát délben berakják, estére átszárad, akkor elgyújtják és leég, mire a bedagasztott kenyér megkel. A kemence felső részében a meleg hatására a kenyértészta felemelkedik, ezután átrakásra kerül az alsó részbe és ott készre sül. Ezt nevezik rávetéses technikának.

Hogy mitől is finom a Szabó-kenyér? Talán erre ad választ a pékségről készült dokumentumfilm, melynek a címe "...A kenyérben a lelkünk is benne van..."

A pékségnek Balatonalmádi Város Önkormányzata 2011-ben (222/2011. (VII. 20.) önkormányzati határozatával) a város gasztronómiai gyarapításában és védelmében kifejtett több évtizedes tevékenysége elismeréseként - alapításának 75. évfordulója alkalmából - Balatonalmádi város érdemérmet adományozott.
2021-ben Nagy Árpádné Szabó Éva Balatonalmádi díszpolgára lett.

{{Indoklás
|település=Balatonalmádi
|határozat=
|címer=Cimer.jpg
|igazítás=left
|méret=100
|indoklás=A pékségben hagyományos technológiával, adalékanyagok nélkül készül a kenyér és a pékáru – mind a mai napig.
}}

<center>
<gallery mode="packed" heights="260px" perrow="5" >
Fájl:Pekseg_01.jpg|Szabó Gyula
Fájl:Pekseg_uau01.jpg|Kemence
Fájl:Pekseg_uau02.jpg|Kemence
Fájl:Pekseg_uau03.jpg|Kenyér áthelyezése
</gallery>
</center>

==Hivatkozások==
*[https://balatonalmadi.hu/onkormanyzat/diszpolgarok-kituntetettek/balatonalmadi-varosert-erdemeremmel-kituntetettek Kitüntetettjeink – balatonalmadi.hu]
*[https://welovebalaton.hu/cikk/2016/6/8/mesebe-illo-kenyerek-sulnek-balatonalmadiban-szabo-sutode Molnár Zoltán: Mesébe illő kenyerek sülnek Balatonalmádiban - Szabó Sütöde]
*[http://magyarkonyhaonline.hu/legjobbhelyek/top-10-pek TOP 10 pékség – Magyar Konyha Online]
*[http://nava.hu/id/194016/ ...A kenyérben a lelkünk is benne van...]

</div>

[[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]]

Szabó pékség

2022-04-06T07:33:08Z

Kacce: /* Hivatkozások */

<div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:99%; background-color:#FFF5EE;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">

<h2 style="padding:3px; background:#489342; color:#fff; text-align:center; font-weight:bold; font-size:140%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">Balatonalmádi Értéktár - Agrár- és élelmiszergazdaság</h2>

[[Image:Szabo_002.jpg|thumb|right|250px]]

Szabó Gyula 1936-ban érkezett Almádiba, mint munkát kereső péklegény. Az Albrecht pékségnél talált állást, majd két évvel később 1938-ban a bátyjával kibérelte a Hattyú pékséget, s a hozzá tartozó épületet. A napi munka mellett két kezével hozta rendbe a lerobbant állapotban lévő épületet és műhelyt, amit aztán 1945-ben bombatalálat ért és teljesen elpusztult. Az újjáépítés 1946. december 25-re fejeződött be.

1952-ben államosították az üzletet, amiről Szabó Gyula ezt mondta: "...a saját helyemen, mint vállalati munkás dolgoztam..." Innen ment nyugdíjba 1978-ban, ám a munkát folytatta és egy reggelizőt is üzemeltetett a pékség mellett.

Jelenleg a lánya, Nagy Árpádné Szabó Éva - a tanárnőből lett pékmester -, unokája, Nagy Zsuzsanna, hegedűművész és volt segédje, Gáspár Zoltán üzemeltetik a pékséget, amelyben fatüzelésű kemencében készítik a mai napig a kenyeret, olyan mintha megállt volna az idő.

