„Bér Júlia” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (17 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
BÉR Júlia (Bruck Karolin, Šimiková Karolin, Bérová Júlia) festő-, grafikusművész | BÉR Júlia (Bruck Karolin, Šimiková Karolin, Bérová Júlia) festő-, grafikusművész | ||
{{InfoboxSzemély | |||
|név=Bér Júlia | |||
|kép=Ber Julia.jpg | |||
|település=Zirc | |||
|dátum=1911.május 8. | |||
|elhunyt=Zirc | |||
|halálozási idő=2012.június 10. | |||
|foglalkozása=festő-, grafikusművész | |||
}} | |||
(Zirc, 1911. május 8. - Zirc, 2012. június 10.) | |||
=Élete= | |||
Édesapja Bruck Péter Pál képzőművészeti kereskedő, keretező-üveges, varrógépjavító, édesanyja Rubinstein Mária háztartásbeli. Szülei boltjában szépre érzékeny gyerekként megismerhette a művek megbecsülését, az otthoni levegővel együtt szívta magába a képek illatát. 10 évesen került a budapesti Notre Dame kolostor iskolájába. A második anyanyelve a francia lett és apácának készült. Édesapja halálát követően hazaköltözött, hogy özvegy édesanyját támogassa. Jómódú családok nevelőnője lett, így került a Tersánszky házaspárhoz is. Ott fedezték fel rajztehetségét és a gobelinüzemükben alkalmazták. 1929-32-ben elvégezte a párizsi L’Art et Métiez festőiskolát. 1935-ben férjhez ment, Prágában telepedtek le, ahol 1936-ban Ivanka Bokovacová festőiskoláját látogatta. | |||
Az ország náci megszállása után férjét elfogták és koncentrációt táborba zárták. Mártírhalála mély nyomot hagyott a művésznő 1945 utáni alkotásain: olajjal készült tájképei és prágai motívumokat felhasználó műveinek színe sötét, szomorúságot árasztanak. Bér Júlia fájdalmát az alkotásban gyógyította. Több mint tíz évet töltött a kladnói, ostravai, sokolovi bányákban. A vájárokat ott rajzolta, ahol a legveszélyesebb munka folyt. | Az ország náci megszállása után férjét elfogták és koncentrációt táborba zárták. Mártírhalála mély nyomot hagyott a művésznő 1945 utáni alkotásain: olajjal készült tájképei és prágai motívumokat felhasználó műveinek színe sötét, szomorúságot árasztanak. Bér Júlia fájdalmát az alkotásban gyógyította. Több mint tíz évet töltött a kladnói, ostravai, sokolovi bányákban. A vájárokat ott rajzolta, ahol a legveszélyesebb munka folyt. | ||
Eleinte Prágában olajfestészettel foglalkozott. A német megszállás alatt a Felvidéken élt, ahol főleg a Garam-völgyi tájak szépsége hatott művészetére. Sok arcképet festett, közöttük gyermekportrékat is. A háború után rajzolta és festette bányásztémájú képeit. Az 50-es évek végén a grafika vonzza, főleg a linómetszet. Alkotói pályája későbbi szakaszában kifejezési eszközeinek súlypontját a sokszorosító eljárásokra helyezte át. Grafikai sorozatai készültek a „harmadik világ” felszabadulási erőfeszítéseivel foglalkozó témakörben. Ilyen pl. az Afrika ciklusa (1963-64). Azután áttér a fametszetre, mely egészen a 90-es évekig tart. „Fény és árnyék” sorozat, „Vltava” (Moldva, közben monotípiákat és készít. „Fényben fürdő” (1981-82.) Második férjével számos tanulmányutat tesz. Vázlatfüzetében szülőhazáján, Magyarországon kívül a német Balti-tengervidékről, Bulgáriából, Jugoszláviából, a Szovjetunió közép-ázsiai köztársaságaiból és Franciaországból is rengeteg skiccet hoz magával, műveiben fel is használja ezeket. | Eleinte Prágában