„Földes Éva” változatai közötti eltérés

Innen: Helyismeret
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
 
1. sor: 1. sor:
(Szombathely, 1914. júl. 6.- [[Balatonalmádi]], 1981. júl. 9.) sport- és neveléstörténész.  
(Szombathely, 1914. július 6. - [[Balatonalmádi]], 1981. július 9.) sport- és neveléstörténész.  


=== Élete ===
== Élete ==


1937-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerez olasz–francia–latin szakos tanári diplomát. Az 1948-as londoni olimpián a művészeti verseny epikai kategóriájában A Fiatalság forrása című munkájával a harmadik helyen végez. Témája a nők sportja az ókortól a XVII. századig. 1949-től a Testnevelési Főiskola tanára, tanszékvezető. 1954-től a Sport Lap- és Könyvkiadó lektora, szerkesztő. 1956-tól a történettudományok kandidátusa. 1957-től a Gyógypedagógiai Főiskola adjunktusa, docens. 1963-tól főiskolai tanár, a neveléstudományok doktora. Közben 1959-től 1965-ig a Magyar Tudományos Akadémia pedagógiai bizottságának titkára, 1967-től 1973-ig a bizottság elnöke.  
1937-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerez olasz–francia–latin szakos tanári diplomát. Az 1948-as londoni olimpián a művészeti verseny epikai kategóriájában A Fiatalság forrása című munkájával a harmadik helyen végez. Témája a nők sportja az ókortól a XVII. századig. 1949-től a Testnevelési Főiskola tanára, tanszékvezető. 1954-től a Sport Lap- és Könyvkiadó lektora, szerkesztő. 1956-tól a történettudományok kandidátusa. 1957-től a Gyógypedagógiai Főiskola adjunktusa, docens. 1963-tól főiskolai tanár, a neveléstudományok doktora. Közben 1959-től 1965-ig a Magyar Tudományos Akadémia pedagógiai bizottságának titkára, 1967-től 1973-ig a bizottság elnöke.  
7. sor: 7. sor:
1972-től az MTA Pedagógiai Kutatócsoportjának tanácsadója. A Magyar Pedagógia című szaklap szerkesztőbizottságának tagja. Főként neveléstörténettel, sporttörténettel és a kuruc kor művelődéstörténetével foglalkozik. Elemzi Lenin pedagógiai nézeteit. 1981. július 9-én [[Balatonalmádi]]ban szenved halálos vízi balesetet.  
1972-től az MTA Pedagógiai Kutatócsoportjának tanácsadója. A Magyar Pedagógia című szaklap szerkesztőbizottságának tagja. Főként neveléstörténettel, sporttörténettel és a kuruc kor művelődéstörténetével foglalkozik. Elemzi Lenin pedagógiai nézeteit. 1981. július 9-én [[Balatonalmádi]]ban szenved halálos vízi balesetet.  


<br>
== Munkái ==


=== Munkái  ===
*Kossuth Zsuzsanna. A magyar szabadságharc ismeretlen hősnőjének élete és levelei. (Társszerző.) Budapest, 1944.
*Testnevelés- a sporttörténet. (Főiskolai jegyzet.) 1-2. Köt. Budapest, 1952-1953.
*A sport történetéből. Budapest, 1959.
*Népoktatási, népnevelési törekvések a korai antifeudális népi-forradalmi mozgalmakban. Budapest, 1964.


:Kossuth Zsuzsanna. A magyar szabadságharc ismeretlen hősnőjének élete és levelei. (Társszerző.) Bp., 1944.
== Külső hivatkozás ==
:Testnevelés- a sporttörténet. (Főiskolai jegyzet.) 1-2. Köt. Bp., 1952-1953.
:A sport történetéből. Bp., 1959.
:Népoktatási, népnevelési törekvések a korai antifeudális népi-forradalmi mozgalmakban. Bp., 1964.
 
== Külső hivatkozás ==


{{Sablon:Vpel}}  
{{Sablon:Vpel}}  

A lap jelenlegi, 2014. február 4., 17:12-kori változata

(Szombathely, 1914. július 6. - Balatonalmádi, 1981. július 9.) sport- és neveléstörténész.

Élete

1937-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerez olasz–francia–latin szakos tanári diplomát. Az 1948-as londoni olimpián a művészeti verseny epikai kategóriájában A Fiatalság forrása című munkájával a harmadik helyen végez. Témája a nők sportja az ókortól a XVII. századig. 1949-től a Testnevelési Főiskola tanára, tanszékvezető. 1954-től a Sport Lap- és Könyvkiadó lektora, szerkesztő. 1956-tól a történettudományok kandidátusa. 1957-től a Gyógypedagógiai Főiskola adjunktusa, docens. 1963-tól főiskolai tanár, a neveléstudományok doktora. Közben 1959-től 1965-ig a Magyar Tudományos Akadémia pedagógiai bizottságának titkára, 1967-től 1973-ig a bizottság elnöke.

1972-től az MTA Pedagógiai Kutatócsoportjának tanácsadója. A Magyar Pedagógia című szaklap szerkesztőbizottságának tagja. Főként neveléstörténettel, sporttörténettel és a kuruc kor művelődéstörténetével foglalkozik. Elemzi Lenin pedagógiai nézeteit. 1981. július 9-én Balatonalmádiban szenved halálos vízi balesetet.

Munkái

  • Kossuth Zsuzsanna. A magyar szabadságharc ismeretlen hősnőjének élete és levelei. (Társszerző.) Budapest, 1944.
  • Testnevelés- a sporttörténet. (Főiskolai jegyzet.) 1-2. Köt. Budapest, 1952-1953.
  • A sport történetéből. Budapest, 1959.
  • Népoktatási, népnevelési törekvések a korai antifeudális népi-forradalmi mozgalmakban. Budapest, 1964.

Külső hivatkozás

Veszprém megyei életrajzi lexikon