Kluge-család - Laptörténet

Fdanko, 2016. augusztus 30., 17:44-n

2016-08-30T17:44:28Z

← Régebbi változat		A lap 2016. augusztus 30., 17:44-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Image:Kluge_Ferenc.jpg\|200px\|thumb]]		[[Image:Kluge_Ferenc.jpg\|200px\|thumb]]
			[[Image:Kluge_Karoly.jpg\|200px\|thumb\|left]]

	KLUGE-család a hagyomány szerint Szászországból származott és Mária Terézia idején telepedtek meg Magyarországon.		KLUGE-család a hagyomány szerint Szászországból származott és Mária Terézia idején telepedtek meg Magyarországon.

	Kluge János 1777-ben Sárváron volt festőmester. Id. Károly az 1780-as években a kötelező vándorlások után visszatért a család származási helyére, 1783-ban Sárváron önállósította magát. 1786-ban Pápán a Tapolca patak partján megalapította műhelyét. ~~[[Image:Kluge_Karoly.jpg\|200px\|thumb\|left]]~~Egy 1806-ban keletkezett leltár szerint a festőműhely értéke a felszereléssel együtt 4 500 forint. Fiatalabb Károly is folytatta apja mesterségét, vándorlásai után 72 mintadarabot hozott haza Pápára. Őt Ferenc követte, akinek tevékenysége alatt 1869-ben megalakult a városban a kékfestő segédek betegsegélyező társulása. A család következő tagja ugyancsak Károly (1853–1919) 1895-ben vette át az üzemet. Az ő gyermekei Ferenc és Matild voltak. Az üzem Kluge Ferencné nevén működött tovább, hogy az évtizedek során szerzett vevőkört megőrizzék. Ferenc halála után Matild férje, Karacsay Béla katonatiszt leszerelt, kitanulta a szakmát és vezette az üzemet. A Kluge-műhelyt 1954-ben védett gyűjteménnyé nyilvánították, 1962-ben létrehozták a Pápai Kékfestő Múzeumot. – A család tagjai a pápai Alsóvárosi temetőben nyugszanak.		Kluge János 1777-ben Sárváron volt festőmester. Id. Károly az 1780-as években a kötelező vándorlások után visszatért a család származási helyére, 1783-ban Sárváron önállósította magát. 1786-ban Pápán a Tapolca patak partján megalapította műhelyét. Egy 1806-ban keletkezett leltár szerint a festőműhely értéke a felszereléssel együtt 4 500 forint. Fiatalabb Károly is folytatta apja mesterségét, vándorlásai után 72 mintadarabot hozott haza Pápára. Őt Ferenc követte, akinek tevékenysége alatt 1869-ben megalakult a városban a kékfestő segédek betegsegélyező társulása. A család következő tagja ugyancsak Károly (1853–1919) 1895-ben vette át az üzemet. Az ő gyermekei Ferenc és Matild voltak. Az üzem Kluge Ferencné nevén működött tovább, hogy az évtizedek során szerzett vevőkört megőrizzék. Ferenc halála után Matild férje, Karacsay Béla katonatiszt leszerelt, kitanulta a szakmát és vezette az üzemet. A Kluge-műhelyt 1954-ben védett gyűjteménnyé nyilvánították, 1962-ben létrehozták a Pápai Kékfestő Múzeumot. – A család tagjai a pápai Alsóvárosi temetőben nyugszanak.

	==Irodalom==		==Irodalom==

Fdanko, 2016. augusztus 30., 17:44-n

2016-08-30T17:44:05Z

← Régebbi változat		A lap 2016. augusztus 30., 17:44-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Image:Kluge_Ferenc.jpg\|thumb]]		[[Image:Kluge_Ferenc.jpg\|200px\|thumb]]

	KLUGE-család a hagyomány szerint Szászországból származott és Mária Terézia idején telepedtek meg Magyarországon.		KLUGE-család a hagyomány szerint Szászországból származott és Mária Terézia idején telepedtek meg Magyarországon.

