Helyismeret - Felhasználó közreműködései [hu]

Harmath Jenő

2011-06-26T09:09:40Z

Vplexikon:

HARMATH Jenő (Tab, 1919. okt. 2.–1997. aug. 15.) megyei tanácselnök, egyetemi főtitkár.

====== Élete ======

Kaposvárott négy polgárit végzett, később közigazgatási tanfolyamon jegyzői oklevelet, 1959-ben a jogi egyetemen felsőfokú diplomát szerzett. Barcson kezdett dolgozni, 1946 és 1948 között a marcali járás jegyzője, majd néhány hónapig Somogy vármegye másodfőjegyzője. 1948-ban került [[Veszprém]]be, ahol először vármegyei alispánként dolgozott. Az 1950. évi tanácsválasztások után megyei tanácselnök Veszprémben. 1951 nyarán a beszolgáltatási tervek teljesítésének elmaradása miatt leváltották. Kinevezték a [[Veszprémi Vegyipari Egyetem]] tanulmányi osztálya, dékáni-, majd rektori hivatala vezetőjének, később az egyetem főtitkárának. Ezt a munkakört (három év kivételével) nyugállományba vonulásáig töltötte be. Közben 1966-tól 1970-ig a Magyar Szocialista Munkáspárt veszprémi pártiskolájának és [[Marxizmus–Leninizmus Esti Egyetem]]ének igazgatója. Társadalmi munkában 16 évig a [[Veszprémi Haladás Sportklub]] labdarúgó szakosztályának vezetője, majd elnöke volt. 1983-tól, nyugdíjasként Marcali városában gombaszakértőként dolgozott.

====== Irodalom ======

KIS Dezső–Dr. SIPŐCZ József: VTC–VSE. 75 év Veszprém sportjáért. (Szerk.: HORVÁTH József.) Vp., 1987.

Harmath Jenő

2011-06-26T09:07:43Z

Vplexikon:

HARMATH Jenő (Tab, 1919. okt. 2.–1997. aug. 15.) megyei tanácselnök, egyetemi főtitkár.

====== Élete ======

Kaposvárott négy polgárit végzett, később közigazgatási tanfolyamon jegyzői oklevelet, 1959-ben a jogi egyetemen felsőfokú diplomát szerzett. Barcson kezdett dolgozni, 1946 és 1948 között a marcali járás jegyzője, majd néhány hónapig Somogy vármegye másodfőjegyzője. 1948-ban került [[Veszprém]]be, ahol először vármegyei alispánként dolgozott. Az 1950. évi tanácsválasztások után megyei tanácselnök Veszprémben. 1951 nyarán a beszolgáltatási tervek teljesítésének elmaradása miatt leváltották. Kinevezték a Veszprémi Vegyipari Egyetem tanulmányi osztálya, dékáni-, majd rektori hivatala vezetőjének, később az egyetem főtitkárának. Ezt a munkakört (három év kivételével) nyugállományba vonulásáig töltötte be. Közben 1966-tól 1970-ig a Magyar Szocialista Munkáspárt veszprémi pártiskolájának és Marxizmus–Leninizmus Esti Egyetemének igazgatója. Társadalmi munkában 16 évig a Veszprémi Haladás Sportklub labdarúgó szakosztályának vezetője, majd elnöke volt. 1983-tól, nyugdíjasként Marcali városában gombaszakértőként dolgozott.

====== Irodalom ======

KIS Dezső–Dr. SIPŐCZ József: VTC–VSE. 75 év Veszprém sportjáért. (Szerk.: HORVÁTH József.) Vp., 1987.

Harmath Jenő

2011-06-26T09:05:49Z

Vplexikon:

HARMATH Jenő (Tab, 1919. okt. 2.–1997. aug. 15.) megyei tanácselnök, egyetemi főtitkár.

====== Élete ======

Kaposvárott négy polgárit végzett, később közigazgatási tanfolyamon jegyzői oklevelet, 1959-ben a jogi egyetemen felsőfokú diplomát szerzett. Barcson kezdett dolgozni, 1946 és 1948 között a marcali járás jegyzője, majd néhány hónapig Somogy vármegye másodfőjegyzője. 1948-ban került Veszprémbe, ahol először vármegyei alispánként dolgozott. Az 1950. évi tanácsválasztások után megyei tanácselnök Veszprémben. 1951 nyarán a beszolgáltatási tervek teljesítésének elmaradása miatt leváltották. Kinevezték a Veszprémi Vegyipari Egyetem tanulmányi osztálya, dékáni-, majd rektori hivatala vezetőjének, később az egyetem főtitkárának. Ezt a munkakört (három év kivételével) nyugállományba vonulásáig töltötte be. Közben 1966-tól 1970-ig a Magyar Szocialista Munkáspárt veszprémi pártiskolájának és Marxizmus–Leninizmus Esti Egyetemének igazgatója. Társadalmi munkában 16 évig a Veszprémi Haladás Sportklub labdarúgó szakosztályának vezetője, majd elnöke volt. 1983-tól, nyugdíjasként Marcali városában gombaszakértőként dolgozott.

====== Irodalom ======

KIS Dezső–Dr. SIPŐCZ József: VTC–VSE. 75 év Veszprém sportjáért. (Szerk.: HORVÁTH József.) Vp., 1987.

Harmath Jenő

2011-06-26T09:04:15Z

Vplexikon: Új oldal, tartalma: „Harmath Jenő (Tab, 1919. okt. 2.–1997. aug. 15.) megyei tanácselnök, egyetemi főtitkár. Kaposvárott négy polgárit végzett, később közigazgatási tanfolyamo...”

Harmath Jenő (Tab, 1919. okt. 2.–1997. aug. 15.) megyei tanácselnök, egyetemi főtitkár.

Kaposvárott négy polgárit végzett, később közigazgatási tanfolyamon jegyzői oklevelet, 1959-ben a jogi egyetemen felsőfokú diplomát szerzett. Barcson kezdett dolgozni, 1946 és 1948 között a marcali járás jegyzője, majd néhány hónapig Somogy vármegye másodfőjegyzője. 1948-ban került Veszprémbe, ahol először vármegyei alispánként dolgozott. Az 1950. évi tanácsválasztások után megyei tanácselnök Veszprémben. 1951 nyarán a beszolgáltatási tervek teljesítésének elmaradása miatt leváltották. Kinevezték a Veszprémi Vegyipari Egyetem tanulmányi osztálya, dékáni-, majd rektori hivatala vezetőjének, később az egyetem főtitkárának. Ezt a munkakört (három év kivételével) nyugállományba vonulásáig töltötte be. Közben 1966-tól 1970-ig a Magyar Szocialista Munkáspárt veszprémi pártiskolájának és Marxizmus–Leninizmus Esti Egyetemének igazgatója. Társadalmi munkában 16 évig a Veszprémi Haladás Sportklub labdarúgó szakosztályának vezetője, majd elnöke volt. 1983-tól, nyugdíjasként Marcali városában gombaszakértőként dolgozott.

I.: KIS Dezső–Dr. SIPŐCZ József: VTC–VSE. 75 év Veszprém sportjáért. (Szerk.: HORVÁTH József.) Vp., 1987.

Gáncs Lajos

2011-06-26T09:00:20Z

Vplexikon:

(Pápa, 1938. júl. 7.-Pápa, 2009. febr. 2.) agrármérnök, igazgató. [[Image:Gancslajos.jpg|thumb|right|150px]]

