„Apáti Ferenc” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (2 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
APÁTI Ferenc | APÁTI Ferenc (16. század első fele) költő. | ||
== Élete == | |||
Az 1526 körül keletkezett Peer-kodexben fennmaradt [http://nyelvemlekek.oszk.hu/ism/peerkodex_%E2%80%93_apati_ferenc_feddoeneke_cantilenaja Cantilena], Feddő ének szerzője. Neve a versfőkből olvasható ki. Személyéről mást nem tudunk. Mivel a kódexet [[Nagyvázsony]]ban őrizték, egyesek valószínűsítik, mások vitatják, hogy a Zala megyei Zalaapáti községből származó személy volt a vers szerzője. A Harmath István és Katsányi Sándor, a Veszprém megye irodalmi hagyományai kötetben feltételezik, hogy a szerző azonos a Zalaapátiból származó középnemessel, aki 1518-ban a bécsi egyetemre is beiratkozott. A ő megfogalmazásuk szerint a vers gúnyolja a főurakat és főpapokat a török elleni harc elhanyagolása, illetőleg fényűző életmódjuk miatt, a pórnépet azért, hogy szakállrángatással megregulázható. De megkapják a magukét a pénzsóvár papok és a dúsgazdag apáturak is. A nagy műveltségű költő szokatlanul élesen bíráló munkája jelentős lépés költészetünk világivá válása terén. | |||
== Irodalom == | |||
*ECKHARDT Sándor: Apáti Ferenc feddő éneke és a Csínom Palkó. = It, 1912. 3. sz. | |||
*RMKT, 1. Köt. Bp. 1955. | |||
*GERÉZDI Rabán: A magyar világi líra kezdetei. Bp. 1962. | |||
*HARMATH István–KATSÁNYI Sándor: Veszprém megye irodalmi hagyományai. Vp., 1967. | |||
{{DEFAULTSORT:Apati Ferenc}} | |||
[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] | |||
A lap jelenlegi, 2013. április 13., 14:38-kori változata
APÁTI Ferenc (16. század első fele) költő.
Élete
Az 1526 körül keletkezett Peer-kodexben fennmaradt Cantilena, Feddő ének szerzője. Neve a versfőkből olvasható ki. Személyéről mást nem tudunk. Mivel a kódexet Nagyvázsonyban őrizték, egyesek valószínűsítik, mások vitatják, hogy a Zala megyei Zalaapáti községből származó személy volt a vers szerzője. A Harmath István és Katsányi Sándor, a Veszprém megye irodalmi hagyományai kötetben feltételezik, hogy a szerző azonos a Zalaapátiból származó középnemessel, aki 1518-ban a bécsi egyetemre is beiratkozott. A ő megfogalmazásuk szerint a vers gúnyolja a főurakat és főpapokat a török elleni harc elhanyagolása, illetőleg fényűző életmódjuk miatt, a pórnépet azért, hogy szakállrángatással megregulázható. De megkapják a magukét a pénzsóvár papok és a dúsgazdag apáturak is. A nagy műveltségű költő szokatlanul élesen bíráló munkája jelentős lépés költészetünk világivá válása terén.
Irodalom
- ECKHARDT Sándor: Apáti Ferenc feddő éneke és a Csínom Palkó. = It, 1912. 3. sz.
- RMKT, 1. Köt. Bp. 1955.
- GERÉZDI Rabán: A magyar világi líra kezdetei. Bp. 1962.
- HARMATH István–KATSÁNYI Sándor: Veszprém megye irodalmi hagyományai. Vp., 1967.