„Fiáth Ferenc” változatai közötti eltérés
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
eörményesi és karánsebesi (Aka, 1815. szept. 21. - Veszprém, 1885. febr. 19.) főispán, emlékirat-író. | eörményesi és karánsebesi (Aka, 1815. szept. 21. - Veszprém, 1885. febr. 19.) főispán, emlékirat-író. | ||
=== Élete === | |||
Valóságos belső titkos tanácsos. Iskoláit Győrött, Székesfehérvárott és Pesten végezte. Egy évig Veszprém megyében volt aljegyző, 1844-ben Fejér megye alispánja, 1845-ben magyar királyi helytartósági tanácsos. A magyar minisztérium megalakulásakor, a helytartótanács megszűnésekor lemondott és [[Vörösberény]]ben gazdálkodott. 1848-ban a horvát csapatok veszprémi betörésekor a nemzetőrség parancsnokává választották. Az 1850-es években Deák Ferenc köréhez tartozott. 1860-ban (rövid ideig) és 1865-től Veszprém megye főispánja, 1874-ben bárói rangot kapott. 1849-ben egy proklamációja és egy cikke a Fővárosi Lapokban jelent meg. Életem és élményeim c., 1878-ban megjelent kétkötetes emlékirata jelentős kortörténeti dokumentum. | Valóságos belső titkos tanácsos. Iskoláit Győrött, Székesfehérvárott és Pesten végezte. Egy évig Veszprém megyében volt aljegyző, 1844-ben Fejér megye alispánja, 1845-ben magyar királyi helytartósági tanácsos. A magyar minisztérium megalakulásakor, a helytartótanács megszűnésekor lemondott és [[Vörösberény]]ben gazdálkodott. 1848-ban a horvát csapatok veszprémi betörésekor a nemzetőrség parancsnokává választották. Az 1850-es években Deák Ferenc köréhez tartozott. 1860-ban (rövid ideig) és 1865-től Veszprém megye főispánja, 1874-ben bárói rangot kapott. 1849-ben egy proklamációja és egy cikke a Fővárosi Lapokban jelent meg. Életem és élményeim c., 1878-ban megjelent kétkötetes emlékirata jelentős kortörténeti dokumentum. | ||
=== Munkái === | === Munkái === | ||
: Életem és élményeim. 1-2. Köt. Bp., 1878. | |||
:Életem és élményeim. 1-2. Köt. Bp., 1878. | |||
== Külső hivatkozás == | |||
{{Sablon:Vpel}} | |||
{{Sablon:Vpel}} | |||
[http://mek.niif.hu/03600/03630/html/f/f05534.htm Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái] | [http://mek.niif.hu/03600/03630/html/f/f05534.htm Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái] | ||
[[ | [[Category:Életrajzok]][[Category:Balatonalmádi]] | ||
A lap 2011. május 15., 12:21-kori változata
eörményesi és karánsebesi (Aka, 1815. szept. 21. - Veszprém, 1885. febr. 19.) főispán, emlékirat-író.
Élete
Valóságos belső titkos tanácsos. Iskoláit Győrött, Székesfehérvárott és Pesten végezte. Egy évig Veszprém megyében volt aljegyző, 1844-ben Fejér megye alispánja, 1845-ben magyar királyi helytartósági tanácsos. A magyar minisztérium megalakulásakor, a helytartótanács megszűnésekor lemondott és Vörösberényben gazdálkodott. 1848-ban a horvát csapatok veszprémi betörésekor a nemzetőrség parancsnokává választották. Az 1850-es években Deák Ferenc köréhez tartozott. 1860-ban (rövid ideig) és 1865-től Veszprém megye főispánja, 1874-ben bárói rangot kapott. 1849-ben egy proklamációja és egy cikke a Fővárosi Lapokban jelent meg. Életem és élményeim c., 1878-ban megjelent kétkötetes emlékirata jelentős kortörténeti dokumentum.
Munkái
- Életem és élményeim. 1-2. Köt. Bp., 1878.
Külső hivatkozás
| Veszprém megyei életrajzi lexikon |