Hattyú vendéglő - Laptörténet

Fdanko, 2013. április 20., 15:39-n

2013-04-20T15:39:35Z

← Régebbi változat		A lap 2013. április 20., 15:39-kori változata
72. sor:		72. sor:
	A szereplők valamennyien közismert személyiségek, Almádi birtokosok, illetve nyaralótulajdonosok voltak, akik minden szezonban több alkalommal műkedvelő előadást tartottak.		A szereplők valamennyien közismert személyiségek, Almádi birtokosok, illetve nyaralótulajdonosok voltak, akik minden szezonban több alkalommal műkedvelő előadást tartottak.

	1902. augusztus 10. ''„A fürdő zenekara térzenét ad a Hattyú vendéglő parkjában hétfőn, szerdán, pénteken és vasárnap 11–12, Kneipp csarnokban pénteken 5–7, a Petőfi sétatéren kedden, csütörtökön 11–1 és délután 5–8 óra között.”'' A Petőfi sétatéren a frissen felavatott [[Petőfi szobor]] környezetét kell érteni, ahol ma is áll a szobor.		1902. augusztus 10. ''„A fürdő zenekara térzenét ad a Hattyú vendéglő parkjában hétfőn, szerdán, pénteken és vasárnap 11–12, Kneipp csarnokban pénteken 5–7, a Petőfi sétatéren kedden, csütörtökön 11–1 és délután 5–8 óra között.”'' A Petőfi sétatéren a frissen felavatott [[Petőfi Sándor mellszobra\|Petőfi szobor]] környezetét kell érteni, ahol ma is áll a szobor.

	1903. augusztus 23. A [[Kossuth szobor]] avatási ünnepségének programja végén a ''„kiszolgálás a két nagyvendéglőben és a Hattyú melletti sátorban”'' történik. Ekkor már érzékelhető, hogy a Hattyú nem az egyedüli, ilyen rendezvényre alkalmas hely Almádiban.		1903. augusztus 23. A [[Kossuth szobor]] avatási ünnepségének programja végén a ''„kiszolgálás a két nagyvendéglőben és a Hattyú melletti sátorban”'' történik. Ekkor már érzékelhető, hogy a Hattyú nem az egyedüli, ilyen rendezvényre alkalmas hely Almádiban.

Pszollas, 2013. március 29., 14:07-n

2013-03-29T14:07:23Z

← Régebbi változat		A lap 2013. március 29., 14:07-kori változata
1. sor:		1. sor:
	~~{{InfoboxÉpület}}~~

	Hattyú vendéglő története		Hattyú vendéglő története

Pszollas, 2013. március 29., 13:34-n

2013-03-29T13:34:21Z

← Régebbi változat		A lap 2013. március 29., 13:34-kori változata
1. sor:		1. sor:
	{{InfoboxÉpület}}		{{InfoboxÉpület}}

	Hattyú vendéglő története		Hattyú vendéglő története

Pszollas, 2013. március 29., 13:33-n

2013-03-29T13:33:15Z

← Régebbi változat		A lap 2013. március 29., 13:33-kori változata
1. sor:		1. sor:
			{{InfoboxÉpület}}
	Hattyú vendéglő története		Hattyú vendéglő története

Fdanko, 2011. május 15., 19:32-n

2011-05-15T19:32:26Z

← Régebbi változat		A lap 2011. május 15., 19:32-kori változata
149. sor:		149. sor:
	:Winkler Lajosné szíves közlései.		:Winkler Lajosné szíves közlései.

	== Felhasznált irodalom ==		== Felhasznált irodalom ==

	[[Schildmayer Ferenc]]: Hattyú vendéglő története		[[Schildmayer Ferenc]]: Hattyú vendéglő története

	[[Category:~~Balatonalmádi_épületek]][[Category:Cikk,_tanulmányok~~]][[Category:Balatonalmádi]]		[[Category:Épületek]][[Category:Balatonalmádi]]

Fdanko, 2011. március 10., 20:20-n

2011-03-10T20:20:47Z

Változtatások megtekintése

Fdanko, 2010. augusztus 3., 17:15-n

2010-08-03T17:15:05Z

← Régebbi változat		A lap 2010. augusztus 3., 17:15-kori változata
155. sor:		155. sor:

	==Felhasznált irodalom==		==Felhasznált irodalom==
	Schildmayer Ferenc: Hattyú vendéglő története		[[Schildmayer Ferenc]]: Hattyú vendéglő története

	[[Kategória:Balatonalmádi épületek]]		[[Kategória:Balatonalmádi épületek]]
	[[Kategória:Cikk, tanulmányok]]		[[Kategória:Cikk, tanulmányok]]

Fdanko: Levédte a(z) Hattyú vendéglő lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan)) [kaszkád védelem]

2010-06-19T20:39:11Z

Levédte a(z) Hattyú vendéglő lapot ([edit=sysop] (határozatlan) [move=sysop] (határozatlan)) [kaszkád védelem]

← Régebbi változat	A lap 2010. június 19., 20:39-kori változata
(Nincs különbség)

Fdanko, 2010. június 19., 20:31-n

2010-06-19T20:31:54Z

← Régebbi változat		A lap 2010. június 19., 20:31-kori változata
147. sor:		147. sor:

	A Hattyút is utolérte a régi épületek sorsa, az említett járószint magasságának növekedése egyértelműen jelentős avulást és értékvesztést jelentett. Mindezt megtetézte, hogy utolsó tulajdonosai egymást gyakran váltva, nem sokat foglalkoztak az épület állagának megőrzésével, illetve javításával, így vált „éretté” a bezárásra, majd az 1972 évben a lebontásra a közel 90 évig működött Hattyú vendéglő.		A Hattyút is utolérte a régi épületek sorsa, az említett járószint magasságának növekedése egyértelműen jelentős avulást és értékvesztést jelentett. Mindezt megtetézte, hogy utolsó tulajdonosai egymást gyakran váltva, nem sokat foglalkoztak az épület állagának megőrzésével, illetve javításával, így vált „éretté” a bezárásra, majd az 1972 évben a lebontásra a közel 90 évig működött Hattyú vendéglő.

