„Szent Erzsébet liget” változatai közötti eltérés
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (29 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
Almádi legnagyobb közhasznú zöldterülete a Bajcsy-Zsilinszky útnál levő vasúti átjárótól a Wesselényi strandig húzódó parkterület, amelyet északról a vasútvonal, délről pedig a Balaton határol. Értékes növényállománya alapján természetvédelmi területté | |||
[[Balatonalmádi|Almádi]] legnagyobb közhasznú zöldterülete a Bajcsy-Zsilinszky útnál levő vasúti átjárótól a Wesselényi strandig húzódó parkterület, amelyet északról a vasútvonal, délről pedig a Balaton határol. Értékes növényállománya alapján természetvédelmi területté nyilvánították (170/1977. VB. hat.) 1977-ben, majd 2015-ben a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének döntése alapján (15/2015. (V.4.) ö.r.) helyi jelentőségű védett természeti területként megmaradt a védettsége. | |||
A park területe 10 hektár. Uralkodó fafajok a fehér- és feketenyár és a fehérfűz. Kiemelkedő érték a nagyméretű mocsáriciprus, a platánsor és a piramis-fűzfabokor. Az 1950-es években több fafaj "szomorú" változatát telepítették, majd tiszafa, oszlopostuja, nehézszagú-boróka és több örökzöld cserjével gazdagították a gyűjteményt. Érdekes a narancsvörös vesszőjű fűz kettős fasora, valamint a narancseperfa. | A park területe 10 hektár. Uralkodó fafajok a fehér- és feketenyár és a fehérfűz. Kiemelkedő érték a nagyméretű mocsáriciprus, a platánsor és a piramis-fűzfabokor. Az 1950-es években több fafaj "szomorú" változatát telepítették, majd tiszafa, oszlopostuja, nehézszagú-boróka és több örökzöld cserjével gazdagították a gyűjteményt. Érdekes a narancsvörös vesszőjű fűz kettős fasora, valamint a narancseperfa. | ||
A park fásítása az 1890-1896 közötti időszakban kezdődött. Az | A park fásítása az 1890-1896 közötti időszakban kezdődött. Az 1883-ban megalakított [[Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. története (I. rész)|Almádi Fürdő Részvénytársaság]] alapító okiratában almádi fürdő felvirágoztatása volt a legfőbb célkitűzés. Ennek érdekében munkálkodásuk folyamatos volt, aminek szinte egyetlen ma is | ||
látható eredménye a parti sétány. | látható eredménye a parti sétány. | ||
A park kialakításának kezdeményezése Véghely Dezső alispán, almádi birtokos nevéhez kapcsolható. Közvetlenül a parti sáv kivételével fásításra került sor, amelynek következtében már 1901-re szép nagy fák voltak a park területén. A rendezetlen parti sávban nem volt | A park kialakításának kezdeményezése [[Véghely Dezső]] alispán, almádi birtokos nevéhez kapcsolható. Közvetlenül a parti sáv kivételével fásításra került sor, amelynek következtében már 1901-re szép nagy fák voltak a park területén. A rendezetlen parti sávban nem volt | ||
épített partfal, csupán nádas, függetlenül attól, hogy a fürdőház és a gőzhajó kikötő már jóval régebb óta működött. 1902-ben került sor a part rendezésére, melynek során a nádast kivágták és feltöltötték a területet. Megépítették az új mólót valamint a zenepavilont. Ugyan | épített partfal, csupán nádas, függetlenül attól, hogy a fürdőház és a gőzhajó kikötő már jóval régebb óta működött. 1902-ben került sor a part rendezésére, melynek során a nádast kivágták és feltöltötték a területet. Megépítették az új mólót valamint a zenepavilont. Ugyan | ||
ekkor kerültek a parkba az első szobrok is: Petőfi, Kossuth és Rákóczi, majd Véghely Dezső halála után (1914-ben) állították az emlékpadot. | ekkor kerültek a parkba az első szobrok is: [[Petőfi Sándor mellszobra|Petőfi]], [[Kossuth Lajos mellszobra|Kossuth]] és [[II. Rákóczi Ferenc mellszobra|Rákóczi]], majd Véghely Dezső halála után (1914-ben) állították az [[Véghely Dezső emlékpad|emlékpadot]]. | ||
Hozzá kell tenni azonban, hogy a mai partvonal az 1960-as évek végén mintegy 8 méterrel beljebb került a Balatonba. | Hozzá kell tenni azonban, hogy a mai partvonal az 1960-as évek végén mintegy 8 méterrel beljebb került a Balatonba. | ||
A Nők a Balatonért Egyesület a Norvég pályázati rendszer keretében 2008-2009 évben mintegy 50 millió forint támogatáshoz jutott, amiből a park megújult. Nem csak a zöldfelületek megújítása és a meglévő növények fiatalítása volt projektelem, hanem a gyalogutak felújítása, utcabútorok, hulladékgyűjtők elhelyezése is megtörtént 2013-ban a "Kézfogás" Európa Szoborpark készült el az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 keretében Balatonalmádi Város Önkormányzata által LEADER pályázaton elnyert támogatás és a városhoz kötődő polgárok önzetlen támogatása segítségével. Kortárs magyar és európai szobrászművészek ajánlották fel műveiket, ajándékként, illetve időszaki kiállításra. | A [http://www.nabe.hu/Nők a