Királyi udvarház temploma - Laptörténet

Ambruslivi, 2011. szeptember 23., 12:03-n

2011-09-23T12:03:23Z

← Régebbi változat		A lap 2011. szeptember 23., 12:03-kori változata
28. sor:		28. sor:
	== Összességében: ==		== Összességében: ==

	E zirci templom méretei és arányai alapján okleveles említéseinél jóval korábbi. Széles terpesztésű, kissé patkóíves szentélyével, feltűnő hosszával ismert Árpád-kori falusi templomaink közé nem sorolható. Alapozásának módja, falainak építési technikája, durván nagyolt, lapos kváderei és öntött falazata alaprajzi formájához hasonlóan jellegzetesen XI. századi. <br>     Analógiáit XI. századi, méretben és arányban hasonló templomaink alaprajzában találjuk megpl. kalocsai, récéskúti bazilikánál.  <br>     A XI. századi kőtemplom méretei a település fontos, kiemelkedő jelentőségéről vallanak. Zirc azonban a középkorban soha nem volt egyházi központ. A falu az oklevelekből ismert első említésétől a III. Béla király által 1182-ben telepített ciszterci apátság jobbágyfalva volt. <br>     A zirci kőtemplom azt látszik bizonyítani, hogy a korai királyi uvarházakban az államalapítás utáni évtizedekből származó kőépületekkel kell számolnunk, s közöttük a későbbi román stílusú falusi templomoknál jóval nagyobb, első egyházi központjaink és kolostoraink templomaihoz hasonló és azokkal közel egyező méretű vagy alig kisebb templomokat<br>gyaníthatunk. Az államszervezés és a térítés munkája megkívánta, hogy a király magánbirtokain emelt templomok méretükben az uralkodói hatalmat reprezentálják.<br>     A középkori templomot, amely a hozzá tartozó plébániával együtt Zirc XVI. századi pusztulásáig állt és működött, a mai barokk templom építésekor, 1761 és 1763 között bontották le és köveit abba építették be.		E zirci templom méretei és arányai alapján okleveles említéseinél jóval korábbi. Széles terpesztésű, kissé patkóíves szentélyével, feltűnő hosszával ismert Árpád-kori falusi templomaink közé nem sorolható. Alapozásának módja, falainak építési technikája, durván nagyolt, lapos kváderei és öntött falazata alaprajzi formájához hasonlóan jellegzetesen XI. századi. <br>     Analógiáit XI. századi, méretben és arányban hasonló templomaink alaprajzában találjuk megpl. kalocsai, récéskúti bazilikánál.  <br>     A XI. századi kőtemplom méretei a település fontos, kiemelkedő jelentőségéről vallanak. Zirc azonban a középkorban soha nem volt egyházi központ. A falu az oklevelekből ismert első említésétől a III. Béla király által 1182-ben telepített ciszterci apátság jobbágyfalva volt. <br>     A zirci kőtemplom azt látszik bizonyítani, hogy a korai királyi uvarházakban az államalapítás utáni évtizedekből származó kőépületekkel kell számolnunk, s közöttük a későbbi román stílusú falusi templomoknál jóval nagyobb, első egyházi központjaink és kolostoraink templomaihoz hasonló és azokkal közel egyező méretű vagy alig kisebb templomokat<br>gyaníthatunk. Az államszervezés és a térítés munkája megkívánta, hogy a király magánbirtokain emelt templomok méretükben az uralkodói hatalmat reprezentálják.<br>     A középkori templomot, amely a hozzá tartozó plébániával együtt Zirc XVI. századi pusztulásáig állt és működött, a mai [[Barokk_kistemplom\|barokk templom]] építésekor, 1761 és 1763 között bontották le és köveit abba építették be.

	== Forrás: ==		== Forrás: ==

Ambruslivi, 2011. szeptember 23., 12:01-n

2011-09-23T12:01:58Z

← Régebbi változat		A lap 2011. szeptember 23., 12:01-kori változata
32. sor:		32. sor:
	== Forrás: ==		== Forrás: ==

	[[XI.~~_századi_királyi_udvarház_maradványai_Zircen~~\|Koppány Tibor: XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen]]		[[XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen\|Koppány Tibor: XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen]]

	Kralovánszky Alán: A veszprémi és zirci templomok kutatásának ujabb eredményei In.: Középkori régészetünk újabb eredményei és időszerű feladatai : [Az 1983. október 10-12-i szegedi tudományos ülésszak előadásai]. Bp., 1986		Kralovánszky Alán: A veszprémi és zirci templomok kutatásának ujabb eredményei In.: Középkori régészetünk újabb eredményei és időszerű feladatai : [Az 1983. október 10-12-i szegedi tudományos ülésszak előadásai]. Bp., 1986

			Szűcs István Miklós: Zirc középkori udvarháza és ciszterci monostora. Veszprém, 1994.

	[[Category:Zirc]] [[Category:Egyházi_épületek]]		[[Category:Zirc]] [[Category:Egyházi_épületek]]

Ambruslivi, 2011. szeptember 23., 11:58-n

2011-09-23T11:58:14Z

← Régebbi változat		A lap 2011. szeptember 23., 11:58-kori változata
6. sor:		6. sor:
	== Templom: ==		== Templom: ==

	Az egykori zirci Vásártéren, a [[~~Barokk_kistemplom~~\|barokk kistemplom]] mellett, a Kossuth Lajos utca térré szélesedő középső szakaszában látható még ma is az egykori zirci [[XI.~~_századi_királyi_udvarház_maradványai_Zircen~~\|királyi ~~udvarház~~]]~~nak~~ illetve később a falunak a középkori kőtemplomának az alapjai.		Az egykori zirci Vásártéren, a [[Barokk kistemplom\|barokk kistemplom]] mellett, a Kossuth Lajos utca térré szélesedő középső szakaszában látható még ma is az egykori zirci [[XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen\|királyi udvarháznak]] illetve később a falunak a középkori kőtemplomának az alapjai.

	A kőtemplom a romterület közepén helyezkedik el, korát tekintve Árpád-kori, román stílusban épült. Rajta a cisztercita építkezések hatása még nem mutatható ki.		A kőtemplom a romterület közepén helyezkedik el, korát tekintve Árpád-kori, román stílusban épült. Rajta a cisztercita építkezések hatása még nem mutatható ki.
18. sor:		18. sor:
	<u>Kőtemplom:</u>		<u>Kőtemplom:</u>

	Hosszházas elrendezésű, egyhajós, íves szentélyű épület volt, 9,40 X 14,20 m belméretű hajóval és 3,00 m belső sugarú szentéllyel, átlagosan 1,00 m vastag falakkal. A szentély előtt valószínűleg a kórus, ennek északi oldalán pedig kegyúri emelvény magasodhatott ki a hajó terazzóval burkolt szintjéből, körlbelül 1 lépcsőfoknyira. <br> A templom hossztengelye a keleti iránytól 13°-kal tér el észak felé. Falai a nyugati zárófal kivételével 30 cm magasságban maradtak meg, az utóbbinak csak alapozását sikerült feltárni. Anyaguk helyi fehér keménymészkő, amelyből durván megmunkált, eltérő nagyságú, lapos kvádereket faragtak. A falakat nagyjából azonos magasságú sorokkal két oldalról emelték, közét vagdalt kővel kevert, erősen meszes habarccsal öntötték ki. A 60 cm mély alapozás kiásott agyaggödörbe döngölt agyaggal kevert kőből készült.<br>A templom feltehetőleg egyhajós, nyitott fafedélszékü lehetett.		Hosszházas elrendezésű, egyhajós, íves szentélyű épület volt, 9,40 X 14,20 m belméretű hajóval és 3,00 m belső sugarú szentéllyel, átlagosan 1,00 m vastag falakkal. A szentély előtt valószínűleg a kórus, ennek északi oldalán pedig kegyúri emelvény magasodhatott ki a hajó terazzóval burkolt szintjéből, körlbelül 1 lépcsőfoknyira. <br> A templom hossztengelye a keleti iránytól 13°-kal tér el észak felé. Falai a nyugati zárófal kivételével 30 cm magasságban maradtak meg, az utóbbinak csak alapozását sikerült feltárni. Anyaguk helyi fehér keménymészkő, amelyből durván megmunkált, eltérő nagyságú, lapos kvádereket faragtak. A falakat nagyjából azonos magasságú sorokkal két oldalról emelték, közét vagdalt kővel kevert, erősen meszes habarccsal öntötték ki. A 60 cm mély alapozás kiásott agyaggödörbe döngölt agyaggal kevert kőből készült.<br>A templom feltehetőleg egyhajós, nyitott fafedélszékü lehetett, és mintegy 600-700 fő befogadására volt alkalmas.

