Szent Erzsébet liget forrásának megtekintése

{{Balatonalmádi Értéktár}}
[[Image:Oregpark_005.jpg|thumb|right|300px|Platánsor]]




[[Balatonalmádi|Almádi]] legnagyobb közhasznú zöldterülete a Bajcsy-Zsilinszky útnál levő vasúti átjárótól a Wesselényi strandig húzódó parkterület, amelyet északról a vasútvonal, délről pedig a Balaton határol. Értékes növényállománya alapján természetvédelmi területté lett nyilvánítva (170/1977. VB. hat.) 1977-ben, majd 2015-ben a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének döntése alapján (15/2015. (V.4.) ö.r.) helyi jelentőségű védett természeti területként megmaradt a védettsége.

A park területe 10 hektár. Uralkodó fafajok a fehér- és feketenyár és a fehérfűz. Kiemelkedő érték a nagyméretű mocsáriciprus, a platánsor és a piramis-fűzfabokor. Az 1950-es években több fafaj "szomorú" változatát telepítették, majd tiszafa, oszlopostuja, nehézszagú-boróka és több örökzöld cserjével gazdagították a gyűjteményt. Érdekes a narancsvörös vesszőjű fűz kettős fasora, valamint a narancseperfa.

A park fásítása az 1890-1896 közötti időszakban kezdődött. Az 1883-ban megalakított [[Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. története (I. rész)|Almádi Fürdő Részvénytársaság]] alapító okiratában almádi fürdő felvirágoztatása volt a legfőbb célkitűzés. Ennek érdekében munkálkodásuk folyamatos volt, aminek szinte egyetlen ma is 
látható eredménye a parti sétány. 

A park kialakításának kezdeményezése [[Véghely Dezső]] alispán, almádi birtokos nevéhez kapcsolható. Közvetlenül a parti sáv kivételével fásításra került sor, amelynek következtében már 1901-re szép nagy fák voltak a park területén. A rendezetlen parti sávban nem volt 
épített partfal, csupán nádas, függetlenül attól, hogy a fürdőház és a gőzhajó kikötő már jóval régebb óta működött. 1902-ben került sor a part rendezésére, melynek során a nádast kivágták és feltöltötték a területet. Megépítették az új mólót valamint a zenepavilont. Ugyan 
ekkor kerültek a parkba az első szobrok is: [[Petőfi Sándor mellszobra|Petőfi]], [[Kossuth Lajos mellszobra|Kossuth]] és [[II. Rákóczi Ferenc mellszobra|Rákóczi]], majd Véghely Dezső halála után (1914-ben) állították az [[Véghely Dezső emlékpad|emlékpadot]]. 

Hozzá kell tenni azonban, hogy a mai partvonal az 1960-as évek végén mintegy 8 méterrel beljebb került a Balatonba.

A [http://www.nabe.hu/Nők a Balatonért Egyesület] a Norvég pályázati rendszer keretében 2008-2009 évben mintegy 50 millió forint támogatáshoz jutott, amiből a park megújult. Nem csak a zöldfelületek megújítása és a meglévő növények fiatalítása volt projektelem, hanem a gyalogutak felújítása, utcabútorok, hulladékgyűjtők elhelyezése is megtörtént 2013-ban a [[Kézfogás Európa Szoborpark|"Kézfogás" Európa Szoborpark]] készült el az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 keretében [[Balatonalmádi]] Város Önkormányzata által LEADER pályázaton elnyert támogatás és a városhoz kötődő polgárok önzetlen támogatása segítségével. Kortárs magyar és európai szobrászművészek ajánlották fel műveiket, ajándékként, illetve időszaki kiállításra.

Napjainkban a móló melletti játszótér és a strand melletti sétány felújítása történik.

<center>
<gallery mode="packed" width="1000px" perrow="6">
Fájl:Almadi_SF_0053w.jpg|Parti sétány
Fájl:Almadi_SF_0005w.jpg|II. Rákóczi mellszobra
Fájl:Almadi_SF_0008w.jpg|Liget kávézó
Fájl:Kep_0599w.jpg|Parti sétány
Fájl:Kep_0906a.jpg|Partvonal alakítása (1960)
Fájl:Kep_2045w.jpg|Partvonal feltöltése (1960)
</gallery>
</center>

{{Indoklás
|település=Balatonalmádi
|határozat=
|címer=Cimer.jpg
|igazítás=left
|méret=100
|indoklás=Helyi jelentőségű védett természeti terület, Balatonalmádi legrégebbi parkja. 
}}



==Hivatkozások==
*[[A 100 éves Öregparkról...|Schildmayer Ferenc: A 100 éves Öregparkról... Új Almádi Újság, 2002. (14. évf.) 6. sz. 2. p.]]
*[[Almádi Parkja|Schildmayer Ferenc: Almádi Parkja. Új Almádi Újság, 1993. (5. évf.) 11. szám, 2. p.]]

[[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]]