„Nagy László (költő, műfordító)” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „thumb NAGY László (Felsőiszkáz, 1925. júl. 17.–Bp., 1978. jan. 30.) költő, műfordító. =Élete= A Pápai Református Kollég...” |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Image: | [[Image:Nagy_Laszlo_1925.jpg|thumb]] | ||
NAGY László (Felsőiszkáz, 1925. | NAGY László (Felsőiszkáz, 1925. július 17. – Budapest, 1978. január 30.) költő, műfordító. | ||
=Élete= | =Élete= | ||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
==Művei== | ==Művei== | ||
*Tűnj el fájás. | *Tűnj el fájás. Budapest, 1949. | ||
*A tüzér és a rozs. | *A tüzér és a rozs. Budapest, 1951. | ||
*Szablyák és citerák. (Műfordítások.) | *Szablyák és citerák. (Műfordítások.) Budapest, 1953. | ||
*A nap jegyese. | *A nap jegyese. Budapest, 1954. | ||
*A vasárnap gyönyöre. | *A vasárnap gyönyöre. Budapest, 1954. | ||
*Deres majális. Gyűjteményes kötet. | *Deres majális. Gyűjteményes kötet. Budapest, 1957. | ||
*A sólymok vére. (Műfordítások.) | *A sólymok vére. (Műfordítások.) Budapest, 1960. | ||
*Himnusz minden időben. | *Himnusz minden időben. Budapest, 1965. | ||
*Arccal a tengernek. | *Arccal a tengernek. Budapest, 1966. | ||
*Jönnek a harangok értem. | *Jönnek a harangok értem. Budapest, 1977. | ||
*Összegyűjtött versei. | *Összegyűjtött versei. Budapest, 1978. | ||
*Prózai írásai: Adok nektek aranyvesszőt. | *Prózai írásai: Adok nektek aranyvesszőt. Budapest, 1979. | ||
*Naplójegyzetei: Kísérlet a bánat ellen. | *Naplójegyzetei: Kísérlet a bánat ellen. Budapest, 1980. | ||
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
*BORI Imre: Két költő. Novi Sad, 1967. | *BORI Imre: Két költő. Novi Sad, 1967. | ||
*CZINE Mihály: “Versben bujdosó” | *CZINE Mihály: “Versben bujdosó” Nagy László újabb lírájáról. = Jelenkor, 1973. 2. sz. | ||
*CZINE Mihály: Nép és irodalom. | *CZINE Mihály: Nép és irodalom. Budapest, 1981. | ||
*TÜSKÉS Tibor: | *TÜSKÉS Tibor: Nagy László. Budapest, 1983. | ||
*Égi s földi virágzás tükre. | *Égi s földi virágzás tükre. Veszprém, 1984. | ||
*Ötvenedik születésnapján a költőt méltató folyóiratszámok: Kortárs, 1975. 7. sz. | *Ötvenedik születésnapján a költőt méltató folyóiratszámok: Kortárs, 1975. 7. sz. | ||
*Jelenkor, 1975. 7. sz. | *Jelenkor, 1975. 7. sz. | ||
*Tiszatáj, 1975. 7. sz. | *Tiszatáj, 1975. 7. sz. | ||
*JÁNOSI Zoltán: A virágnak letérdeplő ember. | *JÁNOSI Zoltán: A virágnak letérdeplő ember. Nagy László természetélményéről. = Új Horizont, 1992. 5–6. sz. | ||
*GÖRÖMBEI András: | *GÖRÖMBEI András: Nagy László költészete. Budapest, 1992. | ||
*KIS Ferenc: Irások | *KIS Ferenc: Irások Nagy László költészetéről. Budapest, 1993. | ||
*VASY Géza: | *VASY Géza: Nagy László tanulmányok. Veszprém, 1993. | ||
*TARJÁN Tamás: | *TARJÁN Tamás: Nagy László tekintete. Budapest, 1994. | ||
*Nagy László bibliográfia. | *Nagy László bibliográfia. Budapest, 1995. (Petőfi Irodalmi Múzeum.) | ||
*ALBERT Zsuzsa: Legenda | *ALBERT Zsuzsa: Legenda Nagy Lászlóról. = Kortárs, 40. 1996. 10. sz. | ||
*TÜSKÉS Tibor: | *TÜSKÉS Tibor: Nagy László pályakezdésének rekonstrukciója. = Árgus, 7. 1996. 5. sz. | ||
*ILLÉS Lajos: | *ILLÉS Lajos: Nagy Lászlóval törzsasztalnál. = Íróhistóriák. Budapest, 1997. | ||
[[Category:Életrajzok]] | [[Category:Életrajzok]] | ||
A lap jelenlegi, 2016. április 30., 17:30-kori változata

NAGY László (Felsőiszkáz, 1925. július 17. – Budapest, 1978. január 30.) költő, műfordító.
