Zirc keresztjei és történetük forrásának megtekintése

== Kereszt:  ==

&nbsp; &nbsp; &nbsp;A kereszt a kersztény hit legfontosabb szimbóluma, legszentebb&nbsp;ereklyéje, melyen Jézus Krisztus, az Isten Fia kínhalálával megváltotta&nbsp;az emberiséget, a bűn és a halál fölötti győzelmét vagy magát&nbsp;Krisztust jelképezi. A kereszt az élet fája, és Krisztus második eljövetelénél&nbsp;„az Emberfia" jele. A római katolikus egyház által használt&nbsp;ún. latin kereszt hosszabb függőleges szárát közepénél magasabban&nbsp;metszi a vízszintes szár, melyen Jézust a keresztre feszítették,&nbsp;úgyhogy Pilátus a Jézus feje fölötti rövidebb szárra szegezett&nbsp;táblára még rá tudta íratni Jézus nevét és bűnét - INRI.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Használatban van még a „magyar" kettős kereszt (érseki vagy&nbsp;apostoli kereszt) is. A két vízszintes keresztszár közül a felső rövidebb,&nbsp;Krisztus keresztjének feliratos táblájára emlékeztet.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A kereszt függőleges oszlopára ülőkeszerű facöveket is szoktak&nbsp;készíteni, melyre a felfeszített Krisztust ültetni szokták, hogy a test&nbsp;a saját súlya alatt le ne szakadjon. Ezt a cöveket a későbbi keresztábrázolások&nbsp;esztétikusabb lábtartóval helyettesítik, melyet ma is használnak:&nbsp;Jézus feje fölé félkörben a kereszt szárához lemezt vagy háromszögben<br>deszkát szögelnek esetenként.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A kereszt tisztelete már a legrégibb korban kifejeződött a keresztvetés&nbsp;és a katakombai vagy fali rovásábrázolások által, valamint 380-ban a jeruzsálemi nagyheti kereszthódolásnál, mely hasonlított a mai&nbsp;nagypénteki keresztúthoz. Az útmenti keresztek is e korban kezdtek&nbsp;elterjedni és azóta folyamatosan fejlődtek. A temetői és sírkeresztek&nbsp;őse is a katakombákban és fali ábrázolásokon található meg,&nbsp;de mai formájuk csak a 800-as években kezdett elterjedni. Ezen időből&nbsp;váltak általánossá a templomtornyok keresztjei is, és az egyházak&nbsp;egyházi szertartásainál használatossá váltak a keresztek. A megkínzott&nbsp;és keresztre feszített Jézus kínhalálát a Keresztút végigjárásával&nbsp;láthatjuk szemléletesen.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;<br>

== Keresztek Zircen:  ==

Zircen is van egy szép kálvária 14 stációs keresztúti bemutatással&nbsp;és kápolnával. Van több kereszt is az Üdvözítő másával.&nbsp;Hogy első András zirci királyi udvarházának templomában vagy&nbsp;körülötte valahol volt-e kereszt, arról írás nem található, úgyszintén&nbsp;nem írnak keresztről a III. Béla király által 1182-ben alapított zirci&nbsp;apátság Cuha partján épített&nbsp;templománál s a temetőnél&nbsp;sem. Arra van írás, hogy az&nbsp;épített templom egy nagy római&nbsp;kereszt alakú alapra<br>épült. Ha írva nincs is, hogy&nbsp;volt-e kereszt vagy sem, biztosak&nbsp;lehetünk benne, hogy&nbsp;ők, a régi idők ciszterci papjai,<br>szerzetesei rendszeresen&nbsp;használtak keresztet egyházi&nbsp;ténykedésüknél.&nbsp; 

4. 

5.&nbsp; 

6.&nbsp;

7. A vörös márvány keresztet 1890-ben a felsőtemetőben állíttatta Anton Karls Gatini. Öntöttvas feszületét valaki letörte, csak Jézus bal kézfeje maradt meg a kereszten. 

8. A keresztet Nesztinger János és Nesztinger Anna állíttatta 1898-ban az Akliba vezető út mentén a zsellér földekkel szemben. A keresztalapítványra, fenntartás céljából 50 Ft-ot tettek. 1992-ben Jezsó Béla alsóörsi lakos a tönkrement keresztet kijavíttatta és új öntött feszületet készíttetett a keresztre. Lázár Kelemen atya 1992. májusában szentelte fel. 

