„Szent Erzsébet liget” változatai közötti eltérés

Innen: Helyismeret
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor: 4. sor:
Almádi legnagyobb közhasznú zöldterülete a Bajcsy-Zsilinszky útnál levő vasúti átjárótól a Wesselényi strandig húzódó parkterület, amelyet északról a vasútvonal határol. Értékes növényállománya alapján természetvédelmi területté lett nyilvánítva. Az első telepítések idősebbek 100 évnél.
Almádi legnagyobb közhasznú zöldterülete a Bajcsy-Zsilinszky útnál levő vasúti átjárótól a Wesselényi strandig húzódó parkterület, amelyet északról a vasútvonal határol. Értékes növényállománya alapján természetvédelmi területté lett nyilvánítva. Az első telepítések idősebbek 100 évnél.
A park kialakításának kezdeményezése [[Véghely Dezső]] alispán, almádi birtokos nevéhez kapcsolható. 1902-ben került sor a part rendezésére.
A park kialakításának kezdeményezése [[Véghely Dezső]] alispán, almádi birtokos nevéhez kapcsolható. 1902-ben került sor a part rendezésére.
A park területe 10ha. 1977-ben nyilvánították természetvédelmi területté. Uralkodó fafajok a fehér-és feketenyár és a fehérfűz. Kiemelkedő érték a nagyméretű mocsáriciprus, a platánsor és a piramis-fűzfabokor. Az 1950-es években több fafaj "szomorú" változatát telepítették, majd tiszafa, oszlopostuja, nehézszagú-boróka és több örökzöld cserjével gazdagították a gyűjteményt. Érdekes a narancsvörös vesszőjű fűz kettős fasora, valamint a narancseperfa.
A [http://www.nabe.hu Nők a Balatonért Egyesület] a Norvég pályázati rendszer keretében 2008-2009 évben mintegy 50 millió forint támogatáshoz jutott, amiből a park megújult. Nem csak a zöldfelületek megújítása és a meglévő növények fiatalítása volt projektelem, hanem a gyalogutak felújítása, utcabútorok, hulladékgyűjtők elhelyezése is megtörtént.


{{Indoklás
{{Indoklás

A lap 2014. március 6., 12:33-kori változata



Almádi legnagyobb közhasznú zöldterülete a Bajcsy-Zsilinszky útnál levő vasúti átjárótól a Wesselényi strandig húzódó parkterület, amelyet északról a vasútvonal határol. Értékes növényállománya alapján természetvédelmi területté lett nyilvánítva. Az első telepítések idősebbek 100 évnél. A park kialakításának kezdeményezése Véghely Dezső alispán, almádi birtokos nevéhez kapcsolható. 1902-ben került sor a part rendezésére.

A park területe 10ha. 1977-ben nyilvánították természetvédelmi területté. Uralkodó fafajok a fehér-és feketenyár és a fehérfűz. Kiemelkedő érték a nagyméretű mocsáriciprus, a platánsor és a piramis-fűzfabokor. Az 1950-es években több fafaj "szomorú" változatát telepítették, majd tiszafa, oszlopostuja, nehézszagú-boróka és több örökzöld cserjével gazdagították a gyűjteményt. Érdekes a narancsvörös vesszőjű fűz kettős fasora, valamint a narancseperfa.

A Nők a Balatonért Egyesület a Norvég pályázati rendszer keretében 2008-2009 évben mintegy 50 millió forint támogatáshoz jutott, amiből a park megújult. Nem csak a zöldfelületek megújítása és a meglévő növények fiatalítása volt projektelem, hanem a gyalogutak felújítása, utcabútorok, hulladékgyűjtők elhelyezése is megtörtént.

[[Image:{{{címer}}}|left|20px]] "Természetvédelmi terület, Balatonalmádi legrégebbi parkja."

A {{{település}}} Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság {{{határozat}}} határozata alapján

Hivatkozások