A kenyér készítéséhez csak az alapvető alapanyagokat használják: liszt, só víz és élesztő, kovászos technológiával, így a kenyér egy egész hétig friss tud maradni. Sem a kenyérhez sem a süteményekhez adalékanyagot nem használnak. A munka nagy része kézimunka, ezért a kenyér átlagosan 12 óra alatt készül el, amelyhez tizenegyszer kell hozzányúlni, megforgatni, áthelyezni, mire a vevőkhöz kerül.

A sütés hagyományos magyar kemencében történik, amely boltozata samottéglából készült tufa aljzattal, a felfűtés során áthevül és tartja a meleget.

A kemencébe a fát délben berakják, estére átszárad, akkor elgyújtják és leég, mire a bedagasztott kenyér megkel. A kemence felső részében a meleg hatására a kenyértészta felemelkedik, ezután átrakásra kerül az alsó részbe és ott készre sül. Ezt nevezik rávetéses technikának.

Hogy mitől is finom a Szabó-kenyér? Talán erre ad választ a pékségről készült dokumentumfilm, melynek a címe "...A kenyérben a lelkünk is benne van..."

A pékségnek Balatonalmádi Város Önkormányzata 2011-ben (222/2011. (VII. 20.) önkormányzati határozatával) a város gasztronómiai gyarapításában és védelmében kifejtett több évtizedes tevékenysége elismeréseként - alapításának 75. évfordulója alkalmából - Balatonalmádi város érdemérmet adományozott.

{{Indoklás
|település=Balatonalmádi
|határozat=
|címer=Cimer.jpg
|igazítás=left
|méret=100
|indoklás=A pékségben hagyományos technológiával, adalékanyagok nélkül készül a kenyér és a pékáru – mind a mai napig.
}}

<center>
<gallery mode="packed" heights="260px" perrow="5" >
Fájl:Pekseg_01.jpg|Szabó Gyula
Fájl:Pekseg_uau01.jpg|Kemence
Fájl:Pekseg_uau02.jpg|Kemence
Fájl:Pekseg_uau03.jpg|Kenyér áthelyezése
</gallery>
</center>

==Hivatkozások==
*[https://balatonalmadi.hu/onkormanyzat/diszpolgarok-kituntetettek/balatonalmadi-varosert-erdemeremmel-kituntetettek Kitüntetettjeink – balatonalmadi.hu]
*[https://welovebalaton.hu/cikk/2016/6/8/mesebe-illo-kenyerek-sulnek-balatonalmadiban-szabo-sutode Molnár Zoltán: Mesébe illő kenyerek sülnek Balatonalmádiban - Szabó Sütöde]
*[http://magyarkonyhaonline.hu/legjobbhelyek/top-10-pek TOP 10 pékség – Magyar Konyha Online]
*[http://nava.hu/id/194016/ ...A kenyérben a lelkünk is benne van...]

</div>

[[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]]

Szabó pékség

2022-04-06T07:32:54Z

Kacce: /* Hivatkozások */

<div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:99%; background-color:#FFF5EE;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">

<h2 style="padding:3px; background:#489342; color:#fff; text-align:center; font-weight:bold; font-size:140%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">Balatonalmádi Értéktár - Agrár- és élelmiszergazdaság</h2>

[[Image:Szabo_002.jpg|thumb|right|250px]]

Szabó Gyula 1936-ban érkezett Almádiba, mint munkát kereső péklegény. Az Albrecht pékségnél talált állást, majd két évvel később 1938-ban a bátyjával kibérelte a Hattyú pékséget, s a hozzá tartozó épületet. A napi munka mellett két kezével hozta rendbe a lerobbant állapotban lévő épületet és műhelyt, amit aztán 1945-ben bombatalálat ért és teljesen elpusztult. Az újjáépítés 1946. december 25-re fejeződött be.

1952-ben államosították az üzletet, amiről Szabó Gyula ezt mondta: "...a saját helyemen, mint vállalati munkás dolgoztam..." Innen ment nyugdíjba 1978-ban, ám a munkát folytatta és egy reggelizőt is üzemeltetett a pékség mellett.