olajfestészettel foglalkozott. A német megszállás alatt a Felvidéken élt, ahol főleg a Garam-völgyi tájak szépsége hatott művészetére. Sok arcképet festett, közöttük gyermekportrékat is. A háború után rajzolta és festette bányásztémájú képeit. Az 50-es évek végén a grafika vonzza, főleg a linómetszet. Alkotói pályája későbbi szakaszában kifejezési eszközeinek súlypontját a sokszorosító eljárásokra helyezte át. Grafikai sorozatai készültek a „harmadik világ” felszabadulási erőfeszítéseivel foglalkozó témakörben. Ilyen pl. az Afrika ciklusa (1963-64). Azután áttér a fametszetre, mely egészen a 90-es évekig tart. „Fény és árnyék” sorozat, „Vltava” (Moldva, közben monotípiákat és készít. „Fényben fürdő” (1981-82.) Második férjével számos tanulmányutat tesz. Vázlatfüzetében szülőhazáján, Magyarországon kívül a német Balti-tengervidékről, Bulgáriából, Jugoszláviából, a Szovjetunió közép-ázsiai köztársaságaiból és Franciaországból is rengeteg skiccet hoz magával, műveiben fel is használja ezeket. | ||
| 14. sor: | 21. sor: | ||
=Tagság szakmai szervezetekben= | =Tagság szakmai szervezetekben= | ||
Csehszlovák Képzőművészek Szövetsége | *Csehszlovák Képzőművészek Szövetsége | ||
Csehszlovák Képzőművészeti Alap | *Csehszlovák Képzőművészeti Alap | ||
=Díjak, kitüntetések= | =Díjak, kitüntetések= | ||
1985. Veszprém megyéért kitüntető díj arany fokozata | *1985. Veszprém megyéért kitüntető díj arany fokozata | ||
1989. Zirc város díszpolgára | *1989. Zirc város díszpolgára | ||
2000. Franz Kafka-díj | *2000. Franz Kafka-díj | ||
2001. Masarik-díj | *2001. Masarik-díj | ||
2006. A Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje | *2006. A Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje | ||
=Önálló kiállítások= | =Önálló kiállítások= | ||
1943 • Kračmar G., Kladno | *1943 • Kračmar G., Kladno | ||
1949 • Üzemi Klub, Ostrava-Vítkovice | *1949 • Üzemi Klub, Ostrava-Vítkovice | ||
1953 • Városi Galéria, Kladno | *1953 • Városi Galéria, Kladno | ||
1955 • Magyar Kultúra Háza, Prága | *1955 • Magyar Kultúra Háza, Prága | ||
1956 • Kultúrközpont, Szokolov | *1956 • Kultúrközpont, Szokolov | ||
1958 • Kultúrközpont, Nové Sedlo | *1958 • Kultúrközpont, Nové Sedlo | ||
1965 • Bolgár Kultúra Háza, Prága | *1965 • Bolgár Kultúra Háza, Prága | ||
1964-67 • Rousínov • Polešovice • Boršice • Tučapy | *1964-67 • Rousínov • Polešovice • Boršice • Tučapy | ||
1969 • Hadsereg Központ Kultúrház, Prága | *1969 • Hadsereg Központ Kultúrház, Prága | ||
1971 • V. Kramář G., Prága • Csehszlovák Kultúra Háza, Budapest • Zirc • Várpalota • Veszprém • Horní Bříza | *1971 • V. Kramář G., Prága • Csehszlovák Kultúra Háza, Budapest • Zirc • Várpalota • Veszprém • Horní Bříza | ||
1972 • Csehszlovák Kultúra Háza, Szófia • Plovdiv • Karlovo | *1972 • Csehszlovák Kultúra Háza, Szófia • Plovdiv • Karlovo | ||
1974 • Dílo G., Uherské Hradiště | *1974 • Dílo G., Uherské Hradiště | ||
1977 • Írók Székháza Galéria, Prága | *1977 • Írók Székháza Galéria, Prága | ||
1979 • Jezov Kultúrház, Buchlovice | *1979 • Jezov Kultúrház, Buchlovice | ||
1982 • Írók Székház Galéria, Prága • Zirc | *1982 • Írók Székház Galéria, Prága • Zirc | ||
1985 • Magyar Kultúra Háza, Prága | *1985 • Magyar Kultúra Háza, Prága | ||