=== Élete ===

Gáncs Lajos Pápán született 1938. július 7-én. 1956-ban végzett [http://www.turri-papa.sulinet.hu/ Türr István Gimnázium]ban Pápán. 1961-ban [http://www.georgikon.hu/ Agrártudományi Főiskolán] Keszthelyen. 1976-ban Politikai Főiskola, agrárpolitika szak, Budapest. 1975-ben egyetemi doktor, Keszthely. 1961-1962-ben gyakornok a Petőfi Tsz-ben, Takácsiban, 1962-ben a Malomsoki Szebb Jövő Tsz-ben. Az 1962-1965-ös években főmezőgazdász a Csikvándi Szabad Nép Tsz-ben. 1965 és 1976 között a Pápai Járási Pártbizottság munkatársa, osztályvezetője. 1976-tól 1989-ig a Veszprém Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmiszeripari, 1990-1991-ben termelésellátási és piacfelügyeleti osztályának vezetője, 1991-1992-ben a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal főmunkatársa. 1992 és 1995 között az Autotechnikai Vállalat somlóvásárhelyi üdülőjének vezetője. 1996-tól 1999-ig a veszprémi Királykert Rt. vezérigazgatója, 1998-1999-ben a városlődi Hajnal Kft. és Forráskút Kft. ügyvezető igazgatója. 1965-től a MAE tagja, 1977 és 1989 között megyei alelnök, 1989-től 1995-ig elnökségi tag, az 1990-1995-ös években az országos választmány, 2000-től az Országos Senior Bizottságának tagja. 1979-től TIT-tag, 1979 és 1989 között az Országos Választmánynak és a megyei elnökségnek tagja. 1977-től a [http://www.veab.mta.hu/ VEAB] Agrártudományi Szakbizottság különböző munkabizottságai, valamint Üzemszervezési Munkabizottság tagja. 1979-től a Veszprémi Múzeum Baráti Kör alapító tagja, jelenleg elnökségi tag. 1989-től [http://artportal.hu/intezmenyek/veszprem_megyei_muveszeti_ceh_mkitsz_tag Veszprémi Művész Céh] alapító tagja. 1976-tól 1979-ig a [http://www.georgikon.hu/ Keszthelyi Egyetem] Egyetemi Tanácsa, a Csopaki Borrend, a [http://www.borrend.hu/Borrend26/Borrend26.htm Badacsonyi Vinum Vulcanum], a [http://www.borrend.hu/Borrend21/borrend21.htm Szent Vince Borrend] Szeged, tagja. A [http://www.borrend.hu/Borrend31/borrend31.htm Somlói Borrend] ötletadó és alapító tagja. A Somló hegy Alapítvány Kuratórium tagja és a Kereskedők a Nyugdíjasokért alapítvány alapító és kuratóriumi tagja. 1980 és 1990 között a Bakony Vegyész TC atlétikai szakosztály elnöke, 1990-től 1995-ig a [http://www.masz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=923:vedac&catid=89:klubok&Itemid=102 VEDAC] alapító első elnöke. Kutatási területe az agrárigazgatás, agrártörténelem, agrárpolitika, mezőgazdasági üzemek működése, szervezetei.
A pápai Alsóvárosi temetőben nyugszik.

=== Díjak ===

:1977 MAE Aranykoszorús Jelvény
:1979 Veszprém Megyéért arany
:1979 Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért
:1981 Kiváló Társadalmi Munkáért
:1982 Kiváló Munkáért
:1984 Ifjúságért Érdemérem
:1985, 1995 Pro Re Rustica Promovenda (MAE)
:1986 Eredményes Fásításért Emlékérem
:1988 Tűzbiztonsági Érem arany
:1989 Honvédelmi Érdemérem
:1989 TIT Aranykoszorús Jelvény
:1979., 1987 Munka Érdemrend ezüst, arany
:1986 Szocialista Kultúráért
:A Magyar Atlétikáért ezüst
:1995 Esterházy Miksa-emlékplakett
:2000 Pápa Millenniumi Emlékérme

=== Művei ===

:Veszprém megye mezőgazdasági termelőszövetkezetei 1948-1983. (Társszerző, szerkesztőbizottsági tag.) Veszprém, 1985.
:Az átmenet, avagy Veszprém megye a rendszerváltás időszakában. (Társszerző.) Veszprém. 1995.
:Tudományos eredmények hasznosítása a megye mezőgazdaságában. Veszprém, 1984.
:Veszprém megye kézikönyve. I-II. rész. (társszerző.) Szekszárd. 1999.
:Az egyesült romándi Lenin Termelőszövetkezet története. (Doktori értekezés.) Keszthely, 1975., 1976.
:A mezőgazdasági üzemek területi koncentrációja és hatása a termelés szakosodására. (Szakdolgozat.) Bp. 1976. 1990. - (Dokumentum-összeállítás Dr. Rakk István agrármérnök munkájáról. Készült 10 példányban.) Veszprém, 1990.
:Magyar Állatorvosok Lapja, 1982. jún.
:Kisállattenyésztők Lapja, 1984, 1988. 7. sz.
:Gazdálkodás, 1981. 4. sz.
:Állam és Igazgatás, 1982. 11. sz.
:Kistermelők Lapja, 1984. 11. sz., 1988. 8. sz., 1989. 10. sz.
:Világ Mezőgazdasága, 1991. - Új Horizont, 1990. 6. sz.
:Honismereti Tanulmányok, 1993.
:Magyar Mezőgazdaság, 1982. 4., 1986. 47., 1987. 33., és 60., 1988. 37., 1990. 1-2., 1991. 19., 1992. szept. számok.

=== Irodalom ===

:Napló, 1962. aug. 2., 1973. aug. 2., 1977. márc. 20., 1979. máj. 21., 1979. aug. 15., 1990. márc. 23., 1994. dec.12., 1995. ápr.14., 1995. okt. 10., 2000. márc. 13.
:Céh Újság, Veszprém 1999.
:Veszprémi 7 Nap, 1995. 1. sz.
:Pannon Napló, 1995. márc.18., IKR Bábolna. (Társszerző.) 1983. ápr.
:Ki kicsoda a magyar szövetkezeti mozgalomban? Bp., 1989.
:A Naplóban rendszeresen tudósítottak a megye mezőgazdaságáról, ebben ~ munkájáról is 1976 és 1991 között.

== Külső hivatkozás ==

{{Sablon:Vpkel}}

{{DEFAULTSORT: Gancs Lajos}}

[[Category:Életrajzok]][[Category:Balatonalmádi]]

Gáncs Lajos

2011-06-26T08:59:36Z

Vplexikon:

(Pápa, 1938. júl. 7.-Pápa, 2009. febr. 2.) agrármérnök, igazgató [[Image:Gancslajos.jpg|thumb|right|150px]]

=== Élete ===

Gáncs Lajos Pápán született 1938. július 7-én. 1956-ban végzett [http://www.turri-papa.sulinet.hu/ Türr István Gimnázium]ban Pápán. 1961-ban [http://www.georgikon.hu/ Agrártudományi Főiskolán] Keszthelyen. 1976-ban Politikai Főiskola, agrárpolitika szak, Budapest. 1975-ben egyetemi doktor, Keszthely. 1961-1962-ben gyakornok a Petőfi Tsz-ben, Takácsiban, 1962-ben a Malomsoki Szebb Jövő Tsz-ben. Az 1962-1965-ös években főmezőgazdász a Csikvándi Szabad Nép Tsz-ben. 1965 és 1976 között a Pápai Járási Pártbizottság munkatársa, osztályvezetője. 1976-tól 1989-ig a Veszprém Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmiszeripari, 1990-1991-ben termelésellátási és piacfelügyeleti osztályának vezetője, 1991-1992-ben a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal főmunkatársa. 1992 és 1995 között az Autotechnikai Vállalat somlóvásárhelyi üdülőjének vezetője. 1996-tól 1999-ig a veszprémi Királykert Rt. vezérigazgatója, 1998-1999-ben a városlődi Hajnal Kft. és Forráskút Kft. ügyvezető igazgatója. 1965-től a MAE tagja, 1977 és 1989 között megyei alelnök, 1989-től 1995-ig elnökségi tag, az 1990-1995-ös években az országos választmány, 2000-től az Országos Senior Bizottságának tagja. 1979-től TIT-tag, 1979 és 1989 között az Országos Választmánynak és a megyei elnökségnek tagja. 1977-től a [http://www.veab.mta.hu/ VEAB] Agrártudományi Szakbizottság különböző munkabizottságai, valamint Üzemszervezési Munkabizottság tagja. 1979-től a Veszprémi Múzeum Baráti Kör alapító tagja, jelenleg elnökségi tag. 1989-től [http://artportal.hu/intezmenyek/veszprem_megyei_muveszeti_ceh_mkitsz_tag Veszprémi Művész Céh] alapító tagja. 1976-tól 1979-ig a [http://www.georgikon.hu/ Keszthelyi Egyetem] Egyetemi Tanácsa, a Csopaki Borrend, a [http://www.borrend.hu/Borrend26/Borrend26.htm Badacsonyi Vinum Vulcanum], a [http://www.borrend.hu/Borrend21/borrend21.htm Szent Vince Borrend] Szeged, tagja. A [http://www.borrend.hu/Borrend31/borrend31.htm Somlói Borrend] ötletadó és alapító tagja. A Somló hegy Alapítvány Kuratórium tagja és a Kereskedők a Nyugdíjasokért alapítvány alapító és kuratóriumi tagja. 1980 és 1990 között a Bakony Vegyész TC atlétikai szakosztály elnöke, 1990-től 1995-ig a [http://www.masz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=923:vedac&catid=89:klubok&Itemid=102 VEDAC] alapító első elnöke. Kutatási területe az agrárigazgatás, agrártörténelem, agrárpolitika, mezőgazdasági üzemek működése, szervezetei.
A pápai Alsóvárosi temetőben nyugszik.