Jelenleg a lánya, Nagy Árpádné Szabó Éva - a tanárnőből lett pékmester -, unokája, Nagy Zsuzsanna, hegedűművész és volt segédje, Gáspár Zoltán üzemeltetik a pékséget, amelyben fatüzelésű kemencében készítik a mai napig a kenyeret, olyan mintha megállt volna az idő.

A kenyér készítéséhez csak az alapvető alapanyagokat használják: liszt, só víz és élesztő, kovászos technológiával, így a kenyér egy egész hétig friss tud maradni. Sem a kenyérhez sem a süteményekhez adalékanyagot nem használnak. A munka nagy része kézimunka, ezért a kenyér átlagosan 12 óra alatt készül el, amelyhez tizenegyszer kell hozzányúlni, megforgatni, áthelyezni, mire a vevőkhöz kerül.

A sütés hagyományos magyar kemencében történik, amely boltozata samottéglából készült tufa aljzattal, a felfűtés során áthevül és tartja a meleget.

A kemencébe a fát délben berakják, estére átszárad, akkor elgyújtják és leég, mire a bedagasztott kenyér megkel. A kemence felső részében a meleg hatására a kenyértészta felemelkedik, ezután átrakásra kerül az alsó részbe és ott készre sül. Ezt nevezik rávetéses technikának.

Hogy mitől is finom a Szabó-kenyér? Talán erre ad választ a pékségről készült dokumentumfilm, melynek a címe "...A kenyérben a lelkünk is benne van..."

A pékségnek Balatonalmádi Város Önkormányzata 2011-ben (222/2011. (VII. 20.) önkormányzati határozatával) a város gasztronómiai gyarapításában és védelmében kifejtett több évtizedes tevékenysége elismeréseként - alapításának 75. évfordulója alkalmából - Balatonalmádi város érdemérmet adományozott.

{{Indoklás
|település=Balatonalmádi
|határozat=
|címer=Cimer.jpg
|igazítás=left
|méret=100
|indoklás=A pékségben hagyományos technológiával, adalékanyagok nélkül készül a kenyér és a pékáru – mind a mai napig.
}}

<center>
<gallery mode="packed" heights="260px" perrow="5" >
Fájl:Pekseg_01.jpg|Szabó Gyula
Fájl:Pekseg_uau01.jpg|Kemence
Fájl:Pekseg_uau02.jpg|Kemence
Fájl:Pekseg_uau03.jpg|Kenyér áthelyezése
</gallery>
</center>

==Hivatkozások==
*[https://balatonalmadi.hu/onkormanyzat/diszpolgarok-kituntetettek/balatonalmadi-varosert-erdemeremmel-kituntetettek Kitüntetettjeink – balatonalmadi.hu]
*[https://welovebalaton.hu/cikk/2016/6/8/mesebe-illo-kenyerek-sulnek-balatonalmadiban-szabo-sutode Molnár Zoltán : Mesébe illő kenyerek sülnek Balatonalmádiban - Szabó Sütöde]
*[http://magyarkonyhaonline.hu/legjobbhelyek/top-10-pek TOP 10 pékség – Magyar Konyha Online]
*[http://nava.hu/id/194016/ ...A kenyérben a lelkünk is benne van...]

</div>

[[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]]

Szabó pékség

2022-04-06T07:30:55Z

Kacce: /* Hivatkozások */

<div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:99%; background-color:#FFF5EE;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">

<h2 style="padding:3px; background:#489342; color:#fff; text-align:center; font-weight:bold; font-size:140%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">Balatonalmádi Értéktár - Agrár- és élelmiszergazdaság</h2>

[[Image:Szabo_002.jpg|thumb|right|250px]]

Szabó Gyula 1936-ban érkezett Almádiba, mint munkát kereső péklegény. Az Albrecht pékségnél talált állást, majd két évvel később 1938-ban a bátyjával kibérelte a Hattyú pékséget, s a hozzá tartozó épületet. A napi munka mellett két kezével hozta rendbe a lerobbant állapotban lévő épületet és műhelyt, amit aztán 1945-ben bombatalálat ért és teljesen elpusztult. Az újjáépítés 1946. december 25-re fejeződött be.