1988 • Grafikai Technikák, G. D., Prága | *1988 • Grafikai Technikák, G. D., Prága | ||
1991, 1997, 1999 • Városi Galéria, Zirc | *1991, 1997, 1999 • Városi Galéria, Zirc | ||
1999 • Európai kóborlásaim apró ihletei, Városi Galéria, Zirc. | *1999 • Európai kóborlásaim apró ihletei, Városi Galéria, Zirc. | ||
2011 | *2006 • Zirci Galéria, Zirc | ||
*2006 • Cseh Centrum, Budapest | |||
*2011 • 100. születésnapján jelenlétében életmű-kiállítás a zirci Városháza nagytermében | |||
=Válogatott csoportos kiállítások= | =Válogatott csoportos kiállítások= | ||
1945 • Umelecká beseda, Pozsony | *1945 • Umelecká beseda, Pozsony | ||
1950 • Szlovákiai Képzőművészek, Pozsony • Csehszlovák művésznők, Prága | *1950 • Szlovákiai Képzőművészek, Pozsony • Csehszlovák művésznők, Prága | ||
1954 • A Jirásek-verseny, Hronov | *1954 • A Jirásek-verseny, Hronov | ||
1955 • Jubileumi Tárlat, Prága | *1955 • Jubileumi Tárlat, Prága | ||
1959-60 • Képzőművészek csoportja, Prága | *1959-60 • Képzőművészek csoportja, Prága | ||
1967, 1969 • Prágai Szalon | *1967, 1969 • Prágai Szalon | ||
1969 • Jelenkori cseh festők önarcképei, Prága | *1969 • Jelenkori cseh festők önarcképei, Prága | ||
1970 • Prágai motívumok, Prága | *1970 • Prágai motívumok, Prága | ||
1972 • Csehszlovák művészek útirajzai, Prága | *1972 • Csehszlovák művészek útirajzai, Prága | ||
1974 • A család, a gyermekek élete, Prága | *1974 • A család, a gyermekek élete, Prága | ||
1975 • Csehszlovák Grafika, Csontváry Terem, Budapest | *1975 • Csehszlovák Grafika, Csontváry Terem, Budapest | ||
1976 • A nő mai művészetünkben, Prága | *1976 • A nő mai művészetünkben, Prága | ||
1983 • Az életért, a békéért, Prága | *1983 • Az életért, a békéért, Prága | ||
1983 • Nemzetközi Dimitrov-verseny, Szófia | *1983 • Nemzetközi Dimitrov-verseny, Szófia | ||
1991 • Albatros, Prága | *1991 • Albatros, Prága | ||
1992-96 • Nemzetközi Grafikai Gyűjtemény, Zirc. | *1992-96 • Nemzetközi Grafikai Gyűjtemény, Zirc. | ||
=Forrás= | =Forrás= | ||
Hana Smidrkalová: Történet, melyet az élet írt, in. Zirc és Vidéke 1999. május. | *Hana Smidrkalová: Történet, melyet az élet írt, in. Zirc és Vidéke 1999. május. | ||
A cseh és szlovák képzőművészek szótára 1950-1997. (154. oldal) | *A cseh és szlovák képzőművészek szótára 1950-1997. (154. oldal) | ||
Prof. Vlastimil Vinter tanulmánya (kézirat) | *Prof. Vlastimil Vinter tanulmánya (kézirat) | ||
[[Category:Zirc]][[Category:Életrajzok]] | |||
<gallery mode="packed" heights="260px" perrow="5" > | |||
Fájl:Onarckep Ber Julia web.jpg|Önarckép, 1943. Anyag: farost, technika: olaj. Méret: 70cmx50cm. Keretezett. | |||
Fájl:Nagypapa grafika web.jpg|Szlovák nagypapa 1953. Méret: 73cmx88cm. Grafika | |||
Fájl:Unoka grafika web.jpg|Szlovák kislány 1953. Méret: 91cmx65cm. Grafika | |||
Fájl:Csendelet Ber julia web.jpg|Virágcsendélet 1991. Anyag: papír, technika: pasztell. Méret: 68cmx48cm. Keretezett. | |||
</gallery> | |||
A lap jelenlegi, 2020. október 21., 12:01-kori változata
BÉR Júlia (Bruck Karolin, Šimiková Karolin, Bérová Júlia) festő-, grafikusművész
| Bér Júlia | |||||
| |||||
| Született: | Zirc | ||||
| 1911.május 8. | |||||
| Elhunyt: | Zirc | ||||
| 2012.június 10. | |||||
| Pályafutása | |||||
| Foglalkozása: | festő-, grafikusművész | ||||
(Zirc, 1911. május 8. - Zirc, 2012. június 10.)
