„Ambrus Béla” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „thumb (Bellus, 1909. nov. 3.-Bp., 1979. szept. 5.) tanár, zoológus. =Élete= Esztergomban végzett tanítóképzőt, majd tíz évig Kister...” |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (2 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Image: | [[Image:Ambrus_Bela.jpg|200px|thumb]] | ||
(Bellus, 1909. | (Bellus, 1909. november 3. - Budapest, 1979. szeptember 5.) tanár, zoológus. | ||
=Élete= | ==Élete== | ||
Esztergomban végzett tanítóképzőt, majd tíz évig Kisterenyén tanított, 1939-től a Budapesti Tankerületi Főigazgatóság munkatársa volt. 1945-től a pesterzsébeti elemi iskola igazgatója, később biológus szakfelügyelő, emellett megszerezte a biológia-kémia szakos tanári oklevelet is. 1951-ben kezdeményezte a Pesterzsébeti Múzeum létrehozását. Nyugdíjba vonulása, 1972 után a Magyar Természettudományi | Esztergomban végzett tanítóképzőt, majd tíz évig Kisterenyén tanított, 1939-től a Budapesti Tankerületi Főigazgatóság munkatársa volt. 1945-től a pesterzsébeti elemi iskola igazgatója, később biológus szakfelügyelő, emellett megszerezte a biológia-kémia szakos tanári oklevelet is. 1951-ben kezdeményezte a Pesterzsébeti Múzeum létrehozását. Nyugdíjba vonulása, 1972 után a [http://www.nhmus.hu/ Magyar Természettudományi Múzeum]ban dolgozott. Csaknem 40 évesen kezdett el foglalkozni a [http://novenyhatarozo.info/cikk/Gubacsok gubacsok]kal, illetőleg azok okozóival. Munkásságával jelentős mértékben járult hozzá az ország gubacsfaunájának feltárásához. Óriási gyűjteményét a Természettudományi Múzeumnak ajándékozta. A Bakony természeti képe programba 1963-ban kapcsolódott be, és egy évtizedes munkássága eredményeképpen a hegység a gubacsok szempontjából Magyarország legjobban feltárt tájegységévé vált. A Kárpát-medencéből ismert mintegy 1000 gubacsképző fajnak több mint felét kimutatta a Bakonyban. Megjelent 46 cecidológiai tanulmánya közül 8 csak a Bakonnyal foglalkozik. Tanulmányai a Rovartani Közlemények, az Állattani Közlemények, és az Acta Agronomica Hungarica c. szaklapokban jelentek meg. Jelentős érem és pénzgyűjteménye volt, több mint hatvan numizmatikai írása látott napvilágot. | ||
==Művei== | ==Művei== | ||
*A Bakony zoocecidiumai. = | *A Bakony zoocecidiumai. = Veszprém Megyei Múzeumi Közlemény 14. Természettudomány. Veszprém, 1979. | ||
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
*PAPP Jenő: Emlékezés Ambrus Bélára (1909-1979). = | *PAPP Jenő: Emlékezés Ambrus Bélára (1909-1979). = Veszprém Megyei Múzeumi Közlemény 16. Veszprém, 1981. | ||
*TÓTH Sándor: A Bakony természetvilágának kutatói: - (1909-1979). = Napló, 1991. | *TÓTH Sándor: A Bakony természetvilágának kutatói: - (1909-1979). = Napló, 1991. október 30. (Magyar múzeumi arcképcsarnok: †Bp., 1979. aug. 22.) | ||
[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] | |||
A lap jelenlegi, 2017. május 30., 15:53-kori változata
(Bellus, 1909. november 3. - Budapest, 1979. szeptember 5.) tanár, zoológus.
Élete
Esztergomban végzett tanítóképzőt, majd tíz évig Kisterenyén tanított, 1939-től a Budapesti Tankerületi Főigazgatóság munkatársa volt. 1945-től a pesterzsébeti elemi iskola igazgatója, később biológus szakfelügyelő, emellett megszerezte a biológia-kémia szakos tanári oklevelet is. 1951-ben kezdeményezte a Pesterzsébeti Múzeum létrehozását. Nyugdíjba vonulása, 1972 után a Magyar Természettudományi Múzeumban dolgozott. Csaknem 40 évesen kezdett el foglalkozni a gubacsokkal, illetőleg azok okozóival. Munkásságával jelentős mértékben járult hozzá az ország gubacsfaunájának feltárásához. Óriási gyűjteményét a Természettudományi Múzeumnak ajándékozta. A Bakony természeti képe programba 1963-ban kapcsolódott be, és egy évtizedes munkássága eredményeképpen a hegység a gubacsok szempontjából Magyarország legjobban feltárt tájegységévé vált. A Kárpát-medencéből ismert mintegy 1000 gubacsképző fajnak több mint felét kimutatta a Bakonyban. Megjelent 46 cecidológiai tanulmánya közül 8 csak a Bakonnyal foglalkozik. Tanulmányai a Rovartani Közlemények, az Állattani Közlemények, és az Acta Agronomica Hungarica c. szaklapokban jelentek meg. Jelentős érem és pénzgyűjteménye volt, több mint hatvan numizmatikai írása látott napvilágot.
Művei
- A Bakony zoocecidiumai. = Veszprém Megyei Múzeumi Közlemény 14. Természettudomány. Veszprém, 1979.
Irodalom
- PAPP Jenő: Emlékezés Ambrus Bélára (1909-1979). = Veszprém Megyei Múzeumi Közlemény 16. Veszprém, 1981.
- TÓTH Sándor: A Bakony természetvilágának kutatói: - (1909-1979). = Napló, 1991. október 30. (Magyar múzeumi arcképcsarnok: †Bp., 1979. aug. 22.)