Almádi régi térképeken forrásának megtekintése

<center>(150 éves Almádi kataszteri térképe)</center>

<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>


[[Image:1858_térképszelvény.jpg|thumb|Az 1858. évi térképszelvény]]

A XIX. században az egész ország területéről egységesen szerkesztett kataszteri térképek készültek. A nagyarányú vízszabályozások is sok térkép alkotását tették szükségessé egyebek mellett. Ezek a térképek a hozzájuk tartozó iratokkal együtt az Országos Levéltárba kerültek. A levéltár térképtára az iratanyagból kiemelte a mintegy 40.000 mappát (térképet) és egy részlegbe gyűjtötte.

[[Image:Első_katonai_felmérés.jpg|thumb|left|Az első katonai felmérés részlete]]

[[Image:Második_katonai_felmérés.jpg|thumb|A második katonai felmérés részlete]]

Almádi településtörténetével foglalkozó írásokban csaknem minden esetben történt hivatkozás az 1858. évi első kataszteri felmérés adataira. A felmérés valójában korábban készült, a mérési jegyzőkönyveken 1857. évi dátum szerepel és csak a megszerkesztett térkép első szelvényén szerepel ez az évszám. Abban az időben Almádi nem volt önálló település, hanem Szentkrályszabadjához tartozott. Ismeretes, hogy a Bach korszakban a hivatalos nyelv a német volt, így ezen a nyelven íródott az anyag. ''Dorf Szentkirályszabadja sammt Ortschaft Almádi'', azaz Szentkiráyszabadja falu Almádi helységgel együtt.

[[Image:Harmadik_katonai_felmérés.jpg|thumb|left|A harmadik katonai felmérés részlete]]

A térképek nagyon pontosak voltak, egyes esetekben még ma is egyeznek a birtokhatárok. A térképek művelési ág szerint tartalmazzák a területeket, így előfordul, hogy egy birtoktest hét helyrajzi számot kapott. A térképek mértéke 1 bécsi hüvelyk=40 láb volt. Innen származik a nemrégiben még használatos 1=1440 és 1=2880 lépték.

Kiemelt jelentőségűek az ország katonai felmérései, amelyeknek térképeit a Hadtörténeti Intézet és Múzeum térképtárában őrzik. Három ilyen felmérés volt, a következők szerint.

''Az első katonai felmérés'' 1782-1785 között történt. A térképen Almádi neve nem szerepel, a teljes területe szőlőként van bejelölve. Vörösberény beépítését ábrázolja a térkép, két malom is szerepel a Séd mellett.

''A második katonai felmérés'' 1829-1866 között készült, ezen belül ez a rész 1852-ben került térképre. Almádira vonatkozó jelölések: Almádi csárda, Csárda, Öreghegy Almádi puszta. Felfedezhetők a mai úthálózat elemei, Óvári út, Baross út Veszprémi út.

''A harmadik katonai felmérés'' 1872-1884 között történt. Almadi puszta szerepel helységnévként. További elnevezések. Lok hegy, Öreg hegy, Almadi major.

Természetesen azóta sok felmérés és térkép készült Almádiról, a fenti rövid tájékoztatással a kezdetet ismerhetjük meg.

==Forrás==

[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2008. (20. évf.) 7. sz. 7. o.

[[Category:Cikk, tanulmányok]]
[[Category:Balatonalmádi]]