	1182-ben, a ciszterci rend Zircre érkezését követően e tamplom a az apátság alá rendelt falu plébániatemploma lett és maradt az épület XVI-XVII. századipusztulásáig. Ezen új funkció következményeképp a építehették meg a nyugati karzatot, valamint a a kőtemplom észak-nyugati sarkához hozzáépített, feltehetőleg három helyiséges, törtkőből épült házat, amely iskola és plébánia lehetett, és amelyhez a templom későközépkori körítőfala is csatalozott.		1182-ben, a ciszterci rend Zircre érkezését követően e tamplom a az apátság alá rendelt falu plébániatemploma lett és maradt az épület XVI-XVII. századipusztulásáig. Ezen új funkció következményeképp a építehették meg a nyugati karzatot, valamint a a kőtemplom észak-nyugati sarkához hozzáépített, feltehetőleg három helyiséges, törtkőből épült házat, amely iskola és plébánia lehetett, és amelyhez a templom későközépkori körítőfala is csatalozott.

Ambruslivi, 2011. szeptember 23., 11:54-n

2011-09-23T11:54:49Z

← Régebbi változat		A lap 2011. szeptember 23., 11:54-kori változata
6. sor:		6. sor:
	== Templom: ==		== Templom: ==

	Az egykori zirci Vásártéren, a barokk kistemplom mellett, a Kossuth Lajos utca térré szélesedő középső szakaszában ~~láthatóak~~ még ma is az egykori zirci királyi ~~udvarháznak~~ illetve később a falunak a középkori ~~temploma~~.		Az egykori zirci Vásártéren, a [[Barokk_kistemplom\|barokk kistemplom]] mellett, a Kossuth Lajos utca térré szélesedő középső szakaszában látható még ma is az egykori zirci [[XI._századi_királyi_udvarház_maradványai_Zircen\|királyi udvarház]]nak illetve később a falunak a középkori kőtemplomának az alapjai.

	A kőtemplom a romterület közepén helyezkedik el, korát tekintve Árpád-kori, román stílusban épült. Rajta a cisztercita építkezések hatása még nem mutatható ki.		A kőtemplom a romterület közepén helyezkedik el, korát tekintve Árpád-kori, román stílusban épült. Rajta a cisztercita építkezések hatása még nem mutatható ki.
14. sor:		14. sor:
	<u>Fatemplom:</u>		<u>Fatemplom:</u>

	A Győr és Veszprém megye székhelyeit összekötő út mentén már az államalapítás körüli évtizedekben állt egy fatemplom. A félköríves  szenélyű, egyhajós templom főfalainak nyomvonalán 35 cm átmérőjű fagerendék álltak egymástól 170 cm-re. A gerendákat agyaggal és törtkővel bélelt kb. 1 m mélységű gödörbe süllyesztették, kivéve a szentélyt ahlo a gödör 110x150 cm nagyságú volt. A gerendékat fonott sövényfallal kötötték össze és sárga murvával kevert meszes habarccsal vakolták. A fal 40-50 cm vastagságú lehetett feltehetőleg.  Ezt a templomot, még a XI. század folyamán elbontották, feltehetőleg az [http://lexikon.katolikus.hu/S/szabolcsi%20zsinat.html 1092-es szabolcsi zsinat] 8. pontja hatására, ugyanis ekkorra e tamplom már nagy valószínűség szerint felújításra szorult.<br>Felújítás helyett azonban egy, az előzőnél kis mértékben nagyobb kőtemplom készült.		A Győr és Veszprém megye székhelyeit összekötő út mentén már az államalapítás körüli évtizedekben állt egy fatemplom, még a kőtemplomot megelőzően. A félköríves  szenélyű, egyhajós templom főfalainak nyomvonalán 35 cm átmérőjű fagerendék álltak egymástól 170 cm-re. A gerendákat agyaggal és törtkővel bélelt kb. 1 m mélységű gödörbe süllyesztették, kivéve a szentélyt ahlo a gödör 110x150 cm nagyságú volt. A gerendékat fonott sövényfallal kötötték össze és sárga murvával kevert meszes habarccsal vakolták. A fal 40-50 cm vastagságú lehetett feltehetőleg.  Ezt a templomot, még a XI. század folyamán elbontották, feltehetőleg az [http://lexikon.katolikus.hu/S/szabolcsi%20zsinat.html 1092-es szabolcsi zsinat] 8. pontja hatására, ugyanis ekkorra e tamplom már nagy valószínűség szerint felújításra szorult.<br>Felújítás helyett azonban egy, az előzőnél kis mértékben nagyobb kőtemplom készült.

	<u>Kőtemplom:</u>		<u>Kőtemplom:</u>
20. sor:		20. sor:
	Hosszházas elrendezésű, egyhajós, íves szentélyű épület volt, 9,40 X 14,20 m belméretű hajóval és 3,00 m belső sugarú szentéllyel, átlagosan 1,00 m vastag falakkal. A szentély előtt valószínűleg a kórus, ennek északi oldalán pedig kegyúri emelvény magasodhatott ki a hajó terazzóval burkolt szintjéből, körlbelül 1 lépcsőfoknyira. <br> A templom hossztengelye a keleti iránytól 13°-kal tér el észak felé. Falai a nyugati zárófal kivételével 30 cm magasságban maradtak meg, az utóbbinak csak alapozását sikerült feltárni. Anyaguk helyi fehér keménymészkő, amelyből durván megmunkált, eltérő nagyságú, lapos kvádereket faragtak. A falakat nagyjából azonos magasságú sorokkal két oldalról emelték, közét vagdalt kővel kevert, erősen meszes habarccsal öntötték ki. A 60 cm mély alapozás kiásott agyaggödörbe döngölt agyaggal kevert kőből készült.<br>A templom feltehetőleg egyhajós, nyitott fafedélszékü lehetett.		Hosszházas elrendezésű, egyhajós, íves szentélyű épület volt, 9,40 X 14,20 m belméretű hajóval és 3,00 m belső sugarú szentéllyel, átlagosan 1,00 m vastag falakkal. A szentély előtt valószínűleg a kórus, ennek északi oldalán pedig kegyúri emelvény magasodhatott ki a hajó terazzóval burkolt szintjéből, körlbelül 1 lépcsőfoknyira. <br> A templom hossztengelye a keleti iránytól 13°-kal tér el észak felé. Falai a nyugati zárófal kivételével 30 cm magasságban maradtak meg, az utóbbinak csak alapozását sikerült feltárni. Anyaguk helyi fehér keménymészkő, amelyből durván megmunkált, eltérő nagyságú, lapos kvádereket faragtak. A falakat nagyjából azonos magasságú sorokkal két oldalról emelték, közét vagdalt kővel kevert, erősen meszes habarccsal öntötték ki. A 60 cm mély alapozás kiásott agyaggödörbe döngölt agyaggal kevert kőből készült.<br>A templom feltehetőleg egyhajós, nyitott fafedélszékü lehetett.