9. A keresztet az 1800-as évek végén az 1900-as évek elején állították, az 1780 körül megnyitott alsó temetőben. A zirci vörös márvány betétkő felirata: Én vagyok a feltámadás és az élet. Ki én bennem hisz, ha meghal is élni fog. A kereszt helyén korábban fakereszt állt. 

10. A kőkeresztet a veszprémi út mentén a kakas-hegyi bejáratnál egy tönkrement fakereszt helyén állíttatta 1908-ban 100 korona alapítványi tőkével Vajda Ödön apát úr. Anyaga: zirci vörös márvány, felirata: Isten dicsőségére 1908. 

11. A keresztet 100 korona alapítványi tőkével Witmann Mihály és neje 1910. tavaszán a Kossuth Lajos utcai házának utcafrontján, a 4 hónap alatt meghalt 3 gyermekének az emlékére állíttatta. Felirata: Oh ti mindnyájan, kik átmentek az úton, figyelmezzétek és lássátok, ha van-e fájdalom, mint az az én fájdalmam. A kereszt anyaga: zirci márvány. 

12. Már csak a maradványai láthatók a Bakonybéli úton a Háromhegy utca kijáratánál, annak a kőkeresztnek, melyet 1917-ben Rommer József és neje állíttatott. 

13.Az apátsági templom jobb oldali harangtorony bejárati falán elhelyezett kereszt. Elhelyezték 1919-ben. 

14.Az apátság folyosóján elhelyezett kereszt 1919, 1990. 

15. A kereszt a felső temetőben található. Ájtatos alapítványát a hívek már 1907-ben létrehozták 275 koronás tőkével, a kereszt felállításához szükséges pénz azonban csak 1926-ra gyűlt össze. A kereszt Ádámi János zirci kőfaragó munkája. Felirata: Szent és üdvösséges gondolat a megholtakért imádkozni 1926. A keresztet 1986-ban egy nagy vihar ledöntötte, helyreállítására a hívek összefogásával, helyi vállalatok segítségével került sor. 

16. A kereszt Bittmann János kőfaragó munkája, az alsó temetoben látható. 1935-ben a zirci gazdaközösség állíttatta. Felirata: Isten dicsőségére és a szenvedő lelkek tiszteletére 1935. 

17. Az apátsági sírkert főkeresztjét 1990-ben Liska Szilveszter atya állíttatta. Feszülete a feltámadó Krisztust ábrázolja. 

18. Deutsch Mór sírköve az Izraelita temetőben, a II. világháború után állíttatták. 

19.Wittmann János állított keresztet a mai Reguly utcában, a keresztkút környékén. 