Élete
Édesapja Bruck Péter Pál képzőművészeti kereskedő, keretező-üveges, varrógépjavító, édesanyja Rubinstein Mária háztartásbeli. Szülei boltjában szépre érzékeny gyerekként megismerhette a művek megbecsülését, az otthoni levegővel együtt szívta magába a képek illatát. 10 évesen került a budapesti Notre Dame kolostor iskolájába. A második anyanyelve a francia lett és apácának készült. Édesapja halálát követően hazaköltözött, hogy özvegy édesanyját támogassa. Jómódú családok nevelőnője lett, így került a Tersánszky házaspárhoz is. Ott fedezték fel rajztehetségét és a gobelinüzemükben alkalmazták. 1929-32-ben elvégezte a párizsi L’Art et Métiez festőiskolát. 1935-ben férjhez ment, Prágában telepedtek le, ahol 1936-ban Ivanka Bokovacová festőiskoláját látogatta. Az ország náci megszállása után férjét elfogták és koncentrációt táborba zárták. Mártírhalála mély nyomot hagyott a művésznő 1945 utáni alkotásain: olajjal készült tájképei és prágai motívumokat felhasználó műveinek színe sötét, szomorúságot árasztanak. Bér Júlia fájdalmát az alkotásban gyógyította. Több mint tíz évet töltött a kladnói, ostravai, sokolovi bányákban. A vájárokat ott rajzolta, ahol a legveszélyesebb munka folyt. Eleinte Prágában olajfestészettel foglalkozott. A német megszállás alatt a Felvidéken élt, ahol főleg a Garam-völgyi tájak szépsége hatott művészetére. Sok arcképet festett, közöttük gyermekportrékat is. A háború után rajzolta és festette bányásztémájú képeit. Az 50-es évek végén a grafika vonzza, főleg a linómetszet. Alkotói pályája későbbi szakaszában kifejezési eszközeinek súlypontját a sokszorosító eljárásokra helyezte át. Grafikai sorozatai készültek a „harmadik világ” felszabadulási erőfeszítéseivel foglalkozó témakörben. Ilyen pl. az Afrika ciklusa (1963-64). Azután áttér a fametszetre, mely egészen a 90-es évekig tart. „Fény és árnyék” sorozat, „Vltava” (Moldva, közben monotípiákat és készít. „Fényben fürdő” (1981-82.) Második férjével számos tanulmányutat tesz. Vázlatfüzetében szülőhazáján, Magyarországon kívül a német Balti-tengervidékről, Bulgáriából, Jugoszláviából, a Szovjetunió közép-ázsiai köztársaságaiból és Franciaországból is rengeteg skiccet hoz magával, műveiben fel is használja ezeket. A hetvenes években született több, az ősi Prága ritkaságszámba menő műemlékeit bemutató fametszete (pl. Szt. Vitus-dóm tornya, a Týn-templom), vagy fekete-fehér fametszete Zirc látképe (1975) címmel. Szülőhazájával 1970-től éledtek újjá és váltak rendszeressé kapcsolatai. Ekkor ajándékozta Zircnek a Fény és árnyék színes fametszet sorozatot. Ekkor született meg az ötlete, hogy több csehszlovákiai grafikustól, később más országok művészeitől és magyar kollégáitól is kér alkotásokat. Létrehozta a ZIRCI GALÉRIA Barátság Grafikai Gyűjteményét. A gyűjteményt a zirci Reguly Antal Múzeum és Népművészeti alkotóház gondozza. A nyolcvanas évek elején alkotta – nagyszabásúan megtervezett sorozatának - színes grafikai lapjait A nemzetek kultúrája címmel: Cseh románc, Morva ritmusok, Szlovák ballada, A magyar mondavilágból, A puszta dala, Variációk az ősi Oroszországra, Ifjúságom Franciaországa, Spanyolország – Goya emlékezetére. Előtanulmányt jelentett a felsoroltakhoz a prágai motívumokból álló fekete-fehér fametszetsor is. (pl. Hradčanyból, Az Óvárosból, A Kisoldalból – 1980.) E lapjain már nem csupán az egyes prágai műemlékeket ábrázolja, hanem több ismert motívumot fűz össze különböző szimbólumokkal, attribútumokkal (pl. rózsa, házcégér). Ennek a termékeny alkotói időszakának első éveiben készített 10 színes monotípiából álló sorozatot is Fénnyel övezett címmel, Jaroslav Seifert, a később Nobel-díjjal kitüntetett cseh költő Prágát megéneklő verseskötetének tiszteletére. Alkotó éveinek végén virágcsendéleteket festett pasztell technikával.