=== Díjak ===

:1977 MAE Aranykoszorús Jelvény
:1979 Veszprém Megyéért arany
:1979 Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért
:1981 Kiváló Társadalmi Munkáért
:1982 Kiváló Munkáért
:1984 Ifjúságért Érdemérem
:1985, 1995 Pro Re Rustica Promovenda (MAE)
:1986 Eredményes Fásításért Emlékérem
:1988 Tűzbiztonsági Érem arany
:1989 Honvédelmi Érdemérem
:1989 TIT Aranykoszorús Jelvény
:1979., 1987 Munka Érdemrend ezüst, arany
:1986 Szocialista Kultúráért
:A Magyar Atlétikáért ezüst
:1995 Esterházy Miksa-emlékplakett
:2000 Pápa Millenniumi Emlékérme

=== Művei ===

:Veszprém megye mezőgazdasági termelőszövetkezetei 1948-1983. (Társszerző, szerkesztőbizottsági tag.) Veszprém, 1985.
:Az átmenet, avagy Veszprém megye a rendszerváltás időszakában. (Társszerző.) Veszprém. 1995.
:Tudományos eredmények hasznosítása a megye mezőgazdaságában. Veszprém, 1984.
:Veszprém megye kézikönyve. I-II. rész. (társszerző.) Szekszárd. 1999.
:Az egyesült romándi Lenin Termelőszövetkezet története. (Doktori értekezés.) Keszthely, 1975., 1976.
:A mezőgazdasági üzemek területi koncentrációja és hatása a termelés szakosodására. (Szakdolgozat.) Bp. 1976. 1990. - (Dokumentum-összeállítás Dr. Rakk István agrármérnök munkájáról. Készült 10 példányban.) Veszprém, 1990.
:Magyar Állatorvosok Lapja, 1982. jún.
:Kisállattenyésztők Lapja, 1984, 1988. 7. sz.
:Gazdálkodás, 1981. 4. sz.
:Állam és Igazgatás, 1982. 11. sz.
:Kistermelők Lapja, 1984. 11. sz., 1988. 8. sz., 1989. 10. sz.
:Világ Mezőgazdasága, 1991. - Új Horizont, 1990. 6. sz.
:Honismereti Tanulmányok, 1993.
:Magyar Mezőgazdaság, 1982. 4., 1986. 47., 1987. 33., és 60., 1988. 37., 1990. 1-2., 1991. 19., 1992. szept. számok.

=== Irodalom ===

:Napló, 1962. aug. 2., 1973. aug. 2., 1977. márc. 20., 1979. máj. 21., 1979. aug. 15., 1990. márc. 23., 1994. dec.12., 1995. ápr.14., 1995. okt. 10., 2000. márc. 13.
:Céh Újság, Veszprém 1999.
:Veszprémi 7 Nap, 1995. 1. sz.
:Pannon Napló, 1995. márc.18., IKR Bábolna. (Társszerző.) 1983. ápr.
:Ki kicsoda a magyar szövetkezeti mozgalomban? Bp., 1989.
:A Naplóban rendszeresen tudósítottak a megye mezőgazdaságáról, ebben ~ munkájáról is 1976 és 1991 között.

== Külső hivatkozás ==

{{Sablon:Vpkel}}

{{DEFAULTSORT: Gancs Lajos}}

[[Category:Életrajzok]][[Category:Balatonalmádi]]

Ács János

2011-04-27T14:54:31Z

Vplexikon:

ÁCS János

(Kaposvár, 1954. szept. 12.–Vp., 2008. dec. 10.) kertészmérnök, polgármester.

====== Élete: ======

1976-ban a Kaposvári Élelmiszeripari Szakközépiskolában érettségizett, majd a Kecskeméti Kertészeti Főiskolán tanult. 1989-ben a Budapesti Kertészeti Egyetemen szerzett oklevelet. 1978-tól 1984-ig a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban gyakornok. 1984 és 1992 között a [[Badacsony]]i Hegyközségí Szövetkezetnél ágazatvezető, majd kereskedelmi főágazat-vezető. 1992–1998-as években Schöller–Budatej Bt regionális kereskedelmi vezetője. 1998-tól [[Tapolca]] város polgármestere. 2003-tól a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség [[Veszprém Megyei Önkormányzat]]i Tagozatának elnöke. A [[Szigliget]]i Hegyközség alapítója és hegybírója.

====== Kitüntetések: ======

2005-ben Ezüstlánc Díjat, 2010-ben Veszprém Megye Közgyűlésétől (posztumusz) Veszprém megye tiszteletbeli polgára címet kapott.

======  Irodalom: ======

Arculatépítő polgármester volt. = Napló, 2008. dec. 12.

[[Category:Életrajzok]]

Ács János

2011-04-27T14:54:02Z

Vplexikon:

Ács János

2011-04-27T14:52:35Z

Vplexikon:

ÁCS János

(Kaposvár, 1954. szept. 12.–Vp., 2008. dec. 10.) kertészmérnök, polgármester.

====== Élete: ======

1976-ban a Kaposvári Élelmiszeripari Szakközépiskolában érettségizett, majd a Kecskeméti Kertészeti Főiskolán tanult. 1989-ben a Budapesti Kertészeti Egyetemen szerzett oklevelet. 1978-tól 1984-ig a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban gyakornok. 1984 és 1992 között a Badacsonyi Hegyközségí Szövetkezetnél ágazatvezető, majd kereskedelmi főágazat-vezető. 1992–1998-as években Schöller–Budatej Bt regionális kereskedelmi vezetője. 1998-tól Tapolca város polgármestere. 2003-tól a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség Veszprém Megyei Önkormányzati Tagozatának elnöke. A Szigligeti Hegyközség alapítója és hegybírója.

====== Kitüntetések: ======

2005-ben Ezüstlánc Díjat, 2010-ben Veszprém Megye Közgyűlésétől (posztumusz) Veszprém megye tiszteletbeli polgára címet kapott.

======  Irodalom: ======

Arculatépítő polgármester volt. = Napló, 2008. dec. 12.

Ács János

2011-04-27T14:50:06Z

Vplexikon: Új oldal, tartalma: „ÁCS János (Kaposvár, 1954. szept. 12.–Vp., 2008. dec. 10.) kertészmérnök, polgármester. 1976-ban a Kaposvári Élelmiszeripari Szakközépiskolában érettségize...”

ÁCS János (Kaposvár, 1954. szept. 12.–Vp., 2008. dec. 10.) kertészmérnök, polgármester. 1976-ban a Kaposvári Élelmiszeripari Szakközépiskolában érettségizett, majd a Kecskeméti Kertészeti Főiskolán tanult. 1989-ben a Budapesti Kertészeti Egyetemen szerzett oklevelet. 1978-tól 1984-ig a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban gyakornok. 1984 és 1992 között a Badacsonyi Hegyközségí Szövetkezetnél ágazatvezető, majd kereskedelmi főágazat-vezető. 1992–1998-as években Schöller–Budatej Bt regionális kereskedelmi vezetője. 1998-tól Tapolca város polgármestere. 2003-tól a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség Veszprém Megyei Önkormányzati Tagozatának elnöke. A Szigligeti Hegyközség alapítója és hegybírója. 2005-ben Ezüstlánc Díjat, 2010-ben Veszprém Megye Közgyűlésétől (posztumusz) Veszprém megye tiszteletbeli polgára címet kapott. I.: Arculatépítő polgármester volt. = N., 2008. dec. 12.

Aba Péter

2011-04-27T14:32:41Z

Vplexikon:

ABA Péter,

1897-ig Atyimovity Péter

(Mohács, 1853.–Vp., 1908. máj. 17.) újságíró, szerkesztő.

====== Élete: ======

1859-ben elveszítette hallását, 1866-ig a váci süketnéma intézet tanulója. 1869 és 1874 között betűszedő, majd dolgozott a Kereskedelmi Minisztériumban és a KSH-ban, később a MÁV-nál tisztviselő. Az 1880-as évektől a magyar siketnémák egyik szervezője, egyletek alapító tagja, lapok indítója és szerkesztője. A siketnéma érdekvédelemmel foglalkozó cikkei és tanulmányai a Siketnémák Lapjában, valamint a Siketnéma–Világ c., általa alapított és kiadott periodikában jelentek meg.