20. Eszlinger János állított keresztet az Új utcában (mai Kálvária utca).<br><br> 

#&nbsp; &nbsp; &nbsp;A Rákóczi-féle szabadságharc&nbsp;leverése után az&nbsp;1710-es években új falutelepítés&nbsp;indul meg, melynek nyomán 1718. évre Zircen már 28 házat&nbsp;építenek. A több helyről összeverődött lakosság egy fő kivételével&nbsp;mind katolikus vallású volt, amit azzal fejeztek ki, hogy a romokban&nbsp;heverő falusi templomnál egy nagyobb keresztet állítottak fel tiszteletből&nbsp;és annak jelzésére, hogy a telepesek katolikusok. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az említett&nbsp;keresztet 1721-ben állították a mai kistemplom melletti romtemplom&nbsp;helyén, melyet már a História Domusban írásban is rögzítettek.&nbsp;Ez volt Zircen az első kereszt.&nbsp; 
#&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az 1182-ben Zircre betelepült ciszterci rend fiai évszázadokon át&nbsp;hordták magukon a megtelepedés munkájának fáradságos, nehéz&nbsp;keresztjét. Az ő tiszteletükre 1750-ben az újraéledő ciszterci rend&nbsp;zirci apátsága útra néző szép kőkeresztet állított a Győr felé vezető&nbsp;út mentén a régi monostortemplomának főoltára, imakórusa helyén.&nbsp;A keresztet Rieger Kandid apát úr 1750. június 5-én megáldotta&nbsp;és felszentelte. A kereszt feszülete homokkő. Felirata latinul van&nbsp;írva, de kopottsága miatt már elolvasni nem lehet. A püspöki vizitációk&nbsp;mindig számon tartották. 1817-ben június 2-án tartott vizitációban&nbsp;röviden így írnak róla: A zirci pélbánia területén a bejárathoz&nbsp;közel a keleti irányban Győr felé vezető út mentén van egy kereszt,&nbsp;építését, fenntartását a konvent magának tartotta fenn.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A kereszt ma is ott áll azon a helyen a, Köztársaság úton, az arborétum falába beépítve,&nbsp;díszes vaskerítéssel védve, zöld kúszónövény élősködik rajta és&nbsp;egy vízvezetéket jelző tábla csúfítja a kerítését.&nbsp; 
#&nbsp; &nbsp; &nbsp;A falu fejlõdött és szépült is egy harmadik kereszttel. 1760-ban a jámbor alapítvány emel egy új kõkeresztet a Veszprém&nbsp;felé vezetõ megyei út melletti magaslatra.&nbsp;A Veszprém felé vezetõ megyei út melletti magaslat a mai<br>Kossuth Lajos utca 13. sz. ház elõtti terület volt, melyre a keresztet&nbsp;állították.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A kereszt állítása a ma is ott lakó Braun család 1720 után&nbsp;Németországból betelepült õseihez kapcsolható, ezért ismertebb&nbsp;néven Zirc lakosai csak '''Braun-kereszt'''nek nevezik. A zirci&nbsp;plébániahivatalban vezetett anyakönyv szerint Braun János&nbsp;1727-ben, Braun József 1729-ben jött Zircre, de ezt követõen&nbsp;elszórtan több éveken át települtek be Zircre Braun nevû családok,&nbsp;személyek. Ekkor házszámok még nem voltak, így az&nbsp;sem lehet egészen biztos, hogy ez a telek elõször a Braun családé&nbsp;volt.&nbsp;Ezt a bizonytalanságot az 1807. évben készített Zirc&nbsp;Funduskönyve tárja elénk, mert a Funduskönyvbe a telekhez&nbsp;Mühlbauer Antal név van bejegyezve, s csak az 1862. évi földkönyv<br>szerint szerepel a telken és más házszámon Braun János&nbsp;telkesgazda neve, melyet valószínű, hogy utólag írtak át<br>ceruzával az 1807. évi Funduskönyvbe a Mühlbauer név alá a&nbsp;16. hászámmal együtt. Ezen írások után az is elképzelhetõ,hogy a keresztet 1760-ban zirci hívek állították&nbsp;ájtatosságból az útmenti&nbsp;magaslatra, amely ma&nbsp;Braun-telek. Sajnos a&nbsp;jámbor alapítványt tevõ&nbsp;(tevõk) neve sem ismert.&nbsp;Maradnak hát a&nbsp;Braunék.<br>&nbsp; &nbsp; Az 1760-ban állított&nbsp;kõkeresztrõl az utódok&nbsp;azt mondták el, hogy az&nbsp;1700-as évek közepén&nbsp;Németországból betelepült&nbsp;Braun család nagymamája útközben vagy már itt Zircen&nbsp;nagyon beteg lett, aminek folytán a kereszthez akart fohászkodni&nbsp;gyógyulásért, s ekkor derült ki, hogy a már Németországban&nbsp;is imádott keresztet a család elfelejtette magával&nbsp;hozni Zircre. A nagymama gyógyulásáért mindent megtevõ&nbsp;családból két kocsival visszaindultak Németországba az ottfelejtett&nbsp;keresztért.