Élete
A Pápai Református Kollégiumban tanult, ahol Szatmáry Sándor volt a magyartanára, majd Budapesten az Iparművészeti, később a Képzőművészeti Főiskolán Borsos Miklós és Kmetty János növendéke. Végül a budapesti egyetem bölcsészkarán magyar irodalom és filozófia szakon végzett. Első versei a Valóság c. folyóiratban jelentek meg. A háború után induló nemzedék egyik legnagyobb költője. Korai versein erősebben érződik a népköltészet hatása, de többnyire keserű hangvételűek. Közéleti töltésűek, ugyanakkor a játékosság és az életöröm is jellemző rájuk. Szülőfaluja és a Bakony népdalkincsét, hiedelemvilágát, folklórját használta fel kifejezésmódjában, képi világában. 1949-től három évig ösztöndíjasként Bulgáriában a népköltészetet tanulmányozta. 1952-ben tért haza és feleségül vette Szécsi Margit költőnőt. 1953-ban műfordításkötetet adott ki a bolgár népköltészet alkotásaiból. A következő évtizedekben műfordítói tevékenysége kiterjedt a délszláv, az albán, a magyarországi cigány és a keleti finnugor népköltészet számos alkotására. Tolmácsolta az európai nagy költők verseit, kiemelkedők Garcia Lorca fordításai. Az ötvenes évektől a költészetében a dal mellett megjelent az un. hosszúének, a lírát az epikával ötvöző versforma. A hatvanas évek végétől népszerűsége nőtt, egyre több fiatal költő őt tekintette példaképének. Alkotói pályájának ebben a szakaszában a diszharmonikusnak látott valóság elől visszahúzódott a munkába, versben bujdosó lett. Valami sajátosan modern érzékenység és vibráló nyugtalanság kölcsönöz érdekes színt és harmonikus egységet verseinek. Költészete a morálisan gondolkodó, a mindig tökélyre törekvő, kompromisszumot nem ismerő autonóm személyiség magtartásának és gondolatvilágának magas művészi színvonalú megfogalmazása. Szülői háza 1983 óta emlék-múzeum Iszkázon. Pápán a ref. gimnázium falán elhelyezett emléktábla Somogyi József alkotása. Emléktáblája van az iskola osztálytermében (ahol tanult) és a Világos u. 20. sz. ház falán, ahol lakott. Ajkán a Városi Művelődési Központ felvette nevét, az intézmény folyosóján bronz mellszobor, Vigh Tamás alkotása őrzi emlékét. A Devecseri Kastélykönyvtárban bronz mellszobra, Marton László alkotása látható. Megkapta a Cirill és Metód-rendet, 1966-ban Kossuth-díjat, 1968-ban a Sztugai Nemzetközi Költői Estek nagydíját.
Művei
- Tűnj el fájás. Budapest, 1949.
- A tüzér és a rozs. Budapest, 1951.
- Szablyák és citerák. (Műfordítások.) Budapest, 1953.
- A nap jegyese. Budapest, 1954.
- A vasárnap gyönyöre. Budapest, 1954.
- Deres majális. Gyűjteményes kötet. Budapest, 1957.
- A sólymok vére. (Műfordítások.) Budapest, 1960.
- Himnusz minden időben. Budapest, 1965.
- Arccal a tengernek. Budapest, 1966.
- Jönnek a harangok értem. Budapest, 1977.
- Összegyűjtött versei. Budapest, 1978.
- Prózai írásai: Adok nektek aranyvesszőt. Budapest, 1979.
- Naplójegyzetei: Kísérlet a bánat ellen. Budapest, 1980.
Irodalom
- BORI Imre: Két költő. Novi Sad, 1967.
- CZINE Mihály: “Versben bujdosó” Nagy László újabb lírájáról. = Jelenkor, 1973. 2. sz.
- CZINE Mihály: Nép és irodalom. Budapest, 1981.
- TÜSKÉS Tibor: Nagy László. Budapest, 1983.
- Égi s földi virágzás tükre. Veszprém, 1984.
- Ötvenedik születésnapján a költőt méltató folyóiratszámok: Kortárs, 1975. 7. sz.
- Jelenkor, 1975. 7. sz.
- Tiszatáj, 1975. 7. sz.
- JÁNOSI Zoltán: A virágnak letérdeplő ember. Nagy László természetélményéről. = Új Horizont, 1992. 5–6. sz.
- GÖRÖMBEI András: Nagy László költészete. Budapest, 1992.
- KIS Ferenc: Irások Nagy László költészetéről. Budapest, 1993.
- VASY Géza: Nagy László tanulmányok. Veszprém, 1993.
- TARJÁN Tamás: Nagy László tekintete. Budapest, 1994.
- Nagy László bibliográfia. Budapest, 1995. (Petőfi Irodalmi Múzeum.)
- ALBERT Zsuzsa: Legenda Nagy Lászlóról. = Kortárs, 40. 1996. 10. sz.
- TÜSKÉS Tibor: Nagy László pályakezdésének rekonstrukciója. = Árgus, 7. 1996. 5. sz.
- ILLÉS Lajos: Nagy Lászlóval törzsasztalnál. = Íróhistóriák. Budapest, 1997.