''Helye:'' Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola előtt (Balatonfüred, Ady Endre u. 40.)
''Helye:'' Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola előtt (Balatonfüred, Ady Endre u. 40.)
''Felirata:'' Lóczy Lajos
''Felirata:'' [[Lóczy Lajos]]
''Felavatva:'' 1970. május 4.
''Felavatva:'' 1970. május 4.
13. sor:
14. sor:
''Anyaga:'' bazalt, bronz
''Anyaga:'' bazalt, bronz
Lóczy Lajos geológus, földrajzi író (Pozsony, 1849. november 4. – Balatonfüred, 1920. május 13.). A zürichi egyetemen kultúrmérnöki oklevelet szerzett. Hazatérve a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárában dolgozott. Szaktudásának és nyelvismeretének köszönhetően 1877-1880-ig geológusként tagja volt Széchenyi Béla kelet-ázsiai expediciójának. Részvétele és az útról kiadott könyve megalapozta világhírnevét, elismerésekkel és kitüntetésekkel halmozták el. 1883-tól a Földtani Intézet munkatársa, majd 1888-tól a pesti tudományegyetem földrajzi tanszékének vezető professzora, 1908-1919-ig a Földtani Intézet igazgatója volt. Egyetemi és intézeti működése nyomán teremtődött meg a modern értelemben vett földrajztudomány hazánkban. Világhírű tanítványokat nevelt. Az MTA tagja, a Kárpát Egyesület, a későbbi Magyar Turista Egyesület alapítója. 1900-1914-ig a Földrajzi Társaság elnöke. 1891-től a Balaton Bizottság elnökeként több mint húsz éven át csopaki villájából irányította és szervezte a Balaton és környékének kutatását. A Tien-San hegységben csúcsot, a Holdon krátert neveztek el róla. Füreden utca, gimnázium és barlang viseli nevét. Lóczy Lajos halálának 50. évfordulója alkalmából, a Magyar Állami Földtani Intézet háromnapos vándorgyűlést rendezett, ennek keretében avatták fel a szobrot – amelynek eredetije a MAFI-ban van –, és leplezték le a földrajztudós emléktábláját a Panteonban. A szoboravatáson megjelent az alkotó is.
