Lotz Károly - Róth Miksa forrásának megtekintése

<center>'''Egy téves adat tisztázása'''</center>

<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>

Almádiról legújabban megjelent képes levelezőlap, amelyet az ezeréves magyar államiság tiszteletére a város önkormányzata adott ki, a Szent Imre plébániatemplom mellett levő Szent Jobb kápolnát, illetve annak részletét ábrázolja. Az aranyozott üvegmozaik Róth Miksa alkotása, olvasható a lap hátoldalán.

Korábban Almádiról megjelent kiadványokban Lotz Károly alkotásaként szerepel, amit az idők folyamán több folyóiratban, vagy egyéb írásban is megerősítettek a szerzők. Ilyen például a KÉPES ÚJSÁG 1979. július 21-i számának 15. oldalán           „Budai           műemlék Balatonalmádiban” címen megjelent történeti ismertetés, amit nem kevesen olvastak miután országos lapról van szó.

Felmerül a kérdés honnan származik a tévedés, illetve miként fordulhat elő, hogy egy alkotást különböző szerzőknek tulajdonítanak az írások. Mint ismeretes a Szent Jobb kápolna eredetileg a budai várban volt. Történetét amelyik végső soron a Szent Jobb történetével is összefügg, egy 1934-ben megjelent könyvből ismerhetjük meg. A könyv „A BUDAVÁRI KIRÁLYI KÁPOLNA s a M. Kir. Udvari és Várplébánia története” címet viseli. Szerzője pedig „Uxa József a Szent Jobbról nev.(ezett) kir.(ályi) udv.(ari) várplébánia káplánja”.

[[Image:Roth_Amalia_level.jpg|thumb|Róth Amália levelének részlete]]

A könyv „A sz. Jobb és kápolnája” (sic!) címet viselő fejezete (233-262 oldalak) foglalkozik részletesen a kápolnával. Idézem a 253-254. oldalakról Uxa József írását: ''A mai kápolna mozaikjának kartonját Lotz Károly rajzolta. A mozaik mennyezet csillogva veri vissza a tetőn elhelyezett villanylámpák fényét. Két oldalt, angyalok tartotta szalagon olvasható az állandó dicséret: „Hatalmas a te karod” „Magasztaltassék a te Jobbod”.'' Dr. Pintér Sándor Almádi akkori plébánosa, akinek köszönhetjük, hogy e nevezetes kápolna városunkban található, az előbbiekben említett Uxa József könyve alapján meggyőződéssel mondhatta Lotz Károlyt a mű alkotójának. Így terjedt el a téves adat amit a képes levelezőlap megjelenése alkalmából célszerű tisztázni.

Lotz Károly neve bizonyára ismertebb mint Róth Miksáé annak ellenére, hogy utóbbi is világhírű művész volt. Tehát ki volt ő? A család német eredetű, Miksa 1865. december 26-án (ma 134 éve) született Pesten. Apja Zsigmond üvegfestő volt, akinek műhelyében sajátította el a mesterség fortélyait, amit külföldi tanulmányútjain tökéletesített. Fiatalon önállósította magát és megalapította „Üvegfestészeti műintézetét”, majd 1898-ban meghonosította hazánkban az üvegmozaikot. Munkáinak művészi színvonalát számtalan kitüntetéssel honorálták. 1899-ben elnyerte az „Iparművészeti Nagy Arany Államérmet”, majd a párizsi és torinói világkiállítások aranyérmét, Amerikában a ST. Louis-i világkiállítás nagydíját, kitüntették a Ferenc József -renddel és az Olasz Királyi Koronarenddel.

Szinte élete végéig alkotott, nemcsak mint üvegfestő és mozaikműves, hanem mint „művészeti író” is tevékeny volt. Két műve jelent meg könyv alakban: „Egy üvegfestőművész az üvegfestészetről” (Bp. 1942), „Egy üvegfestőművész emlékei” (Bp. 1943). Utóbbi műve 56. oldalán így ír: ''„1898-ban én honosítottam meg nálunk a mozaikművészetet. Hazánkban - az ásatásoknál feltárt római kori padló márvány mozaik töredékek kivételével— mozaiknak múltja nincsen.”''

Az 1943-ban megjelent munkája 79-85. oldalain felsorolást ad ''„Jelentősebb üvegfestészeti műveim”'' címen. A hosszú ismertetésben a fűzfői gyárigazgatósági épülettől, az oslói Fagerborg templomon keresztül, a Mexikó Cityben levő Teatro Nacional üvegablakáig sorakoznak művei. Ugyanezen könyv 86-88. oldalain pedig ''„Jelentősebb mozaikműveim”'' cím alatt ismerteti munkáit, amelyek között az első ''„BUDAPEST: Kir. vártemplom, Szent Jobb fülke”'' az utolsó pedig ''„VENEZIA: Magyar állandó kiállítási csarnok, Kőrösfői Kriesch Aladárral”''.

Műveinek ismertetésekor minden esetben megemlíti szerzőtársait amennyiben voltak. Közülük néhány: Vaszary János, Lotz Károly (pozsonyi közös munkájuknál), Nagy Sándor, Maróti Géza, Ébner Lajos, Vastagh György, Székely Bertalan, Poór Bertalan. Amennyiben Lotz Károly kartonja alapján készítette volna a Szent Jobb kápolna mozaikját egészen biztosan nem hagyja ki a felsorolásból. Ezt igazolja Amália leányának (három gyermeke volt Erzsébet, Amália és József) 1982. december 17-én feladott levele, amelynek részlete így szól: ''...Ami a mozaikot illeti az „Élet és Tudomány” című folyóirat is kétséget kizáróan igazolja, hogy Édes Apám műve de én is igazolhatom, az ostrom után jött hozzám Schillinger az egy mozaikos volt ki azóta disszidált hogy meg kellene javítani mert le viszik Almádiba, elő kerestem a kartonját csak a szegélyét kellett megváltoztatni mert nem volt ugyan olyan színű muranoi mozaik, ezért csodálkoztam mikor jöttek hozzám hogy Lotz neve fény jelzi a mozaikot. Talán...''

Hosszú tevékeny élet után 79 éves korában 1944. június 14-én halt meg. Egykori  lakása ma „Róth Miksa             Alapítvány             és Üvegmúzeum”(Budapest Nefelejcs u. 26 sz.), amelyet az „Erzsébetvárosi Róth Miksa Alapítvány” tart fenn és mint egyéb múzeumok látogatható. 1993-ban jelent meg a Helikon kiadó gondozásában, Varga Vera: „Róth Miksa művészete” című, igen szép kiállítású könyve. Érdemes végiglapozni annak ellenére, hogy a 76. oldalon levő felsorolásban ezt olvashatjuk: ''„Királyi vártemplom, Szent jobb-fülke (elpusztult)”'' (sic!).

Szerencsére ez nem így történt és hazánk nem lett szegényebb egy gyönyörű műalkotással, ami Almádi számára külön értéket jelent.

==Forrás==

[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/2000/UAU_2000_01.pdf 2000. (12. évf.) 1. sz. 2. p.]

==Külső hivatkozás==
<references/>

[[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
[[Category:Balatonalmádi]]