&nbsp;Elmondás szerint az út két hónapig tartott és a szerencsésen&nbsp;meghozott kereszt felállítása után a kereszt elõtt többször&nbsp;imádkozó nagymama rövid idõ alatt meggyógyult, és még&nbsp;hosszú ideig egészségesen élt Zircen a családja körében.&nbsp;A történet meseszerűnek tűnik, de igaz is lehet.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A 241 évvel ezelõtt állított kereszt anyaga kemény márványkõ,&nbsp;úgyszintén a kereszten megfeszített Jézus és az alatta elhelyezett&nbsp;Mária-szobor is. A kereszten német gótbetűs felirat&nbsp;volt. Kopottsága miatt elolvasni már nem lehet. A kereszt formája&nbsp;a magyar keresztformáktól teljesen eltérõ, díszítése is a&nbsp;német keresztekéhez hasonlít.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Tudjuk, és aki arra jár, láthatja, hogy a Barun-telekre egy&nbsp;kisebb házat építettek közben; a kereszt éppen a bejárati kapuban&nbsp;volt, így útban volt a bejáratnak, ezért áthelyezték a&nbsp;ház mögé. A a kereszt egyik szára nekiér az épített háznak,&nbsp;mert a ház mögött meg a kúthoz lett volna, illetve van közel.&nbsp;A házat a családba benõsült Pacher József és neje építette.&nbsp;Az 1929. évi kataszteri telekkönyv felmérése szerint már&nbsp;Pacher József nevére van írva a kereszt a Kossuth Lajos utca&nbsp;15. számú házhoz, úgy, hogy lakóház, udvar, kõfal és kõkereszt.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A kereszthez keresztjáró napokon sokszor kivonultak a hívek&nbsp;a templomból, hogy a kereszt elõtt könyörgõ imát mondjanak.&nbsp; 
#&nbsp; &nbsp; A Kálvária kápolna helyén az 1779. évi püspöki vizitációban még nem írtak keresztről, de valamikor már az 1780-as években állítottak a hegyre keresztet, mert 1809-ben Bauch Gottfrid zirci plébános engedélyt kért a veszprémi püspöktől, hogy megáldhassa a Kálvária hegyen tönkrement kereszt helyett állított új fakeresztet. Valószínű, hogy 20-25 évet kibírt egy fából készült kereszt. Az új Kálvária keresztet Mann Alberich áldotta meg 1810-ben.<br>1862. október 18-án Rezutsek Antal apát úr alapító levelében írja, hogy Zirc mezőváros napnyugati részén fekvő<br>kertet, melyen az új Kálvária építtetett, ezen kálvária fundusául örökösen kijelentem, átajándékozom, megalapítom és az erre való felügyeletet a zirci plébániára átruházom. A kert kálváriának nem használt részét a plébános bérbe adhatja és a befolyt bér pénzből a kálvária fenntartását eszközölje. Ezután már három kereszt volt a Kálvária-hegyen a templomi számadások szerint is. Sajnos rajz és fénykép nem maradt fenn a régi Kálvária-keresztekről, hogy milyenek lehettek. 
#A Borzavárra vezető út melletti téren 1807-ben Leibel Krisztián 4 Ft-os ájtatos alapítvánnyal állította fel az azóta már többször cserélt fakeresztet. (mindez&nbsp;Rezutsek Antal apát úr 1872. november 15-én kelt,&nbsp;az ájtatos alapítványokról szóló jegyzõkönyvébõl tudható, de&nbsp;Bauch Gottfried plébános 1809-ben a keresztáldásra engedélyt kérõ levelében is utal az alapításra)&nbsp;Hogy miért? - feltételezhető, hogy Leibei Krisztián, jámbor, vallásos ember lévén, Isten iránti tiszteletből, vagy talán Zircen született tíz gyermekük emlékére ájtatosságból állította&nbsp;1807-ben a fakeresztet.&nbsp;Leibel Krisztián 1751-ben született&nbsp;Bajorországban, s házasságot is itt kötött 1777-ben Eck Ágotával.&nbsp;Magyarországra már házaspárként kerültek, s itt született&nbsp;meg elsõ gyermekük 1780-ban, a tizedik pedig 1806-ban.&nbsp;Leibel Krisztián 1829. november 11-én halt meg, felesége ezután&nbsp;elköltözött Zircrõl.1948. október 31-én volt a helyreállított kereszt megáldása Kukoda Miklós plébános által, ünnepély keretében. A&nbsp;helyreállításához&nbsp;a faanyagot Bauernfeind János gazda adta és faragtatta&nbsp;ki. 1977-ben egy autó az áfész-irodaház átépítésekor véletlenül nekitolatott a keresztnek és azt kidöntötte, amely helyett Wetzl István ácsmester faragott egy újat, és Sikátori Ferenc festette le (az áfész állította helyre).<br> 
#1873-ban Wittmann Mihály és neje kőkeresztet állíttatott a kistemplom melletti Árpádkori romtemplom területén. 1933-ban Bittmann János zirci kőfaragó restaurálta, 1982-ben a romtemplom feltárásakor áthelyezték a keresztet a kistemplom sekrestyéje mellé.<br><br>

