Kánya-villa - Laptörténet

Fdanko, 2018. június 8., 07:58-n

2018-06-08T07:58:25Z

← Régebbi változat		A lap 2018. június 8., 07:58-kori változata
7. sor:		7. sor:
	Szentkirályszabadja telekkönyvi adatai már a terület 1 kh 1382 négyszögöl nagyságban és Gyivis János tulajdonában levőnek rögzítik. Ugyanezen adatokkal került át az 1882. augusztus 27-én felfektetett, önálló Almádi telekkönyvbe. 1883. március 22-től új tulajdonosa van a birtoknak Huszár János és neje Rótfischer Etelka veszprémi lakosok személyében, majd 1893. április 25-től az egész terület gyerekeik öröksége lett. Időközben területkiigazítás folytán - 1890. október 5-i bejegyzés - a birtok nagysága 1 kh 818 ölre növekedett.		Szentkirályszabadja telekkönyvi adatai már a terület 1 kh 1382 négyszögöl nagyságban és Gyivis János tulajdonában levőnek rögzítik. Ugyanezen adatokkal került át az 1882. augusztus 27-én felfektetett, önálló Almádi telekkönyvbe. 1883. március 22-től új tulajdonosa van a birtoknak Huszár János és neje Rótfischer Etelka veszprémi lakosok személyében, majd 1893. április 25-től az egész terület gyerekeik öröksége lett. Időközben területkiigazítás folytán - 1890. október 5-i bejegyzés - a birtok nagysága 1 kh 818 ölre növekedett.

	1895. február 8-i bejegyzés szerint dr. Rada István - aki egyébként veszprémi kanonok volt -1500,- Ft-ért megvásárolta a birtok egy részét, 1382 négyszögöl nagyságban. Dr. Rada nyaralót építtetett magának a birtokon, amelyik „szőlő pincével a Köves dűlőben birtokállási megnevezéssel szerepel a nevére nyitott új telekkönyvi betétben. Az építés ideje pontosan nem ismert, de egy 1905-ben kiadott képes levelezőlapon már megjelent a képe. Érdekes módon a telekkönyvbe valamilyen ok miatt nem került bevezetésre az építés ténye.		1895. február 8-i bejegyzés szerint dr. [[Rada István]] - aki egyébként veszprémi kanonok volt -1500,- Ft-ért megvásárolta a birtok egy részét, 1382 négyszögöl nagyságban. Dr. Rada nyaralót építtetett magának a birtokon, amelyik „szőlő pincével a Köves dűlőben birtokállási megnevezéssel szerepel a nevére nyitott új telekkönyvi betétben. Az építés ideje pontosan nem ismert, de egy 1905-ben kiadott képes levelezőlapon már megjelent a képe. Érdekes módon a telekkönyvbe valamilyen ok miatt nem került bevezetésre az építés ténye.

	1919. április 5-én dr. Rada István eladta 110.000-koronáért a nyaralóját Bagoly Béla és neje, Angyal Etel budapesti lakosoknak úgy, hogy 50.000,- korona zálogjog megmaradt a nevén. Nyilvánvalóan csak később került sor a vételár teljes kiegyenlítésére, amit a teherlapi törlés igazol. A következő tulajdonos Mód Lajos építész és neje Primus Mária budapesti lakosok voltak, 8.000.000- korona vételár ellenében. Végül 1936-ban vásárolta meg a villát és az akkor már csak 768 négyszögöles telket Kánya Kálmán nyug. külügyminiszter - aki néhány évvel később Almádi díszpolgára lett - nyaraló céljára. 1952-ben a villa államosításra került, jelenleg óvoda működik benne, ami megfelelő használatot jelent.		1919. április 5-én dr. [[Rada István]] eladta 110.000-koronáért a nyaralóját Bagoly Béla és neje, Angyal Etel budapesti lakosoknak úgy, hogy 50.000,- korona zálogjog megmaradt a nevén. Nyilvánvalóan csak később került sor a vételár teljes kiegyenlítésére, amit a teherlapi törlés igazol. A következő tulajdonos Mód Lajos építész és neje Primus Mária budapesti lakosok voltak, 8.000.000- korona vételár ellenében. Végül 1936-ban vásárolta meg a villát és az akkor már csak 768 négyszögöles telket [https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1nya_K%C3%A1lm%C3%A1n Kánya Kálmán] nyug. külügyminiszter - aki néhány évvel később Almádi díszpolgára lett - nyaraló céljára. 1952-ben a villa államosításra került, jelenleg óvoda működik benne, ami megfelelő használatot jelent.

	A század elején szokás volt a saját villát képes levelezőlapon megjelentetni a tulajdonos megnevezésével, aki aztán a lapot saját levelezésekor alkalomszerűen használta. Ilyen volt a dr. Rada villáról készült lap is. ami illusztrálja az ismertetést.		A század elején szokás volt a saját villát képes levelezőlapon megjelentetni a tulajdonos megnevezésével, aki aztán a lapot saját levelezésekor alkalomszerűen használta. Ilyen volt a dr. Rada villáról készült lap is. ami illusztrálja az ismertetést.