	1182-ben, a ciszterci rend Zircre érkezését követően e tamplom a az apátság alá rendelt falu plébániatemploma lett és maradt az épület XVI-XVII. századipusztulásáig. Ezen új funkció következményeképp a építehették meg a nyugati karzatot, valamint a a kőtemplom észak-nyugati sarkához hozzáépített, feltehetőleg három helyiséges, törtkőből épült házat, amely iskola és plébánia lehetett, és amelyhez a templom későközépkori körítőfala is csatalozott.		1182-ben, a ciszterci rend Zircre érkezését követően e tamplom a az apátság alá rendelt falu plébániatemploma lett és maradt az épület XVI-XVII. századipusztulásáig. Ezen új funkció következményeképp a építehették meg a nyugati karzatot, valamint a a kőtemplom észak-nyugati sarkához hozzáépített, feltehetőleg három helyiséges, törtkőből épült házat, amely iskola és plébánia lehetett, és amelyhez a templom későközépkori körítőfala is csatalozott.

	== Okleveles említések, korabeli írott források: ==		== Okleveles említések, korabeli írott források: ==

Ambruslivi, 2011. szeptember 23., 08:44-n

2011-09-23T08:44:23Z

← Régebbi változat		A lap 2011. szeptember 23., 08:44-kori változata
32. sor:		32. sor:
	== Forrás: ==		== Forrás: ==

	Koppány Tibor: XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen		[[XI._századi_királyi_udvarház_maradványai_Zircen\|Koppány Tibor: XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen]]

			Kralovánszky Alán: A veszprémi és zirci templomok kutatásának ujabb eredményei In.: Középkori régészetünk újabb eredményei és időszerű feladatai : [Az 1983. október 10-12-i szegedi tudományos ülésszak előadásai]. Bp., 1986

	[[Category:Zirc]] [[Category:Egyházi_épületek]]		[[Category:Zirc]] [[Category:Egyházi_épületek]]

Ambruslivi, 2011. szeptember 23., 08:37-n

2011-09-23T08:37:22Z

← Régebbi változat		A lap 2011. szeptember 23., 08:37-kori változata
28. sor:		28. sor:
	== Összességében: ==		== Összességében: ==

	E zirci templom méretei és arányai alapján okleveles említéseinél jóval korábbi. Széles terpesztésű, kissé patkóíves szentélyével, feltűnő hosszával ismert Árpád-kori falusi templomaink közé nem sorolható. Alapozásának módja, falainak építési technikája, durván nagyolt, lapos kváderei és öntött falazata alaprajzi formájához hasonlóan jellegzetesen XI. századi. <br>     Analógiáit XI. századi, méretben és arányban hasonló templomaink alaprajzában találjuk megpl. kalocsai, récéskúti bazilikánál.  <br>     A XI. századi kőtemplom méretei a település fontos, kiemelkedő jelentőségéről vallanak. Zirc azonban a középkorban soha nem volt egyházi központ. A falu az oklevelekből ismert első említésétől a III. Béla király által 1182-ben telepített ciszterci apátság jobbágyfalva volt. <br>     A zirci kőtemplom azt látszik bizonyítani, hogy a korai királyi uvarházakban az államalapítás utáni évtizedekből származó kőépületekkel kell számolnunk, s közöttük a későbbi román stílusú falusi templomoknál jóval nagyobb, első egyházi központjaink és kolostoraink templomaihoz hasonló és azokkal közel egyező méretű vagy alig kisebb templomokat<br>gyaníthatunk. Az államszervezés és a térítés munkája megkívánta, hogy a király magánbirtokain emelt templomok méretükben az uralkodói hatalmat reprezentálják.		E zirci templom méretei és arányai alapján okleveles említéseinél jóval korábbi. Széles terpesztésű, kissé patkóíves szentélyével, feltűnő hosszával ismert Árpád-kori falusi templomaink közé nem sorolható. Alapozásának módja, falainak építési technikája, durván nagyolt, lapos kváderei és öntött falazata alaprajzi formájához hasonlóan jellegzetesen XI. századi. <br>     Analógiáit XI. századi, méretben és arányban hasonló templomaink alaprajzában találjuk megpl. kalocsai, récéskúti bazilikánál.  <br>     A XI. századi kőtemplom méretei a település fontos, kiemelkedő jelentőségéről vallanak. Zirc azonban a középkorban soha nem volt egyházi központ. A falu az oklevelekből ismert első említésétől a III. Béla király által 1182-ben telepített ciszterci apátság jobbágyfalva volt. <br>     A zirci kőtemplom azt látszik bizonyítani, hogy a korai királyi uvarházakban az államalapítás utáni évtizedekből származó kőépületekkel kell számolnunk, s közöttük a későbbi román stílusú falusi templomoknál jóval nagyobb, első egyházi központjaink és kolostoraink templomaihoz hasonló és azokkal közel egyező méretű vagy alig kisebb templomokat<br>gyaníthatunk. Az államszervezés és a térítés munkája megkívánta, hogy a király magánbirtokain emelt templomok méretükben az uralkodói hatalmat reprezentálják.<br>     A középkori templomot, amely a hozzá tartozó plébániával együtt Zirc XVI. századi pusztulásáig állt és működött, a mai barokk templom építésekor, 1761 és 1763 között bontották le és köveit abba építették be.

	A középkori templomot, amely a hozzá tartozó plébániával együtt Zirc XVI. századi pusztulásáig állt és működött, a mai barokk templom építésekor, 1761 és 1763 között bontották le és köveit abba építették be.

	== Forrás: ==		== Forrás: ==

Ambruslivi, 2011. szeptember 23., 08:37-n

2011-09-23T08:37:00Z

← Régebbi változat		A lap 2011. szeptember 23., 08:37-kori változata
3. sor:		3. sor:
	*Nagy László 1942-43-ban végzett feltárást a helyszínen. Erről az ásatásról azonban sem régészeti napló, sem jelentés nem maradt, az ásatás közben megfigyeltekről ezért nem tudni, csupán a leletanyag alapján állnak rendelkezésre korhatározó információk. Ezt a rendelkezésére álló adotok, leletek, rajzok alapján Koppány Tibor publikálta 1972-ben.		*Nagy László 1942-43-ban végzett feltárást a helyszínen. Erről az ásatásról azonban sem régészeti napló, sem jelentés nem maradt, az ásatás közben megfigyeltekről ezért nem tudni, csupán a leletanyag alapján állnak rendelkezésre korhatározó információk. Ezt a rendelkezésére álló adotok, leletek, rajzok alapján Koppány Tibor publikálta 1972-ben.
	*1982-ben Kralovánszky Alán végzett, lényegében teljes feltárást.		*1982-ben Kralovánszky Alán végzett, lényegében teljes feltárást.



	~~<br>~~

	== Templom: ==		== Templom: ==
14. sor:		10. sor:
	A kőtemplom a romterület közepén helyezkedik el, korát tekintve Árpád-kori, román stílusban épült. Rajta a cisztercita építkezések hatása még nem mutatható ki.		A kőtemplom a romterület közepén helyezkedik el, korát tekintve Árpád-kori, román stílusban épült. Rajta a cisztercita építkezések hatása még nem mutatható ki.