	Kluge János 1777-ben Sárváron volt festőmester. Id. Károly az 1780-as években a kötelező vándorlások után visszatért a család származási helyére, 1783-ban Sárváron önállósította magát. 1786-ban Pápán a Tapolca patak partján megalapította műhelyét. [[Image:~~Kluge_Károly~~.jpg\|thumb\|left]]Egy 1806-ban keletkezett leltár szerint a festőműhely értéke a felszereléssel együtt 4 500 forint. Fiatalabb Károly is folytatta apja mesterségét, vándorlásai után 72 mintadarabot hozott haza Pápára. Őt Ferenc követte, akinek tevékenysége alatt 1869-ben megalakult a városban a kékfestő segédek betegsegélyező társulása. A család következő tagja ugyancsak Károly (1853–1919) 1895-ben vette át az üzemet. Az ő gyermekei Ferenc és Matild voltak. Az üzem Kluge Ferencné nevén működött tovább, hogy az évtizedek során szerzett vevőkört megőrizzék. Ferenc halála után Matild férje, Karacsay Béla katonatiszt leszerelt, kitanulta a szakmát és vezette az üzemet. A Kluge-műhelyt 1954-ben védett gyűjteménnyé nyilvánították, 1962-ben létrehozták a Pápai Kékfestő Múzeumot. – A család tagjai a pápai Alsóvárosi temetőben nyugszanak.		Kluge János 1777-ben Sárváron volt festőmester. Id. Károly az 1780-as években a kötelező vándorlások után visszatért a család származási helyére, 1783-ban Sárváron önállósította magát. 1786-ban Pápán a Tapolca patak partján megalapította műhelyét. [[Image:Kluge_Karoly.jpg\|200px\|thumb\|left]]Egy 1806-ban keletkezett leltár szerint a festőműhely értéke a felszereléssel együtt 4 500 forint. Fiatalabb Károly is folytatta apja mesterségét, vándorlásai után 72 mintadarabot hozott haza Pápára. Őt Ferenc követte, akinek tevékenysége alatt 1869-ben megalakult a városban a kékfestő segédek betegsegélyező társulása. A család következő tagja ugyancsak Károly (1853–1919) 1895-ben vette át az üzemet. Az ő gyermekei Ferenc és Matild voltak. Az üzem Kluge Ferencné nevén működött tovább, hogy az évtizedek során szerzett vevőkört megőrizzék. Ferenc halála után Matild férje, Karacsay Béla katonatiszt leszerelt, kitanulta a szakmát és vezette az üzemet. A Kluge-műhelyt 1954-ben védett gyűjteménnyé nyilvánították, 1962-ben létrehozták a Pápai Kékfestő Múzeumot. – A család tagjai a pápai Alsóvárosi temetőben nyugszanak.

	==Irodalom==		==Irodalom==

	*DOMONKOS Ottó: A pápai Kékfestő Múzeum. = Műszaki Múzeumok Veszprém Megyében. Vp., 1972.		*DOMONKOS Ottó: A pápai Kékfestő Múzeum. = Műszaki Múzeumok Veszprém Megyében. Veszprém., 1972.
	*SOMFAINÉ PADOS Mária: Kékfestők Pápán. = Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányok, 15. ~~Vp.~~, 1993.		*SOMFAINÉ PADOS Mária: Kékfestők Pápán. = Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányok, 15. Veszprém, 1993.

	[[Category:~~Életrajzok~~]]		[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]]

Solti Gábor, 2011. június 16., 09:39-n

2011-06-16T09:39:22Z

← Régebbi változat		A lap 2011. június 16., 09:39-kori változata
3. sor:		3. sor:
	KLUGE-család a hagyomány szerint Szászországból származott és Mária Terézia idején telepedtek meg Magyarországon.		KLUGE-család a hagyomány szerint Szászországból származott és Mária Terézia idején telepedtek meg Magyarországon.

