„Arácsi Széchényi-kastély” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Indoklás |település=Balatonfüred |határozat=2/2024. (III.18.) |címer=Cimer-bfured.png |igazítás=left |méret=70 |indoklás=A jelenleg oktatási intézményké…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{InfoboxÉpület | |||
|cím=Arácsi Széchényi-kastély | |||
|kép=Szechenyikastely.jpg | |||
|város=Balatonfüred, Hősök tere 1. | |||
|év=18. század vége | |||
|építtető= | |||
|tulaj= | |||
|felújítva= | |||
}} | |||
A ma Széchényi-kastélynak nevezett épület dokumentált története 1782-re vezethető vissza, amikor [[Széchényi Ferenc]] a szőlőtelket és a rajta álló kis nemesi kúriát megvásárolta Csonka Istvántól, de a helyén feltehetően már a középkortól kezdve szőlők övezte ház állhatott. A földszintes kis épület a közel két és fél évszázad alatt jelentős változáson ment át – amíg a mai architektúrája látható. A tulajdonosok és a funkciói is többször változtak – szerencsére, mindig előnyösen a helyi társadalmi szükségleteknek megfelelően. | |||
Széchényi Ferencet, a Nemzeti Múzeum alapítóját, aki kibővítette az épületet, több tulajdonos követte. Közülük kiemelkedő a tímármesterséggel foglalkozó Kemnitzer Károly, aki kapcsolatban volt a Széchényi-családdal, s 1797 körül lett a birtok és az épület tulajdonosa. Ez az 1830-as években került a Molnár-család tulajdonába. Feltehetően [[Molnár Dénes]] (1800-1871), a veszprémi járás főszolgabírója volt a megszerzője, akinek a fia, [[Molnár Aladár]] (1839-1881), Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter egyik legfontosabb pedagógus munkatársa örökölte a telket, s ő – édesapja ösztönzésére is -, 1870-ben előbb az apai házban, majd 1871-től az arácsi kastélyban működtette a gyermekek otthonául szolgáló Szeretetházat. Füred történetében ez jelentős társadalmi, karitatív és oktatási-nevelési program lett: a több mint fél évszázad alatt sok száz szegény, árva, félárva kisgyermek élete itt fordult át úgy, hogy a bentlakás és az elemi népiskolai, majd a gazdasági és a polgári iskolai tanulmányaik hozzásegítették őket a polgári életmódjuk megalapozásához. Amikor az 1930-as években megszűnt a Szeretetház, amelynek a vezetőségében számos kiemelkedő személyiség volt, többek között [[Jókai Mór]] is, akinek a regénye, az Arany ember is ide kötődik, szőlészeti-borászati iskola lett, s ennek utódja lett az országszerte ismert, híres Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium, 2009 tavaszán úgy döntött a pannonhalmi bencés vezetés, hogy a szakiskola, szakközépiskolai oktatás irányában nyit: így jött létre a Balatonfüredi Szent Benedek Középiskola és Kollégium. | |||
==Forrás== | |||
*Némethné Rácz Lídia: Barangolások Balatonfüreden. Balatonfüred : Balatonfüred Városért Közalapítvány Kiadványai 83. (2019), p. 41-47. | |||
*Kép: [https://szentbenedekiskola.hu/2020/10/05/szechenyi-kastely/ Balatonfüredi Szent Benedek Középiskola és Kollégium] | |||
{{Indoklás | {{Indoklás | ||
|település=Balatonfüred | |település=Balatonfüred | ||
A lap jelenlegi, 2024. november 3., 16:24-kori változata
| Arácsi Széchényi-kastély | |||||
| Helye: | Balatonfüred, Hősök tere 1. | ||||
| Építési adatok | |||||
| Építés éve : | 18. század vége | ||||
| Építtető: | |||||
| Tulajdonos: | |||||
| Felújítva : | |||||
A ma Széchényi-kastélynak nevezett épület dokumentált története 1782-re vezethető vissza, amikor Széchényi Ferenc a szőlőtelket és a rajta álló kis nemesi kúriát megvásárolta Csonka Istvántól, de a helyén feltehetően már a középkortól kezdve szőlők övezte ház állhatott. A földszintes kis épület a közel két és fél évszázad alatt jelentős változáson ment át – amíg a mai architektúrája látható. A tulajdonosok és a funkciói is többször változtak – szerencsére, mindig előnyösen a helyi társadalmi szükségleteknek megfelelően. Széchényi Ferencet, a Nemzeti Múzeum alapítóját, aki kibővítette az épületet, több tulajdonos követte. Közülük kiemelkedő a tímármesterséggel foglalkozó Kemnitzer Károly, aki kapcsolatban volt a Széchényi-családdal, s 1797 körül lett a birtok és az épület tulajdonosa. Ez az 1830-as években került a Molnár-család tulajdonába. Feltehetően Molnár Dénes (1800-1871), a veszprémi járás főszolgabírója volt a megszerzője, akinek a fia, Molnár Aladár (1839-1881), Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter egyik legfontosabb pedagógus munkatársa örökölte a telket, s ő – édesapja ösztönzésére is -, 1870-ben előbb az apai házban, majd 1871-től az arácsi kastélyban működtette a gyermekek otthonául szolgáló Szeretetházat. Füred történetében ez jelentős társadalmi, karitatív és oktatási-nevelési program lett: a több mint fél évszázad alatt sok száz szegény, árva, félárva kisgyermek élete itt fordult át úgy, hogy a bentlakás és az elemi népiskolai, majd a gazdasági és a polgári iskolai tanulmányaik hozzásegítették őket a polgári életmódjuk megalapozásához. Amikor az 1930-as években megszűnt a Szeretetház, amelynek a vezetőségében számos kiemelkedő személyiség volt, többek között Jókai Mór is, akinek a regénye, az Arany ember is ide kötődik, szőlészeti-borászati iskola lett, s ennek utódja lett az országszerte ismert, híres Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium, 2009 tavaszán úgy döntött a pannonhalmi bencés vezetés, hogy a szakiskola, szakközépiskolai oktatás irányában nyit: így jött létre a Balatonfüredi Szent Benedek Középiskola és Kollégium.
Forrás
- Némethné Rácz Lídia: Barangolások Balatonfüreden. Balatonfüred : Balatonfüred Városért Közalapítvány Kiadványai 83. (2019), p. 41-47.
- Kép: Balatonfüredi Szent Benedek Középiskola és Kollégium