	<u></u>		<u></u>

	<u>Fatemplom:</u>		<u>Fatemplom:</u>

	A Győr és Veszprém megye székhelyeit összekötő út mentén már az államalapítás körüli évtizedekben állt egy fatemplom. A félköríves  szenélyű, egyhajós templom főfalainak nyomvonalán 35 cm átmérőjű fagerendék álltak egymástól 170 cm-re. A gerendákat agyaggal és törtkővel bélelt kb. 1 m mélységű gödörbe süllyesztették, kivéve a szentélyt ahlo a gödör 110x150 cm nagyságú volt. A gerendékat fonott sövényfallal kötötték össze és sárga murvával kevert meszes habarccsal vakolták. A fal 40-50 cm vastagságú lehetett feltehetőleg.  Ezt a templomot, még a XI. század folyamán elbontották, feltehetőleg az [http://lexikon.katolikus.hu/S/szabolcsi%20zsinat.html 1092-es szabolcsi zsinat] 8. pontja hatására, ugyanis ekkorra e tamplom már nagy valószínűség szerint felújításra szorult.<br>Felújítás helyett azonban egy, az előzőnél kis mértékben nagyobb kőtemplom készült.		A Győr és Veszprém megye székhelyeit összekötő út mentén már az államalapítás körüli évtizedekben állt egy fatemplom. A félköríves  szenélyű, egyhajós templom főfalainak nyomvonalán 35 cm átmérőjű fagerendék álltak egymástól 170 cm-re. A gerendákat agyaggal és törtkővel bélelt kb. 1 m mélységű gödörbe süllyesztették, kivéve a szentélyt ahlo a gödör 110x150 cm nagyságú volt. A gerendékat fonott sövényfallal kötötték össze és sárga murvával kevert meszes habarccsal vakolták. A fal 40-50 cm vastagságú lehetett feltehetőleg.  Ezt a templomot, még a XI. század folyamán elbontották, feltehetőleg az [http://lexikon.katolikus.hu/S/szabolcsi%20zsinat.html 1092-es szabolcsi zsinat] 8. pontja hatására, ugyanis ekkorra e tamplom már nagy valószínűség szerint felújításra szorult.<br>Felújítás helyett azonban egy, az előzőnél kis mértékben nagyobb kőtemplom készült.
26. sor:		22. sor:
	1182-ben, a ciszterci rend Zircre érkezését követően e tamplom a az apátság alá rendelt falu plébániatemploma lett és maradt az épület XVI-XVII. századipusztulásáig. Ezen új funkció következményeképp a építehették meg a nyugati karzatot, valamint a a kőtemplom észak-nyugati sarkához hozzáépített, feltehetőleg három helyiséges, törtkőből épült házat, amely iskola és plébánia lehetett, és amelyhez a templom későközépkori körítőfala is csatalozott.		1182-ben, a ciszterci rend Zircre érkezését követően e tamplom a az apátság alá rendelt falu plébániatemploma lett és maradt az épület XVI-XVII. századipusztulásáig. Ezen új funkció következményeképp a építehették meg a nyugati karzatot, valamint a a kőtemplom észak-nyugati sarkához hozzáépített, feltehetőleg három helyiséges, törtkőből épült házat, amely iskola és plébánia lehetett, és amelyhez a templom későközépkori körítőfala is csatalozott.

	== Okleveles említések, korabeli írott források: ==		== Okleveles említések, korabeli írott források: ==

	A falunak az írott források alapján a XIV. század elején volt már temploma. A pápai tizedjegyzékeket, mint az ország első összeírását hasznosítja Győrffy György történeti földrajzában, ". . . az Árpád-kori viszonyok ugyanis a kora Anjou-kori forrásokból ismerhetők meg teljesebben; a pápai tizedlajstromban szereplő falvak néhány kivétellel már a XIII. században fennállottak..." Ám nemcsak a falvak voltak meg már az Árpádkorban, hanem templomaik is álltak.<br>     На tehát Zirc 1333-ban egyházas hely, temploma minden valószínűség szerint legalább XIII. századi volt. Ez a templom az 1553-ban — Veszprémnek a törökök által történt elfoglalása után — elnéptelenedett és 1715 körül újratelepített faluban még 1729-ben is romosán állt.<br>A későbbi időkben 1415-ből 1520-ból és 1523-ból származó oklevél említi még a zirci plébánost.		A falunak az írott források alapján a XIV. század elején volt már temploma. A pápai tizedjegyzékeket, mint az ország első összeírását hasznosítja Győrffy György történeti földrajzában, ". . . az Árpád-kori viszonyok ugyanis a kora Anjou-kori forrásokból ismerhetők meg teljesebben; a pápai tizedlajstromban szereplő falvak néhány kivétellel már a XIII. században fennállottak..." Ám nemcsak a falvak voltak meg már az Árpádkorban, hanem templomaik is álltak.<br>     На tehát Zirc 1333-ban egyházas hely, temploma minden valószínűség szerint legalább XIII. századi volt. Ez a templom az 1553-ban — Veszprémnek a törökök által történt elfoglalása után — elnéptelenedett és 1715 körül újratelepített faluban még 1729-ben is romosán állt.<br>A későbbi időkben 1415-ből 1520-ból és 1523-ból származó oklevél említi még a zirci plébánost.

	== Összességében: ==		== Összességében: ==

	E zirci templom méretei és arányai alapján okleveles említéseinél jóval korábbi. Széles terpesztésű, kissé patkóíves szentélyével, feltűnő hosszával ismert Árpád-kori falusi templomaink közé nem sorolható. Alapozásának módja, falainak építési technikája, durván nagyolt, lapos kváderei és öntött falazata alaprajzi formájához hasonlóan jellegzetesen XI. századi. <br>     Analógiáit XI. századi, méretben és arányban hasonló templomaink alaprajzában találjuk megpl. kalocsai, récéskúti bazilikánál.  <br>     A XI. századi kőtemplom méretei a település fontos, kiemelkedő jelentőségéről vallanak. Zirc azonban a középkorban soha nem volt egyházi központ. A falu az oklevelekből ismert első említésétől a III. Béla király által 1182-ben telepített ciszterci apátság jobbágyfalva volt. <br>     A zirci kőtemplom azt látszik bizonyítani, hogy a korai királyi uvarházakban az államalapítás utáni évtizedekből származó kőépületekkel kell számolnunk, s közöttük a későbbi román stílusú falusi templomoknál jóval nagyobb, első egyházi központjaink és kolostoraink templomaihoz hasonló és azokkal közel egyező méretű vagy alig kisebb templomokat<br>gyaníthatunk. Az államszervezés és a térítés munkája megkívánta, hogy a király magánbirtokain emelt templomok méretükben az uralkodói hatalmat reprezentálják.		E zirci templom méretei és arányai alapján okleveles említéseinél jóval korábbi. Széles terpesztésű, kissé patkóíves szentélyével, feltűnő hosszával ismert Árpád-kori falusi templomaink közé nem sorolható. Alapozásának módja, falainak építési technikája, durván nagyolt, lapos kváderei és öntött falazata alaprajzi formájához hasonlóan jellegzetesen XI. századi. <br>     Analógiáit XI. századi, méretben és arányban hasonló templomaink alaprajzában találjuk megpl. kalocsai, récéskúti bazilikánál.  <br>     A XI. századi kőtemplom méretei a település fontos, kiemelkedő jelentőségéről vallanak. Zirc azonban a középkorban soha nem volt egyházi központ. A falu az oklevelekből ismert első említésétől a III. Béla király által 1182-ben telepített ciszterci apátság jobbágyfalva volt. <br>     A zirci kőtemplom azt látszik bizonyítani, hogy a korai királyi uvarházakban az államalapítás utáni évtizedekből származó kőépületekkel kell számolnunk, s közöttük a későbbi román stílusú falusi templomoknál jóval nagyobb, első egyházi központjaink és kolostoraink templomaihoz hasonló és azokkal közel egyező méretű vagy alig kisebb templomokat<br>gyaníthatunk. Az államszervezés és a térítés munkája megkívánta, hogy a király magánbirtokain emelt templomok méretükben az uralkodói hatalmat reprezentálják.