[[Category:Életrajzok]]

Anty Illés

2011-04-27T14:30:02Z

Vplexikon:

ANTY Illés

(Vp., 1906. jún. 30.–Pestszenterzsébet, 1967. jan. 9.) kanonok.

====== Élete: ======

Apja műköszörűs volt. 1924-ben érettségizett Veszprémben. Teológiát Budapesten hallgatott, 1929-ben, Veszprémben szentelték pappá. Még ez évben doktorrá avatták. 1929-től káplán Felsőörsön, a következő évben hitoktató Balatonfüreden, 1932 után Kaposváron. 1936-tól az egyháztörténelem és az egyházjog tanára, tanulmányi felügyelő, szentszéki ügyész, káptalani levéltáros Veszprémben. 1943 után plébános Sümegcsehin, kerületi esperes és tanfelügyelő. 1944-től püspöki tanácsos, 1948-tól alkancellár, tb. és koadjutor kanonok. Tataroztatta a sümegcsehi, bazsi és sümegprágai templomot, valamint a paplakot.

====== Művei: ======

CSAPODY Lajos: ~ 1729–1801. Bp., 1942. (Doktori értekezés.) – Balatonfüred. Vp., 1933. (Plébániák története 1.)

[[Category:Életrajzok]]

Anty Illés

2011-04-27T14:29:36Z

Vplexikon:

Anty Illés

2011-04-27T14:24:41Z

Vplexikon: Új oldal, tartalma: „ANTY Illés (Vp., 1906. jún. 30.–Pestszenterzsébet, 1967. jan. 9.) kanonok. Apja műköszörűs. 1924-ben érettségizett Veszprémben. Teológiát Budapesten hallgato...”

ANTY Illés (Vp., 1906. jún. 30.–Pestszenterzsébet, 1967. jan. 9.) kanonok. Apja műköszörűs. 1924-ben érettségizett Veszprémben. Teológiát Budapesten hallgatott, 1929-ben, Veszprémben szentelték pappá. Még ez évben doktorrá avatták. 1929-től káplán Felsőörsön, a következő évben hitoktató Balatonfüreden, 1932 után Kaposváron. 1936-tól az egyháztörténelem és az egyházjog tanára, tanulmányi felügyelő, szentszéki ügyész, káptalani levéltáros Veszprémben. 1943 után plébános Sümegcsehin, kerületi esperes és tanfelügyelő. 1944-től püspöki tanácsos, 1948-tól alkancellár, tb. és koadjutor kanonok. Tataroztatta a sümegcsehi, bazsi és sümegprágai templomot, valamint a paplakot. M.: CSAPODY Lajos: ~ 1729–1801. Bp., 1942. (Doktori értekezés.) – Balatonfüred. Vp., 1933. (Plébániák története 1.)

Ányos Ignác

2011-04-27T14:06:21Z

Vplexikon:

ÁNYOS Ignác, faiszi

([[Nagyesztergár]], 1761–Vp., 1829. okt. 20.) főszolgabíró.

====== Élete: ======

Munkatársa volt a [[Veszprém]]ben, 1820 és 1824 között megjelenő Egyházi Értekezések és Tudósítások c. folyóiratnak. Jogi kérdésekkel foglalkozott. 1821-ben, Veszprémben megjelent egy latin nyelvű jogi munkája. A Bakonyban lévő helységek úriszékének elnökeként kidolgozta az Urbáriumot, de az nyomtatásban nem jelent meg.

====== Irodalom: ======

SZIKLAY János. – VÁZSONYI VARGA Béla: Veszprém nagyjai A-tól Z-ig. = Vpi Hét, 1992. nov. 27.

[[Category:Életrajzok]]

Ányos Ignác

2011-04-27T14:05:47Z

Vplexikon:

Ányos Ignác

2011-04-27T14:03:17Z

Vplexikon: Új oldal, tartalma: „ÁNYOS Ignác, faiszi (Esztergár, 1761–Vp., 1829. okt. 20.) főszolgabíró. Munkatársa volt a Veszprémben, 1820 és 1824 között megjelenő Egyházi Értekezések ...”

ÁNYOS Ignác, faiszi (Esztergár, 1761–Vp., 1829. okt. 20.) főszolgabíró. Munkatársa volt a Veszprémben, 1820 és 1824 között megjelenő Egyházi Értekezések és Tudósítások c. folyóiratnak. Jogi kérdésekkel foglalkozott. 1821-ben, Veszprémben megjelent egy latin nyelvű jogi munkája. A Bakonyban lévő helységek úriszékének elnökeként kidolgozta az Urbáriumot, de az nyomtatásban nem jelent meg. I.: SZIKLAY János. – VÁZSONYI VARGA Béla: Veszprém nagyjai A-tól Z-ig. = Vpi Hét, 1992. nov. 27.

Ányos Imre

2011-04-27T14:01:19Z

Vplexikon:

ÁNYOS Imre

([[Veszpém]], 1929. máj. 9.–Kapuvár, 1997. okt.) festőművész.

====== Élete: ======

A [[Herend]]i Porcelángyárban tanulta a festést. Szakérettségi után pedagógus-képesítést, majd a Pécsi Pedagógiai Főiskolán rajztanári oklevelet szerzett. Mesterének Tóvári Tóth Istvánt és Cziráki Lajost vallotta. Kapuváron tanított, 1974-ben itt rendezték első kiállítását. Jelentős szerepet játszott a város művészeti életében. Akvarelljeivel a Győr megyei és pedagógus tárlatokon szerepelt. Összefogta és vezette a megyében az amatőrök csoportját, szervezte kiállításaikat. Dolgozott a gyulai és a soproni nyári művészeti telepeken is. Friss hatású vízfestményeivel a fővárosban, 1986-ban mutatkozott be.

====== Irodalom: ======

KLOSS Andor: Kapuvári festő. = Kisalföld, 1976. okt. 19. – GÁRDONYI Béla: Hívnak a hegyek. = Kisalföld, 1977. okt. 17. – VARGA Lajos: Egy akvarellista képei. = Kisalföld, 1986. szept. 16. – SALAMON Nándor.

[[Category:Életrajzok]]

Ányos Imre

2011-04-27T14:00:48Z

Vplexikon:

ÁNYOS Imre

([[Veszpém]]., 1929. máj. 9.–Kapuvár, 1997. okt.) festőművész.

====== Élete: ======

A [[Herend]]i Porcelángyárban tanulta a festést. Szakérettségi után pedagógus-képesítést, majd a Pécsi Pedagógiai Főiskolán rajztanári oklevelet szerzett. Mesterének Tóvári Tóth Istvánt és Cziráki Lajost vallotta. Kapuváron tanított, 1974-ben itt rendezték első kiállítását. Jelentős szerepet játszott a város művészeti életében. Akvarelljeivel a Győr megyei és pedagógus tárlatokon szerepelt. Összefogta és vezette a megyében az amatőrök csoportját, szervezte kiállításaikat. Dolgozott a gyulai és a soproni nyári művészeti telepeken is. Friss hatású vízfestményeivel a fővárosban, 1986-ban mutatkozott be.

====== Irodalom: ======

KLOSS Andor: Kapuvári festő. = Kisalföld, 1976. okt. 19. – GÁRDONYI Béla: Hívnak a hegyek. = Kisalföld, 1977. okt. 17. – VARGA Lajos: Egy akvarellista képei. = Kisalföld, 1986. szept. 16. – SALAMON Nándor.

Ányos Imre

2011-04-27T13:57:33Z

Vplexikon: Új oldal, tartalma: „ÁNYOS Imre (Vp., 1929. máj. 9.–Kapuvár, 1997. okt.) festőművész. A Herendi Porcelángyárban tanulta a festést. Szakérettségi után pedagógus-képesítést, ma...”

ÁNYOS Imre (Vp., 1929. máj. 9.–Kapuvár, 1997. okt.) festőművész. A Herendi Porcelángyárban tanulta a festést. Szakérettségi után pedagógus-képesítést, majd a Pécsi Pedagógiai Főiskolán rajztanári oklevelet szerzett. Mesterének Tóvári Tóth Istvánt és Cziráki Lajost vallotta. Kapuváron tanított, 1974-ben itt rendezték első kiállítását. Jelentős szerepet játszott a város művészeti életében. Akvarelljeivel a Győr megyei és pedagógus tárlatokon szerepelt. Összefogta és vezette a megyében az amatőrök csoportját, szervezte kiállításaikat. Dolgozott a gyulai és a soproni nyári művészeti telepeken is. Friss hatású vízfestményeivel a fővárosban, 1986-ban mutatkozott be. I.: KLOSS Andor: Kapuvári festő. = Kisalföld, 1976. okt. 19. – GÁRDONYI Béla: Hívnak a hegyek. = Kisalföld, 1977. okt. 17. – VARGA Lajos: Egy akvarellista képei. = Kisalföld, 1986. szept. 16. – SALAMON Nándor.