<br> 

<br> 

&nbsp;Még&nbsp;az 1780–1790-es években állítottak három fakeresztet. E tényt bizonyítja&nbsp;a Veszprémi Érseki Levéltárban található&nbsp;Acta Parochialia 15/203. sz. alatt jelzett és 1809. április 20-án, Zircen kelt levél.&nbsp;Eszerint Bauch Gottfried zirci plébános a veszprémi püspöktõl&nbsp;engedélyt kér arra, hogy a kálvárián, a temetõben és a&nbsp;köztéren a régi, tönkrement és elpusztult fakeresztek helyére&nbsp;felállított újakat 1809. május 3-án megáldhassa. A püspök&nbsp;úr az engedélyt megadta. Megállapítható, hogy a kálvárián akkor még csak egy&nbsp;kereszt volt. Az alsó temetõ pedig az 1790-es években nyílt&nbsp;meg,&nbsp;a köztéren felállított harmadik új keresztet pedig a&nbsp;Borzavár felé vezetõ úton, a mai áfész-irodaház elõtt helyezték&nbsp;el. Hogy idõrendben&nbsp;az 1809-es keresztek közül melyik volt a negyedik, ötödik&nbsp;vagy a hatodik Zircen, nem tudjuk. 

<br> 

&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az 1817. évi Canonica Visitatio 14. paragrafusa a keresztek,&nbsp;szobrok címszó alatt 5 keresztet említ a zirci plébánia területérõl.&nbsp;Az elsõ keleti irányban a Gyõr felé vezetõ út mentén&nbsp;áll, építését, fenntartását a konvent vállalta. A második<br>északon, a borzavári út mentén található (ma az áfész-irodaház&nbsp;elõtti tér). A harmadik szintén a borzavári út mellett, a<br>monostortól mintegy negyedórányi járásra, a temetõben van&nbsp;(alapítója nincs jelezve). Örökös fenntartását a település lakossága&nbsp;önként vállalta. A negyedik a Kálvária-hegyen áll, alapítványa&nbsp;nincs, alapítója ismeretlen, s jogi személy nem gondoskodik róla. Az ötödik a településen kívül, az anyaegyháztól&nbsp;mintegy félórányi járásra (régi alsó temetõ), déli irányban<br>a veszprémi út mentén található. Ennek fenntartója a lakosság.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Valójában ekkor már 6&nbsp;kõkereszt volt Zircen, de a&nbsp;Braun család telkén álló kõlakoskeresztet&nbsp;nem vették fel a leltárba.<br>Az 1824-es vizitációs leltár szintén 5 keresztet jelez az elõbb&nbsp;felsorolt helyeken, azzal a kiegészítéssel, hogy fenntartójuk a<br>konvent.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1824 és 1845 között újabb két kereszttel gyarapodott Zirc.&nbsp;Ekkor már név szerint megnevezik&nbsp;a kereszt állítóit és a fenntartókat. Az irat tanúsága&nbsp;szerint a plébánián 6 fa- és egy kõkereszt van az Üdvözítõ&nbsp;képével. A kálváriai és a kõkeresztet az uraság (apátság) állíttatta&nbsp;és fenntartásukról is gondoskodik. A többi öt közül az&nbsp;egyiket Wittmann János ajánlotta fel, s míg él, gondoskodik is&nbsp;róla. Halála után pedig az a Neustif utca köteles fenntartani,&nbsp;ahol áll (ma Reguly utca). &nbsp; &nbsp; &nbsp;A borzavári utcait a Leibel család&nbsp;köteles gondozni. A borzavári úti felsõ és az alsó temetõ keresztjének&nbsp;fenntartása a mezõváros közösségének feladata.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A Neustif (ma Reguly) és az Új utcában (ma Kálvária) állított&nbsp;keresztek tönkrementek, s helyettük senki nem állított<br>újakat.<br><br>