	A középkori templomot, amely a hozzá tartozó plébániával együtt Zirc XVI. századi pusztulásáig állt és működött, a mai barokk templom építésekor, 1761 és 1763 között bontották le és köveit abba építették be.		A középkori templomot, amely a hozzá tartozó plébániával együtt Zirc XVI. századi pusztulásáig állt és működött, a mai barokk templom építésekor, 1761 és 1763 között bontották le és köveit abba építették be.

	== Forrás: ==		== Forrás: ==

Ambruslivi, 2011. szeptember 23., 08:36-n

2011-09-23T08:36:38Z

← Régebbi változat		A lap 2011. szeptember 23., 08:36-kori változata
3. sor:		3. sor:
	*Nagy László 1942-43-ban végzett feltárást a helyszínen. Erről az ásatásról azonban sem régészeti napló, sem jelentés nem maradt, az ásatás közben megfigyeltekről ezért nem tudni, csupán a leletanyag alapján állnak rendelkezésre korhatározó információk. Ezt a rendelkezésére álló adotok, leletek, rajzok alapján Koppány Tibor publikálta 1972-ben.		*Nagy László 1942-43-ban végzett feltárást a helyszínen. Erről az ásatásról azonban sem régészeti napló, sem jelentés nem maradt, az ásatás közben megfigyeltekről ezért nem tudni, csupán a leletanyag alapján állnak rendelkezésre korhatározó információk. Ezt a rendelkezésére álló adotok, leletek, rajzok alapján Koppány Tibor publikálta 1972-ben.
	*1982-ben Kralovánszky Alán végzett, lényegében teljes feltárást.		*1982-ben Kralovánszky Alán végzett, lényegében teljes feltárást.



			<br>

	== Templom: ==		== Templom: ==
8. sor:		12. sor:
	Az egykori zirci Vásártéren, a barokk kistemplom mellett, a Kossuth Lajos utca térré szélesedő középső szakaszában láthatóak még ma is az egykori zirci királyi udvarháznak illetve később a falunak a középkori temploma.		Az egykori zirci Vásártéren, a barokk kistemplom mellett, a Kossuth Lajos utca térré szélesedő középső szakaszában láthatóak még ma is az egykori zirci királyi udvarháznak illetve később a falunak a középkori temploma.

	A ~~templom~~ a romterület közepén helyezkedik el, korát tekintve Árpád-kori, román stílusban épült. Rajta a cisztercita építkezések hatása még nem mutatható ki.		A kőtemplom a romterület közepén helyezkedik el, korát tekintve Árpád-kori, román stílusban épült. Rajta a cisztercita építkezések hatása még nem mutatható ki.

			<u></u>

			<u>Fatemplom:</u>

	A Győr és Veszprém megye székhelyeit összekötő út mentén már az államalapítás körüli évtizedekben állt egy fatemplom. A félköríves  szenélyű, egyhajós templom főfalainak nyomvonalán 35 cm átmérőjű fagerendék álltak egymástól 170 cm-re. A gerendákat agyaggal és törtkővel bélelt kb. 1 m mélységű gödörbe süllyesztették, kivéve a szentélyt ahlo a gödör 110x150 cm nagyságú volt. A gerendékat fonott sövényfallal kötötték össze és sárga murvával kevert meszes habarccsal vakolták. A fal 40-50 cm vastagságú lehetett feltehetőleg.  Ezt a templomot, még a XI. század folyamán elbontották, feltehetőleg az [http://lexikon.katolikus.hu/S/szabolcsi%20zsinat.html 1092-es szabolcsi zsinat] 8. pontja hatására, ugyanis ekkorra e tamplom már nagy valószínűség szerint felújításra szorult.<br>Felújítás helyett azonban egy, az előzőnél kis mértékben nagyobb kőtemplom készült.		A Győr és Veszprém megye székhelyeit összekötő út mentén már az államalapítás körüli évtizedekben állt egy fatemplom. A félköríves  szenélyű, egyhajós templom főfalainak nyomvonalán 35 cm átmérőjű fagerendék álltak egymástól 170 cm-re. A gerendákat agyaggal és törtkővel bélelt kb. 1 m mélységű gödörbe süllyesztették, kivéve a szentélyt ahlo a gödör 110x150 cm nagyságú volt. A gerendékat fonott sövényfallal kötötték össze és sárga murvával kevert meszes habarccsal vakolták. A fal 40-50 cm vastagságú lehetett feltehetőleg.  Ezt a templomot, még a XI. század folyamán elbontották, feltehetőleg az [http://lexikon.katolikus.hu/S/szabolcsi%20zsinat.html 1092-es szabolcsi zsinat] 8. pontja hatására, ugyanis ekkorra e tamplom már nagy valószínűség szerint felújításra szorult.<br>Felújítás helyett azonban egy, az előzőnél kis mértékben nagyobb kőtemplom készült.
16. sor:		24. sor:
	Hosszházas elrendezésű, egyhajós, íves szentélyű épület volt, 9,40 X 14,20 m belméretű hajóval és 3,00 m belső sugarú szentéllyel, átlagosan 1,00 m vastag falakkal. A szentély előtt valószínűleg a kórus, ennek északi oldalán pedig kegyúri emelvény magasodhatott ki a hajó terazzóval burkolt szintjéből, körlbelül 1 lépcsőfoknyira. <br> A templom hossztengelye a keleti iránytól 13°-kal tér el észak felé. Falai a nyugati zárófal kivételével 30 cm magasságban maradtak meg, az utóbbinak csak alapozását sikerült feltárni. Anyaguk helyi fehér keménymészkő, amelyből durván megmunkált, eltérő nagyságú, lapos kvádereket faragtak. A falakat nagyjából azonos magasságú sorokkal két oldalról emelték, közét vagdalt kővel kevert, erősen meszes habarccsal öntötték ki. A 60 cm mély alapozás kiásott agyaggödörbe döngölt agyaggal kevert kőből készült.<br>A templom feltehetőleg egyhajós, nyitott fafedélszékü lehetett.		Hosszházas elrendezésű, egyhajós, íves szentélyű épület volt, 9,40 X 14,20 m belméretű hajóval és 3,00 m belső sugarú szentéllyel, átlagosan 1,00 m vastag falakkal. A szentély előtt valószínűleg a kórus, ennek északi oldalán pedig kegyúri emelvény magasodhatott ki a hajó terazzóval burkolt szintjéből, körlbelül 1 lépcsőfoknyira. <br> A templom hossztengelye a keleti iránytól 13°-kal tér el észak felé. Falai a nyugati zárófal kivételével 30 cm magasságban maradtak meg, az utóbbinak csak alapozását sikerült feltárni. Anyaguk helyi fehér keménymészkő, amelyből durván megmunkált, eltérő nagyságú, lapos kvádereket faragtak. A falakat nagyjából azonos magasságú sorokkal két oldalról emelték, közét vagdalt kővel kevert, erősen meszes habarccsal öntötték ki. A 60 cm mély alapozás kiásott agyaggödörbe döngölt agyaggal kevert kőből készült.<br>A templom feltehetőleg egyhajós, nyitott fafedélszékü lehetett.

	1182-ben, a ciszterci rend Zircre érkezését követően e tamplom a az apátság alá rendelt falu plébániatemploma lett és maradt az épület XVI-XVII. századipusztulásáig. Ezen új funkció következményeképp a építehették meg a nyugati karzatot, valamint a a kőtemplom észak-nyugati sarkához hozzáépített, feltehetőleg három helyiséges, törtkőből épült házat, amely iskola és plébánia lehetett, és amelyhez a templom későközépkori körítőfala is csatalozott.		1182-ben, a ciszterci rend Zircre érkezését követően e tamplom a az apátság alá rendelt falu plébániatemploma lett és maradt az épület XVI-XVII. századipusztulásáig. Ezen új funkció következményeképp a építehették meg a nyugati karzatot, valamint a a kőtemplom észak-nyugati sarkához hozzáépített, feltehetőleg három helyiséges, törtkőből épült házat, amely iskola és plébánia lehetett, és amelyhez a templom későközépkori körítőfala is csatalozott.