Ányos István (jogász, országgyűlési képviselő)

2011-04-27T13:53:42Z

Vplexikon:

ÁNYOS István

([[Nagyesztergár]], 1800. dec. 25.–Győr, 1884. febr. 20.) jogász, országgyűlési képviselő.

====== Élete: ======

[[Ányos Ignác]] fia. Jogi tanulmányok befejezése után a cseszneki járás főszolgabírói állását töltötte be. 1848 májusától a [[Bakonybél]]i nemzetőrség kapitánya, június 21-étől a választókerület országgyűlési követe. Nem követte a törvényhozást Debrecenbe, 1849. március 23.-án lemondottnak nyilvánították. Másfél évtizedre visszavonult a politikától, nagyesztergári birtokán gazdálkodott. 1865-ben és 1868-ban, a [[Zirc]]i választókerületben ismét országgyűlési képviselővé választották. Munkásságáért királyi tanácsosi címet kapott.

====== Irodalom: ======

HUDI József: Országgyűlési képviselőink 1848-49-ben II. = Megyeházi Tudósítások, 1999. június.

[[Category:Életrajzok]]

Ányos István (jogász, országgyűlési képviselő)

2011-04-27T13:52:22Z

Vplexikon:

ÁNYOS István

([[Nagyesztergár]], 1800. dec. 25.–Győr, 1884. febr. 20.) jogász, országgyűlési képviselő.

====== Élete: ======

[[Ányos Ignác]] fia. Jogi tanulmányok befejezése után a cseszneki járás főszolgabírói állását töltötte be. 1848 májusától a [[bakonybél]]i nemzetőrség kapitánya, június 21-étől a választókerület országgyűlési követe. Nem követte a törvényhozást Debrecenbe, 1849. március 23.-án lemondottnak nyilvánították. Másfél évtizedre visszavonult a politikától, nagyesztergári birtokán gazdálkodott. 1865-ben és 1868-ban, a [[zirc]]i választókerületben ismét országgyűlési képviselővé választották. Munkásságáért királyi tanácsosi címet kapott.

====== Irodalom: ======

HUDI József: Országgyűlési képviselőink 1848-49-ben II. = Megyeházi Tudósítások, 1999. június.

Ányos István (jogász, országgyűlési képviselő)

2011-04-27T13:50:55Z

Vplexikon:

ÁNYOS István

(Nagyesztergár, 1800. dec. 25.–Győr, 1884. febr. 20.) jogász, országgyűlési képviselő.

====== Élete: ======

Ányos Ignác fia. Jogi tanulmányok befejezése után a cseszneki járás főszolgabírói állását töltötte be. 1848 májusától a bakonybéli nemzetőrség kapitánya, június 21-étől a választókerület országgyűlési követe. Nem követte a törvényhozást Debrecenbe, 1849. március 23.-án lemondottnak nyilvánították. Másfél évtizedre visszavonult a politikától, nagyesztergári birtokán gazdálkodott. 1865-ben és 1868-ban, a zirci választókerületben ismét országgyűlési képviselővé választották. Munkásságáért királyi tanácsosi címet kapott.

====== Irodalom: ======

HUDI József: Országgyűlési képviselőink 1848-49-ben II. = Megyeházi Tudósítások, 1999. június.

Ányos István (jogász, országgyűlési képviselő)

2011-04-27T13:49:16Z

Vplexikon: Új oldal, tartalma: „ÁNYOS István (Nagyesztergár, 1800. dec. 25.–Győr, 1884. febr. 20.) jogász, országgyűlési képviselő. Ányos Ignác fia. Jogi tanulmányok befejezése után a cs...”

ÁNYOS István (Nagyesztergár, 1800. dec. 25.–Győr, 1884. febr. 20.) jogász, országgyűlési képviselő. Ányos Ignác fia. Jogi tanulmányok befejezése után a cseszneki járás főszolgabírói állását töltötte be. 1848 májusától a bakonybéli nemzetőrség kapitánya, június 21-étől a választókerület országgyűlési követe. Nem követte a törvényhozást Debrecenbe, 1849. március 23.-án lemondottnak nyilvánították. Másfél évtizedre visszavonult a politikától, nagyesztergári birtokán gazdálkodott. 1865-ben és 1868-ban, a zirci választókerületben ismét országgyűlési képviselővé választották. Munkásságáért királyi tanácsosi címet kapott. I.: HUDI József: Országgyűlési képviselőink 1848-49-ben II. = Megyeházi Tudósítások, 1999. június.

Ányos István (filozófiai író, jogász)

2011-04-27T13:47:00Z

Vplexikon:

ÁNYOS István, fajszi és vámosi

([[Nagyesztergár]], 1881. márc. 19.–[[Badacsony]], 1919. aug. 21.) filozófiai író, jogász.

====== Élete: ======

Egyetemi tanulmányait a budapesti és a kolozsvári jogi karon végezte, majd Budapesten és külföldi egyetemeken bölcsészeti tanulmányokat folytatott. Birtokának kezelése mellett főként filozófiai tanulmányainak élt. Budapesten 1907-ben filozófiai doktorátust is nyert. Tudományos dolgozatai elsősorban az Athenaeumban és a Magyar Filozófiai Társaság Közleményeiben, illetve az Élet és A Cél c. lapokban jelentek meg.

====== Művei: ======

Az okviszony ismerettana. Bp. 1906. – Az értékelméleti relativizmus. Bp., 1910. – Kant kriticizmusa és az értékelmélet. Bp., 1912. – Instrumentális felfogások a modern tudományelméletben. Bp., 1914.

====== Irodalom: ======

PAULER Ákos: ~. = Athenaeum, 1919.

[[Category:Életrajzok]]

Ányos István (filozófiai író, jogász)

2011-04-27T13:46:36Z

Vplexikon:

Ányos István (filozófiai író, jogász)

2011-04-27T13:45:42Z

Vplexikon:

ÁNYOS István, fajszi és vámosi

(Nagyesztergár, 1881. márc. 19.–Badacsony, 1919. aug. 21.) filozófiai író, jogász.

====== Élete: ======

Egyetemi tanulmányait a budapesti és a kolozsvári jogi karon végezte, majd Budapesten és külföldi egyetemeken bölcsészeti tanulmányokat folytatott. Birtokának kezelése mellett főként filozófiai tanulmányainak élt. Budapesten 1907-ben filozófiai doktorátust is nyert. Tudományos dolgozatai elsősorban az Athenaeumban és a Magyar Filozófiai Társaság Közleményeiben, illetve az Élet és A Cél c. lapokban jelentek meg.

====== Művei: ======

Az okviszony ismerettana. Bp. 1906. – Az értékelméleti relativizmus. Bp., 1910. – Kant kriticizmusa és az értékelmélet. Bp., 1912. – Instrumentális felfogások a modern tudományelméletben. Bp., 1914.

====== Irodalom: ======

PAULER Ákos: ~. = Athenaeum, 1919.

Ányos István (filozófiai író, jogász)

2011-04-27T13:45:07Z

Vplexikon:

ÁNYOS István, fajszi és vámosi

(Nagyesztergár, 1881. márc. 19.–Badacsony, 1919. aug. 21.) filozófiai író, jogász.

Élete:

Egyetemi tanulmányait a budapesti és a kolozsvári jogi karon végezte, majd Budapesten és külföldi egyetemeken bölcsészeti tanulmányokat folytatott. Birtokának kezelése mellett főként filozófiai tanulmányainak élt. Budapesten 1907-ben filozófiai doktorátust is nyert. Tudományos dolgozatai elsősorban az Athenaeumban és a Magyar Filozófiai Társaság Közleményeiben, illetve az Élet és A Cél c. lapokban jelentek meg.

Művei:

Az okviszony ismerettana. Bp. 1906. – Az értékelméleti relativizmus. Bp., 1910. – Kant kriticizmusa és az értékelmélet. Bp., 1912. – Instrumentális felfogások a modern tudományelméletben. Bp., 1914.

Irodalom:

PAULER Ákos: ~. = Athenaeum, 1919.

Ányos István (filozófiai író, jogász)

2011-04-27T13:40:36Z

Vplexikon: Új oldal, tartalma: „ÁNYOS István, fajszi és vámosi (Nagyesztergár, 1881. márc. 19.–Badacsony, 1919. aug. 21.) filozófiai író, jogász. Egyetemi tanulmányait a budapesti és a kolo...”

