„Cseresnyés Sándor” változatai közötti eltérés

Innen: Helyismeret
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Új oldal, tartalma: „thumb CSERESNYÉS Sándor, felsőöri (Nyírgyulaj, 1786. szept. 15.-Veszprém, 1854. nov. 13.) orvos, író. =Élete= Iskoláit Szatm...”
 
aNincs szerkesztési összefoglaló
 
1. sor: 1. sor:
[[Image:Cseresnyés_Sándor.jpg|thumb]]
[[Image:Cseresnyes_Sandor.jpg|200px|thumb]]


CSERESNYÉS Sándor, felsőöri (Nyírgyulaj, 1786. szept. 15.-Veszprém, 1854. nov. 13.) orvos, író.
CSERESNYÉS Sándor, felsőöri (Nyírgyulaj, 1786. szeptember 15. - Veszprém, 1854. november 13.) orvos, író.


=Élete=
=Élete=
17. sor: 17. sor:
==Irodalom==
==Irodalom==


*GORTVAY György: Az újabb kori magyar orvosi művelődés- és egészségügy története. Bp., 1953.
*GORTVAY György: Az újabb kori magyar orvosi művelődés- és egészségügy története. Budapest, 1953.
*PRAZNOVSZKY Mihály: Mikszáth Kálmán és Noszty Feri a Somlón. = Az öreg batár utasai. Bp., 1997.
*PRAZNOVSZKY Mihály: Mikszáth Kálmán és Noszty Feri a Somlón. = Az öreg batár utasai. Budapest, 1997.
*HOGYA György: Veszprémi főorvosok. Veszprém, 1999.
*HOGYA György: Veszprémi főorvosok. Veszprém, 1999.


[[Category:Életrajzok]]
[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]]

A lap jelenlegi, 2017. május 3., 14:49-kori változata

CSERESNYÉS Sándor, felsőöri (Nyírgyulaj, 1786. szeptember 15. - Veszprém, 1854. november 13.) orvos, író.

Élete

Iskoláit Szatmárnémetiben kezdte, Nagykárolyban, később Kolozsvárott folytatta és a pesti tudományegyetemen fejezte be. Évekig sebészként praktizált. A pesti egyetemen, 1826-ban általános orvosi diplomát szerzett, majd medikusként a vakok intézetének segédorvosa volt. Már ezekben az években folytatott szépirodalmi tevékenységet is. Pestről Makóra került, majd Csanád és Csongrád vármegyék, később 1832-től Veszprém vármegye másod főorvosa, 1848 után főorvosa. 1848-ban költözött Pápáról Veszprémbe. Hazánkban Balassa János alkalmazta először 1847-ben műtéteknél az éternarkózist, Cseresnyés az év elején alkalmazta Pápán. Főként orvosi szakkönyveket írt, de szerzője a Somló-hegyről készült történelmi és topográfiai kötetnek is. Az első magyar nyelvű fülészeti munka szerzője. Síremléke a veszprémi Alsóvárosi temetőben van. Műemlék jellegű lakóháza ma is áll a Budapesti út 3. sz. alatt. (Hogya György kötetében halálozási ideje: 1854. szeptember 13.)

Művei

  • Orvosi értekezés a köszvényről...(Doktori értekezés.) Buda, 1826.
  • A hallás előműszereiről, hallásról, ezeknek bajairól, s orvoslásáról. Veszprém, 1832.
  • Rövid oktatás Lalich József veszettséget és mérges kígyók harapását gyógyító módjáról. Pápa, 1840.
  • Az ugodi sós, vasas, gyantáros, ibolyos hideg forrásokról, Pápa, 1841.
  • A Nagy-Somló hegyről...Pápa, 1848.

Irodalom

  • GORTVAY György: Az újabb kori magyar orvosi művelődés- és egészségügy története. Budapest, 1953.
  • PRAZNOVSZKY Mihály: Mikszáth Kálmán és Noszty Feri a Somlón. = Az öreg batár utasai. Budapest, 1997.
  • HOGYA György: Veszprémi főorvosok. Veszprém, 1999.