	Kluge János 1777-ben Sárváron volt festőmester. Id. Károly az 1780-as években a kötelező vándorlások után visszatért a család származási helyére, 1783-ban Sárváron önállósította magát. 1786-ban Pápán a Tapolca patak partján megalapította műhelyét. Egy 1806-ban keletkezett leltár szerint a festőműhely értéke a felszereléssel együtt 4 500 forint. Fiatalabb Károly is folytatta apja mesterségét, vándorlásai után 72 mintadarabot hozott haza Pápára. Őt Ferenc követte, akinek tevékenysége alatt 1869-ben megalakult a városban a kékfestő segédek betegsegélyező társulása. ~~[[Image:Kluge_Károly.jpg\|thumb\|left]]~~A család következő tagja ugyancsak Károly (1853–1919) 1895-ben vette át az üzemet. Az ő gyermekei Ferenc és Matild voltak. Az üzem Kluge Ferencné nevén működött tovább, hogy az évtizedek során szerzett vevőkört megőrizzék. Ferenc halála után Matild férje, Karacsay Béla katonatiszt leszerelt, kitanulta a szakmát és vezette az üzemet. A Kluge-műhelyt 1954-ben védett gyűjteménnyé nyilvánították, 1962-ben létrehozták a Pápai Kékfestő Múzeumot. – A család tagjai a pápai Alsóvárosi temetőben nyugszanak.		Kluge János 1777-ben Sárváron volt festőmester. Id. Károly az 1780-as években a kötelező vándorlások után visszatért a család származási helyére, 1783-ban Sárváron önállósította magát. 1786-ban Pápán a Tapolca patak partján megalapította műhelyét. [[Image:Kluge_Károly.jpg\|thumb\|left]]Egy 1806-ban keletkezett leltár szerint a festőműhely értéke a felszereléssel együtt 4 500 forint. Fiatalabb Károly is folytatta apja mesterségét, vándorlásai után 72 mintadarabot hozott haza Pápára. Őt Ferenc követte, akinek tevékenysége alatt 1869-ben megalakult a városban a kékfestő segédek betegsegélyező társulása. A család következő tagja ugyancsak Károly (1853–1919) 1895-ben vette át az üzemet. Az ő gyermekei Ferenc és Matild voltak. Az üzem Kluge Ferencné nevén működött tovább, hogy az évtizedek során szerzett vevőkört megőrizzék. Ferenc halála után Matild férje, Karacsay Béla katonatiszt leszerelt, kitanulta a szakmát és vezette az üzemet. A Kluge-műhelyt 1954-ben védett gyűjteménnyé nyilvánították, 1962-ben létrehozták a Pápai Kékfestő Múzeumot. – A család tagjai a pápai Alsóvárosi temetőben nyugszanak.

	==Irodalom==		==Irodalom==

Solti Gábor, 2011. június 16., 09:38-n

2011-06-16T09:38:58Z

← Régebbi változat		A lap 2011. június 16., 09:38-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Image:Kluge_Ferenc.jpg\|thumb]]		[[Image:Kluge_Ferenc.jpg\|thumb]]
	~~[[Image:Kluge_Károly.jpg\|thumb\|left]]~~

	KLUGE-család a hagyomány szerint Szászországból származott és Mária Terézia idején telepedtek meg Magyarországon.		KLUGE-család a hagyomány szerint Szászországból származott és Mária Terézia idején telepedtek meg Magyarországon.

	Kluge János 1777-ben Sárváron volt festőmester. Id. Károly az 1780-as években a kötelező vándorlások után visszatért a család származási helyére, 1783-ban Sárváron önállósította magát. 1786-ban Pápán a Tapolca patak partján megalapította műhelyét. Egy 1806-ban keletkezett leltár szerint a festőműhely értéke a felszereléssel együtt 4 500 forint. Fiatalabb Károly is folytatta apja mesterségét, vándorlásai után 72 mintadarabot hozott haza Pápára. Őt Ferenc követte, akinek tevékenysége alatt 1869-ben megalakult a városban a kékfestő segédek betegsegélyező társulása. A család következő tagja ugyancsak Károly (1853–1919) 1895-ben vette át az üzemet. Az ő gyermekei Ferenc és Matild voltak. Az üzem Kluge Ferencné nevén működött tovább, hogy az évtizedek során szerzett vevőkört megőrizzék. Ferenc halála után Matild férje, Karacsay Béla katonatiszt leszerelt, kitanulta a szakmát és vezette az üzemet. A Kluge-műhelyt 1954-ben védett gyűjteménnyé nyilvánították, 1962-ben létrehozták a Pápai Kékfestő Múzeumot. – A család tagjai a pápai Alsóvárosi temetőben nyugszanak.		Kluge János 1777-ben Sárváron volt festőmester. Id. Károly az 1780-as években a kötelező vándorlások után visszatért a család származási helyére, 1783-ban Sárváron önállósította magát. 1786-ban Pápán a Tapolca patak partján megalapította műhelyét. Egy 1806-ban keletkezett leltár szerint a festőműhely értéke a felszereléssel együtt 4 500 forint. Fiatalabb Károly is folytatta apja mesterségét, vándorlásai után 72 mintadarabot hozott haza Pápára. Őt Ferenc követte, akinek tevékenysége alatt 1869-ben megalakult a városban a kékfestő segédek betegsegélyező társulása. [[Image:Kluge_Károly.jpg\|thumb\|left]]A család következő tagja ugyancsak Károly (1853–1919) 1895-ben vette át az üzemet. Az ő gyermekei Ferenc és Matild voltak. Az üzem Kluge Ferencné nevén működött tovább, hogy az évtizedek során szerzett vevőkört megőrizzék. Ferenc halála után Matild férje, Karacsay Béla katonatiszt leszerelt, kitanulta a szakmát és vezette az üzemet. A Kluge-műhelyt 1954-ben védett gyűjteménnyé nyilvánították, 1962-ben létrehozták a Pápai Kékfestő Múzeumot. – A család tagjai a pápai Alsóvárosi temetőben nyugszanak.