1952-ben államosították az üzletet, amiről Szabó Gyula ezt mondta: "...a saját helyemen, mint vállalati munkás dolgoztam..." Innen ment nyugdíjba 1978-ban, ám a munkát folytatta és egy reggelizőt is üzemeltetett a pékség mellett.

Jelenleg a lánya, Nagy Árpádné Szabó Éva - a tanárnőből lett pékmester -, unokája, Nagy Zsuzsanna, hegedűművész és volt segédje, Gáspár Zoltán üzemeltetik a pékséget, amelyben fatüzelésű kemencében készítik a mai napig a kenyeret, olyan mintha megállt volna az idő.

A kenyér készítéséhez csak az alapvető alapanyagokat használják: liszt, só víz és élesztő, kovászos technológiával, így a kenyér egy egész hétig friss tud maradni. Sem a kenyérhez sem a süteményekhez adalékanyagot nem használnak. A munka nagy része kézimunka, ezért a kenyér átlagosan 12 óra alatt készül el, amelyhez tizenegyszer kell hozzányúlni, megforgatni, áthelyezni, mire a vevőkhöz kerül.

A sütés hagyományos magyar kemencében történik, amely boltozata samottéglából készült tufa aljzattal, a felfűtés során áthevül és tartja a meleget.

A kemencébe a fát délben berakják, estére átszárad, akkor elgyújtják és leég, mire a bedagasztott kenyér megkel. A kemence felső részében a meleg hatására a kenyértészta felemelkedik, ezután átrakásra kerül az alsó részbe és ott készre sül. Ezt nevezik rávetéses technikának.

Hogy mitől is finom a Szabó-kenyér? Talán erre ad választ a pékségről készült dokumentumfilm, melynek a címe "...A kenyérben a lelkünk is benne van..."

A pékségnek Balatonalmádi Város Önkormányzata 2011-ben (222/2011. (VII. 20.) önkormányzati határozatával) a város gasztronómiai gyarapításában és védelmében kifejtett több évtizedes tevékenysége elismeréseként - alapításának 75. évfordulója alkalmából - Balatonalmádi város érdemérmet adományozott.

{{Indoklás
|település=Balatonalmádi
|határozat=
|címer=Cimer.jpg
|igazítás=left
|méret=100
|indoklás=A pékségben hagyományos technológiával, adalékanyagok nélkül készül a kenyér és a pékáru – mind a mai napig.
}}

<center>
<gallery mode="packed" heights="260px" perrow="5" >
Fájl:Pekseg_01.jpg|Szabó Gyula
Fájl:Pekseg_uau01.jpg|Kemence
Fájl:Pekseg_uau02.jpg|Kemence
Fájl:Pekseg_uau03.jpg|Kenyér áthelyezése
</gallery>
</center>

==Hivatkozások==
*[https://balatonalmadi.hu/onkormanyzat/diszpolgarok-kituntetettek/balatonalmadi-varosert-erdemeremmel-kituntetettek Kitüntetettjeink – balatonalmadi.hu]
*[http://ilovebalaton.hu/bor-es-gasztro/2013-06-17/itt-vegyed-a-kenyered-szabo-sutode-balatonalmadi Koncz Dávid : Itt vegyed a kenyered: Szabó Sütöde, Balatonalmádi]
*[http://magyarkonyhaonline.hu/legjobbhelyek/top-10-pek TOP 10 pékség – Magyar Konyha Online]
*[http://nava.hu/id/194016/ ...A kenyérben a lelkünk is benne van...]

</div>

[[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]]

Szabó pékség

2022-03-28T12:12:57Z

Kacce:

<div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:99%; background-color:#FFF5EE;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">

<h2 style="padding:3px; background:#489342; color:#fff; text-align:center; font-weight:bold; font-size:140%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">Balatonalmádi Értéktár - Agrár- és élelmiszergazdaság</h2>

[[Image:Szabo_002.jpg|thumb|right|250px]]

Szabó Gyula 1936-ban érkezett Almádiba, mint munkát kereső péklegény. Az Albrecht pékségnél talált állást, majd két évvel később 1938-ban a bátyjával kibérelte a Hattyú pékséget, s a hozzá tartozó épületet. A napi munka mellett két kezével hozta rendbe a lerobbant állapotban lévő épületet és műhelyt, amit aztán 1945-ben bombatalálat ért és teljesen elpusztult. Az újjáépítés 1946. december 25-re fejeződött be.

