Emma nyaraló, Vigadó mozgó, városháza (II. rész) forrásának megtekintése

<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>


Az ismertetés első részében leírt Vatzke birtokot a Veszprémi Független Hírlap 1882. 24. számában eladásra hirdették, mely szerint: ''...3 hajlék van rajta .. 1 szoba, 1 konyha, présház, istálló és pince... 1 lakószoba, 1 konyha és pince...Présház, pince..'' Ez megfelel a korábban említett lakóház és 2 pince adatnak. A Thuryék által megvett telekrészen volt egy épület, amit valószínűleg átalakítottak a mai formájára, és ezért nem említi a telekkönyv új épület építését.

Thury Etele halála (1917) után fia örökölte az apai részt. További telekkönyvi adatok:

1926. október 6-án kelt bejegyzés szerint megosztás és eladás történt Szeöke Lajos részére 1744 négyszögöl területre vonatkozóan. 1926. november 23-án kelt egy fontos bejegyzés, amit szó szerint érdemes idézni. ''1926. október 16. napján kelt, vázrajzot is magában foglaló községi bizonyítvány alapján feltüntettetik, hogy az ingatlanon egy ház, illetve mozihelyiség épült Fürdő u. 14 szám alatt.'' Megszületett Almádi első mozija, a ''Vigadó Mozgóképszínház'', amelyet a későbbi újsághírek szerint sokféle célra használtak. Egy 1928. május 27-én kelt, rendezvénnyel kapcsolatos híradás szerint 600 férőhelyes volt a terem, ami igen tekintélyes nagyságrend, valószínűleg nem mai mértékkel mérték.

[[Image:1923_terkep_vigado_mozi.jpg|thumb|1923. évi térkép részlete]]

A moziépület két tömegből állt. A sétánnyal párhuzamos épületrész, ami megegyezik a mai városháza Balaton utcai szárny nélküli földszintjével, valamint az erre merőleges, lényegesen nagyobb, a mozit magába foglaló épületrészből. A helyzet jól érzékelhető az 1932 körül készült légifelvételen Nem ismert, hogy meddig működött a mozi. Szóbeli közlés szerint viszonylag rövid ideig, mert az épületnél szerkezeti problémák jelentkeztek és lebontották az épületrészt.

Férje halálát követően, 1929. januárjától Szeöke Lajosné működtette az épületet. Erre utal az 1931. május 31-én a Veszprémi Hírlapban megjelent hirdetés, miszerint ''Balatonalmádi legforgalmasabb helyén a fősétányon, női fodrászat, vagy más szakmának is alkalmas helyiség olcsón kiadó. Szeőkéné Vigadó.'' Egyébként a földszinti árkádok alatt nyíló bejárattal több üzlet is folyamatosan működött. Például Hazai Alpesi Sajtház Rt., Fotó üzlet és kölcsönkönyvtár Dominusz Kornél bérletében.

1933. májusban kelt telekkönyvi bejegyzés szerint dr. Fassanok Gábor és neje, Vízy Gabriella vásárolta meg épületet, illetve ingatlant. Ezt követően nagyon sok megosztás és tulajdonosváltozás történt, így az eredeti Thury Etele birtok is egyre kisebb lett. Természetesen más birtokok is elszenvedték az ilyen változást. Csupán érdekesség, hogy még ekkor is a telek döntő része szántó művelési ágú a telekkönyv szerint.

A telekkönyvi adatok nem tartalmazzák a mozi épületrész lebontását, valamint a megmaradó rész átalakítását és az emeletráépítést sem. A bontást nagy valószínűséggel 1935 körül végezték el. A Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. által, 1937. március 31-én készített ''Balatonalmádi szállodák és panziók kimutatásában'' nem szerepel az épület. Ugyanakkor 1937-ben és 1938-ban kiadott kiadványban levő térkép szerint Fassanok Pensio-ként jelölik. 1938-ban még egy bejegyzés kelt, nevezetesen névmagyarosítás okán, amikor is dr. Földbíró Gábor és neje, Vízy Gabriella a tulajdonosok

1942. évben történt bejegyzés szerint özv. dr. Földbíró Gáborné tulajdonosa a 977 négyszögöl nagyságú telken álló épületnek. Ugyanezen évben özv. dr. Földbíró Gáborné Vízy Józsefnak és Vízy Tibornak ajándékozza az
ingatlant. Sem a telekkönyvből, sem a korabeli sajtóból nem derül ki, mikortól szálloda az épület. Szóbeli közlés (id. S. F.) szerint 1939-ben készült az emeletráépítés Bán Károly építőmester kivitelezésében. Tény, hogy az 1930-as évek legvégén kiadott képes levelező lapokon ''Hotel Hungária Szálloda'' és ''A Budapesti Debrecen Étterem Üzeme'' feliratok olvashatók.. Az épület Balaton utcai homlokzatán ezek mellett még ''Tul. Szabó Lajos'' felirat is szerepel. Abban az időben az üzemeltető bérlőt szokás volt tulajdonosként szerepeltetni.

1952-ben államosították a Vízy József és Vízy Tibor nevén álló „lakó és üzletház”, amelyik „29 szobát és 3 bérleményt” tartalmaz, olvasható az államosításra kerülő ingatlanok jegyzékében. Ezzel megszűnt szálloda funkciója az épületnek. További sorsa elég változatos. Volt vállalati központ (4. sz. Mélyépítő V.), színészlakások, orvosi rendelő, klubhelyiségek, városi könyvtár. Végül 1988-89-ben átalakításra és bővítésre került, így nyerte el mai nagyságát és funkcióját, Balatonalmádi ''Városháza''-ként fontos középülete Almádinak.

==Kapcsolódó cikkek==
*[[Emma nyaraló, Vigadó mozgó, városháza (I. rész)]]

==Forrás==

[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/2007/UAU-2007-04.pdf 2007. (19. évf.) 4. sz. 7. p.]

==Külső hivatkozás==
<references/>

[[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
[[Category:Balatonalmádi]]