	==Irodalom==		==Irodalom==

Solti Gábor, 2011. június 16., 09:38-n

2011-06-16T09:38:28Z

← Régebbi változat		A lap 2011. június 16., 09:38-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Image:Kluge_Ferenc.jpg\|thumb]]		[[Image:Kluge_Ferenc.jpg\|thumb]]
	[[Image:Kluge_Károly.jpg\|thumb]]		[[Image:Kluge_Károly.jpg\|thumb\|left]]

	KLUGE-család a hagyomány szerint Szászországból származott és Mária Terézia idején telepedtek meg Magyarországon.		KLUGE-család a hagyomány szerint Szászországból származott és Mária Terézia idején telepedtek meg Magyarországon.

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „thumb thumb KLUGE-család a hagyomány szerint Szászországból származott és Mária Terézia idején telepedtek...”

2011-06-16T09:37:06Z

Új oldal, tartalma: „thumb thumb KLUGE-család a hagyomány szerint Szászországból származott és Mária Terézia idején telepedtek...”

Új lap

[[Image:Kluge_Ferenc.jpg|thumb]]
[[Image:Kluge_Károly.jpg|thumb]]

KLUGE-család a hagyomány szerint Szászországból származott és Mária Terézia idején telepedtek meg Magyarországon.

Kluge János 1777-ben Sárváron volt festőmester. Id. Károly az 1780-as években a kötelező vándorlások után visszatért a család származási helyére, 1783-ban Sárváron önállósította magát. 1786-ban Pápán a Tapolca patak partján megalapította műhelyét. Egy 1806-ban keletkezett leltár szerint a festőműhely értéke a felszereléssel együtt 4 500 forint. Fiatalabb Károly is folytatta apja mesterségét, vándorlásai után 72 mintadarabot hozott haza Pápára. Őt Ferenc követte, akinek tevékenysége alatt 1869-ben megalakult a városban a kékfestő segédek betegsegélyező társulása. A család következő tagja ugyancsak Károly (1853–1919) 1895-ben vette át az üzemet. Az ő gyermekei Ferenc és Matild voltak. Az üzem Kluge Ferencné nevén működött tovább, hogy az évtizedek során szerzett vevőkört megőrizzék. Ferenc halála után Matild férje, Karacsay Béla katonatiszt leszerelt, kitanulta a szakmát és vezette az üzemet. A Kluge-műhelyt 1954-ben védett gyűjteménnyé nyilvánították, 1962-ben létrehozták a Pápai Kékfestő Múzeumot. – A család tagjai a pápai Alsóvárosi temetőben nyugszanak.

==Irodalom==

*DOMONKOS Ottó: A pápai Kékfestő Múzeum. = Műszaki Múzeumok Veszprém Megyében. Vp., 1972.
*SOMFAINÉ PADOS Mária: Kékfestők Pápán. = Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányok, 15. Vp., 1993.

[[Category:Életrajzok]]