„Alföldy Dezső” változatai közötti eltérés

Innen: Helyismeret
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
nemesmiliticsi (Temesvár, 1875. aug. 2. – Balatonalmádi, 1961. máj. 19.) jogi író, bíró.  
nemesmiliticsi (Temesvár, 1875. aug. 2. – [[Balatonalmádi]], 1961. máj. 19.) jogi író, bíró.  
 
===Élete===
===Élete===
1897-ben a budapesti tudományegyetemen szerzett jogtudományi diplomát, 1899-ben gyakorlati bírói vizsgát tett. A fővárosban törvényszéki aljegyző, majd Esztergomban albíró. 1902–1906 között Győrött az ítélőtábla tanácsjegyzője, később törvényszéki bíró. 1923-tól kúriai bíró, 1935–1940 között a budapesti ítélőtábla alelnöke, majd 1946-ig elnöke. A felsőház tagja.  
1897-ben a budapesti tudományegyetemen szerzett jogtudományi diplomát, 1899-ben gyakorlati bírói vizsgát tett. A fővárosban törvényszéki aljegyző, majd Esztergomban albíró. 1902–1906 között Győrött az ítélőtábla tanácsjegyzője, később törvényszéki bíró. 1923-tól kúriai bíró, 1935–1940 között a budapesti ítélőtábla alelnöke, majd 1946-ig elnöke. A felsőház tagja.  
===Művei===
===Művei===
Mint jogi író a magánjoggal (ezen belül főként a szellemi javak jogvédelmével) és a bírósági szervezet kérdéseivel foglalkozott.  
: Mint jogi író a magánjoggal (ezen belül főként a szellemi javak jogvédelmével) és a bírósági szervezet kérdéseivel foglalkozott.  
 
: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a Magyar Királyi Kúria joggyakorlatára. Bp. 1936.  
A magyar szerzői jog, különös tekintettel a Magyar Királyi Kúria joggyakorlatára. Bp. 1936.  
: Bíróság és patronázs. Bp. 1943.  
 
: A házassági bontóper helyes elintézése. Bp. 1943.
Bíróság és patronázs. Bp. 1943.  
 
A házassági bontóper helyes elintézése. Bp. 1943.


===Irodalom===
===Irodalom===

A lap 2009. március 12., 19:56-kori változata

nemesmiliticsi (Temesvár, 1875. aug. 2. – Balatonalmádi, 1961. máj. 19.) jogi író, bíró.

Élete

1897-ben a budapesti tudományegyetemen szerzett jogtudományi diplomát, 1899-ben gyakorlati bírói vizsgát tett. A fővárosban törvényszéki aljegyző, majd Esztergomban albíró. 1902–1906 között Győrött az ítélőtábla tanácsjegyzője, később törvényszéki bíró. 1923-tól kúriai bíró, 1935–1940 között a budapesti ítélőtábla alelnöke, majd 1946-ig elnöke. A felsőház tagja.

Művei

Mint jogi író a magánjoggal (ezen belül főként a szellemi javak jogvédelmével) és a bírósági szervezet kérdéseivel foglalkozott.
A magyar szerzői jog, különös tekintettel a Magyar Királyi Kúria joggyakorlatára. Bp. 1936.
Bíróság és patronázs. Bp. 1943.
A házassági bontóper helyes elintézése. Bp. 1943.

Irodalom

SZLADITS Károly: ~ búcsúja. = Jogtudományi Közlöny, 1946.