ÁNYOS István, fajszi és vámosi (Nagyesztergár, 1881. márc. 19.–Badacsony, 1919. aug. 21.) filozófiai író, jogász. Egyetemi tanulmányait a budapesti és a kolozsvári jogi karon végezte, majd Budapesten és külföldi egyetemeken bölcsészeti tanulmányokat folytatott. Birtokának kezelése mellett főként filozófiai tanulmányainak élt. Budapesten 1907-ben filozófiai doktorátust is nyert. Tudományos dolgozatai elsősorban az Athenaeumban és a Magyar Filozófiai Társaság Közleményeiben, illetve az Élet és A Cél c. lapokban jelentek meg. M.: Az okviszony ismerettana. Bp. 1906. – Az értékelméleti relativizmus. Bp., 1910. – Kant kriticizmusa és az értékelmélet. Bp., 1912. – Instrumentális felfogások a modern tudományelméletben. Bp., 1914. I.: PAULER Ákos: ~. = Athenaeum, 1919.

Ányos Pál István

2011-04-27T13:38:41Z

Vplexikon:

ÁNYOS Pál István

([[Nagyesztergár]], 1756. dec. 8.–Vp., 1784. szept. 5.) szerzetes, tanár, költő.

====== Élete: ======

A család nagyesztergári kúriáján született, középiskolába Komáromban, [[Veszprém]]ben és Győrött járt, majd a pálosok pápai gimnáziumában végzett. Pápán Táncz Menyhért drámaíró is tanára volt. 1772-ben belépett a pálosok rendjébe. Márianosztrára, [[Pápa|Pápára]], később a Nyitra melletti Elefántra helyezték. Ez utóbbi magányát nehezen viselte el, elveszítette életkedvét. 1784-ben súlyos betegen Veszprémbe jött, ahol 28 éves korában meghalt. Halálának 100. évfordulóján, 1894-ben nagy ünnepséggel emlékezett meg a költőről Veszprém városa. Szenvedéseiben Pálóczi Horváth Ádám volt a mindennapos vigasztalója. A magyar szentimentális líra egyik legkiválóbb képviselője. A bakonyi táj is termékenyen hatott írásaira. Költészete Batsányi János, majd Kölcsey lírájában folytatódott. Nagyesztergáron a költő szülőházán – Veszprémben a Vár utca 21. sz. alatti ferences templom falán (ahova temették) 1902. május 14. óta a templom korpusza mellett van fekete márvány emléktáblája. Felirata: „Ezen emléktáblát a kegyestanítórendi fő gymnásium hazafias kegyelete állította Ányos Pálnak, 1756–1784. Nemzeti irodalmunk egyik lelkes úttörőjének, a fájdalmas szavú költőnek s buzgó pálos tanárnak porai fölé 1902. május havában. Legyen hirdetője nevének.”

====== Művei: ======

Ányos Pál: Munkáji. Bécs, 1798. (Magyar Minerva. 1. Köt.) – Ányos Pál: Versei. Bp., 1907. (Kritikai kiadás CSÁSZÁR Elemértől.) – Hét évszázad magyar versei. Bp., 1966. (Vál.) – Válogatott művei. Bp. 1984.

====== Irodalom: ======

CSÁSZÁR Elemér: ~ (1756–1784). Bp., 1912. – BÓKA László: ~ emlékezete. = MTAIOK., 1957. 1–4. sz. – KOVÁCS Győző: Az érzékenység poétája. = ItK, 1958. 1. sz. – RÓNAY György: A boldogtalan költő, ~.= Vigília, 1974. 10. sz. – Ányos Pál. = Vár ucca tizenhét. Negyedévkönyv. 2. sz. (Szerk.: GÉCZI János.) Vp., 1994. – TUNGLI Gyula: ~. Egy pedagó-gus költő portréja. = MPK, 1996. 2. sz. – MOLNÁR Jánosné: A bánatos szavú poéta. = Napló, 1996. dec. 20. – MOLNÁR Jánosné: ~, a szerzetes költő Veszprémben. = Veszprémi 7 Nap, 2007. jan. 12.

[[Category:Életrajzok]]

Ányos Pál István

2011-04-27T13:38:12Z

Vplexikon:

Ányos Pál István

2011-04-27T13:34:36Z

Vplexikon:

ÁNYOS Pál István

([[Nagyesztergár]], 1756. dec. 8.–Vp., 1784. szept. 5.) szerzetes, tanár, költő.

====== Élete: ======

A család nagyesztergári kúriáján született, középiskolába Komáromban, [[Veszprém]]ben és Győrött járt, majd a pálosok pápai gimnáziumában végzett. Pápán Táncz Menyhért drámaíró is tanára volt. 1772-ben belépett a pálosok rendjébe. Márianosztrára, [[Pápa|Pápára]], később a Nyitra melletti Elefántra helyezték. Ez utóbbi magányát nehezen viselte el, elveszítette életkedvét. 1784-ben súlyos betegen Veszprémbe jött, ahol 28 éves korában meghalt. Halálának 100. évfordulóján, 1894-ben nagy ünnepséggel emlékezett meg a költőről Veszprém városa. Szenvedéseiben Pálóczi Horváth Ádám volt a mindennapos vigasztalója. A magyar szentimentális líra egyik legkiválóbb képviselője. A bakonyi táj is termékenyen hatott írásaira. Költészete Batsányi János, majd Kölcsey lírájában folytatódott. Nagyesztergáron a költő szülőházán – Veszprémben a Vár utca 21. sz. alatti ferences templom falán (ahova temették) 1902. május 14. óta a templom korpusza mellett van fekete márvány emléktáblája. Felirata: „Ezen emléktáblát a kegyestanító-rendi fő gymnásium hazafias kegyelete állította Ányos Pálnak, 1756–1784. Nemzeti irodalmunk egyik lelkes úttörőjének, a fájdalmas szavú költőnek s buzgó pálos tanárnak porai fölé 1902. május havában. Legyen hirdetője nevének.”

====== Művei: ======

Ányos Pál: Munkáji. Bécs, 1798. (Magyar Minerva. 1. Köt.) – Ányos Pál: Versei. Bp., 1907. (Kritikai kiadás CSÁSZÁR Elemértől.) – Hét évszázad magyar versei. Bp., 1966. (Vál.) – Válogatott művei. Bp. 1984.

====== Irodalom: ======

CSÁSZÁR Elemér: ~ (1756–1784). Bp., 1912. – BÓKA László: ~ emlékezete. = MTAIOK., 1957. 1–4. sz. – KOVÁCS Győző: Az érzékenység poétája. = ItK, 1958. 1. sz. – RÓNAY György: A boldog-talan költő, ~.= Vigília, 1974. 10. sz. – Ányos Pál. = Vár ucca tizenhét. Negyedév-könyv. 2. sz. (Szerk.: GÉCZI János.) Vp., 1994. – TUNGLI Gyula: ~. Egy pedagó-gus költő portréja. = MPK, 1996. 2. sz. – MOLNÁR Jánosné: A bánatos szavú poé-ta. = N., 1996. dec. 20. – MOLNÁR Jánosné: ~, a szerzetes költő Veszprémben. = V 7 N, 2007. jan. 12.

Ányos Pál István

2011-04-27T13:29:55Z

Vplexikon: Új oldal, tartalma: „ÁNYOS Pál István (Nagyesztergár, 1756. dec. 8.–Vp., 1784. szept. 5.) szerze-tes, tanár, költő. A család nagyesztergári kúriáján született, középiskolába ...”