	~~<br>~~

	~~<br>~~

	A falunak tehát a XIV. század elején volt már temploma. A pápai tizedjegyzékeket, mint az ország első összeírását hasznosítja Győrffy György történeti földrajzában, ". . . az Árpád-kori viszonyok ugyanis a kora Anjou-kori forrásokból ismerhetők meg teljesebben; a pápai tizedlajstromban szereplő falvak néhány kivétellel már a XIII. században fennállottak..." Hozzátehetjük, nemcsak a falvak voltak meg már az Árpádkorban, hanem templomaik is fennállottak, ahogy az Veszprém megye egyházas helyeinek vizsgálatából szinteegyértelműen kitűnt. На tehát Zirc 1333-ban egyházas hely, temploma minden valószínűség szerint legalább XIII. századi volt. Ez a templom az 1553-ban — Veszprémnek a törökök által történt elfoglalása után — elnéptelenedett és 1715 körül újratelepített faluban még 1729-ben is romosán állott és azonos volt az 1942—43-ban megtalált alapfalakkal.<br> A falunak tehát a XIV. század elején volt már temploma. A pápai tizedjegyzékeket, mint az ország első összeírását hasznosítja Győrffy György történeti földrajzában, ". . . az Árpád-kori viszonyok ugyanis a kora Anjou-kori forrásokból ismerhetők meg teljesebben; a pápai tizedlajstromban szereplő falvak néhány kivétellel már a XIII. században fennállottak..." Hozzátehetjük, nemcsak a falvak voltak meg már az Árpádkorban, hanem templomaik is fennállottak, ahogy az Veszprém megye egyházas helyeinek vizsgálatából szinteegyértelműen kitűnt. На tehát Zirc 1333-ban egyházas hely, temploma minden valószínűség szerint legalább XIII. századi volt. Ez a templom az 1553-ban — Veszprémnek a törökök által történt elfoglalása után — elnéptelenedett és 1715 körül újratelepített faluban még 1729-ben is romosán állott és azonos volt az 1942—43-ban megtalált alapfalakkal.<br> A későbbi időkben 1415-ből 1520-ból és 1523-ból származó oklevél említi még a zirci plébánost.<br> A középkori templomot, amely a hozzá tartozó plébániával együtt Zirc XVI. századi pusztulásáig.

	A falunak tehát a XIV. század elején volt már temploma. A pápai tizedjegyzékeket, mint az ország első összeírását hasznosítja Győrffy György történeti földrajzában, ". . . az Árpád-kori viszonyok ugyanis a kora Anjou-kori forrásokból ismerhetők meg teljesebben; a pápai tizedlajstromban szereplő falvak néhány kivétellel már a XIII. században fennállottak..." Hozzátehetjük, nemcsak a falvak voltak meg már az Árpádkorban, hanem templomaik is fennállottak, ahogy az Veszprém megye egyházas helyeinek vizsgálatából szinteegyértelműen kitűnt. На tehát Zirc 1333-ban egyházas hely, temploma minden valószínűség szerint legalább XIII. századi volt. Ez a templom az 1553-ban — Veszprémnek a törökök által történt elfoglalása után — elnéptelenedett és 1715 körül újratelepített faluban még 1729-ben is romosán állott és azonos volt az 1942—43-ban megtalált alapfalakkal.<br> A középkori templomot, amely a hozzá tartozó plébániával együtt Zirc XVI. századi pusztulásáig állott és működött, a mai barokk templom építésekor, 1761 és 1763 között bontották le és köveit abba építették be.

	A feltárt zirci templom méretei és arányai alapján okleveles említéseinél jóval korábbinak tűnik. Széles terpesztésű, kissé patkóíves szentélyével, feltűnő hosszával ismert Árpád-kori falusi templomaink közé nem sorolható. Alapozásának módja, falainak építési technikája, durván nagyolt, lapos kváderei és öntött falazata alaprajzi formájához hasonlóan jellegzetesen XI. századi. Mindezt már az ásatás idejében feltételezték. 1943 őszén járt a helyszínen a MOB megbízásából Dercsényi Dezső és Dümmerling Ödön, akkori véleményük szerint a feltárt alap falakban a legősibb zirci templom maradványait kell feltételezni, amely régebbi a XII. század végén épített ciszterci monostornál.<br> Analógiáit XI. századi, méretben és arányban hasonló templomaink alaprajzában találjuk meg. Közülük a nemrég<br>rekonstruált kalocsai első székesegyházat, a Giulio Turco XVI. századi rajzából visszaszerkeszthető zalavári apátsági templomot (11. kép) és a pécsváradi altemplomot említjük meg.

	~~A felsorolt~~, nemcsak méretben, de alaprajzi arányban és formában hasonló templomokat az államalapítás utáni évtizedekben építették. A velük való feltűnő hasonlóság alapján a feltárt zirci templom építési idejét a XI. század első felére határozhatjuk meg, s benne Veszprém megye egyik legkorábbi kőtemplomát látjuk.<br> A XI. századi kőtemplom méretei a település fontos, kiemelkedő jelentőségéről vallanak. Zirc azonban a középkorban soha nem volt egyházi központ. A falu az oklevelekből ismert első említésétől a III. Béla király által 1182-ben telepített ciszterci apátság jobbágyfalva volt. Az apátság kolostorát és templomát 1912-ben a mai kolostor mögötti parkban részben feltárták, a Kossuth Lajos utcai Vásártéren feltárt XI. századi templomot tehát — a falu középkori plébániatemplomát — I. András király halálának helyével, a zirci udvarház templomával azonosíthatjuk.		== Okleveles említések, korabeli írott források: ==

	A ~~több épületből álló udvarházat és vele~~ a ~~templomot III~~. ~~Béla király 1182~~-ben a ~~cisztercieknek adományozta~~.		A falunak az írott források alapján a XIV. század elején volt már temploma. A pápai tizedjegyzékeket, mint az ország első összeírását hasznosítja Győrffy György történeti földrajzában, ". . . az Árpád-kori viszonyok ugyanis a kora Anjou-kori forrásokból ismerhetők meg teljesebben; a pápai tizedlajstromban szereplő falvak néhány kivétellel már a XIII. században fennállottak..." Ám nemcsak a falvak voltak meg már az Árpádkorban, hanem templomaik is álltak.<br>     На tehát Zirc 1333-ban egyházas hely, temploma minden valószínűség szerint legalább XIII. századi volt. Ez a templom az 1553-ban — Veszprémnek a törökök által történt elfoglalása után — elnéptelenedett és 1715 körül újratelepített faluban még 1729-ben is romosán állt.<br>A későbbi időkben 1415-ből 1520-ból és 1523-ból származó oklevél említi még a zirci plébánost.

	az 1060 körül már létezett kőtemplom belsejében feltárt cölöpalapok. Az ezekből rekonstruálható fatemplom a XI. század közepén kőből kiépített udvarházat és templomot kétségtelenül megelőzte.		== Összességében: ==