Balatonért Egyesület] a Norvég pályázati rendszer keretében 2008-2009 évben mintegy 50 millió forint támogatáshoz jutott, amiből a park megújult. Nem csak a zöldfelületek megújítása és a meglévő növények fiatalítása volt projektelem, hanem a gyalogutak felújítása, utcabútorok, hulladékgyűjtők elhelyezése is megtörtént 2013-ban a [[Kézfogás Európa Szoborpark|"Kézfogás" Európa Szoborpark]] készült el az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 keretében [[Balatonalmádi]] Város Önkormányzata által LEADER pályázaton elnyert támogatás és a városhoz kötődő polgárok önzetlen támogatása segítségével. Kortárs magyar és európai szobrászművészek ajánlották fel műveiket, ajándékként, illetve időszaki kiállításra. | ||
Napjainkban a móló melletti játszótér és a strand melletti sétány felújítása történik. | Napjainkban a móló melletti játszótér és a strand melletti sétány felújítása történik. | ||
<center> | |||
<gallery mode="packed" width="1000px" perrow="6"> | |||
Fájl:Almadi_SF_0053w.jpg|Parti sétány | |||
Fájl:Almadi_SF_0005w.jpg|II. Rákóczi mellszobra | |||
Fájl:Almadi_SF_0008w.jpg|Liget kávézó | |||
Fájl:Kep_0599w.jpg|Parti sétány | |||
Fájl:Kep_0906a.jpg|Partvonal alakítása (1960) | |||
Fájl:Kep_2045w.jpg|Partvonal feltöltése (1960) | |||
</gallery> | |||
</center> | |||
{{Indoklás | {{Indoklás | ||
|település=Balatonalmádi | |||
|határozat= | |||
|címer=Cimer.jpg | |||
|igazítás=left | |igazítás=left | ||
|méret=100 | |méret=100 | ||
|indoklás= | |indoklás=Helyi jelentőségű védett természeti terület, Balatonalmádi legrégebbi parkja. | ||
}} | }} | ||
A lap jelenlegi, 2024. május 9., 09:56-kori változata
Almádi legnagyobb közhasznú zöldterülete a Bajcsy-Zsilinszky útnál levő vasúti átjárótól a Wesselényi strandig húzódó parkterület, amelyet északról a vasútvonal, délről pedig a Balaton határol. Értékes növényállománya alapján természetvédelmi területté nyilvánították (170/1977. VB. hat.) 1977-ben, majd 2015-ben a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének döntése alapján (15/2015. (V.4.) ö.r.) helyi jelentőségű védett természeti területként megmaradt a védettsége.
A park területe 10 hektár. Uralkodó fafajok a fehér- és feketenyár és a fehérfűz. Kiemelkedő érték a nagyméretű mocsáriciprus, a platánsor és a piramis-fűzfabokor. Az 1950-es években több fafaj "szomorú" változatát telepítették, majd tiszafa, oszlopostuja, nehézszagú-boróka és több örökzöld cserjével gazdagították a gyűjteményt. Érdekes a narancsvörös vesszőjű fűz kettős fasora, valamint a narancseperfa.
A park fásítása az 1890-1896 közötti időszakban kezdődött. Az 1883-ban megalakított Almádi Fürdő Részvénytársaság alapító okiratában almádi fürdő felvirágoztatása volt a legfőbb célkitűzés. Ennek érdekében munkálkodásuk folyamatos volt, aminek szinte egyetlen ma is látható eredménye a parti sétány.
A park kialakításának kezdeményezése Véghely Dezső alispán, almádi birtokos nevéhez kapcsolható. Közvetlenül a parti sáv kivételével fásításra került sor, amelynek következtében már 1901-re szép nagy fák voltak a park területén. A rendezetlen parti sávban nem volt épített partfal, csupán nádas, függetlenül attól, hogy a fürdőház és a gőzhajó kikötő már jóval régebb óta működött. 1902-ben került sor a part rendezésére, melynek során a nádast kivágták és feltöltötték a területet. Megépítették az új mólót valamint a zenepavilont. Ugyan ekkor kerültek a parkba az első szobrok is: Petőfi, Kossuth és Rákóczi, majd Véghely Dezső halála után (1914-ben) állították az emlékpadot.
Hozzá kell tenni azonban, hogy a mai partvonal az 1960-as évek végén mintegy 8 méterrel beljebb került a Balatonba.
A a Balatonért Egyesület a Norvég pályázati rendszer keretében 2008-2009 évben mintegy 50 millió forint támogatáshoz jutott, amiből a park megújult. Nem csak a zöldfelületek megújítása és a meglévő növények fiatalítása volt projektelem, hanem a gyalogutak felújítása, utcabútorok, hulladékgyűjtők elhelyezése is megtörtént 2013-ban a "Kézfogás" Európa Szoborpark készült el az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 keretében Balatonalmádi Város Önkormányzata által LEADER pályázaton elnyert támogatás és a városhoz kötődő polgárok önzetlen támogatása segítségével. Kortárs magyar és európai szobrászművészek ajánlották fel műveiket, ajándékként, illetve időszaki kiállításra.
Napjainkban a móló melletti játszótér és a strand melletti sétány felújítása történik.
-
Parti sétány -
II. Rákóczi mellszobra -
Liget kávézó -
Parti sétány -
Partvonal alakítása (1960) -
Partvonal feltöltése (1960)
 |
"Helyi jelentőségű védett természeti terület, Balatonalmádi legrégebbi parkja."
A Balatonalmádi Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság határozata alapján |