„Koppány vezér” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „thumb KOPPÁNY vezér, Kupa (?–Veszprém környékén, 997 v. 998) nemzetségfő. Tar Zerind fia, Somogy területén élő Árpád-házi ág lesz...” |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Image: | [[Image:Koppany.jpg|200px|thumb]] | ||
KOPPÁNY vezér, Kupa (?–Veszprém környékén, 997 v. 998) nemzetségfő. Tar Zerind fia, Somogy területén élő Árpád-házi ág leszármazottja. A fejedelmi család legidősebb tagjaként Géza fejedelem halála után igényt tartott a fejedelemségre, és a pogány levirátus értelmében Sarolt fejedelemasszony kezére. Igényének érvényesítésére hadat indított I. István szálláshelyei ellen. Először Veszprémet ostromolta, de a város környékén vereséget szenvedett és a csatában elesett. Testét felnégyelték, egy-egy darabját Erdélyben, Veszprémben, Győrben és Esztergomban a várkapura szögezték. I. István és Koppány harcában a magyarság régi és új életformája, a pogány és a keresztény hit, a 10. századi hagyományos keleti és a modern nyugati hadművészet ütközött, és a harc az utóbbi javára dőlt el. A pártütők javait részben az Istvánt segítő német lovagok, részben az új egyház már meglévő intézményei, mindenekelőtt a pannonhalmi apátság kapta. | KOPPÁNY vezér, Kupa (?–Veszprém környékén, 997 v. 998) nemzetségfő. Tar Zerind fia, Somogy területén élő Árpád-házi ág leszármazottja. | ||
A fejedelmi család legidősebb tagjaként Géza fejedelem halála után igényt tartott a fejedelemségre, és a pogány levirátus értelmében Sarolt fejedelemasszony kezére. Igényének érvényesítésére hadat indított I. István szálláshelyei ellen. Először Veszprémet ostromolta, de a város környékén vereséget szenvedett és a csatában elesett. Testét felnégyelték, egy-egy darabját Erdélyben, Veszprémben, Győrben és Esztergomban a várkapura szögezték. I. István és Koppány harcában a magyarság régi és új életformája, a pogány és a keresztény hit, a 10. századi hagyományos keleti és a modern nyugati hadművészet ütközött, és a harc az utóbbi javára dőlt el. A pártütők javait részben az Istvánt segítő német lovagok, részben az új egyház már meglévő intézményei, mindenekelőtt a pannonhalmi apátság kapta. | |||
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
*Képes Krónika. 1–2. Köt. | *Képes Krónika. 1–2. Köt. Budapest, 1987. | ||
*HUDI József: | *HUDI József: Koppány halála. = Bakony-balatoni kalendárium 1997. Veszprém., 1996. | ||
*KÓS Károly: Az országépítő. (r.) Kolozsvár, 1934. | *KÓS Károly: Az országépítő. (r.) Kolozsvár, 1934. | ||
*GYÖRFFY György: István király és műve. | *GYÖRFFY György: István király és műve. Budapest., 1977. | ||
[[Category: | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] | ||
A lap jelenlegi, 2016. június 25., 16:39-kori változata
KOPPÁNY vezér, Kupa (?–Veszprém környékén, 997 v. 998) nemzetségfő. Tar Zerind fia, Somogy területén élő Árpád-házi ág leszármazottja.
A fejedelmi család legidősebb tagjaként Géza fejedelem halála után igényt tartott a fejedelemségre, és a pogány levirátus értelmében Sarolt fejedelemasszony kezére. Igényének érvényesítésére hadat indított I. István szálláshelyei ellen. Először Veszprémet ostromolta, de a város környékén vereséget szenvedett és a csatában elesett. Testét felnégyelték, egy-egy darabját Erdélyben, Veszprémben, Győrben és Esztergomban a várkapura szögezték. I. István és Koppány harcában a magyarság régi és új életformája, a pogány és a keresztény hit, a 10. századi hagyományos keleti és a modern nyugati hadművészet ütközött, és a harc az utóbbi javára dőlt el. A pártütők javait részben az Istvánt segítő német lovagok, részben az új egyház már meglévő intézményei, mindenekelőtt a pannonhalmi apátság kapta.
Irodalom
- Képes Krónika. 1–2. Köt. Budapest, 1987.
- HUDI József: Koppány halála. = Bakony-balatoni kalendárium 1997. Veszprém., 1996.
- KÓS Károly: Az országépítő. (r.) Kolozsvár, 1934.
- GYÖRFFY György: István király és műve. Budapest., 1977.