	~~Az 1942—43~~-~~as ásatás a felszínre hozta a X—XI~~. századi ~~fatemplomot~~ a XI. ~~század közepéig épített királyi udvarházat~~ a ~~kőtemplommal~~, ~~amely 1182 után~~ a ~~XVI~~. ~~század közepéig~~ a zirci ~~ciszterciek jobbágyfalvának plébániatemploma volt~~, és ~~egy XV—XVI~~. ~~századi kőházat~~.		E zirci templom méretei és arányai alapján okleveles említéseinél jóval korábbi. Széles terpesztésű, kissé patkóíves szentélyével, feltűnő hosszával ismert Árpád-kori falusi templomaink közé nem sorolható. Alapozásának módja, falainak építési technikája, durván nagyolt, lapos kváderei és öntött falazata alaprajzi formájához hasonlóan jellegzetesen XI. századi. <br>     Analógiáit XI. századi, méretben és arányban hasonló templomaink alaprajzában találjuk megpl. kalocsai, récéskúti bazilikánál.  <br>     A XI. századi kőtemplom méretei a település fontos, kiemelkedő jelentőségéről vallanak. Zirc azonban a középkorban soha nem volt egyházi központ. A falu az oklevelekből ismert első említésétől a III. Béla király által 1182-ben telepített ciszterci apátság jobbágyfalva volt. <br>     A zirci kőtemplom azt látszik bizonyítani, hogy a korai királyi uvarházakban az államalapítás utáni évtizedekből származó kőépületekkel kell számolnunk, s közöttük a későbbi román stílusú falusi templomoknál jóval nagyobb, első egyházi központjaink és kolostoraink templomaihoz hasonló és azokkal közel egyező méretű vagy alig kisebb templomokat<br>gyaníthatunk. Az államszervezés és a térítés munkája megkívánta, hogy a király magánbirtokain emelt templomok méretükben az uralkodói hatalmat reprezentálják.

	A ~~zirci kőtemplom máris azt látszik bizonyítani~~, ~~hogy ezekben~~ a ~~korai curtisokban az államalapítás utáni évtizedekből származó kőépületekkel kell számolnunk~~, ~~s közöttük ha nem is Zalavár méretű — ahogy ezt Győrffy György~~ a ~~récéskúti bazilikáról feltételezi —-~~, ~~de a későbbi román stílusú falusi templomoknál jóval nagyobb, első egyházi központjaink~~ és ~~kolostoraink templomaihoz hasonló~~ és azokkal közel egyező méretű vagy alig kisebb templomokat<br>gyaníthatunk. Az államszervezés és a térítés munkája megkívánta, hogy a király magánbirtokain emelt templomok méretükben az uralkodói hatalmat reprezentálják.		A középkori templomot, amely a hozzá tartozó plébániával együtt Zirc XVI. századi pusztulásáig állt és működött, a mai barokk templom építésekor, 1761 és 1763 között bontották le és köveit abba építették be.

	Forrás:		== Forrás: ==

	Koppány Tibor: XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen		Koppány Tibor: XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen

	[[Category:Zirc]] [[Category:Egyházi_épületek]]		[[Category:Zirc]] [[Category:Egyházi_épületek]]

Ambruslivi, 2011. szeptember 23., 08:10-n

2011-09-23T08:10:11Z

← Régebbi változat		A lap 2011. szeptember 23., 08:10-kori változata
12. sor:		12. sor:
	A Győr és Veszprém megye székhelyeit összekötő út mentén már az államalapítás körüli évtizedekben állt egy fatemplom. A félköríves  szenélyű, egyhajós templom főfalainak nyomvonalán 35 cm átmérőjű fagerendék álltak egymástól 170 cm-re. A gerendákat agyaggal és törtkővel bélelt kb. 1 m mélységű gödörbe süllyesztették, kivéve a szentélyt ahlo a gödör 110x150 cm nagyságú volt. A gerendékat fonott sövényfallal kötötték össze és sárga murvával kevert meszes habarccsal vakolták. A fal 40-50 cm vastagságú lehetett feltehetőleg.  Ezt a templomot, még a XI. század folyamán elbontották, feltehetőleg az [http://lexikon.katolikus.hu/S/szabolcsi%20zsinat.html 1092-es szabolcsi zsinat] 8. pontja hatására, ugyanis ekkorra e tamplom már nagy valószínűség szerint felújításra szorult.<br>Felújítás helyett azonban egy, az előzőnél kis mértékben nagyobb kőtemplom készült.		A Győr és Veszprém megye székhelyeit összekötő út mentén már az államalapítás körüli évtizedekben állt egy fatemplom. A félköríves  szenélyű, egyhajós templom főfalainak nyomvonalán 35 cm átmérőjű fagerendék álltak egymástól 170 cm-re. A gerendákat agyaggal és törtkővel bélelt kb. 1 m mélységű gödörbe süllyesztették, kivéve a szentélyt ahlo a gödör 110x150 cm nagyságú volt. A gerendékat fonott sövényfallal kötötték össze és sárga murvával kevert meszes habarccsal vakolták. A fal 40-50 cm vastagságú lehetett feltehetőleg.  Ezt a templomot, még a XI. század folyamán elbontották, feltehetőleg az [http://lexikon.katolikus.hu/S/szabolcsi%20zsinat.html 1092-es szabolcsi zsinat] 8. pontja hatására, ugyanis ekkorra e tamplom már nagy valószínűség szerint felújításra szorult.<br>Felújítás helyett azonban egy, az előzőnél kis mértékben nagyobb kőtemplom készült.

	<u>Kőtemplom:</u>		<u>Kőtemplom:</u>

	Hosszházas elrendezésű, egyhajós, íves szentélyű épület volt, 9,40 X 14,20 m belméretű hajóval és 3,00 m belső sugarú szentéllyel, átlagosan 1,00 m vastag falakkal. A szentély előtt valószínűleg a kórus, ennek északi oldalán pedig kegyúri emelvény magasodhatott ki a hajó terazzóval burkolt szintjéből, körlbelül 1 lépcsőfoknyira. <br> A templom hossztengelye a keleti iránytól 13°-kal tér el észak felé. Falai a nyugati zárófal kivételével 30 cm magasságban maradtak meg, az utóbbinak csak alapozását sikerült feltárni. Anyaguk helyi fehér keménymészkő, amelyből durván megmunkált, eltérő nagyságú, lapos kvádereket faragtak. A falakat nagyjából azonos magasságú sorokkal két oldalról emelték, közét vagdalt kővel kevert, erősen meszes habarccsal öntötték ki. A 60 cm mély alapozás kiásott agyaggödörbe döngölt agyaggal kevert kőből készült.<br>A templom feltehetőleg egyhajós, nyitott fafedélszékü lehetett.		Hosszházas elrendezésű, egyhajós, íves szentélyű épület volt, 9,40 X 14,20 m belméretű hajóval és 3,00 m belső sugarú szentéllyel, átlagosan 1,00 m vastag falakkal. A szentély előtt valószínűleg a kórus, ennek északi oldalán pedig kegyúri emelvény magasodhatott ki a hajó terazzóval burkolt szintjéből, körlbelül 1 lépcsőfoknyira. <br> A templom hossztengelye a keleti iránytól 13°-kal tér el észak felé. Falai a nyugati zárófal kivételével 30 cm magasságban maradtak meg, az utóbbinak csak alapozását sikerült feltárni. Anyaguk helyi fehér keménymészkő, amelyből durván megmunkált, eltérő nagyságú, lapos kvádereket faragtak. A falakat nagyjából azonos magasságú sorokkal két oldalról emelték, közét vagdalt kővel kevert, erősen meszes habarccsal öntötték ki. A 60 cm mély alapozás kiásott agyaggödörbe döngölt agyaggal kevert kőből készült.<br>A templom feltehetőleg egyhajós, nyitott fafedélszékü lehetett.

			1182-ben, a ciszterci rend Zircre érkezését követően e tamplom a az apátság alá rendelt falu plébániatemploma lett és maradt az épület XVI-XVII. századipusztulásáig. Ezen új funkció következményeképp a építehették meg a nyugati karzatot, valamint a a kőtemplom észak-nyugati sarkához hozzáépített, feltehetőleg három helyiséges, törtkőből épült házat, amely iskola és plébánia lehetett, és amelyhez a templom későközépkori körítőfala is csatalozott.

