„Kajári Gyula” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „thumb KAJÁRI Gyula (Ősi, 1926. dec. 28.–Hódmezővásárhely, 1995. máj. 8.) grafikus, festőművész. =Élete= 1935-ben a Veszprémi ...” |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Image: | [[Image:KAJARI_Gyula.jpg|200px|thumb]] | ||
KAJÁRI Gyula (Ősi, 1926. | KAJÁRI Gyula (Ősi, 1926. december 28. – Hódmezővásárhely, 1995. május 8.) grafikus, festőművész. | ||
=Élete= | =Élete= | ||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
*SZIJ Rezső: Művész életrajzok. | *SZIJ Rezső: Művész életrajzok. Budapest, 1985. | ||
*ŐRSI Ágnes: | *ŐRSI Ágnes: Kajári Gyulának szeretettel. = Napló, 1995. máj. 12. | ||
*ALBRECHT Sándor: Kiáltása mélyről fakadt. = Pannon Napló, 1995. | *ALBRECHT Sándor: Kiáltása mélyről fakadt. = Pannon Napló, 1995. május 13. | ||
*ALBRECHT Sándor: | *ALBRECHT Sándor: Kajári Gyula levelei. = Új Horizont, 1996. 3. sz. | ||
*POLNER Zoltán: | *POLNER Zoltán: Kajári Gyula művészetéről. = Napló, 1996. december 28. | ||
*SZELÉNYI Pál: | *SZELÉNYI Pál: Kajári Gyula életművéről. = Napló, 1996. augusztus 24. | ||
*Kajári Gyula élete és munkássága. Emlékalbum. Hódmezővásárhely, 1996. | *Kajári Gyula élete és munkássága. Emlékalbum. Hódmezővásárhely, 1996. | ||
*KŐSZEGFALVI Ferenc: | *KŐSZEGFALVI Ferenc: Kajári Gyula bibliográfia. Veszprém–Hódmezővásárhely, 1999. | ||
{{DEFAULTSORT:Kajari Gyula}} | {{DEFAULTSORT:Kajari Gyula}} | ||
[[Category: | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] | ||
A lap jelenlegi, 2016. június 25., 13:27-kori változata
KAJÁRI Gyula (Ősi, 1926. december 28. – Hódmezővásárhely, 1995. május 8.) grafikus, festőművész.
Élete
1935-ben a Veszprémi Állami Gyermekmenhelybe került. 1941-től a Herendi Porcelángyárban vésnöktanonc. A Képzőművészeti Főiskolát 1953-ban, Ék Sándor és Konecsni György tanítványaként fejezte be, majd Hódmezővásárhelyen telepedett le, ahol egy ideig a majolikagyár művészeti irányítója. Gyakran, hosszabb ideig tartózkodott Veszprém megyében, elsősorban Sümegen. 1979 után Vásárhely és Sümeg között megosztva élt, dolgozott haláláig. Közben rövid ideig Tapolcán biztosítottak számára élet- és munkalehetőségeket. Drámai hatású, tömören szerkesztett szén- és krétarajzai rendszeresen szerepeltek hazai és külföldi kiállításokon. Egyéni kiállítása volt 1970-ben a Magyar Nemzeti Galériában, 1968-ban, Veszprémben. 1975-ben Munkácsy-díjat kapott. Balatonakaliban nyugszik. Szülőfalujában 1996-tól tábla őrzi emlékét.
Irodalom
- SZIJ Rezső: Művész életrajzok. Budapest, 1985.
- ŐRSI Ágnes: Kajári Gyulának szeretettel. = Napló, 1995. máj. 12.
- ALBRECHT Sándor: Kiáltása mélyről fakadt. = Pannon Napló, 1995. május 13.
- ALBRECHT Sándor: Kajári Gyula levelei. = Új Horizont, 1996. 3. sz.
- POLNER Zoltán: Kajári Gyula művészetéről. = Napló, 1996. december 28.
- SZELÉNYI Pál: Kajári Gyula életművéről. = Napló, 1996. augusztus 24.
- Kajári Gyula élete és munkássága. Emlékalbum. Hódmezővásárhely, 1996.
- KŐSZEGFALVI Ferenc: Kajári Gyula bibliográfia. Veszprém–Hódmezővásárhely, 1999.