„Barokk kistemplom” változatai közötti eltérés

Innen: Helyismeret
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
aNincs szerkesztési összefoglaló
Ambruslivi (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
[[Image:Kistemplom (1).JPG|thumb|left]] [[Image:Kistemplom (3).JPG|thumb|right]] '''Fájdalmas Szűz temploma:''' a Kossuth Lajos utca déli végén áll.  
[[Image:Kistemplom (1).JPG|thumb|left]] [[Image:Kistemplom (3).JPG|thumb|right]] '''Fájdalmas Szűz temploma:''' a Kossuth Lajos utca déli végén áll.  


A kistemplom 1740-ben épült, valószínűleg az egykori plébánia és a régi apátság köveiből. 1761-1763 között restaurálták, 1780-ban a templomot megnagyobbították és így nyerte el mai formáját. Egyhajós, szentélye egyenes záródású, boltozatai csehsüveg alakúak. A feltevések szerint a fakarzata azokra a kőoszlopokra támaszkodik, amelyek a kőből faragott szenteltvíz tartókkal együtt a környezetében feltárt románkori templomból származnak. Egyedi érték a szentélyben a Pieta szobor, amelyhez hasonló csak néhány található a világban. A kistemplom belső építészeti és képzőművészeti értékei sürgős restaurálásra szorulnak. Ma még minden megmenthető. A templom környezetében áll az 1729-ben készült [[Nepomuki Szent János szobor|Nepomuki Szent János szobor]] - védett műemlék.  
A templom építése összefügg a ciszterci rend újbóli letelepedésével.&nbsp;A török hódoltság alatt Zirc elnéptelenedett. Az 1700-as évek elején a poroszországi Heinrichauból néhány ciszterci&nbsp;szerzetes jött sziléziai telepesekkel Zircre, és itt 13 házat és egy&nbsp;kis kápolnát építettek. Ez a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult.&nbsp;1715-18 között jönnek újra telepesek, akiknek lelki &nbsp;gondozására Pápáról járnak át az ott lakó és Heinrichauból jött&nbsp;ciszterci atyák. Ők építik meg 1723-ban a ma Kossuth u. 35. sz.&nbsp;alatti házat (Bagolyvár), amely évtizedeken át rendházuk volt. E ház körül&nbsp;alakul ki a mai település első magja. Az itt lakók lelki ellátásának&nbsp;céljából építik meg a kistemplomot, mely plébániatemplomul&nbsp;szolgált.&nbsp;1744-ben kezdik építeni barokk stílusban és 1761-ben áldják&nbsp;a Fájdalmas szűzanya tiszteletére. Mai alakját az 1780-ban végzett<br>bővítéskor nyerte.valószínűleg az egykori plébánia és a régi apátság köveiből. 1761-1763 között restaurálták, 1780-ban a templomot megnagyobbították és így nyerte el mai formáját. Egyhajós, szentélye egyenes záródású, boltozatai csehsüveg alakúak. A feltevések szerint a fakarzata azokra a kőoszlopokra támaszkodik, amelyek a kőből faragott szenteltvíz tartókkal együtt a környezetében feltárt románkori templomból származnak. Egyedi érték a szentélyben a Pieta szobor, amelyhez hasonló csak néhány található a világban. A kistemplom belső építészeti és képzőművészeti értékei sürgős restaurálásra szorulnak. A templom környezetében áll az 1729-ben készült [[Nepomuki Szent János szobor|Nepomuki Szent János szobor]] - védett műemlék.  


= Források  =
= Források  =

A lap 2011. július 4., 08:25-kori változata

Fájdalmas Szűz temploma: a Kossuth Lajos utca déli végén áll.

A templom építése összefügg a ciszterci rend újbóli letelepedésével. A török hódoltság alatt Zirc elnéptelenedett. Az 1700-as évek elején a poroszországi Heinrichauból néhány ciszterci szerzetes jött sziléziai telepesekkel Zircre, és itt 13 házat és egy kis kápolnát építettek. Ez a Rákóczi-szabadságharc idején elpusztult. 1715-18 között jönnek újra telepesek, akiknek lelki  gondozására Pápáról járnak át az ott lakó és Heinrichauból jött ciszterci atyák. Ők építik meg 1723-ban a ma Kossuth u. 35. sz. alatti házat (Bagolyvár), amely évtizedeken át rendházuk volt. E ház körül alakul ki a mai település első magja. Az itt lakók lelki ellátásának céljából építik meg a kistemplomot, mely plébániatemplomul szolgált. 1744-ben kezdik építeni barokk stílusban és 1761-ben áldják a Fájdalmas szűzanya tiszteletére. Mai alakját az 1780-ban végzett
bővítéskor nyerte.valószínűleg az egykori plébánia és a régi apátság köveiből. 1761-1763 között restaurálták, 1780-ban a templomot megnagyobbították és így nyerte el mai formáját. Egyhajós, szentélye egyenes záródású, boltozatai csehsüveg alakúak. A feltevések szerint a fakarzata azokra a kőoszlopokra támaszkodik, amelyek a kőből faragott szenteltvíz tartókkal együtt a környezetében feltárt románkori templomból származnak. Egyedi érték a szentélyben a Pieta szobor, amelyhez hasonló csak néhány található a világban. A kistemplom belső építészeti és képzőművészeti értékei sürgős restaurálásra szorulnak. A templom környezetében áll az 1729-ben készült Nepomuki Szent János szobor - védett műemlék.

Források

Zirc város honlapja

Lipták Gábor: Zirc és Csesznek. Veszprém, Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal. 1964.