#<br><br>
#<br> 
#Zircen évjárat szerint az 1873-ban állított kereszt az ötödik.&nbsp;Állította Wittman Mihály és neje, Anna. Kik voltak ők?<br>Wittman Mihály született 1831. szeptember 18-án Zircen.&nbsp;Akkor a 29. számú házban (ma 43. sz. ház, a Kertbolt szomszédja).&nbsp;Witmann Anna született&nbsp;1833-ban Zircen. Akkor&nbsp;60. sz. házban (ma Kossuth&nbsp;Lajos utca 24. sz. ház).<br>Házasságot kötött 1852. november&nbsp;8-án. Ezután a 107.&nbsp;sz. házba költöztek, ami mai&nbsp;viszonylatban a kenyérgyár<br>területére esik. Wittman Mihály&nbsp;és neje, Anna a szép kőkeresztet&nbsp;a kistemplom melletti&nbsp;romtemplom bejáratához<br>állította 1873-ban. Feltételezhető,&nbsp;hogy azért választották&nbsp;a romtemplom helyét, mert&nbsp;talán őseiktől hallomás útján<br>megtudták, hogy a betelepült&nbsp;német katolikusok 1721-ben&nbsp;a romtemplom helyén állítottak&nbsp;fel egy nagyméretű fakeresztet.&nbsp;A keresztet a püspöki&nbsp;vizitációk nem vették leltárba.&nbsp;A templomi számadások&nbsp;szerint 1873-ban a&nbsp;keresztek alapítványa 26 forint&nbsp;54 krajcár volt. Ebből 17&nbsp;forint volt a borzavári úton&nbsp;álló fakereszté. Feltehető,<br>hogy a különbözet 9 forint&nbsp;54 krajcár összegből állította&nbsp;Wittman Mihály és neje,&nbsp;Anna a szép kőkeresztet.<br>Wittman Mihály özvegy maradt,&nbsp;majd 1912. május 9-én&nbsp;ő is meghalt. A keresztet a&nbsp;hozzátartozók 1933-ban felújíttatták&nbsp;Bittmann János zirci kőfaragóval. 1982-ben a templom&nbsp;rommaradványainak feltárásakor a keresztet áthelyezték&nbsp;a kistemplom sekrestyéje mellé, ahol ma is áll. A Witmann&nbsp;család elmondása szerint jó katolikus hívő család volt, ezért&nbsp;úgy gondolják, hogy Isten iránti szeretetük jeléül állították a&nbsp;keresztet.<br>A kereszt felirata: Állíttatta Wittman Mihály és neje, Anna,&nbsp;1873. Megújíttatott 1933. Anyaga: zirci vörösmárvány. Feszülete:&nbsp;alumínium öntvény. Kerítése: kovácsolt vasból készült.&nbsp;Feltehetően Wolf Károly lakatosmester készíthette. A kereszt&nbsp;állapota jó, gondozott.<br> 
#Sorban a 6. kereszt a Wesztinger családhoz kapcsolódik.&nbsp;A keresztet állíttatta Wesztinger János és Wesztinger Anna&nbsp;1898. évben az Akliba vezető út mentén a zsellérföldekkel&nbsp;szemben a legelőn. A kereszt alapítványra 25-25 forintot tettek&nbsp;fejenként fenntartás céljára. Az alapítványt 1898. április&nbsp;25-én tették a testvérek. A püspök az alapítványt helybenhagyta&nbsp;1898. ápirlis 29-én 1348 sz. alatt kelt levelével.&nbsp;A feszülete lemezből volt és festett, a feszület felett félkörívben&nbsp;díszes lemezborítás volt, ma ez már hiányzik.&nbsp;Wesztingerék mindig gondozták és helyreállították a keresztet,&nbsp;de most már idős, beteg koruk ebben akadályozza őket.&nbsp;1992-ben Jezsó Béla alsóörsi lakos a tönkrement keresztet&nbsp;kijavíttatta és új öntött alumínium feszületet készíttetett a&nbsp;keresztre. Kerítést is újat készíttetett a kereszt köré. Megáldása,&nbsp;felszentelése 1992. május elsején volt, melyet Lázár Kelemen<br>atya zirci plébános végzett el.&nbsp;A kereszt újrakészítését végezték és az anyagot adták Jezsó&nbsp;Béla alsóörsi lakos, Fógli István, Szirbek József, Braun Jenő&nbsp;zirci lakosok. A kereszt jó állapotban van.

[[Category:Zirc]] [[Category:Köztéri_szobrok,_emléktáblák]]