ÁNYOS Pál István (Nagyesztergár, 1756. dec. 8.–Vp., 1784. szept. 5.) szerze-tes, tanár, költő. A család nagyesztergári kúriáján született, középiskolába Komá-romban, Veszprémben és Győrött járt, majd a pálosok pápai gimnáziumában vég-zett. Pápán Táncz Menyhért drámaíró is tanára volt. 1772-ben belépett a pálosok rendjébe. Márianosztrára, Pápára, később a Nyitra melletti Elefántra helyezték. Ez utóbbi magányát nehezen viselte el, elveszítette életkedvét. 1784-ben súlyos bete-gen Veszprémbe jött, ahol 28 éves korában meghalt. Halálának 100. évfordulóján, 1894-ben nagy ünnepséggel emlékezett meg a költőről Veszprém városa. Szenve-déseiben Pálóczi Horváth Ádám volt a mindennapos vigasztalója. A magyar szen-timentális líra egyik legkiválóbb képviselője. A bakonyi táj is termékenyen hatott írásaira. Költészete Batsányi János, majd Kölcsey lírájában folytatódott. Nagyesz-tergáron a költő szülőházán – Veszprémben a Vár utca 21. sz. alatti ferences temp-lom falán (ahova temették) 1902. május 14. óta a templom korpusza mellett van fekete márvány emléktáblája. Felirata: „Ezen emléktáblát a kegyestanító-rendi fő gymnásium hazafias kegyelete állította Ányos Pálnak, 1756–1784. Nemzeti iro-dalmunk egyik lelkes úttörőjének, a fájdalmas szavú költőnek s buzgó pálos tanár-nak porai fölé 1902. május havában. Legyen hirdetője nevének.” M.: Ányos Pál: Munkáji. Bécs, 1798. (Magyar Minerva. 1. Köt.) – Ányos Pál: Versei. Bp., 1907. (Kritikai kiadás CSÁSZÁR Elemértől.) – Hét évszázad magyar versei. Bp., 1966. (Vál.) – Válogatott művei. Bp. 1984. I.: CSÁSZÁR Elemér: ~ (1756–1784). Bp., 1912. – BÓKA László: ~ emlékezete. = MTAIOK., 1957. 1–4. sz. – KOVÁCS Győző: Az érzékenység poétája. = ItK, 1958. 1. sz. – RÓNAY György: A boldog-talan költő, ~.= Vigília, 1974. 10. sz. – Ányos Pál. = Vár ucca tizenhét. Negyedév-könyv. 2. sz. (Szerk.: GÉCZI János.) Vp., 1994. – TUNGLI Gyula: ~. Egy pedagó-gus költő portréja. = MPK, 1996. 2. sz. – MOLNÁR Jánosné: A bánatos szavú poé-ta. = N., 1996. dec. 20. – MOLNÁR Jánosné: ~, a szerzetes költő Veszprémben. = V 7 N, 2007. jan. 12.

Apáti Ferenc

2011-04-27T13:25:27Z

Vplexikon:

APÁTI Ferenc

(16. század első fele) költő.

====== Élete: ======

Az 1526 körül keletkezett Peer-kodexben fennmaradt Cantilena, Feddő ének szerzője. Neve a versfőkből olvasható ki. Személyéről mást nem tudunk. Mivel a kódexet [[Nagyvázsony]]ban őrizték, egyesek valószínűsítik, mások vitatják, hogy a Zala megyei Zalaapáti községből származó személy volt a vers szerzője. A Harmath István és Katsányi Sándor, a Veszprém megye irodalmi hagyományai kötetben feltételezik, hogy a szerző azonos a Zalaapátiból származó középnemessel, aki 1518-ban a bécsi egyetemre is beiratkozott. A ő megfogalmazásuk szerint a vers gúnyolja a főurakat és főpapokat a török elleni harc elhanyagolása, illetőleg fényűző életmódjuk miatt, a pórnépet azért, hogy szakállrángatással megregulázható. De megkapják a magukét a pénzsóvár papok és a dúsgazdag apáturak is. A nagy műveltségű költő szokatlanul élesen bíráló munkája jelentős lépés költészetünk világivá válása terén.

====== Irodalom: ======

ECKHARDT Sándor: ~ feddő éneke és a Csínom Palkó. = It, 1912. 3. sz. – RMKT, 1. Köt. Bp. 1955. – GERÉZDI Rabán: A magyar világi líra kezdetei. Bp. 1962. – HARMATH István–KATSÁNYI Sándor: Veszprém megye irodalmi hagyományai. Vp., 1967.

[[Category:Életrajzok]]

Apáti Ferenc

2011-04-27T13:24:39Z

Vplexikon:

Apáti Ferenc

2011-04-27T13:22:06Z

Vplexikon: Új oldal, tartalma: „APÁTI Ferenc (16. század első fele) költő. Az 1526 körül keletkezett Peer-kodexben fennmaradt Cantilena, Feddő ének szerzője. Neve a versfőkből olvasható ki. ...”

APÁTI Ferenc (16. század első fele) költő. Az 1526 körül keletkezett Peer-kodexben fennmaradt Cantilena, Feddő ének szerzője. Neve a versfőkből olvasható ki. Személyéről mást nem tudunk. Mivel a kódexet Nagyvázsonyban őrizték, egyesek valószínűsítik, mások vitatják, hogy a Zala megyei Zalaapáti községből származó személy volt a vers szerzője. A Harmath István és Katsányi Sándor, a Veszprém megye irodalmi hagyományai kötetben feltételezik, hogy a szerző azonos a Zalaapátiból származó középnemessel, aki 1518-ban a bécsi egyetemre is beiratkozott. A ő megfogalmazásuk szerint a vers gúnyolja a főurakat és főpapokat a török elleni harc elhanyagolása, illetőleg fényűző életmódjuk miatt, a pórnépet azért, hogy szakállrángatással megregulázható. De megkapják a magukét a pénzsóvár papok és a dúsgazdag apáturak is. A nagy műveltségű költő szokatlanul élesen bíráló munkája jelentős lépés költészetünk világivá válása terén. I.: ECKHARDT Sándor: ~ feddő éneke és a Csínom Palkó. = It, 1912. 3. sz. – RMKT, 1. Köt. Bp. 1955. – GERÉZDI Rabán: A magyar világi líra kezdetei. Bp. 1962. – HARMATH István–KATSÁNYI Sándor: Veszprém megye irodalmi hagyományai. Vp., 1967.

Aporfi Mihály

2011-04-27T13:20:43Z

Vplexikon:

APORFI Mihály

(Csótapuszta, 1898. júl. 26.–Bakonygyepes, 1985. ápr. 18.) r. k. kántortanító. <span id="fck_dom_range_temp_1303910302296_27" />

====== Élete: ======

Győrben végezte középiskolai tanulmányait. Tanítói oklevelet 1921-ben a Pápai Állami Tanítóképzőben szerzett. Első munkahelye Magyarpolány, ahol kilenc évig tanított. 1930-ban Bakonygyepesen választották meg kántortanítónak. 1947 decemberében igazgatói címet kapott a veszprémi megyéspüspöktől. 1948-ig egyedül tanította az 1–6., később csak az 1–4. osztályt. A bakonygyepesi iskolát 1948-ban körzetesítették. A felső tagozatos gyerekek, és Ő is Ajkarendekre jártak át. Később 1961-ig, nyugdíjba vonulásáig újra Bakonygyepesen tanított. A falu szellemi vezetője, “atyja és orvosa”, mindenese, igazi néptanító. Népművelő, egyesületek vezetője. A községi könyvtárosi teendőket nyugdíjasként is hosszú évekig ellátta. Működése alatt, 1938-ban épült fel a községben az első hivatásának megfelelő iskola.

======  Irodalom: ======

Dtli. vmegy. – Vpi Npú, 1956. aug. 26.

[[Category:Életrajzok|Életrajzok]]

Aporfi Mihály

2011-04-27T13:20:06Z

Vplexikon: Új oldal, tartalma: „APORFI Mihály (Csótapuszta, 1898. júl. 26.–Bakonygyepes, 1985. ápr. 18.) r. k. kántortanító. <span id="fck_dom_range_temp_1303910302296_27" /> ====== Élete: =...”

APORFI Mihály

(Csótapuszta, 1898. júl. 26.–Bakonygyepes, 1985. ápr. 18.) r. k. kántortanító. <span id="fck_dom_range_temp_1303910302296_27" />

====== Élete: ======

Győrben végezte középiskolai tanulmányait. Tanítói oklevelet 1921-ben a Pápai Állami Tanítóképzőben szerzett. Első munkahelye Magyarpolány, ahol kilenc évig tanított. 1930-ban Bakonygyepesen választották meg kántortanítónak. 1947 decemberében igazgatói címet kapott a veszprémi megyéspüspöktől. 1948-ig egyedül tanította az 1–6., később csak az 1–4. osztályt. A bakonygyepesi iskolát 1948-ban körzetesítették. A felső tagozatos gyerekek, és Ő is Ajkarendekre jártak át. Később 1961-ig, nyugdíjba vonulásáig újra Bakonygyepesen tanított. A falu szellemi vezetője, “atyja és orvosa”, mindenese, igazi néptanító. Népművelő, egyesületek vezetője. A községi könyvtárosi teendőket nyugdíjasként is hosszú évekig ellátta. Működése alatt, 1938-ban épült fel a községben az első hivatásának megfelelő iskola.

====== : ======

Dtli. vmegy. – Vpi Npú, 1956. aug. 26.