			==Források==
			:Országos Levéltár
			:Veszprém Megyei Levéltár
			:A „Veszprém”, a „Veszprémi Független Hírlap” és a „Veszprémi Hírlap” címû hetilapok.
			:Winkler Lajosné szíves közlései.

	==Felhasznált irodalom==		==Felhasznált irodalom==
			Schildmayer Ferenc: Hattyú vendéglő története

	[[Kategória:Balatonalmádi épületek]]		[[Kategória:Balatonalmádi épületek]]
	[[Kategória:Cikk, tanulmányok]]		[[Kategória:Cikk, tanulmányok]]

Fdanko, 2010. június 19., 20:29-n

2010-06-19T20:29:00Z

← Régebbi változat		A lap 2010. június 19., 20:29-kori változata
129. sor:		129. sor:

	A birtok nagysága ekkor hivatalosan 1457 négyszögöl. A fentebb említettel szemben mutatkozó 29 négyszögöl többlet minden valószínűség szerint az újabb felmérési korrekció eredménye.		A birtok nagysága ekkor hivatalosan 1457 négyszögöl. A fentebb említettel szemben mutatkozó 29 négyszögöl többlet minden valószínűség szerint az újabb felmérési korrekció eredménye.
			[[Fájl:Hattyu05.jpg\|bélyegkép\|jobb\|450px\|A Hattyú épületének képe a Szent Imre herceg út felől, bezárás után, lebontás előtt. A fényképész még működik. A kép jobb szélén a ma is működő Szabó pékség látszik.]]
	Kosola Ödön és felesége több mint 25 évig működtették a Hattyú vendéglőt, eleinte mint bérlők, majd pedig 22 évig mint tulajdonosok. Kosola Ödön 1936. szeptember 12-én meghalt. A teljes birtok feleségének testvére, Mészfalvy Gusztávné (sz. Kéberling Karolin) tulajdonába került öröklés és ajándékozás címén, mint ezt a telekkönyvben 1936 évi 112. folyószám alatt található adatok mutatják.		Kosola Ödön és felesége több mint 25 évig működtették a Hattyú vendéglőt, eleinte mint bérlők, majd pedig 22 évig mint tulajdonosok. Kosola Ödön 1936. szeptember 12-én meghalt. A teljes birtok feleségének testvére, Mészfalvy Gusztávné (sz. Kéberling Karolin) tulajdonába került öröklés és ajándékozás címén, mint ezt a telekkönyvben 1936 évi 112. folyószám alatt található adatok mutatják.

140. sor:		140. sor:
	:1958. áprilistól Veszprém és Környéke Vendéglátó Vállalat, Veszprém.		:1958. áprilistól Veszprém és Környéke Vendéglátó Vállalat, Veszprém.
	Végül 1961. január 1-től a vendéglő bezárásáig, azaz 1971. október 24-ig a Veszprém megyei Vendéglátó Vállalt volt az ingatlan tulajdonosa.		Végül 1961. január 1-től a vendéglő bezárásáig, azaz 1971. október 24-ig a Veszprém megyei Vendéglátó Vállalt volt az ingatlan tulajdonosa.
	[[Fájl:Hattyu05.jpg\|bélyegkép\|jobb\|450px\|A Hattyú épületének képe a Szent Imre herceg út felől, bezárás után, lebontás előtt. A fényképész még működik. A kép jobb szélén a ma is működő Szabó pékség látszik.]]
	==Az épület sorsa==		==Az épület sorsa==
	A II. világháború végén bombatalálat érte az épületet, aminek következtében a gyógyterem és a Baross utca közötti épületrész romossá vált és 1946-ban lebontásra került. A megmaradt épület az eredeti funkciójának megfelelően tovább működött, bár a gyógyteremként ismert épületrészre ez nem mondható el, azt csak raktározás céljaira használták. A korabeli képeslapokból kiderül, hogy a vendéglő bejárata nem a Baross utca felől volt, hanem a mai Széchenyi sétány irányából. A XIX–XX. század fordulóján a későbbi Fő utca – majd Baross utca – még csak egy keskeny földút volt, a legközelebbi „szomszéd” épület pedig a Hősi emlékművel szembeni telken volt található.		A II. világháború végén bombatalálat érte az épületet, aminek következtében a gyógyterem és a Baross utca közötti épületrész romossá vált és 1946-ban lebontásra került. A megmaradt épület az eredeti funkciójának megfelelően tovább működött, bár a gyógyteremként ismert épületrészre ez nem mondható el, azt csak raktározás céljaira használták. A korabeli képeslapokból kiderül, hogy a vendéglő bejárata nem a Baross utca felől volt, hanem a mai Széchenyi sétány irányából. A XIX–XX. század fordulóján a későbbi Fő utca – majd Baross utca – még csak egy keskeny földút volt, a legközelebbi „szomszéd” épület pedig a Hősi emlékművel szembeni telken volt található.