Fdanko: /* Forrás */

2014-01-23T17:15:43Z

Forrás

← Régebbi változat		A lap 2014. január 23., 17:15-kori változata
17. sor:		17. sor:
	==Forrás==		==Forrás==

	[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1996. (8. évf.) 3. sz. 2. p.		[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/1996/UAU_1996_03.pdf 1996. (8. évf.) 3. sz. 2. p.]

			==Külső hivatkozás==
			<references/>

	[[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]		[[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
	[[Category:Balatonalmádi]]		[[Category:Balatonalmádi]]

Fdanko, 2013. március 29., 16:59-n

2013-03-29T16:59:51Z

← Régebbi változat		A lap 2013. március 29., 16:59-kori változata
17. sor:		17. sor:
	==Forrás==		==Forrás==

	[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1996. (8. évf.) 3. ~~szám,~~ 2. ~~old~~.		[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1996. (8. évf.) 3. sz. 2. p.

	[[Category:~~Cikk, tanulmányok~~]]		[[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
	[[Category:Balatonalmádi]]		[[Category:Balatonalmádi]]

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „Írta: Schildmayer Ferenc Almádi századforduló környékén épült épületei közül ez a villa abba a csoportba tartozik, amelyek egy szőlőbe...”

2011-09-02T15:24:17Z

Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> Almádi századforduló környékén épült épületei közül ez a villa abba a csoportba tartozik, amelyek egy szőlőbe...”

Új lap

<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>

Almádi századforduló környékén épült épületei közül ez a villa abba a csoportba tartozik, amelyek egy szőlőben, önállóan épültek és nem a régi pince-présház fejlődött nyaralóvá, akár többszöri átépítéssel. Az épület a címben szerepelő néven ismert Almádiban, holott alig több rmint tíz évig volt Kánya Kálmán a tulajdonosa.

A terület az 1858. évi kataszteri felmérés adatai szerint László István veszprémi lakosé volt, „szőlő pincével a berényi dűlőben” birtokállási meghatározással. 1 katasztrális hold 278 négyszögöl területtel. Érdekesség, hogy az eredeti Országos Levéltárban őrzött iraton Veszprém helységnév át van javítva Almádira.

Szentkirályszabadja telekkönyvi adatai már a terület 1 kh 1382 négyszögöl nagyságban és Gyivis János tulajdonában levőnek rögzítik. Ugyanezen adatokkal került át az 1882. augusztus 27-én felfektetett, önálló Almádi telekkönyvbe. 1883. március 22-től új tulajdonosa van a birtoknak Huszár János és neje Rótfischer Etelka veszprémi lakosok személyében, majd 1893. április 25-től az egész terület gyerekeik öröksége lett. Időközben területkiigazítás folytán - 1890. október 5-i bejegyzés - a birtok nagysága 1 kh 818 ölre növekedett.

1895. február 8-i bejegyzés szerint dr. Rada István - aki egyébként veszprémi kanonok volt -1500,- Ft-ért megvásárolta a birtok egy részét, 1382 négyszögöl nagyságban. Dr. Rada nyaralót építtetett magának a birtokon, amelyik „szőlő pincével a Köves dűlőben birtokállási megnevezéssel szerepel a nevére nyitott új telekkönyvi betétben. Az építés ideje pontosan nem ismert, de egy 1905-ben kiadott képes levelezőlapon már megjelent a képe. Érdekes módon a telekkönyvbe valamilyen ok miatt nem került bevezetésre az építés ténye.

1919. április 5-én dr. Rada István eladta 110.000-koronáért a nyaralóját Bagoly Béla és neje, Angyal Etel budapesti lakosoknak úgy, hogy 50.000,- korona zálogjog megmaradt a nevén. Nyilvánvalóan csak később került sor a vételár teljes kiegyenlítésére, amit a teherlapi törlés igazol. A következő tulajdonos Mód Lajos építész és neje Primus Mária budapesti lakosok voltak, 8.000.000- korona vételár ellenében. Végül 1936-ban vásárolta meg a villát és az akkor már csak 768 négyszögöles telket Kánya Kálmán nyug. külügyminiszter - aki néhány évvel később Almádi díszpolgára lett - nyaraló céljára. 1952-ben a villa államosításra került, jelenleg óvoda működik benne, ami megfelelő használatot jelent.

A század elején szokás volt a saját villát képes levelezőlapon megjelentetni a tulajdonos megnevezésével, aki aztán a lapot saját levelezésekor alkalomszerűen használta. Ilyen volt a dr. Rada villáról készült lap is. ami illusztrálja az ismertetést.

Az épület mai állapota nem sokban különbözik az eredetitől, bár a hozzá tartozó telek időközben kisebb lett, és a terasz egy részét zárttá építették át. Megfontolás tárgya lehet a helyi védelem alá helyezése.

==Forrás==

[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1996. (8. évf.) 3. szám, 2. old.

[[Category:Cikk, tanulmányok]]
[[Category:Balatonalmádi]]