1952-ben államosították az üzletet, amiről Szabó Gyula ezt mondta: "...a saját helyemen, mint vállalati munkás dolgoztam..." Innen ment nyugdíjba 1978-ban, ám a munkát folytatta és egy reggelizőt is üzemeltetett a pékség mellett.

Jelenleg a lánya, Nagy Árpádné Szabó Éva - a tanárnőből lett pékmester -, unokája, Nagy Zsuzsanna, hegedűművész és volt segédje, Gáspár Zoltán üzemeltetik a pékséget, amelyben fatüzelésű kemencében készítik a mai napig a kenyeret, olyan mintha megállt volna az idő.

A kenyér készítéséhez csak az alapvető alapanyagokat használják: liszt, só víz és élesztő, kovászos technológiával, így a kenyér egy egész hétig friss tud maradni. Sem a kenyérhez sem a süteményekhez adalékanyagot nem használnak. A munka nagy része kézimunka, ezért a kenyér átlagosan 12 óra alatt készül el, amelyhez tizenegyszer kell hozzányúlni, megforgatni, áthelyezni, mire a vevőkhöz kerül.

A sütés hagyományos magyar kemencében történik, amely boltozata samottéglából készült tufa aljzattal, a felfűtés során áthevül és tartja a meleget.

A kemencébe a fát délben berakják, estére átszárad, akkor elgyújtják és leég, mire a bedagasztott kenyér megkel. A kemence felső részében a meleg hatására a kenyértészta felemelkedik, ezután átrakásra kerül az alsó részbe és ott készre sül. Ezt nevezik rávetéses technikának.

Hogy mitől is finom a Szabó-kenyér? Talán erre ad választ a pékségről készült dokumentumfilm, melynek a címe "...A kenyérben a lelkünk is benne van..."

A pékségnek Balatonalmádi Város Önkormányzata 2011-ben (222/2011. (VII. 20.) önkormányzati határozatával) a város gasztronómiai gyarapításában és védelmében kifejtett több évtizedes tevékenysége elismeréseként - alapításának 75. évfordulója alkalmából - Balatonalmádi város érdemérmet adományozott.

{{Indoklás
|település=Balatonalmádi
|határozat=
|címer=Cimer.jpg
|igazítás=left
|méret=100
|indoklás=A pékségben hagyományos technológiával, adalékanyagok nélkül készül a kenyér és a pékáru – mind a mai napig.
}}

<center>
<gallery mode="packed" heights="260px" perrow="5" >
Fájl:Pekseg_01.jpg|Szabó Gyula
Fájl:Pekseg_uau01.jpg|Kemence
Fájl:Pekseg_uau02.jpg|Kemence
Fájl:Pekseg_uau03.jpg|Kenyér áthelyezése
</gallery>
</center>

==Hivatkozások==
*[http://www.balatonalmadi.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=706&Itemid=499&lang=hu Kitüntetettjeink – balatonalmadi.hu]
*[http://ilovebalaton.hu/bor-es-gasztro/2013-06-17/itt-vegyed-a-kenyered-szabo-sutode-balatonalmadi Koncz Dávid : Itt vegyed a kenyered: Szabó Sütöde, Balatonalmádi]
*[http://magyarkonyhaonline.hu/legjobbhelyek/top-10-pek TOP 10 pékség – Magyar Konyha Online]
*[http://nava.hu/id/194016/ ...A kenyérben a lelkünk is benne van...]

