„Csokonai Vitéz Mihály” változatai közötti eltérés
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (8 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
(Debrecen, 1773. | {{InfoboxSzemély | ||
|név=Csokonai Vitéz Mihály | |||
|kép=Csokonai.jpg | |||
|település=Debrecen | |||
|dátum=19773. november 17. | |||
|elhunyt=Debrecen | |||
|halálozási idő=1805. január 28. | |||
|foglalkozása=költő | |||
}} | |||
(Debrecen, 1773. november 17. - Debrecen, 1805. január 28.) költő. | |||
== Élete == | |||
A magyar felvilágosodás legnagyobb költője. Több alkalommal is járt Keszthelyen Festetics Györgynél, akitől a tervezett folyóirata megindításához, majd a házasságához szükséges létbiztonság miatt egy tanári állás elnyeréséhez várt segítséget. Komáromban élő szerelme, Vajda Julianna máshoz ment feleségül és a biztonságot nyújtó állás megszerzése sem sikerült a Keszthelyi Georgikonban. Súlyos lelki válságban a Balaton északi vidékén bolyongott. Utazásai közben jutott el Tihanyba, Balatonfüredre, [[Vörösberény]]be, ahol [[Fábián József]] természettudós-lelkész vendége volt, és Nagyvázsonyba is, ahol 1798-ban hónapokig Édes Gergelynél vendégeskedett. A látogatást a Kinizsi Pál u. 65. sz. ház falán emléktábla örökíti meg. Mindezek irodalmi munkásságában is mély nyomot hagytak. Balatonfüreden írta 1798 júniusában A füredi parton (később: A tihanyi echóhoz) c. költeményét. Vándorlásai után Csurgón helyettes tanító, majd 1800-tól végleg Debrecenben telepedett le. A Balatoni Panteonban emléktábla, azon bronz plakett ([[Borsos Miklós]] alkotása) emlékezteti az utókort. A Balaton és a Bakony természeti képe összefonódott nagy szerelmi csalódásának emlékeivel. | A magyar felvilágosodás legnagyobb költője. Több alkalommal is járt Keszthelyen Festetics Györgynél, akitől a tervezett folyóirata megindításához, majd a házasságához szükséges létbiztonság miatt egy tanári állás elnyeréséhez várt segítséget. Komáromban élő szerelme, Vajda Julianna máshoz ment feleségül és a biztonságot nyújtó állás megszerzése sem sikerült a Keszthelyi Georgikonban. Súlyos lelki válságban a Balaton északi vidékén bolyongott. Utazásai közben jutott el Tihanyba, Balatonfüredre, [[Vörösberény]]be, ahol [[Fábián József]] természettudós-lelkész vendége volt, és Nagyvázsonyba is, ahol 1798-ban hónapokig Édes Gergelynél vendégeskedett. A látogatást a Kinizsi Pál u. 65. sz. ház falán emléktábla örökíti meg. Mindezek irodalmi munkásságában is mély nyomot hagytak. Balatonfüreden írta 1798 júniusában A füredi parton (később: A tihanyi echóhoz) c. költeményét. Vándorlásai után Csurgón helyettes tanító, majd 1800-tól végleg Debrecenben telepedett le. A Balatoni Panteonban emléktábla, azon bronz plakett ([[Borsos Miklós]] alkotása) emlékezteti az utókort. A Balaton és a Bakony természeti képe összefonódott nagy szerelmi csalódásának emlékeivel. | ||
== Irodalom == | |||
*Csokonai Vitéz Mihály emléke. = Balaton, 1936. 7. sz. | |||
*Vargha Balázs: Csokonai Vitéz Mihály emlékek. Budapest, 1960. | |||
*Ferenczi Zoltán: Csokonai Vitéz Mihály a Balaton vidékén. = Balatoni évkönyv 1921. Budapest, 1921. | |||
*Bertók László: Így élt Csokonai Vitéz Mihály. Budapest, 1973. | |||
*Cséby Géza: Csokonai Vitéz Mihály és Keszthely. = Somogy, 1988. 4. sz. | |||
*Julow Viktor: Csokonai Vitéz Mihály. 2. kiad. Debrecen, 1991. | |||
*Debreczi Attila: Csokonai, az újrakezdők költője. Debrecen, 1993. | |||
*Folytonosság vagy fordulat? (tan.) Debrecen, 1996. | |||
== Külső hivatkozás == | |||
{{Sablon:Vpel}} | |||
[http://mek.niif.hu/00600/00636/html/index.htm Csokonia Vitéz Mihály összes költeményei] | |||
[http://www.ngkszki.hu/~fidoo/erett/irod_html/csokonai.htm A magyar felvilágosodás irodalmából] | |||
[[ | [[Category:Életrajzok]][[Category:Balatonalmádi]] | ||
A lap jelenlegi, 2014. február 5., 18:28-kori változata
| Csokonai Vitéz Mihály | |||||
| Született: | Debrecen | ||||
| 19773. november 17. | |||||
| Elhunyt: | Debrecen | ||||
| 1805. január 28. | |||||
| Pályafutása | |||||
| Foglalkozása: | költő | ||||
(Debrecen, 1773. november 17. - Debrecen, 1805. január 28.) költő.
Élete
A magyar felvilágosodás legnagyobb költője. Több alkalommal is járt Keszthelyen Festetics Györgynél, akitől a tervezett folyóirata megindításához, majd a házasságához szükséges létbiztonság miatt egy tanári állás elnyeréséhez várt segítséget. Komáromban élő szerelme, Vajda Julianna máshoz ment feleségül és a biztonságot nyújtó állás megszerzése sem sikerült a Keszthelyi Georgikonban. Súlyos lelki válságban a Balaton északi vidékén bolyongott. Utazásai közben jutott el Tihanyba, Balatonfüredre, Vörösberénybe, ahol Fábián József természettudós-lelkész vendége volt, és Nagyvázsonyba is, ahol 1798-ban hónapokig Édes Gergelynél vendégeskedett. A látogatást a Kinizsi Pál u. 65. sz. ház falán emléktábla örökíti meg. Mindezek irodalmi munkásságában is mély nyomot hagytak. Balatonfüreden írta 1798 júniusában A füredi parton (később: A tihanyi echóhoz) c. költeményét. Vándorlásai után Csurgón helyettes tanító, majd 1800-tól végleg Debrecenben telepedett le. A Balatoni Panteonban emléktábla, azon bronz plakett (Borsos Miklós alkotása) emlékezteti az utókort. A Balaton és a Bakony természeti képe összefonódott nagy szerelmi csalódásának emlékeivel.
Irodalom
- Csokonai Vitéz Mihály emléke. = Balaton, 1936. 7. sz.
- Vargha Balázs: Csokonai Vitéz Mihály emlékek. Budapest, 1960.
- Ferenczi Zoltán: Csokonai Vitéz Mihály a Balaton vidékén. = Balatoni évkönyv 1921. Budapest, 1921.
- Bertók László: Így élt Csokonai Vitéz Mihály. Budapest, 1973.
- Cséby Géza: Csokonai Vitéz Mihály és Keszthely. = Somogy, 1988. 4. sz.
- Julow Viktor: Csokonai Vitéz Mihály. 2. kiad. Debrecen, 1991.
- Debreczi Attila: Csokonai, az újrakezdők költője. Debrecen, 1993.
- Folytonosság vagy fordulat? (tan.) Debrecen, 1996.
Külső hivatkozás
| Veszprém megyei életrajzi lexikon |