Tagság szakmai szervezetekben
- Csehszlovák Képzőművészek Szövetsége
- Csehszlovák Képzőművészeti Alap
Díjak, kitüntetések
- 1985. Veszprém megyéért kitüntető díj arany fokozata
- 1989. Zirc város díszpolgára
- 2000. Franz Kafka-díj
- 2001. Masarik-díj
- 2006. A Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje
Önálló kiállítások
- 1943 • Kračmar G., Kladno
- 1949 • Üzemi Klub, Ostrava-Vítkovice
- 1953 • Városi Galéria, Kladno
- 1955 • Magyar Kultúra Háza, Prága
- 1956 • Kultúrközpont, Szokolov
- 1958 • Kultúrközpont, Nové Sedlo
- 1965 • Bolgár Kultúra Háza, Prága
- 1964-67 • Rousínov • Polešovice • Boršice • Tučapy
- 1969 • Hadsereg Központ Kultúrház, Prága
- 1971 • V. Kramář G., Prága • Csehszlovák Kultúra Háza, Budapest • Zirc • Várpalota • Veszprém • Horní Bříza
- 1972 • Csehszlovák Kultúra Háza, Szófia • Plovdiv • Karlovo
- 1974 • Dílo G., Uherské Hradiště
- 1977 • Írók Székháza Galéria, Prága
- 1979 • Jezov Kultúrház, Buchlovice
- 1982 • Írók Székház Galéria, Prága • Zirc
- 1985 • Magyar Kultúra Háza, Prága
- 1988 • Grafikai Technikák, G. D., Prága
- 1991, 1997, 1999 • Városi Galéria, Zirc
- 1999 • Európai kóborlásaim apró ihletei, Városi Galéria, Zirc.
- 2006 • Zirci Galéria, Zirc
- 2006 • Cseh Centrum, Budapest
- 2011 • 100. születésnapján jelenlétében életmű-kiállítás a zirci Városháza nagytermében
Válogatott csoportos kiállítások
- 1945 • Umelecká beseda, Pozsony
- 1950 • Szlovákiai Képzőművészek, Pozsony • Csehszlovák művésznők, Prága
- 1954 • A Jirásek-verseny, Hronov
- 1955 • Jubileumi Tárlat, Prága
- 1959-60 • Képzőművészek csoportja, Prága
- 1967, 1969 • Prágai Szalon
- 1969 • Jelenkori cseh festők önarcképei, Prága
- 1970 • Prágai motívumok, Prága
- 1972 • Csehszlovák művészek útirajzai, Prága
- 1974 • A család, a gyermekek élete, Prága
- 1975 • Csehszlovák Grafika, Csontváry Terem, Budapest
- 1976 • A nő mai művészetünkben, Prága
- 1983 • Az életért, a békéért, Prága
- 1983 • Nemzetközi Dimitrov-verseny, Szófia
- 1991 • Albatros, Prága
- 1992-96 • Nemzetközi Grafikai Gyűjtemény, Zirc.
Forrás
- Hana Smidrkalová: Történet, melyet az élet írt, in. Zirc és Vidéke 1999. május.
- A cseh és szlovák képzőművészek szótára 1950-1997. (154. oldal)
- Prof. Vlastimil Vinter tanulmánya (kézirat)
-
Önarckép, 1943. Anyag: farost, technika: olaj. Méret: 70cmx50cm. Keretezett. -
Szlovák nagypapa 1953. Méret: 73cmx88cm. Grafika -
Szlovák kislány 1953. Méret: 91cmx65cm. Grafika -
Virágcsendélet 1991. Anyag: papír, technika: pasztell. Méret: 68cmx48cm. Keretezett.
