Zirci iparosok egykor I. Link Lajos bábos mester (1892-1960) forrásának megtekintése

Zirci iparosok egykor I. Link Lajos bábos mester (1892-1960)

A Link család a legrégibb zirci családok közé tartozik, az 1700-as években kerültek Zircre. A családnév ma is gyakori Baden-Württemberg tartományban, Stuttgart környékén.  A Zircre került ősök molnárok voltak, malmukat a Cuha vize működtette a Metszőn (Kardosrét felé). 

Link Lajos 1892-ben Zircen született. Miután kitanulta a mézeskalácsos szakmát, segédként Várpalotán dolgozott, majd Zircre került vissza. 1910-ben a Zirci Iparkiállításon egy díszített süteményt állított ki, amiért elismerő oklevelet kapott. Végig küzdötte az első világháborút, a Károly-csapatkereszttel (K.cs.k.) tüntették ki. Az 1916-ban alapított háborús emlékérmet azok a katonák kapják, akik legalább 12 hétig teljesítettek frontszolgálatot. 


Link Lajos 1919-ben önállósította magát Zircen. Megnősült, majd első felsége, Waltesz Teréz Flóra halála után Szemmelveisz Erzsébetet vette el. Gyermekei Rózsi, Frigyes, Ferenc, Margit, Irén.  Link Lajosék család háza a Deák Ferenc utca jobb oldalán a legutolsó ház volt az erdő alatt. Az utolsó szalmatetős ház volt az utcában, az épület nagy „Z” alakot formált. Az utcafronton szobák, a középső részben a műhely, majd az alsó szárban gazdasági épületek voltak. A műhelyben készült a mézeskalács tésztája, itt voltak az ehhez szükséges eszközök, nagy teknők, a falakon rézüstök, a polcokon rézmozsarak, és a kemence, ahol kisütötték a bábokat és a süteményeket. A kertben gyümölcsfák és méhkasok, hiszen a foglalkozásukhoz sok mézre volt szükség. 

Hogy készült a mézeskalács? Először elkészítették a tésztát (méz, cukorszirup, liszt, tojás, szalakáli), amit fateknőben több órán át kavartak, majd begyúrták és kinyújtották. A bábokhoz készített tészta keményebb volt, ezt formákba nyomkodták, ennek neve az ütőfa vagy ütőforma. A tészta tetejét kézzel elsimították. Miután a mézes bábok kisültek a kemencében, írókázták, díszítették a tetejüket.  Készítettek mézespuszedlit is, ennek a tésztája puhább volt. Hogy az ütőformákat maga a mester készítette, vagy máshonnan szerezte be, nem sikerült kideríteni. A legismertebb formák voltak: szív, ló, huszár, lány.
 
Link Lajosnak volt gyertyaöntő készlete is. A méhviaszból gyertyát is készítettek, amire a villanyvilágítás bevezetése előtt nagy volt a kereslet. Templomokban, bálokban is ez adta a fényességet. Mind a mézesbábosság, mind a viaszöntés nagy kézügyességet igénylő mesterség volt. Link Lajos kitűnő mester volt. Az egész járásban ő volt az egyedüli mézeskalácsos. Az zirci iparosság megbecsült tagjaként a Zirci Járási Ipartestület elöljáróságának tagjává választották 1938-ban. 
A család az áruk egy részét háznál értékesítette, de járták a vásárokat, búcsúkat is. Linkék mindig jelen voltak a zirci vásárokon, rendszerint az első sátor volt az övék.  A fiatalok szívesen vásárolták a tükrös szíveket szerelmi ajándékként, amit aztán hosszú ideig őriztek. A mézesbábokon és gyertyákon kívül később árultak nyalókát, cukorkákat (medvecukor, selyemcukor, durranós cukor, törökméz), kivágós képeket, sokféle golyót üvegből, agyagból és játékokat. 

Köszönet a segítségért Gajdicsné Link Gabriellának, Hermann Rozáliának és Kirmer Annának.

A mézeskalács ütőformák a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház mézeskalácsos műhelyében megtekinthetők és foglalkozás keretében kipróbálhatók. 
									
Cuhavölgyi Klára

= Felhasznált irodalom =
*Zirc és Vidéke korabeli számai
*Magyar városok és vármegyék monográfiája. 23. Dunántúli vármegyék. Veszprém vármegye községei. Bp., 1937.

[[Category:Zirc]] [[Category:Cikk,_tanulmányok]]
<gallery mode="packed" heights="260px" perrow="5" >

Fájl:Link Lajos.jpg|
Fájl:Ütőfák a Reguly Múzeumban 1..jpg|
Fájl:Ütőfák a Reguly Múzeumban 2..jpg|