„Aggházy Kamill” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Image:Aggházy_Kamill.jpg|thumb]] | [[Image:Aggházy_Kamill.jpg|thumb]] | ||
( | (Budapest, 1882. november 1. - Budapest, 1954. szeptember 14.) hadtörténész, katonatiszt. | ||
=Élete= | =Élete= | ||
Édesapja Aggházy Károly zeneszerző, nagybátyja Aggházy Gyula festőművész. A Ludovika Akadémia elvégzése (1901) után 1914-ig gyalogos honvéd csapattiszt, 1901 és 1905 között Veszprémben. Az 1. világháború elején szerb hadifogságba esett, 1916-ban onnan kiszabadulva a Honvédelmi Minisztériumban levéltárnok. Nevéhez fűződik a Hadtörténeti Múzeumnak 1918-ban történt megalapítása, amelynek először igazgatóhelyettese, 1937-től igazgatója. Részt vett a Hadimúzeumi Lapok és a História szerkesztésében. Tanulmányaiban a török idők, az 1848-1849. évi szabadságharc és az 1. világháború hadtörténetével foglalkozott. Ludovikás korában autodidakta régészként tevékenykedett, veszprémi csapatszolgálata idején Laczkó Dezső mellett segédkezett, Budapestre helyezés után részt vett a római hadiutak és a táti csatatér török temetőjének feltárásában. Verseket és elbeszéléseket is írt. A História (1928-1932), a Magyar Királyi Hadimúzeum Kiadványai és a Magyar Katonai Írók Köre első évkönyve 1924-1934 c. antológia szerkesztője. | Édesapja Aggházy Károly zeneszerző, nagybátyja [[Aggházy Gyula]] festőművész. A Ludovika Akadémia elvégzése (1901) után 1914-ig gyalogos honvéd csapattiszt, 1901 és 1905 között Veszprémben. Az 1. világháború elején szerb hadifogságba esett, 1916-ban onnan kiszabadulva a Honvédelmi Minisztériumban levéltárnok. Nevéhez fűződik a Hadtörténeti Múzeumnak 1918-ban történt megalapítása, amelynek először igazgatóhelyettese, 1937-től igazgatója. Részt vett a Hadimúzeumi Lapok és a História szerkesztésében. Tanulmányaiban a török idők, az 1848-1849. évi szabadságharc és az 1. világháború hadtörténetével foglalkozott. Ludovikás korában autodidakta régészként tevékenykedett, veszprémi csapatszolgálata idején [[Laczkó Dezső]] mellett segédkezett, Budapestre helyezés után részt vett a római hadiutak és a táti csatatér török temetőjének feltárásában. Verseket és elbeszéléseket is írt. A História (1928-1932), a Magyar Királyi Hadimúzeum Kiadványai és a Magyar Katonai Írók Köre első évkönyve 1924-1934 c. antológia szerkesztője. | ||
==Művei== | ==Művei== | ||
*Török hadak magyar földön. Az 1532. évi török-magyar-osztrák háború, különös tekintettel Kőszeg ostromára. Székesfehérvár, 1911. | *Török hadak magyar földön. Az 1532. évi török-magyar-osztrák háború, különös tekintettel Kőszeg ostromára. Székesfehérvár, 1911. | ||
*A világháború. (Társszerző.) | *A világháború. (Társszerző.) Budapest, 1934. | ||
*Vitézek albuma. Budapest, 1939. | |||
Budavár ostroma 1849-ben. Budapest, 2001. | |||
[[Category:Életrajzok]] | [[Category:Életrajzok]] [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] | ||
A lap 2012. március 4., 15:42-kori változata
(Budapest, 1882. november 1. - Budapest, 1954. szeptember 14.) hadtörténész, katonatiszt.
Élete
Édesapja Aggházy Károly zeneszerző, nagybátyja Aggházy Gyula festőművész. A Ludovika Akadémia elvégzése (1901) után 1914-ig gyalogos honvéd csapattiszt, 1901 és 1905 között Veszprémben. Az 1. világháború elején szerb hadifogságba esett, 1916-ban onnan kiszabadulva a Honvédelmi Minisztériumban levéltárnok. Nevéhez fűződik a Hadtörténeti Múzeumnak 1918-ban történt megalapítása, amelynek először igazgatóhelyettese, 1937-től igazgatója. Részt vett a Hadimúzeumi Lapok és a História szerkesztésében. Tanulmányaiban a török idők, az 1848-1849. évi szabadságharc és az 1. világháború hadtörténetével foglalkozott. Ludovikás korában autodidakta régészként tevékenykedett, veszprémi csapatszolgálata idején Laczkó Dezső mellett segédkezett, Budapestre helyezés után részt vett a római hadiutak és a táti csatatér török temetőjének feltárásában. Verseket és elbeszéléseket is írt. A História (1928-1932), a Magyar Királyi Hadimúzeum Kiadványai és a Magyar Katonai Írók Köre első évkönyve 1924-1934 c. antológia szerkesztője.
Művei
- Török hadak magyar földön. Az 1532. évi török-magyar-osztrák háború, különös tekintettel Kőszeg ostromára. Székesfehérvár, 1911.
- A világháború. (Társszerző.) Budapest, 1934.
- Vitézek albuma. Budapest, 1939.
Budavár ostroma 1849-ben. Budapest, 2001.