</div>

[[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]]

Szabó pékség

2022-03-28T12:03:55Z

Kacce:

<div style="display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:99%; background-color:#FFF5EE;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">

<h2 style="padding:3px; background:#489342; color:#fff; text-align:center; font-weight:bold; font-size:140%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">Balatonalmádi Értéktár - Agrár- és élelmiszergazdaság</h2>

[[Image:Szabo_002.jpg|thumb|right|250px]]

Szabó Gyula 1936-ban érkezett Almádiba, mint munkát kereső péklegény. Az Albrecht pékségnél talált állást, majd két évvel később 1938-ban a bátyjával kibérelte a Hattyú pékséget, s a hozzá tartozó épületet. A napi munka mellett két kezével hozta rendbe a lerobbant állapotban lévő épületet és műhelyt, amit aztán 1945-ben bombatalálat ért és teljesen elpusztult. Az újjáépítés 1946. december 25-re fejeződött be.

1952-ben államosították az üzletet, amiről Szabó Gyula ezt mondta: "...a saját helyemen, mint vállalati munkás dolgoztam..." Innen ment nyugdíjba 1978-ban, ám a munkát folytatta és egy reggelizőt is üzemeltetett a pékség mellett.

Jelenleg a lány Nagy Árpádné Szabó Éva - a tanárnőből lett pékmester -, unokája, Nagy Zsuzsanna, hegedűművész és volt segédje, Gáspár Zoltán üzemeltetik a pékséget, amelyben fatüzelésű kemencében készítik a mai napig a kenyeret, olyan mintha megállt volna az idő.

A kenyér készítéséhez csak az alapvető alapanyagokat használják: liszt, só víz és élesztő, kovászos technológiával, így a kenyér egy egész hétig friss tud maradni. Sem a kenyérhez sem a süteményekhez adalékanyagot nem használnak. A munka nagy része kézimunka, ezért a kenyér átlagosan 12 óra alatt készül el, amelyhez tizenegyszer kell hozzányúlni, megforgatni, áthelyezni, mire a vevőkhöz kerül.

A sütés hagyományos magyar kemencében történik, amely boltozata samottéglából készült tufa aljzattal, a felfűtés során áthevül és tartja a meleget.

A kemencébe a fát délben berakják, estére átszárad, akkor elgyújtják és leég, mire a bedagasztott kenyér megkel. A kemence felső részében a meleg hatására a kenyértészta felemelkedik, ezután átrakásra kerül az alsó részbe és ott készre sül. Ezt nevezik rávetéses technikának.

Hogy mitől is finom a Szabó-kenyér? Talán erre ad választ a pékségről készült dokumentumfilm, melynek a címe "...A kenyérben a lelkünk is benne van..."

A pékségnek Balatonalmádi Város Önkormányzata 2011-ben (222/2011. (VII. 20.) önkormányzati határozatával) a város gasztronómiai gyarapításában és védelmében kifejtett több évtizedes tevékenysége elismeréseként - alapításának 75. évfordulója alkalmából - Balatonalmádi város érdemérmet adományozott.

{{Indoklás
|település=Balatonalmádi
|határozat=
|címer=Cimer.jpg
|igazítás=left
|méret=100
|indoklás=A pékségben hagyományos technológiával, adalékanyagok nélkül készül a kenyér és a pékáru – mind a mai napig.
}}

<center>
<gallery mode="packed" heights="260px" perrow="5" >
Fájl:Pekseg_01.jpg|Szabó Gyula
Fájl:Pekseg_uau01.jpg|Kemence
Fájl:Pekseg_uau02.jpg|Kemence
Fájl:Pekseg_uau03.jpg|Kenyér áthelyezése
</gallery>
</center>

==Hivatkozások==
*[http://www.balatonalmadi.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=706&Itemid=499&lang=hu Kitüntetettjeink – balatonalmadi.hu]
*[http://ilovebalaton.hu/bor-es-gasztro/2013-06-17/itt-vegyed-a-kenyered-szabo-sutode-balatonalmadi Koncz Dávid : Itt vegyed a kenyered: Szabó Sütöde, Balatonalmádi]
*[http://magyarkonyhaonline.hu/legjobbhelyek/top-10-pek TOP 10 pékség – Magyar Konyha Online]
*[http://nava.hu/id/194016/ ...A kenyérben a lelkünk is benne van...]

</div>

[[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]]