	<br>		<br>

Ambruslivi, 2011. szeptember 23., 08:05-n

2011-09-23T08:05:43Z

← Régebbi változat		A lap 2011. szeptember 23., 08:05-kori változata
1. sor:		1. sor:
	== Feltárások: ==		== Feltárások: ==

	*Nagy László 1942-43-ban végzett feltárást a helyszínen. Erről az ásatásról azonban sem régészeti napló, sem jelentés nem maradt, az ásatás közben megfigyeltekről ezért nem tudni, csupán a leletanyag alapján állnak rendelkezésre korhatározó információk. Ezt a rendelkezésére álló adotok, leletek, rajzok alapján Koppány Tibor publikálta 1972-ben.		*Nagy László 1942-43-ban végzett feltárást a helyszínen. Erről az ásatásról azonban sem régészeti napló, sem jelentés nem maradt, az ásatás közben megfigyeltekről ezért nem tudni, csupán a leletanyag alapján állnak rendelkezésre korhatározó információk. Ezt a rendelkezésére álló adotok, leletek, rajzok alapján Koppány Tibor publikálta 1972-ben.
	*1982-ben Kralovánszky Alán végzett, lényegében teljes feltárást.		*1982-ben Kralovánszky Alán végzett, lényegében teljes feltárást.

10. sor:		10. sor:
	A templom a romterület közepén helyezkedik el, korát tekintve Árpád-kori, román stílusban épült. Rajta a cisztercita építkezések hatása még nem mutatható ki.		A templom a romterület közepén helyezkedik el, korát tekintve Árpád-kori, román stílusban épült. Rajta a cisztercita építkezések hatása még nem mutatható ki.

	A Győr és Veszprém megye székhelyeit összekötő út mentén már az államalapítás körüli évtizedekben állt egy fatemplom. A félköríves  szenélyű, egyhajós templom főfalainak nyomvonalán 35 cm átmérőjű fagerendék álltak egymástól 170 cm-re. A gerendákat agyaggal és törtkővel bélelt kb. 1 m mélységű gödörbe süllyesztették, kivéve a szentélyt ahlo a gödör 110x150 cm nagyságú volt. A gerendékat fonott sövényfallal kötötték össze és sárga murvával kevert meszes habarccsal vakolták. A fal 40-50 cm vastagságú lehetett feltehetőleg.  Ezt a templomot, még a XI. század folyamán elbontották, feltehetőleg az [http://lexikon.katolikus.hu/S/szabolcsi%20zsinat.html 1092-es szabolcsi zsinat] 8. pontja hatására, ugyanis ekkorra e tamplom már nagy valószínűség szerint felújításra szorult.<br>Felújítás ~~helyezz~~ azonban egy, az előzőnél kis mértékben nagyobb kőtemplom készült.		A Győr és Veszprém megye székhelyeit összekötő út mentén már az államalapítás körüli évtizedekben állt egy fatemplom. A félköríves  szenélyű, egyhajós templom főfalainak nyomvonalán 35 cm átmérőjű fagerendék álltak egymástól 170 cm-re. A gerendákat agyaggal és törtkővel bélelt kb. 1 m mélységű gödörbe süllyesztették, kivéve a szentélyt ahlo a gödör 110x150 cm nagyságú volt. A gerendékat fonott sövényfallal kötötték össze és sárga murvával kevert meszes habarccsal vakolták. A fal 40-50 cm vastagságú lehetett feltehetőleg.  Ezt a templomot, még a XI. század folyamán elbontották, feltehetőleg az [http://lexikon.katolikus.hu/S/szabolcsi%20zsinat.html 1092-es szabolcsi zsinat] 8. pontja hatására, ugyanis ekkorra e tamplom már nagy valószínűség szerint felújításra szorult.<br>Felújítás helyett azonban egy, az előzőnél kis mértékben nagyobb kőtemplom készült.

	<br>		<u>Kőtemplom:</u>

	Hosszházas elrendezésű, egyhajós, íves szentélyű épület volt, 9,40 X 14,20 m belméretű hajóval és 3,00 m belső sugarú szentéllyel, átlagosan 1,00 m vastag falakkal. A ~~hajó nyugati végében,~~ a ~~nyugati zárófal belső síkjától kb. 1~~,~~50 m távolságra~~ a hajó ~~teljes szélességében húzódó~~, ~~utólag beépített, másfél méter vastag fal alapozása volt látható~~.<br> A templom hossztengelye a keleti iránytól 13°-kal tér el észak felé. Falai a nyugati zárófal kivételével 30 cm magasságban maradtak meg, az utóbbinak csak alapozását sikerült feltárni. Anyaguk helyi fehér keménymészkő, amelyből durván megmunkált, eltérő nagyságú, lapos kvádereket faragtak. A falakat nagyjából azonos magasságú sorokkal két oldalról emelték, közét vagdalt kővel kevert, erősen meszes habarccsal öntötték ki. A 60 cm mély alapozás kiásott agyaggödörbe döngölt agyaggal kevert kőből készült.<br> ~~A kőtemplom padlószintje a felmenő falból megmaradt egyetlen kősor alsó vonalára rekonstruálható, helyét az árkok metszetfalán téglatörmelékes, meszes csík jelzi.~~ A templom belsejében, a nyugati fal és a diadalív között, mindkét oldalfal mellett kör alaprajzú, agyaggal falazott kőalapozásokat tártak fel. Az alaptestek közepén cölöplyukak voltak, köztük többen az elkorhadt cölöp maradványait is megfigyelték (4. kép). A déli fal mellett hat darab ilyen cölöpalap került elő egy sorban, egymástól mért távolságuk kb. 1,75 m (5—6. kép). Az északi oldalon csak a nyugati első alaptestet ásták ki. A két cölöpsor egymástól mért távolsága 6,90 m, az egyes cölöpök közötti távolság négyszerese. A diadalív előtt a déli cölöpsoron belül még egy alapot találtak, a diadalív belső sarkai alatt pedig a kőtemplom falaival elvágott egy-egy kőalaptestet. Ezek egymástól mért távolsága 4,60 m. A cölöpalapokat a kőtemplom falainál mélyebben alapozták. Valamennyit érintetlen agyagtalajba ásták. A kőtemplom rekonstruálható meszes padlószintje egységesen fedi a cölöpalapokat; az alaptesteket, illetve a bennük álló cölöpöket, tehát a kőtemplom építésekor elbontották. Majdnem szabályos elhelyezésük és a kőtemplom falaihoz viszonyított helyük a kőtemplomnál korábbi, ~~favázas építmény létéről~~		Hosszházas elrendezésű, egyhajós, íves szentélyű épület volt, 9,40 X 14,20 m belméretű hajóval és 3,00 m belső sugarú szentéllyel, átlagosan 1,00 m vastag falakkal. A szentély előtt valószínűleg a kórus, ennek északi oldalán pedig kegyúri emelvény magasodhatott ki a hajó terazzóval burkolt szintjéből, körlbelül 1 lépcsőfoknyira. <br> A templom hossztengelye a keleti iránytól 13°-kal tér el észak felé. Falai a nyugati zárófal kivételével 30 cm magasságban maradtak meg, az utóbbinak csak alapozását sikerült feltárni. Anyaguk helyi fehér keménymészkő, amelyből durván megmunkált, eltérő nagyságú, lapos kvádereket faragtak. A falakat nagyjából azonos magasságú sorokkal két oldalról emelték, közét vagdalt kővel kevert, erősen meszes habarccsal öntötték ki. A 60 cm mély alapozás kiásott agyaggödörbe döngölt agyaggal kevert kőből készült.<br>A templom feltehetőleg egyhajós, nyitott fafedélszékü lehetett.

	~~tanúskodik~~.

	<br>		<br>