Vöröskőfejtés és vöröskőfaragás Balatonalmádiban

A vörös homokkő

A földtörténet Perm időszakában képződtek a Balatonfelvidéki Homokkő Formáció rétegei. Anyagukat negyedmilliárd éve folyóvizek rakták le, melyek félsivatagi környezetben tartottak a közeli tenger felé. A kőzet jellegzetes, többnyire fakó lilásvörös-barnásvörös színét a homokszemcsék közötti hézagokban elhelyezkedő és a szemcsék felületét bevonó vasásványok (hematit és limonit) adják. Maguk a homokszemek az ősi variszkuszi magashegységet felépítő kőzetek lepusztulásából származnak.

Az almádi vöröskőbányászat

A Lomb, majd Batthyány utcában volt az almádi vöröskő-bányászat központja. Első írásos emlékeit XIII. századi oklevelekben találták meg, de a régészeti leletek azt is elárulják, hogy a vörös homokkövet már a rómaiak is szívesen megfaragták. Az itteni középkori kőfaragó-kultúra kialakításában falusi mestereink mellett olasz mesterek is szerepet játszottak. Apáról fiúra szállott a kőzet és a kőfaragás szeretete. Hozzáértésüket, eredendő szépérzéküket ma is számtalan alkotás őrzi.

[[Image:{{{címer}}}|left|20px]]

"A vöröskő Balatonalmádi magán és középületeinek meghatározó díszítő- és építő anyaga. Az egyik legkevésbé feltárt dokumentációjú helyi érték, kutatását a Honismereti és Városszépítő kör egyik fontos feladatának tartja." A {{{település}}} Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság {{{határozat}}} határozata alapján