[[Category:Életrajzok|Irodalom]]

Aradi Gerő

2011-04-27T13:16:40Z

Vplexikon:

ARADI Gerő, Czucz Gerő

(Csép, 1829–Marillavölgy, 1892. aug. 25.) színházigazgató.

====== Élete: ======

1858-ban, Debrecenben lépett először színpadra. 1864-ben színházigazgató Dunaföldváron, majd Miskolcon, 1868-ban Szegeden. 1870-ben a budai német társulattól átvette a Várszínházat, az év nyarán a Budai Színkörben játszott. 1871 és 1888 között vidéken játszott, [[Veszprém]]ben is, ahonnét ismét Budapestre került. Mindig kiváló együttesekkel dolgozott, gondot fordított a színészek képzésére is.

====== Irodalom: ======

FEKETE Mihály: A temesvári színészet története. Temesvár, 1911.

PATAKI József: A magyar színészet története. Bp., 1922.

[[Category:Életrajzok]]

Aradi Gerő

2011-04-27T13:15:46Z

Vplexikon:

ARADI Gerő, Czucz Gerő

(Csép, 1829–Marillavölgy, 1892. aug. 25.) színházigazgató.

====== Élete: ======

1858-ban, Debrecenben lépett először színpadra. 1864-ben színházigazgató Dunaföldváron, majd Miskolcon, 1868-ban Szegeden. 1870-ben a budai német társulattól átvette a Várszínházat, az év nyarán a Budai Színkörben játszott. 1871 és 1888 között vidéken játszott, [[Veszprém]]ben is, ahonnét ismét Budapestre került. Mindig kiváló együttesekkel dolgozott, gondot fordított a színészek képzésére is.

====== Irodalom: ======

FEKETE Mihály: A temesvári színészet története. Temesvár, 1911. – PATAKI József: A magyar színészet története. Bp., 1922.

[[Category:Életrajzok]]

Aradi Gerő

2011-04-27T13:15:15Z

Vplexikon:

ARADI Gerő, Czucz Gerő

(Csép, 1829–Marillavölgy, 1892. aug. 25.) színházigazgató.

====== Élete: ======

1858-ban, Debrecenben lépett először színpadra. 1864-ben színházigazgató Dunaföldváron, majd Miskolcon, 1868-ban Szegeden. 1870-ben a budai német társulattól átvette a Várszínházat, az év nyarán a Budai Színkörben játszott. 1871 és 1888 között vidéken játszott, [[Veszprém]]ben is, ahonnét ismét Budapestre került. Mindig kiváló együttesekkel dolgozott, gondot fordított a színészek képzésére is.

====== Irodalom: ======

FEKETE Mihály: A temesvári színészet története. Temesvár, 1911. – PATAKI József: A magyar színészet története. Bp., 1922.

Aradi Gerő

2011-04-27T13:14:27Z

Vplexikon: Új oldal, tartalma: „ARADI Gerő, Czucz Gerő (Csép, 1829–Marillavölgy, 1892. aug. 25.) színházigazgató. ====== Élete: ====== 1858-ban, Debrecenben lépett először színpadra. 1...”

ARADI Gerő, Czucz Gerő

(Csép, 1829–Marillavölgy, 1892. aug. 25.) színházigazgató.

====== Élete: ======

1858-ban, Debrecenben lépett először színpadra. 1864-ben színházigazgató Dunaföldváron, majd Miskolcon, 1868-ban Szegeden. 1870-ben a budai német társulattól átvette a Várszínházat, az év nyarán a Budai Színkörben játszott. 1871 és 1888 között vidéken játszott, Veszprémben is, ahonnét ismét Budapestre került. Mindig kiváló együttesekkel dolgozott, gondot fordított a színészek képzésére is.

====== : ======

FEKETE Mihály: A temesvári színészet története. Temesvár, 1911. – PATAKI József: A magyar színészet története. Bp., 1922.

[[Category:Életrajzok|Irodalom]]

Arany László

2011-04-27T13:11:11Z

Vplexikon:

ARANY László

(Bp., 1927. aug. 10.–Vp., 1976. márc. 10.) orvos.

====== Élete: ======

Budapesten tanult, 1951-ben ott szerzett orvosi diplomát. Két évig a honvédségnél dolgozott, majd körzeti orvosként gyógyított Szentlászló és Vértesacsa községekben. Ez idő alatt fogszakorvosi képesítést szerzett. Egy évig az NDK-ban, utána Székesfehérvárott, a KÖJÁL-nál dolgozott. 1971. február 1-jétől Veszprémben a megyei kórház, 1974. március 16-ától haláláig a veszprémi KÖJÁL igazgatója volt.

====== Irodalom: ======

HOGYA György.

[[Category:Életrajzok]]

Arany László

2011-04-27T13:10:40Z

Vplexikon:

Arany László

2011-04-27T13:09:10Z

Vplexikon: Új oldal, tartalma: „ARANY László (Bp., 1927. aug. 10.–Vp., 1976. márc. 10.) orvos. Budapesten tanult, 1951-ben ott szerzett orvosi diplomát. Két évig a honvédségnél dolgozott, majd...”

ARANY László (Bp., 1927. aug. 10.–Vp., 1976. márc. 10.) orvos. Budapesten tanult, 1951-ben ott szerzett orvosi diplomát. Két évig a honvédségnél dolgozott, majd körzeti orvosként gyógyított Szentlászló és Vértesacsa községekben. Ez idő alatt fogszakorvosi képesítést szerzett. Egy évig az NDK-ban, utána Székesfehérvárott, a KÖJÁL-nál dolgozott. 1971. február 1-jétől Veszprémben a megyei kórház, 1974. március 16-ától haláláig a veszprémi KÖJÁL igazgatója volt. I.: HOGYA György.

Arató János

2011-04-27T13:07:44Z

Vplexikon:

ARATÓ János

(Gyula, 1940. ápr. 20.–[[Ajka]], 1978. jan. 3.) tájfutó sportember.

====== Élete: ======

Iskolái elvégzése után 1974-ig Ajkán a Timföldgyár és Alumíniumkohó, majd halálos üzemi balesetéig a Jókai Bánya dolgozója. Az ajkai tájfutó sport megalapítója. A sportág járási–városi szövetségének elnöke, az Ajkai Bányász SK szakosztályelnöke. A magyar válogatott tagja, országos bajnok, több éven át az év megyei sportolója. Országos minősítésű versenybíró. Tragikus halála óta Ajkán minden évben versenyt rendeznek tiszteletére.

====== Irodalom: ======

F. I.: ~ tájékozódási futó. = N., 1970. jan. 11. – LÁDI János: ~ emlékverseny. = Ajkai Szó, 1994. aug. 26.

[[Category:Életrajzok]]

Arató János

2011-04-27T13:07:15Z

Vplexikon:

Arató János

2011-04-27T13:06:00Z

Vplexikon:

Arató János

2011-04-27T13:04:01Z

Vplexikon: Új oldal, tartalma: „ARATÓ János (Gyula, 1940. ápr. 20.–Ajka, 1978. jan. 3.) tájfutó sportember. Iskolái elvégzése után 1974-ig Ajkán a Timföldgyár és Alumíniumkohó, majd hal...”

ARATÓ János (Gyula, 1940. ápr. 20.–Ajka, 1978. jan. 3.) tájfutó sportember. Iskolái elvégzése után 1974-ig Ajkán a Timföldgyár és Alumíniumkohó, majd halálos üzemi balesetéig a Jókai Bánya dolgozója. Az ajkai tájfutó sport megalapítója. A sportág járási–városi szövetségének elnöke, az Ajkai Bányász SK szakosztályelnöke. A magyar válogatott tagja, országos bajnok, több éven át az év megyei sportolója. Országos minősítésű versenybíró. Tragikus halála óta Ajkán minden évben versenyt rendeznek tiszteletére. I.: F. I.: ~ tájékozódási futó. = N., 1970. jan. 11. – LÁDI János: ~ emlékverseny. = Ajkai Szó, 1994. aug. 26.

Árvay

2011-04-27T13:02:58Z

Vplexikon:

ÁRVAY

(19. század) [[szenkirályszabadja]]i muzsikus cigány család. Nevezetesebb tagjai: – József (1823–1888) cimbalomkészítő és méhész. – Fia: Gyula, cimbalomkészítő. Az 1880-as években saját találmányú centrál-pedálos cimbalmokat hozott forgalomba. – Öccse: Géza, cimbalomművész. 1888-ban hangversenyein [[Veszprém]]ben is bátyja találmányát népszerűsítette. Tanítással is foglalkozott. Hirdetményein hangsúlyozta, hogy hangjegyekből is tanít.